Mezőgazdaság
Jelentősen mérséklődött a jégkárbejelentések aránya – VIDEÓVAL
Az országos jégkármérséklő rendszer 2020-as védekezési szezonja is kedvezően alakult, amit jól jelez, hogy a termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést. Immár harmadik éve működött hatékonyan a rendszer.
Az országos jégkármérséklő rendszer 2020-as védekezési szezonja is kedvezően alakult, amit jól jelez, hogy a termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést. Immár harmadik éve működött hatékonyan a rendszer.
2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése. (Fotó: Pixabay)
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, három éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. Ez a rendszer az egyik pillére az agrárkormányzat által 2012 óta kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, mely Európa legjobbjai közt van.
Országos védekezés, Európában egyedülálló módon
A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára, így hosszú távra biztosítja a működtetést. A fenntartása így nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti.
2020-ban immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer, hiszen a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47% volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015-2017 között – több mint 84% volt.
A védekezési időszak az idei évben is április 15. és szeptember 30. közé esett. Az agrár-kárenyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21 000 db) és területre (516 ezer hektár) tettek kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya 6%, ami jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13-13%-os, valamint a védekezés előtti időszak 30%-ot is meghaladó arányához képest. A termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést az I. pillérben.
Fontos szem előtt tartani, hogy a rendszer nem csak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nem csak a kárenyhítésben ismert 30%-ot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hiszen a jégesők a lakossági, ipari létesítményekben és önkormányzati tulajdonokban is jelentős károkat okozhatnak. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen a rendszer működésével, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszútávon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött.
Komplex agrár-kárenyhítő rendszer segíti a gazdálkodókat
A világszerte tapasztalható éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai legérzékenyebben a mezőgazdasági termelést érintik. A magyar agrárkormányzat régóta felismerte az időjárásból fakadó termelői kockázatok rendszerszintű kezelésének szükségességét. A reform jegyében 2012-ben vezették be az agrár-kárenyhítés (I. pillér) és a növénybiztosítások díjtámogatása (II. pillér) elemeket. Az I. pillér a termelők és az állam hozzájárulásaiból működő kölcsönös kockázatkezelési alapból, a kárenyhítési alapból biztosít legfeljebb 80%-os juttatást a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt kárt szenvedett növénytermesztők számára. Míg a II. pillér legfeljebb 70%-os vidékfejlesztési támogatást nyújt a megkötött növénybiztosítások díjához. Mindkét pillér fejlődése töretlen, amely az azokban résztvevő termelői számok növekedéséből és a nyújtott támogatások összegéből is látszik.
A kárenyhítési rendszernek immáron közel háromszor annyi tagja van (74 749 fő), mint amennyi 2011-ben, a rendszer megreformálása előtt volt, a 2019. évi károk után pedig 14 milliárd forintot kaptak az érintettek. A növénybiztosítások díjtámogatása 2020-tól 5 milliárd forintról 7 milliárd forintra emelkedett. A rendszer keretein belül támogatásban részesült termelők száma 2012-ben 1600 fő volt, 2020-ban pedig várhatóan ismét meghaladja a 17 000 főt, ahogy tavaly is.
A kockázatkezelési eszköztár III. pillérét az országos talajgenerátoros jégkármérséklés jelenti, a rendszer 2018 májusában kezdte meg működését. Míg az utolsó védekezés nélkül töltött évben közel 73 ezer hektárra jelentettek kárt a termelők, addig a 2018-2020 közötti időszakban ez a szám ennek csupán a 42%-át tette ki.
Összességében, a jelenleg működő három pillérrel már jelenleg is az EU-ban a legjobbak között van az agrárkormányzat által kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Sikerének kulcsa a rendszer működtetésében résztvevők együttműködésén alapuló folyamatos fejlesztés. Ezért is fontos hír, hogy a meglévő kockázatkezelési eszközök fejlesztésén túl 2021-től új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerrel is számolhatnak a termelők. A termelői hozzájárulásból és vidékfejlesztési támogatásból összeálló kölcsönös kockázatkezelési alapból finanszírozott rendszer a korábbiakon túl az állattenyésztési ágazat, valamint a piaci és állat- és növényegészségügyi kockázatok kezelését is lehetővé teszi majd.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
Országszerte megindult a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap kijuttatása a földterületekre
A tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetével országszerte megindult a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap kijuttatása a földterületekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a munkálatok miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani, amely legfeljebb néhány napig tarthat. A tevékenység a talaj tápanyag-utánpótlását és a termőföldek termékenységének megőrzését szolgálja.
Fotó: NÉBIH
A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésével országszerte megindul a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő kijuttatása. A tevékenység a talaj tápanyag-utánpótlásának fontos része, amely hozzájárul a termőföldjeink, mint természeti kincsünk termékenységének fenntartásához és a fenntartható mezőgazdasághoz. Ugyanakkor a hígtrágya kijuttatása átmeneti, helyenként intenzív szaghatással járhat, amely a környező lakosság számára kellemetlenséget okozhat.
A gazdálkodók a vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával végzik a munkálatokat, beleértve a kijuttatás idejét, módját és mennyiségét. A szaghatás időszakos, jellemzően néhány órától legfeljebb néhány napig tart az adott területen és az időjárási körülmények (szélirány és hőmérséklet) jelentősen befolyásolják annak érzékelhetőségét.
A gazdálkodók tevékenysége közérdeket szolgál, ezért a Nébih a lakosság megértését és türelmét kéri. A hatóság a jogszerűséget folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén intézkedik.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
A Nemzeti Irányító Hatóság változtatást vezetett be a Vixeran felhasználásában.
A Vixeran készítmény a 2025. évben a Nemzeti Irányító Hatóság AÖP támogatásra vonatkozó közleményének kondicionáló szerekre vonatkozó listájában szerepelt, ebben az évben a készítmény a Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatban kerülhetett elfogadásra.
Ábra: Facebook
A 2026. évben a Vixeran átkerült a Mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyakorlatban elfogadható szerek közé. Ennek eredményeképpen a készítmény a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet (AÖP rendelet) 16. § (1) bekezdésének értelmében a megfelelő növény (főnövény, másodvetés, ősszel vetett következő évi főnövény) vetése előtt, vetésével egy menetben vagy betakarítása/beforgatása után vált alkalmazhatóvá, tehát álló kultúrában nem alkalmazható. A Nemzeti Kifizető Ügynökség ennek megfelelően készítette el a 2026. évre vonatkozó Egységes kérelem beadó felületét.
A Nemzeti Irányító Hatóság úgy döntött, hogy a készítmény visszakerül a kondicionáló szerek közé.
Az erre vonatkozó közlemény módosítás az alábbi linken érhető el:
https://kap.gov.hu/kozlemeny/2026-04-23/kap-nemzeti-iranyito-hatosag-582026.-szamu-kozlemenye-kap-nemzeti-iranyito
A Nemzeti Kifizető Ügynökség az IH közlemény módosítása alapján módosította az Egységes kérelem beadó felületet.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a készítmény kijuttatásokra vonatkozó tényleges dátumok bejelentési határideje 30 nap, melyet az alapkérelem benyújtására nyitva álló időszakban, 2026. június 9. napjáig nem ellenőrzünk, mivel a gazdálkodó alapkérelmének azt a bizonylatot tekintjük, amely a benyújtási határidő lejártáig utolsóként kerül beküldésre.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett készítmények körét
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett készítmények körét: további hat készítmény engedélyét kiterjesztette a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) elleni védekezésre. Emellett négy készítmény az idei évre szükséghelyzeti engedélyt kapott.
Fotó: NÉBIH
A hatóság kiterjesztette hat készítmény engedélyokiratát szőlőkabóca károsítóra, az Agrokén, Nevikén, Nevikén Extra, és Olajos Rézkén a tojás alak elleni védekezésre, illetve a Sumi Alfa 5 EC és Sumi Alfa 5 EW (származtatott: Sumicidin 5 EW) a lárva és imágó elleni védekezésre.
A fentiekkel együtt már 21 db készítmény és ezeknek 19 db származtatott, illetve 5 db párhuzamos engedéllyel rendelkező változata alkalmazható.
Továbbá az idei évre négy szükséghelyzeti engedélyt adtak ki, az ökológiai termesztésben is felhasználható NeemAzal-T/S, Aza és Pyregard készítményekre, illetve a Carnadine (származtatott: Roslix, Silentium; párhuzamos: Carnadine, Carnadine 200, Roslix) rovarölő permetezőszerre. Ez összesen 9 készítmény szükséghelyzeti felhasználását jelenti.
Pyregard
A Pyregard rovarölő szer felhasználható 2026. március 16-tól 2026. július 13-ig szőlőben amerikai szőlőkabóca ellen növényvizsgálat alapján a lárvák és a kifejlett alak ellen maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 500-1000 l/ha permetlével kijuttatva.
NeemAzal-T/S
A NeemAzal-T/S rovarölő szer felhasználható 2026. május 11-től 2026. szeptember 7-ig szőlő kultúrában amerikai szőlőkabóca ellen maximum 2 alkalommal 3,0 l/ha dózisban, 400-800 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.
Aza
Az Aza rovarölő szer felhasználható 2026. május 11-től 2026. szeptember 7-ig szőlő (borszőlő, csemegeszőlő, alany- és törzsültetvény, szőlőiskola) kultúrában maximum 2 alkalommal amerikai szőlőkabóca ellen 3 l/ha dózisban 150-500 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.
Carnadine
A Carnadine (származtatott: Roslix, Silentium; párhuzamos: Carnadine, Carnadine 200, Roslix) rovarölő szer felhasználható 2026. április 21-től 2026. augusztus 18-ig szőlő kultúrában legfeljebb egy alkalommal amerikai szőlőkabóca ellen a tömeges lárvakelés időszakában, virágzás előtt a fürtkezdemények növekedésétől a virágzat kifejlődéséig, valamint a bogyókötődés kezdetétől zsendülésig, 0,175 l/ha dózisban 500-1000 permetlé mennyiséggel kijuttatva.
A szőlőkabóca elleni védekezésben jelenleg összesen 54 készítmény alkalmazható, melyek közül 14 ökológiai gazdálkodásban is felhasználható.
Az amerikai szőlőkabóca elleni, engedéllyel rendelkező készítmények összefoglaló táblázata az alábbiakban elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1504431079/Engedelyezett+rovarolo+szerek.pdf/ff46090e-f6b0-45e7-0845-1383a899b3e2?t=1750927468584
Az amerikai szőlő aranyszínű sárgasága betegséggel kapcsolatos további tudnivalókról a Nébih portálon tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca
Forrás: NÉBIH
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
