Bizonyos vegán és állatvédő körökben nagy port kavartak az olyan írások, amelyek a szélsőséges vegán nézeteket terjesztőkkel szemben és az állattenyésztők mellett érveltek. Cikkünkben a szakmánk védelmében felhozható fontosabb érveket szedtük csokorba – tájékoztatott az állattenyésztők internetes hírportál.

Először is szögezzük le: a szélsőséges nézetek bármely formája veszélyes. Ha valaki egy eszme elkötelezettje, azzal még nincs baj. A probléma akkor kezdődik, ha az eszme rabjává válunk vagy az arról folyó vita hitvitává fajul.

ÉRZELMI ALAPOK ÉS A DIVAT
Az állattenyésztést támadó, elítélő és e tevékenység beszüntetését követelők az állatvédelem amúgy nemes és normális eszméjét forgatják ki és erre hivatkozva alakítják ki szélsőséges álláspontjukat. Akik pedig nem ismerik ezt a szakmát, nincsen semmilyen információjuk vagy volt néhány rossz tapasztalatuk, könnyen a szélsőséges nézeteket terjesztők bűvkörébe kerülhetnek. Tény, hogy az iparszerű állattartás sok jogos etikai kérdést felvet, amiről fontos lenne őszinte szakmai vitát folytatni.

MANAPSÁG DIVAT A NÖVÉNYI ALAPÚ TÁPLÁLKOZÁS, A POLITIKÁBAN ÉS KÖZBESZÉDBEN GYAKORI TÉMA A KÖRNYEZET-, A KLÍMA- ÉS AZ ÁLLATVÉDELEM.

KOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE
Fel kell vérteznünk magunkat megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy a szakmánkat célzó lejárató kommunikációs cunamit naprakész tudással, tényekkel, higgadtan tudjuk lereagálni. Ehhez célszerű lenne kommunikációra szakosodott csapatot foglalkoztatni, akik azonnal reagálni tudnak a támadásokra, mivel a gazdáknak vagy a szakmai szervezeteknek ez a típusú kommunikáció nem megy olyan jól, mint a bennünket támadóknak.

A HIGGADTSÁG FÉL SIKER
Első és legfontosabb a higgadtság! Tiszteljük meg embertársainkat azzal, hogy kulturáltan beszélgetünk vagy vitázunk egymással, még akkor is, ha esetleg ő más típusú kommunikációt alkalmaz. NEMCSAK ANNAK VAN JELENTŐSÉGE, HOGY MIVEL, HANEM ANNAK IS, HOGYAN KOMMUNIKÁLUNK VAGY ÉRVELÜNK. Az érzelmi alapú, indulatokkal telített vita következménye az erősebb ellenszenv lesz. Nem az a cél, hogy megpróbáljuk meggyőzni a másik oldalt, hogy fogyasszanak állati eredetű terméket, hanem az, hogy ne nevezzenek bennünket gyilkosnak és/vagy állatkínzónak, hallgassák meg az érvelésünket és gondolkodjanak el rajta.

AZ EMBER MINDENEVŐ
A fogazata alapján az ember mindenevő. Az evolúció során úgy alakult, hogy hasznosítani tudjuk a növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt. Ez nem azt jelenti, hogy az egyik teljes elhagyásával, és kizárólag a másik fogyasztásával sikerülhet a kiegyensúlyozott táplálkozást megvalósítani, hanem azt, hogy mind a kettőre szükség van a megfelelő arányban. Majdnem mindent lehet helyettesíteni, de az legtöbbször nem lesz pontosan olyan, mint az eredeti.

AZ ÁLLATTARTÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
A világ megművelt területének 40%-án állattenyésztésből származó szerves trágyát használnak talajerő utánpótlásra. E nélkül a műtrágyafelhasználás sokkal nagyobb lenne. Mivel az EU amúgy is műtrágya importra szorul, haszonállatok nélkül ez a kitettség sokkal nagyobb lenne, nem beszélve az áremelkedésről. Az állattenyésztés évi 168 milliárd euróval járul hozzá a gazdasági teljesítményhez, ami a teljes mezőgazdasági tevékenység 45%-át jelenti és közvetve 30 millió embernek ad munkát. Állattenyésztés nélkül az urbanizáció növekedne, a vidék elnéptelenedne, még inkább elveszne a kapcsolat a természettel. A legelők és az állattenyésztők által karbantartott területek elvadulnának. Az elhagyott földterületeken megnőne a kockázata az erdő- és bozóttüzeknek. Teljesen felborulna az ökoszisztéma gazdasági haszonállatok nélkül, komplett iparágak szűnnének meg vagy alakulnának át, melyek legalapvetőbb nyersanyaga a bőr (pl. ruhaipar, cipészet, lakberendezés, autóipar, könyvkötészet, hangszerek stb), vagy egyéb állati eredetű termékek (gyógyszer-, kozmetikai ipar, zsíripar). Nem lenne állati eredetű alapanyag a házikedvencek takarmányához (pet food), aminek súlyos hatása lenne a vegánok és állatvédők által nagyon kedvelt kutyákra és macskákra nézve.

A GAZDA ÉRDEKE AZ ÁLLATOK JÓLÉTE
Nincs bizonyíték arra, hogy a nagyüzemekben kevésbé vennék figyelembe az állatjólét alapjait, mint a kisgazdaságokban, sőt a nagyobb gazdaságokban inkább megvalósíthatók a tudományos kutatásokon alapuló tartási rendszerek. Az egészségesebb állományok jobban termelnek, ezért a gazda érdeke az állatai jó egészségének és jólétének biztosítása.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY
Alapvető célunk, hogy a beteg, sérült állatokat a lehető leggyorsabban kezeljük. Állataink esetleges szenvedése érzelmi és termelési szempontból sem elfogadható és mielőbbi megszüntetése a gazda elemi érdeke. Az állatok szelekciójának egyik célja a beteg vagy a sérült egyedek kiválogatása, elkülönítése.

A MEGELŐZÉS NEMCSAK JOBB, DE OLCSÓBB IS MINT A GYÓGYÍTÁS.
A betegségek korai felismerésében a legújabb technológiák (pl. szenzorok) segítségünkre vannak. A gyógyszer ill. az antibiotikum felhasználásnak egyre szigorúbb követelményei vannak. 2006 óta tilos hozamfokozási céllal antibiotikumot adni állatainknak. Az antibiotikum rezisztencia (AMR) kialakulásának elkerülésére egyre szigorúbb előírások vannak. Ezekről az emberek alig harmada tud csak!

HOL KEZDŐDIK A „GYILKOSSÁG”?
Erkölcsi okokból a vegánok az állatok leölését kifogásolják. Ha maga az élet általánosan szent, akkor a fák és a növények, vagy akár a rovarok is bekerülhetnének e körbe. Nehéz meghúzni a határt. A vegánok általában az emlősöket nevezik érző lényeknek. A növényi táplálkozás céljából történő betakarítás során elpusztuló vadon élő állatok nem tartoznak ide?

VÁGÓHIDAK
Állatot csak engedélyezett vágási helyen szabad levágni. A vágóhídon szinte minden az állatjólét, a higiénia, az élelmiszerbiztonság és az ellenőrzés körül forog, ez mindannyiunk érdeke, hiszen a vágás előtti körülmények a húsminőséget nagyban befolyásolják. Mindenki egyetért abban, hogy minimálisra kell csökkenteni az állatokat érő stresszfaktorokat. Ezt hitelesen és átláthatóan kell tenni, hogy a lehető legkevesebb emberben merüljenek fel kételyek az ilyen üzemekkel kapcsolatban.

TÁPANYAGOK
A mesterséges körülmények között előállított hússzövetek és a növényi termékek ízletessége mára már vetekszik a valós húséval, így a könnyen befolyásolható emberek hamar áttérhetnek ezekre a termékekre. Fontos ugyanakkor emlékeztetni arra, hogy az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák mindazokat az összetevőket, melyek az egészséges fejlődéshez, táplálkozáshoz nélkülözhetetlenek. Ezek a növényi élelmiszerekben csak kisebb mértékben vagy egyáltalán nincsenek benne (pl. fehérje, esszenciális
aminosavak), netán hozzáadott formában jelennek csak meg (vitaminok, nyomelemek). A mesterségesen előállított, hozzáadott összetevők nem tudnak olyan hatékonysággal felszívódni, mint ami eredendően a táplálékban van. A hús számos vitamin, ásványi anyag és nélkülözhetetlen mikroelem forrása, amelyeket a szervezet könnyen felszívhat. A vörös hús 100 g-ja a riboflavin, a niacin, a B5- és B6-vitamin ajánlott napi adagjának (RDA) körülbelül 25%-át, míg a B12-vitamin kétharmadát tartalmazza. Az állati eredetű élelmiszerek elhagyása különféle táplálkozási hiányokhoz vezethet és kockázatot jelenthet az agy és a reproduktív szervek fejlődésére. Tény, hogy az állati eredetű élelmiszerek elengedhetetlenek a csecsemők életének első 1000 napjában, valamint a serdülők csontváz és agyi fejlődéséhez.

BIOLÓGIAILAG LEHETETLEN LETT VOLNA, HOGY AZ EMBER AGYA EKKORÁRA FEJLŐDJÖN HÚS FOGYASZTÁSA NÉLKÜL.

A MŰHÚS NEM HÚS
Az in vitro húst vagy szövetet mesterségesen, sejtekből laboratóriumi körülmények között, Petri csészében állítják elő. A sejteket egy olyan táptalajon tenyésztik, amely lehetővé teszi a sejtek gyors szaporodását. Ma, még a legfejlettebb technikák mellett is, a táptalajoknak hormonokra, növekedési faktorokra, magzati borjúszérumra, antibiotikumokra, gombaölő szerekre van szükség a sejtek fejlődéséhez.

A LABORHÚS-ELŐÁLLÍTÁS JELENTŐS ENERGIA- ÉS OLYAN VEGYÜLETEK, MOLEKULÁK FELHASZNÁLÁSÁVAL JÁR, AMELYEK NEM ENGEDÉLYEZETTEK AZ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSÁHOZ (HORMONOK, ANTIBIOTIKUMOK STB.).

Ennek fényében az in vitro hús nem tekinthető az állatállomány „természetes” alternatívájának, amelyet hormon, és egyéb serkentőszerek adagolása nélkül, minimális antibiotikum alkalmazásával állítanak elő. Ezeket a mesterségesen előállított termékeket nem lehetne húsnak nevezni, hiszen néhány fontos sejttípus hiányzik belőlük (pl. ideg-, és zsírsejtek).

EMBERI VS ÁLLATI TÁPLÁLÉK
Gyakori érvelés, hogy az állatok takarmányozására használt területet és növényeket az emberiség táplálására is lehetne hasznosítani.

A FAO SZERINT AZ ÁLLATI TAKARMÁNYOK 86%-A NEM ALKALMAS EMBERI FOGYASZTÁSRA!

Az ember által is fogyasztható élelmiszerek aránya a kérődző-ágazatban rendkívül alacsony! A kérődzők takarmányozásában alapvető szerepet játszik a legeltetés, és a rostokban gazdag szálas- és a tömegtakarmányok etetése. A koncentrált takarmányok jó része növényi maradványokból és gabonafélék melléktermékeiből (keményítőgyár, lepárlóüzem), fehérjenövényekből (borsó melléktermékek), olajos magvakból (olajpogácsa, repce, napraforgó), gyümölcsből (pépes citrusfélék), zöldségek és gumók (réparépa, burgonya), valamint tejből (sajtgyárak tejsavója) áll.

AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN A HASZONÁLLATOK TAKARMÁNYHASZNOSÍTÁSA JELENTŐSEN JAVULT, KEVESEBB TAKARMÁNNYAL LEHET TÖBB TERMÉKET ELŐÁLLÍTANI.

CO2 KIBOCSÁTÁS ÉS ELNYELÉS
A mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gáz a természetes metán kibocsátás része, ráadásul a globális felmelegedés döntő részéért (75%) nem a mezőgazdaság a felelős, hanem a közlekedés, az energiatermelés és az ipari tevékenységek. A metán 10 év alatt CO2-á és vízzé bomlik. A CO2-t a növények fölveszik a fotoszintézis során, a növényeket az állatok megeszik vagy a földbe visszakerülő növényi részek a talaj szén-készletébe beépülnek. Tehát nem csak a kibocsátást, hanem az elnyelést is számításba kellene venni! Sajnos a globális felmérésekben ezek nem szerepelnek.

Forrás: MÁSZ

Összeállította: Dr. Kummer Luca
és dr. Wagenhoffer Zsombor