Keressen minket

Mezőgazdaság

Copa-Cogeca Méz Munkacsoport őszi értekezlet összefoglalója

Print Friendly, PDF & Email

Október 21-én on-line tartotta meg (a tavaszi teljesen elmaradt) a Copa-Cogeca Méz Munkacsoport a szokásos őszi értekezletét. Bross Péter elnök és Dr. Bónai András nemzetközi elnökhelyettes vettek részt a közel 4 órás megbeszélésen.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Október 21-én on-line tartotta meg (a tavaszi teljesen elmaradt) a Copa-Cogeca Méz Munkacsoport a szokásos őszi értekezletét. Bross Péter elnök és Dr. Bónai András nemzetközi elnökhelyettes vettek részt a közel 4 órás megbeszélésen.

Számozott méhkirálynő (Fotó: Pixabay)

Etienne Bruneau a Munkacsoport elnöke és Federico Facchin a Copa-Cogeca titkára tanácsadó voltak a videokonferencia szervezői és moderátorai. A rendezvény technikai probléma nélkül, rendben zajlott le.

A virtuális kerekasztal beszélgetésen részt vevők köszöntése és az esemény megnyitása után következett a 2020-as méhészeti év országonkénti, rövid elemzése. Lássuk.

  • Franciaország északi területein több méz termett, mint délen. Nagyon vegyes a „kép” az országban. Az ország egész évi termését tekintve van elég mézük a közvetlen értékesítő méhészeknek a saját szükségleteik fedezésére. Érezhetően jól, jobban megy a közvetlen értékesítés a járvány idejében, nehéz mérni, de a tapasztalatok alapján elmondható, hogy kb. 20%-al nőtt a közvetlen értékesítés aránya.
  • Finnországban 40%-kal kevesebb méz termett idén, mint az eddigi évek átlaga. Ez már a harmadik rossz éve zsinórban a méhészeknek. A hordós felvásárlási árak nem növekedtek, ennek következtében a direkt mézértékesítés részaránya nőtt. A koronavírus hatására egyre többen rendelnek online mézet a termelőktől.
  • Olaszországban hűvös volt a tavasz. Az ország északi részein sok eső esett. Egyes területeken 80%-kal kevesebb méz termett idén, mint a sokéves átlag. Mindezeknek köszönhetően, a jövőre vonatkozó kilátások sem kedvezőek. Teljesen elkedvtelenedtek a méhészek, abszolút rossz, kilátástalan a hangulat az ágazatban. A termelés mennyiségi csökkenésére számítanak már rövidtávon is, de középtávon biztosan. A felvásárlási árak nem változtak, gyakorlatilag azért, mert nincs méz, nincs árualap. Pedig a mézfeldolgozók felől óriási a kereslet az olasz mézre.
  • Dánia méztermése 20% csökkenést mutat múlt évhez képest. Ennek ellenére, semmit sem mozdult meg (felfelé) a nagybani mézár, a nagy méhészetek teljes csődben vannak, 2-3 euró közötti hordós árak vannak. Aki nem közvetlenül értékesít, nem tudja fenntartani méhészetét.
  • Portugália méhészeteinek nagy része 80% veszteséget könyvelt el idén. Nem tudják a pontos okokat, de alig maradtak méhek tavaszra. Fontosnak tartják megjegyezni, hogy a veszteségek nem csak a klímaváltozás hatásainak hozadéka. Kilátástalanság a köbön – ez jellemzi az ágazatot.
  • Ausztriában a tavaszi fagyok okoztak kárt leginkább. Nagyarányú volt a téli méhcsalád veszteség is. Az ország keleti részén nem tudtak szinte semmi erdei mézet pergetni. Az akácméztermés is kevés lett. Összességében fele termés lett, mint egy átlagos évben.
  • Németországban a tavaszi méz termésmennyisége átlagos volt. Az év többi részében azonban az átlagtól kevesebb termett. A hordós méz felvásárlási ára jelenleg nagyon alacsony (3-4 Euro/kg), de a 135 ezer (!) méhész többsége közvetlenül értékesíti termését. A sok méhészet ellenére, mivel azok főleg kevés méhcsaláddal dolgoznak, a német méhészek által termelt méz mennyisége mindössze a belső fogyasztás 20-30%-át teszi ki. A regisztrált méhészek egy része 40-60%-ra becsli az idei veszteségeit, mely elsősorban tavaszra realizálódott.
  • Lengyelországban a téli méhcsalád veszteséget 40-50%-ra becsülik. A repce jó hordást biztosított, de akácmézük nem termett. A hordós méz felvásárlási ára 3-4 Euro/kg, a méhészek kiszerelve 6-7 euróért adják kilóját a méznek. A repcén kívül alig termett más méz, katasztrofális évnek minősítik 2020-at.
  • Svédországban hűvös és csapadékos volt az idei év. Kevesebb méz termett, mint az eddigi évek átlaga. A hordós méz felvásárlási ára 5-6 Euro.

Miről volt még szó a találkozón?

– a Copa-Cogeca teljesen egyetért és támogatja a Mézdirektíva megnyitását elsősorban abból a célból, hogy a mézek eredetének címkén történő jelölését módosítsák. Az üvegben lévő méz eredetének 100%-os pontossággal történő jelölése szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó tudja az egyes mézek árai közötti különbségek okait.

– hosszan tárgyaltuk azt, az egyre több tagországban problémát okozó gyakorlatot, miszerint a laborok (így a hatóság is) helytelen következtetést vonnak le egyes mézparaméterek mérésének eredményeiből és teljesen egyértelmű természetes mézeket minősítenek hamisnak. Kevés természetes mézminta-számból állítják össze a referencia alapjául szolgáló adatbázist a laborok, pedig változó környezetünkben (mint a méhlegelő – de adott méhlegelőn belül is a növények, különösen szántóföldi kultúra esetében-, mint a klímánk, mint a méhészeti technológiánk változik) alapvető fontosságú kell, hogy legyen a nagyszámú és gyakori ismétlésű mintavétel. Egyes laborok rossz gyakorlata sok kellemetlenséget okoz a mézpiacon, miközben az alapvetően „gyártott” mézek beállított, stabil paraméterei átmennek a szűrőn, a laborok képtelenek kiszűrni azokat.

– a magyar kezdeményezésű EUBEE projectet is élénk érdeklődés kísérte, hiszen alapvető fontosságú az unióban termelt mézek piacon történő megkülönböztetése a harmadik országok béliektől. De az EUBEE nyomonkövetési rendszere is példaértékű – hangzott el. A tavaszi értekezleten, a megbeszéltek szerint, még részletesebben fognak a részvevők foglalkozni az EUBEE kezdeményezéssel.

Forrás: OMME – Dr. Bónai András, Bross Péter

Mezőgazdaság

Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben

Print Friendly, PDF & Email

Csúszik az európai szamócaszezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.

November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.

Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).

A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.

Forrás: Fruitveb

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak

Print Friendly, PDF & Email

 A 2024-es évi munkaerőpiaci trendekről kérdeztek meg vállalati vezetőket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés. A Profession.hu a HR Körkép felmérése szerint az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket A mezőgazdasági szektor romló pénzügyi eredményre számít jövőre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.

Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.

A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.

Béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.

Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.

A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei

Print Friendly, PDF & Email

Lengyelországi vélemények Ukrajna uniós csatlakozásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Wielkopolska vajdaság agrárkamarája szerint elsősorban a lengyel külpiacokat és a termelőket érintené hátrányosan Ukrajna uniós csatlakozása.

Ábra: Fruitveb

A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara (Wielkopolskiej Izby Rolniczej, WIR) november 17-én nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lengyel gazdák lennének a vesztesei Ukrajna uniós csatlakozásának. A közlemény szerint:

“Ukrajna hatalmas agrár-élelmiszeripari termelési potenciállal rendelkezik. A gabonafélék és más mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beáramlásával kapcsolatos tapasztalatok után már tudjuk, hogy ez mit jelenthet a piacainkra nézve, és nem csak Lengyelország esetében. Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A csatlakozási folyamat felgyorsítása Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, valamint az ukrán elnök és az ukrán kormány által folytatott igen hatékony diplomáciai tevékenységnek az eredménye. A tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy az Unió már holnap egy új tagállamot venne fel, a csatlakozási tárgyalások több évig is eltarthatnak. A Nagyszombat (Trnava) székhelyű agrárkamara vezetősége szerint, ha az egész Európai Unió és Lengyelország érdekei szempontjából nézzük ezt a folyamatot, akkor ez egy lépés a helyes irányba. Ukrajna nagy ország és nagy értékesítési piac a többi tagállam számára. Az EU-hoz való csatlakozása fellendíti az EU stagnáló gazdaságát, és újabb fejlődési lökést ad. Lengyelország és más szomszédos országok biztonsága jelentősen nőni fog. Ebből uniós polgárokként mindannyian profitálni fogunk.

A WIR igazgatótanácsa azonban megjegyzi, hogy mint az ilyen társadalmi-gazdasági folyamatok esetében az lenni szokott, itt is lesznek olyan szakmai csoportok, amelyek vesztesként jönnének ki az ukrán csatlakozás elfogadásából. Kétségtelen, hogy ezen csoportok közé tartoznak a gazdálkodók, mint az élelmiszerlánc leggyengébb láncszemei. Az ukrán mezőgazdaság kedvező természeti és talajviszonyainak, valamint az agrárium szerkezetének köszönhetően rendkívül versenyképesen, alacsony árakon képes termelni: ezek a költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak, a gazdaság és az üzleti élet pedig könyörtelen, és ezt ki akarja majd használni. Ez a folyamat részben már el is kezdődött, ezért fel kell készülnünk rá, és sajnos feltételeznünk kell azt is, hogy nem fogjuk tudni megállítani.

A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara vezetősége szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása óriási veszélyt jelent a lengyelországi családi gazdaságokra. Az Ukrajnából származó olcsóbb mezőgazdasági termékek elsősorban a lengyel termékeket fogják kiszorítani a külső piacokról. Lengyelország jelenleg az egyik legnagyobb baromfihús-, tej- és tejtermék-, zöldség- és gyümölcsexportőr. Emellett gabonaféléket, repcét és cukrot is exportálunk. A külpiaci értékesítésnek köszönhetően több százezer gazdálkodó családnak van jövedelme, így képesek eltartani magukat és fejleszteni gazdaságaikat. Ukrajna uniós csatlakozása után mezőgazdasági termékeink értékesítési árai csökkenni fognak, exportlehetőségeink pedig jelentősen beszűkülnek majd. A lengyel gazdáknak nem lesz hol eladniuk a termékeiket, pozíciónk pedig az EU agrárpiacán meginog – jelenlegi pozíciónk a gazdák sokéves munkájának, valamint a külső forrásoknak, köztük a hitelalapoknak köszönhető. A lengyel gazdaságok és az agrár-élelmiszeripar több milliárd zlotyt fektetett be a termelés szintjének és minőségének növelése érdekében. Ezek a szervezetek még mindig törlesztik kötelezettségeiket, és Ukrajna csatlakozásával szemben pénzügyi likviditásuk csökkenésével kell szembenézniük.

A fentiekkel összefüggésben a Nagy-Lengyelországi Agrárkamara igazgatótanácsa sürgős tárgyalásokat indítványoz Ukrajna csatlakozásának az uniós mezőgazdasági termelőkre, köztük a lengyel mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítését célzó következményekről és eszközökről. Az egyik ilyen, hogy Ukrajnának is meg kelljen felelnie az uniós termelési előírásoknak, ami önmagában növeli a termelési költségeket és csökkenti az ágazat versenyképességét. Másodszor, a közös agrárpolitika (KAP) kerete és a közvetlen kifizetések rendszere is megvitatásra szorul. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajnában létre fognak-e jönni családi gazdaságok. Meg kell vitatni egy kompenzációs rendszert azon uniós mezőgazdasági termelők számára, akik Ukrajna uniós csatlakozásával jelentős pénzeket veszítenek. Ezek az államigazgatás és a diplomáciánk feladatai. Ebben a tekintetben nagyon aktívan kell fellépnünk az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban, hogy megvédjük a lengyel gazdákat Ukrajna uniós csatlakozásának hatásaitól. Feltételezve, hogy a mezőgazdasági termékek árában nem tudunk versenyezni Ukrajnával, a minőségükre és elismertségükre kell összpontosítanunk a hazai és a külföldi piacokon. Lengyel márkákat kell építenünk, és agrár-élelmiszeriparunkat jövedelmezőbbé kell tennünk. Ezek az elkövetkező évek kihívásai, de a munkát most kell elkezdeni!”

Forrás: Fruitveb

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.