Mezőgazdaság
Copa-Cogeca Méz Munkacsoport őszi értekezlet összefoglalója
Október 21-én on-line tartotta meg (a tavaszi teljesen elmaradt) a Copa-Cogeca Méz Munkacsoport a szokásos őszi értekezletét. Bross Péter elnök és Dr. Bónai András nemzetközi elnökhelyettes vettek részt a közel 4 órás megbeszélésen.
Október 21-én on-line tartotta meg (a tavaszi teljesen elmaradt) a Copa-Cogeca Méz Munkacsoport a szokásos őszi értekezletét. Bross Péter elnök és Dr. Bónai András nemzetközi elnökhelyettes vettek részt a közel 4 órás megbeszélésen.

Számozott méhkirálynő (Fotó: Pixabay)
Etienne Bruneau a Munkacsoport elnöke és Federico Facchin a Copa-Cogeca titkára tanácsadó voltak a videokonferencia szervezői és moderátorai. A rendezvény technikai probléma nélkül, rendben zajlott le.
A virtuális kerekasztal beszélgetésen részt vevők köszöntése és az esemény megnyitása után következett a 2020-as méhészeti év országonkénti, rövid elemzése. Lássuk.
- Franciaország északi területein több méz termett, mint délen. Nagyon vegyes a „kép” az országban. Az ország egész évi termését tekintve van elég mézük a közvetlen értékesítő méhészeknek a saját szükségleteik fedezésére. Érezhetően jól, jobban megy a közvetlen értékesítés a járvány idejében, nehéz mérni, de a tapasztalatok alapján elmondható, hogy kb. 20%-al nőtt a közvetlen értékesítés aránya.
- Finnországban 40%-kal kevesebb méz termett idén, mint az eddigi évek átlaga. Ez már a harmadik rossz éve zsinórban a méhészeknek. A hordós felvásárlási árak nem növekedtek, ennek következtében a direkt mézértékesítés részaránya nőtt. A koronavírus hatására egyre többen rendelnek online mézet a termelőktől.
- Olaszországban hűvös volt a tavasz. Az ország északi részein sok eső esett. Egyes területeken 80%-kal kevesebb méz termett idén, mint a sokéves átlag. Mindezeknek köszönhetően, a jövőre vonatkozó kilátások sem kedvezőek. Teljesen elkedvtelenedtek a méhészek, abszolút rossz, kilátástalan a hangulat az ágazatban. A termelés mennyiségi csökkenésére számítanak már rövidtávon is, de középtávon biztosan. A felvásárlási árak nem változtak, gyakorlatilag azért, mert nincs méz, nincs árualap. Pedig a mézfeldolgozók felől óriási a kereslet az olasz mézre.
- Dánia méztermése 20% csökkenést mutat múlt évhez képest. Ennek ellenére, semmit sem mozdult meg (felfelé) a nagybani mézár, a nagy méhészetek teljes csődben vannak, 2-3 euró közötti hordós árak vannak. Aki nem közvetlenül értékesít, nem tudja fenntartani méhészetét.
- Portugália méhészeteinek nagy része 80% veszteséget könyvelt el idén. Nem tudják a pontos okokat, de alig maradtak méhek tavaszra. Fontosnak tartják megjegyezni, hogy a veszteségek nem csak a klímaváltozás hatásainak hozadéka. Kilátástalanság a köbön – ez jellemzi az ágazatot.
- Ausztriában a tavaszi fagyok okoztak kárt leginkább. Nagyarányú volt a téli méhcsalád veszteség is. Az ország keleti részén nem tudtak szinte semmi erdei mézet pergetni. Az akácméztermés is kevés lett. Összességében fele termés lett, mint egy átlagos évben.
- Németországban a tavaszi méz termésmennyisége átlagos volt. Az év többi részében azonban az átlagtól kevesebb termett. A hordós méz felvásárlási ára jelenleg nagyon alacsony (3-4 Euro/kg), de a 135 ezer (!) méhész többsége közvetlenül értékesíti termését. A sok méhészet ellenére, mivel azok főleg kevés méhcsaláddal dolgoznak, a német méhészek által termelt méz mennyisége mindössze a belső fogyasztás 20-30%-át teszi ki. A regisztrált méhészek egy része 40-60%-ra becsli az idei veszteségeit, mely elsősorban tavaszra realizálódott.
- Lengyelországban a téli méhcsalád veszteséget 40-50%-ra becsülik. A repce jó hordást biztosított, de akácmézük nem termett. A hordós méz felvásárlási ára 3-4 Euro/kg, a méhészek kiszerelve 6-7 euróért adják kilóját a méznek. A repcén kívül alig termett más méz, katasztrofális évnek minősítik 2020-at.
- Svédországban hűvös és csapadékos volt az idei év. Kevesebb méz termett, mint az eddigi évek átlaga. A hordós méz felvásárlási ára 5-6 Euro.
Miről volt még szó a találkozón?
– a Copa-Cogeca teljesen egyetért és támogatja a Mézdirektíva megnyitását elsősorban abból a célból, hogy a mézek eredetének címkén történő jelölését módosítsák. Az üvegben lévő méz eredetének 100%-os pontossággal történő jelölése szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó tudja az egyes mézek árai közötti különbségek okait.
– hosszan tárgyaltuk azt, az egyre több tagországban problémát okozó gyakorlatot, miszerint a laborok (így a hatóság is) helytelen következtetést vonnak le egyes mézparaméterek mérésének eredményeiből és teljesen egyértelmű természetes mézeket minősítenek hamisnak. Kevés természetes mézminta-számból állítják össze a referencia alapjául szolgáló adatbázist a laborok, pedig változó környezetünkben (mint a méhlegelő – de adott méhlegelőn belül is a növények, különösen szántóföldi kultúra esetében-, mint a klímánk, mint a méhészeti technológiánk változik) alapvető fontosságú kell, hogy legyen a nagyszámú és gyakori ismétlésű mintavétel. Egyes laborok rossz gyakorlata sok kellemetlenséget okoz a mézpiacon, miközben az alapvetően „gyártott” mézek beállított, stabil paraméterei átmennek a szűrőn, a laborok képtelenek kiszűrni azokat.
– a magyar kezdeményezésű EUBEE projectet is élénk érdeklődés kísérte, hiszen alapvető fontosságú az unióban termelt mézek piacon történő megkülönböztetése a harmadik országok béliektől. De az EUBEE nyomonkövetési rendszere is példaértékű – hangzott el. A tavaszi értekezleten, a megbeszéltek szerint, még részletesebben fognak a részvevők foglalkozni az EUBEE kezdeményezéssel.
Forrás: OMME – Dr. Bónai András, Bross Péter
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


