Keressen minket

Mezőgazdaság

Egyik szemünk sír, a másik nevet – mondják a juhászok

A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) augusztus 26-án Herceghalomban tartotta éves közgyűlését, amelyen áttekintették a szervezet 2019-2020-as tevékenységét.

A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) augusztus 26-án Herceghalomban tartotta éves közgyűlését, amelyen áttekintették a szervezet 2019-2020-as tevékenységét. A kecsketenyésztők száma nem változott, de a kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére tovább csökkent mind a juhtartók, mind pedig az általuk tartott anyaállatok létszáma, amelynek oka részben a generációváltás elmaradásában keresendő. Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatójának beszámolója a MÁL októberi számából.

1. kép: Egy falánk birka a Turbucz-tanyán

Összességében elmondható, hogy termékeink piaci kereslete a bárány vonatkozásában folyamatos volt, és az árak egész évben növekvő tendenciát mutattak. Értékesítési lehetőségeink jelentősen bővültek, csökkent a kitettségünk az olasz piactól, hiszen nagyon sok országba szállítunk már, illetve megnövekedett igény jelentkezett a nagyobb súlyú bárányok iránt is. A tejnél a termelés és értékesítés területén nem volt különösebb változás: a termelés volumene és az árak az előző évek szintjén stagnáltak.

NEHÉZSÉGEK AZ ÁLLATBETEGSÉGEK MIATT
A kéknyelv-betegség országos mentességével kapcsolatban továbbra sincsenek jó híreink. Az Európai Unió még napjainkig sem ismerte el hazánk kéknyelv-mentességét, pedig már több éve nem fordult elő kitörés az országban. Ez továbbra is nehezíti a báránykereskedelmünket, hiszen az Európai Unióban csak azonnali, 24 órán belüli vágásra tudunk értékesíteni. Bizonyos keleti és arab
piacokra viszont már korlátozás nélkül szállíthatunk. Továbbra is elmondható, hogy már több éve tartó korlátozó, intézkedések negatívan hatnak a juhágazatra. A fenti gondokon túl ott lebeg felettünk Damoklész kardja egy másik betegség kapcsán: az ország TSE kedvező besorolása veszélybe került, hiszen több éve nem tudjuk teljesíteni a kötelezően előírt surlókorvizsgálati mintaszámokat. Félő, hogy az Európai Unió a következő időszakban megváltoztatja besorolásunkat, így a tenyészállatértékesítés területén is gondjaink lehetnek.

VÁLTOZÓ SZABÁLYOZÁS
A tagjaink által tenyésztett fajták száma jelenleg 31 juh- és 5 kecskefajta törzskönyvezési és teljesítményvizsgálatára terjed ki, a hazai juh és kecske ENAR-jelölési, leltározási munkái kapcsán pedig továbbra is minden regisztrált juh- és kecsketartóval napi kapcsolatban vagyunk.

Az elmúlt időszakban az állattenyésztési tevékenység szabályozása minden szinten megváltozott. 2018. november 1-jével az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának Állattenyésztési rendelete szabályozza a hazai juh- és kecsketenyésztést. Ezenkívül tavaly megalkott ák és életbe léptek az ezt kiegészítő magyarországi jogszabályok. Ehhez az új jogi környezethez alkalmazkodva a 2018-ban az Agrárminisztériumhoz benyújtott juh- és kecsketenyésztési programmódosításainkat a szaktárca 2019. január 31-én hagyta jóvá.

PROBLÉMA A GENERÁCIÓVÁLTÁS
A kiskérődző ágazat gazdálkodását továbbra is segítették a nemzeti és EU-s anyaállat-támogatások, valamint a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, illetve a Vidékfejlesztési Program keretében elnyert pályázatok. A kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére 2020 elejére a tartók száma közel 500-zal, míg a nőivarú juh létszáma mintegy 50 ezer egyeddel csökkent. A fogyás egyik oka a generációváltásban keresendő, hiszen nagyon sokan, akik a 90-es évek elején kezdtek juhtenyésztésbe, most értek abba a korba, hogy átadják a tenyészetüket, vagy pedig befejezzék a gazdálkodást. Ezt tetézi, hogy az elmúlt időszak török felnőtt állat-exportjai időszakról időszakra tizedelik állományunkat, és az általuk kínált vételi ár csábítóan hat a juhtartókra. A kecsketenyésztők számában, valamint az általuk tartott regisztrált nőivarú létszám tekintetében változás nem tapasztalható az előző időszakhoz képest.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Kép forrása: Agrojagernews

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom