Mezőgazdaság
Egyik szemünk sír, a másik nevet – mondják a juhászok
A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) augusztus 26-án Herceghalomban tartotta éves közgyűlését, amelyen áttekintették a szervezet 2019-2020-as tevékenységét.
A Magyar Juh-és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) augusztus 26-án Herceghalomban tartotta éves közgyűlését, amelyen áttekintették a szervezet 2019-2020-as tevékenységét. A kecsketenyésztők száma nem változott, de a kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére tovább csökkent mind a juhtartók, mind pedig az általuk tartott anyaállatok létszáma, amelynek oka részben a generációváltás elmaradásában keresendő. Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatójának beszámolója a MÁL októberi számából.
1. kép: Egy falánk birka a Turbucz-tanyán
Összességében elmondható, hogy termékeink piaci kereslete a bárány vonatkozásában folyamatos volt, és az árak egész évben növekvő tendenciát mutattak. Értékesítési lehetőségeink jelentősen bővültek, csökkent a kitettségünk az olasz piactól, hiszen nagyon sok országba szállítunk már, illetve megnövekedett igény jelentkezett a nagyobb súlyú bárányok iránt is. A tejnél a termelés és értékesítés területén nem volt különösebb változás: a termelés volumene és az árak az előző évek szintjén stagnáltak.
NEHÉZSÉGEK AZ ÁLLATBETEGSÉGEK MIATT
A kéknyelv-betegség országos mentességével kapcsolatban továbbra sincsenek jó híreink. Az Európai Unió még napjainkig sem ismerte el hazánk kéknyelv-mentességét, pedig már több éve nem fordult elő kitörés az országban. Ez továbbra is nehezíti a báránykereskedelmünket, hiszen az Európai Unióban csak azonnali, 24 órán belüli vágásra tudunk értékesíteni. Bizonyos keleti és arab
piacokra viszont már korlátozás nélkül szállíthatunk. Továbbra is elmondható, hogy már több éve tartó korlátozó, intézkedések negatívan hatnak a juhágazatra. A fenti gondokon túl ott lebeg felettünk Damoklész kardja egy másik betegség kapcsán: az ország TSE kedvező besorolása veszélybe került, hiszen több éve nem tudjuk teljesíteni a kötelezően előírt surlókorvizsgálati mintaszámokat. Félő, hogy az Európai Unió a következő időszakban megváltoztatja besorolásunkat, így a tenyészállatértékesítés területén is gondjaink lehetnek.
VÁLTOZÓ SZABÁLYOZÁS
A tagjaink által tenyésztett fajták száma jelenleg 31 juh- és 5 kecskefajta törzskönyvezési és teljesítményvizsgálatára terjed ki, a hazai juh és kecske ENAR-jelölési, leltározási munkái kapcsán pedig továbbra is minden regisztrált juh- és kecsketartóval napi kapcsolatban vagyunk.
Az elmúlt időszakban az állattenyésztési tevékenység szabályozása minden szinten megváltozott. 2018. november 1-jével az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának Állattenyésztési rendelete szabályozza a hazai juh- és kecsketenyésztést. Ezenkívül tavaly megalkott ák és életbe léptek az ezt kiegészítő magyarországi jogszabályok. Ehhez az új jogi környezethez alkalmazkodva a 2018-ban az Agrárminisztériumhoz benyújtott juh- és kecsketenyésztési programmódosításainkat a szaktárca 2019. január 31-én hagyta jóvá.
PROBLÉMA A GENERÁCIÓVÁLTÁS
A kiskérődző ágazat gazdálkodását továbbra is segítették a nemzeti és EU-s anyaállat-támogatások, valamint a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, illetve a Vidékfejlesztési Program keretében elnyert pályázatok. A kedvező piaci és támogatási körülmények ellenére 2020 elejére a tartók száma közel 500-zal, míg a nőivarú juh létszáma mintegy 50 ezer egyeddel csökkent. A fogyás egyik oka a generációváltásban keresendő, hiszen nagyon sokan, akik a 90-es évek elején kezdtek juhtenyésztésbe, most értek abba a korba, hogy átadják a tenyészetüket, vagy pedig befejezzék a gazdálkodást. Ezt tetézi, hogy az elmúlt időszak török felnőtt állat-exportjai időszakról időszakra tizedelik állományunkat, és az általuk kínált vételi ár csábítóan hat a juhtartókra. A kecsketenyésztők számában, valamint az általuk tartott regisztrált nőivarú létszám tekintetében változás nem tapasztalható az előző időszakhoz képest.
Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége
Kép forrása: Agrojagernews
Mezőgazdaság
Az ukrán gabonahelyzetről is tárgyalt Nagy István agrárminiszter a francia nagykövettel
Európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére
Magyarországnak érdeke a magyar-francia agrárszakmai, politikai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.
Fotó: Nagy István Facebook oldala
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk jó kapcsolatot ápol szakmai és agrárpolitikai szinten is Franciaországgal. A magyar és a francia gazdák érdeke egybeesik, ezért számunkra mindig fontos támpontot jelent a francia vélemény – áll a minisztérium közleményében.
Az orosz-ukrán háború kezdetekor zár alá kerültek az ukrán kikötők, ezért az ukrán gabona hagyományos útvonalán, a hagyományos piacaira nem tudott eljutni, ezért jött létre a szolidaritási folyosó, ami viszont nem az eredeti céljának megfelelően működik. A szárazföldi szállítás sokkal drágább, mint a vízi, ezért a gabona a határ menti országokban ragadt.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar gabonánál az ukrán mezőgazdasági termékeket lényegesen olcsóbban lehet megvenni, ami miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, a gazdák pedig ellehetetlenülnek. Az EU távolabbi részein ez nem érezhető annyira, mert a magas szállítási költségek miatt ott már nem jelentkezik árelőny.
Ukrajna termelési körülményei eltérőek, a termelőknek más követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodóknak. Ha ezeket a termékeket kontroll nélkül beengedi az európai közösség a piacaira, akkor az alapjaiban alakítja át a teljes agrárgazdaságot – húzza alá közleményében a tárca.
Hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni – tette hozzá Nagy István. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítása érdekében.
Európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Brüsszel, bár tett lépéseket, de a probléma nem az érintett tagállamoknak adott támogatással oldható meg. Az EU-nak olyan rendszert kellene kialakítania, és ahhoz forrást biztosítania, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termények elhagyhassák a frontországokat és eljuthassanak a hagyományos felvevőpiacokra.
Forrás: BTT
Mezőgazdaság
Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átfogó kiadványt készített a magyar agrárium helyzetéről
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az ágazat helyzetét, fejlődési lehetőségeit, és a hatékonyságot, versenyképességet javító konkrét javaslatokat fogalmazott meg. A kamara ezeket egy kiadványban foglalta össze, „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” címmel, mely bárki által elérhető a NAK honlapján.
Ábra: NAK
A kamara öt esztendővel ezelőtt készített egy dokumentumot, amelyben a hazai agrárium fejlődését megalapozó konkrét javaslatokat fogalmazott meg, egyúttal a szervezet következő évekre vonatkozó teendőit is összefoglalva. Az elmúlt években sok területen sikerült jelentős előremozdulást elérni, amiben segítségre volt a Kormány folyamatos támogatása is. Ilyen például a földforgalmi törvény módosítása, a családi gazdaságokról szóló jogszabály, valamint az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás maximális, 80%-os arányúra emelése. De említhetők az osztatlan közös tulajdon, a generációváltás kapcsán megvalósult változások, valamint a vízgazdálkodás terén is történtek előremutató, de tovább folytatandó lépések.
Ahogy más ágazatok, az agrárium működését is jelentősen befolyásolta többek közt a koronavírus, az orosz-ukrán háború, a szankciók hozadékai. A számos külső tényezőre, változásra tekintettel a NAK az elmúlt hónapokban ismét komplexen megvizsgálta az ágazat helyzetét, és megfogalmazta a hatékonyság, versenyképesség javításához szükséges lépéseket, immár ezen tényezőkre is figyelemmel. Az aprólékos munkával készült, stratégiai jellegű Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék című kiadvány bárki számára elérhető az interneten:
A dokumentum kitér azokra a kamara számára dedikált fő feladatokra is, amelyek elvégzésével a következendő időszakban segíteni tudja tagjai hatékony működését, legyen szó a támogatáspolitikával kapcsolatos érdekképviseletről, a földforgalmi szerződések vizsgálatáról, fajtakísérletekről, a szaporítóanyagokkal vagy a nagykereskedelemmel kapcsolatos problémák megoldásáról, illetőleg az információk, szaktudás folyamatos átadásáról.
A jelenlegi formájú Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén márciusban ünnepelte fennállásának tizedik évét. A szervezet ezen évtized alatt megkerülhetetlen, meghatározó szereplővé vált a magyar gazdaságban, agráriumban. A mellette mindvégig kitartó társszervezetekkel együtt lefedi a teljes értékláncot, és közösen, összehangoltan dolgozva, fellépve hatékonyan képviseli közel négyszázezer tagja érdekeit.
Mezőgazdaság
Rekordösszeg az agrárium fejlesztésére
A magyar költségvetés idén 750 milliárd forintot biztosít az agrárium fejlesztéséért
A Vidékfejlesztési Programban megítélt támogatások kifizetéséhez kapcsolódóan a magyar költségvetés az idén 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forint már megérkezett az érintettekhez – jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton, Balkányban, egy gazdafórumon.
Fotó: Vermes Tibor – AM
A tárcavezető hangsúlyozta, a kormányzat eltökéltségét mutatja, hogy az agrárium fejlesztésére rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű forrás a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációjára nyújt lehetőséget. Az újabb pályázatok támogatása pedig azzal vált lehetővé, hogy áprilisban a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte a kormány. Az agrárminiszter emlékeztetett, a Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg az Agrárminisztérium új pályázati felhívásokat.
Nagy István kifejtette, a most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat megújítására pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés. Mindezek mellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány-előállító üzemek támogatására benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrást ítéltek oda az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak.
A gazdálkodók idén, az első negyedévében csaknem 159 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számolva, 7 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ezek a beruházások hozzájárulnak az ágazat versenyképességének és inputhatékonyságának növekedéséhez, ami a mostani, sokrétű kihívással jellemezhető helyzetben különösen fontos – részletezte a miniszter.
Forrás: AM
Az ukrán gabonahelyzetről is tárgyalt Nagy István agrárminiszter a francia nagykövettel
Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről
Minden, amit az óriás tőrösdarázsról tudni akartál
Rekordösszeg az agrárium fejlesztésére
Magyarország csatlakozik az afrikai sertéspestis megállítása érdekében indított európai kampányhoz (#StopASF)
Kitekintő: A sakál lehet az új házi kedvenc
Májusban csökkentek a nemzetközi élelmiszerárak
Vadászházi esték, vendég: Jung-Jenő – visszatekintő
Tovább kell erősíteni a magyar-francia kapcsolatokat
Több mint 171 milliárd forint értékben támogatnak új beruházásokat
A vetési varjak védettek, de jelentős károkat okoznak a gazdálkodóknak
Vadászati kultúra: Trófeaátadó a Körös Vadásztársaságnál – GALÉRIA
Hivatásos vadászt keresnek Hortobágyra, a Világörökség részére
Kitekintő: A sakál lehet az új házi kedvenc
Beszámoló a Baranya Vármegyei Vadásznapról
KITEKINTŐ: Lengyelország – Marcin Janik vérebes utánkeresése
220 éves a körösnagyharsányi református templom – exkluzív interjú Dr. Fekete Károly református püspökkel – GALÉRIA
Sakálokkal találkozott Retkes Tamás – lefotózta
„Tiszteld a törvényt, szeresd az állatot, becsüld meg vadásztársaidat.”
