Október 21-én on-line tartotta meg (a tavaszi teljesen elmaradt) a Copa-Cogeca Méz Munkacsoport a szokásos őszi értekezletét. Bross Péter elnök és Dr. Bónai András nemzetközi elnökhelyettes vettek részt a közel 4 órás megbeszélésen.

Számozott méhkirálynő (Fotó: Pixabay)

Etienne Bruneau a Munkacsoport elnöke és Federico Facchin a Copa-Cogeca titkára tanácsadó voltak a videokonferencia szervezői és moderátorai. A rendezvény technikai probléma nélkül, rendben zajlott le.

A virtuális kerekasztal beszélgetésen részt vevők köszöntése és az esemény megnyitása után következett a 2020-as méhészeti év országonkénti, rövid elemzése. Lássuk.

• Franciaország északi területein több méz termett, mint délen. Nagyon vegyes a „kép” az országban. Az ország egész évi termését tekintve van elég mézük a közvetlen értékesítő méhészeknek a saját szükségleteik fedezésére. Érezhetően jól, jobban megy a közvetlen értékesítés a járvány idejében, nehéz mérni, de a tapasztalatok alapján elmondható, hogy kb. 20%-al nőtt a közvetlen értékesítés aránya.
• Finnországban 40%-kal kevesebb méz termett idén, mint az eddigi évek átlaga. Ez már a harmadik rossz éve zsinórban a méhészeknek. A hordós felvásárlási árak nem növekedtek, ennek következtében a direkt mézértékesítés részaránya nőtt. A koronavírus hatására egyre többen rendelnek online mézet a termelőktől.
• Olaszországban hűvös volt a tavasz. Az ország északi részein sok eső esett. Egyes területeken 80%-kal kevesebb méz termett idén, mint a sokéves átlag. Mindezeknek köszönhetően, a jövőre vonatkozó kilátások sem kedvezőek. Teljesen elkedvtelenedtek a méhészek, abszolút rossz, kilátástalan a hangulat az ágazatban. A termelés mennyiségi csökkenésére számítanak már rövidtávon is, de középtávon biztosan. A felvásárlási árak nem változtak, gyakorlatilag azért, mert nincs méz, nincs árualap. Pedig a mézfeldolgozók felől óriási a kereslet az olasz mézre.
• Dánia méztermése 20% csökkenést mutat múlt évhez képest. Ennek ellenére, semmit sem mozdult meg (felfelé) a nagybani mézár, a nagy méhészetek teljes csődben vannak, 2-3 euró közötti hordós árak vannak. Aki nem közvetlenül értékesít, nem tudja fenntartani méhészetét.
• Portugália méhészeteinek nagy része 80% veszteséget könyvelt el idén. Nem tudják a pontos okokat, de alig maradtak méhek tavaszra. Fontosnak tartják megjegyezni, hogy a veszteségek nem csak a klímaváltozás hatásainak hozadéka. Kilátástalanság a köbön – ez jellemzi az ágazatot.
• Ausztriában a tavaszi fagyok okoztak kárt leginkább. Nagyarányú volt a téli méhcsalád veszteség is. Az ország keleti részén nem tudtak szinte semmi erdei mézet pergetni. Az akácméztermés is kevés lett. Összességében fele termés lett, mint egy átlagos évben.
• Németországban a tavaszi méz termésmennyisége átlagos volt. Az év többi részében azonban az átlagtól kevesebb termett. A hordós méz felvásárlási ára jelenleg nagyon alacsony (3-4 Euro/kg), de a 135 ezer (!) méhész többsége közvetlenül értékesíti termését. A sok méhészet ellenére, mivel azok főleg kevés méhcsaláddal dolgoznak, a német méhészek által termelt méz mennyisége mindössze a belső fogyasztás 20-30%-át teszi ki. A regisztrált méhészek egy része 40-60%-ra becsli az idei veszteségeit, mely elsősorban tavaszra realizálódott.
• Lengyelországban a téli méhcsalád veszteséget 40-50%-ra becsülik. A repce jó hordást biztosított, de akácmézük nem termett. A hordós méz felvásárlási ára 3-4 Euro/kg, a méhészek kiszerelve 6-7 euróért adják kilóját a méznek. A repcén kívül alig termett más méz, katasztrofális évnek minősítik 2020-at.
• Svédországban hűvös és csapadékos volt az idei év. Kevesebb méz termett, mint az eddigi évek átlaga. A hordós méz felvásárlási ára 5-6 Euro.

Miről volt még szó a találkozón?

– a Copa-Cogeca teljesen egyetért és támogatja a Mézdirektíva megnyitását elsősorban abból a célból, hogy a mézek eredetének címkén történő jelölését módosítsák. Az üvegben lévő méz eredetének 100%-os pontossággal történő jelölése szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó tudja az egyes mézek árai közötti különbségek okait.

– hosszan tárgyaltuk azt, az egyre több tagországban problémát okozó gyakorlatot, miszerint a laborok (így a hatóság is) helytelen következtetést vonnak le egyes mézparaméterek mérésének eredményeiből és teljesen egyértelmű természetes mézeket minősítenek hamisnak. Kevés természetes mézminta-számból állítják össze a referencia alapjául szolgáló adatbázist a laborok, pedig változó környezetünkben (mint a méhlegelő – de adott méhlegelőn belül is a növények, különösen szántóföldi kultúra esetében-, mint a klímánk, mint a méhészeti technológiánk változik) alapvető fontosságú kell, hogy legyen a nagyszámú és gyakori ismétlésű mintavétel. Egyes laborok rossz gyakorlata sok kellemetlenséget okoz a mézpiacon, miközben az alapvetően „gyártott” mézek beállított, stabil paraméterei átmennek a szűrőn, a laborok képtelenek kiszűrni azokat.

– a magyar kezdeményezésű EUBEE projectet is élénk érdeklődés kísérte, hiszen alapvető fontosságú az unióban termelt mézek piacon történő megkülönböztetése a harmadik országok béliektől. De az EUBEE nyomonkövetési rendszere is példaértékű – hangzott el. A tavaszi értekezleten, a megbeszéltek szerint, még részletesebben fognak a részvevők foglalkozni az EUBEE kezdeményezéssel.

Forrás: OMME – Dr. Bónai András, Bross Péter