Keressen minket

Mezőgazdaság

Ellenszélben is sikeres a magyar vidék

A világjárvány rámutatott arra is, milyen meghatározó szerepe van hazánk életében a vidéknek, a jól működő agráriumnak. A jövőről gondolkodva sem kerülhetők meg tehát azok a kérdések, amelyek a vidéken élő emberek sorsát, a mezőgazdaság fejlődését érintik. Ezekről beszélgettünk Nagy István miniszterrel – tájékoztatott a Szabad Föld internetes hírportál.

Közzétéve:

A világjárvány rámutatott arra is, milyen meghatározó szerepe van hazánk életében a vidéknek, a jól működő agráriumnak. A jövőről gondolkodva sem kerülhetők meg tehát azok a kérdések, amelyek a vidéken élő emberek sorsát, a mezőgazdaság fejlődését érintik. Ezekről beszélgettünk Nagy István miniszterrel – tájékoztatott a Szabad Föld internetes hírportál.

Nagy István agrárminiszter (Kép: Gajdics Ottó – Szabad Föld)

Mit sikerült elérni az Európai Unióban az eltelt esztendőben, és milyen veszélyek leselkednek a magyar gazdákra továbbra is?

Meg kell találnunk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között, és éppen ebből a szempontból örömteli az, hogy októberben létrejött a megállapodás az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei között a közös agrárpolitikai reformról. Ez a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023–2027 közötti időszakban. Fontos hangsúlyozni, hogy alapvetően a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgáló, kompromisszumos megegyezés született.

Úgy tűnik azonban, hogy nem mindenki fogadja el ezeket a kompromisszumokat. Frans Timmermans a Közös Agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatok visszavonásával fenyegetőzött, ha nem valósulnak meg az általa vizionált, a gazdák számára teljesíthetetlen zöld célok.

Timmermans úrnak nagy valószínűséggel még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait. Például, ha az új Közös Agrárpolitika (KAP) zöld felépítményének egyik központi elemét jelentő agro-ökológiai alapprogramokat vesszük alapul, a két intézmény ambíciószintje jócskán meghaladja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő szintet.

Szerintem komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a Covid–19-járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva fenyegetőzik a javaslatok visszavonásával. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget.

Az egyik erősen vitatott pont a növényvédő szerek használatának visszaszorítása.

Nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már jelenleg is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Hazánkban a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az egy hektárra kijuttatott hatóanyag mennyisége 1,7 kg alatt van, amely nem éri el az EU-átlagot. Míg például Hollandiában ez az adat 5,1 kg, Franciaországban 2,9 kg, Németországban 2,7 kg, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kg.

Egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban el kell kerülni, hogy teljesíthetetlen célszámok kerüljenek előírásra. Tim­mer­mans szerint a KAP egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élel­miszerért? Fentiek alapján úgy tűnik, hogy Timmermans a drága élelmiszerek és a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesésének pártján áll.

Mit tud tenni ilyen ellenszélben a józanul gondolkodó politika?

A vitás kérdések mellett számos pontban ugyanakkor egyetértett a 27 uniós ország. A sikeres generációváltás elősegítése, a bevált támogatási formák megőrzése a nehezebb helyzetben lévő állattenyésztés, a kistermelők számára, vagy a fenntartható élelmiszer-előállítás megteremtése mind-mind közös céllá tudott válni. A V4-tagállamok erős szövetséget képeztek a tárgyalásokon, és több közös sikert is elkönyvelhettünk.

Milyen hatást vár miniszter úr az új családi gazdaságokat szabályozó törvénytől? Mi az elkövetkező évtizedre kijelölt irány a magyar mezőgazdaságban?

Az új törvény célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő új szabályozás az adminisztrációs terhek csökkentése mellett kedvező adózási és működési környezetet biztosít.

A hazai élelmiszer-gazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó 2021. január 1-jétől három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új törvény mindhárom forma esetében komoly kedvezményeket biztosít, így a választást érdemes alaposan átgondolni.

Aszály, rosszkor jött csapadék, fagy és viharkárok. Ellentmondásos volt az idei év a növénytermesztés eredményeit tekintve. Vonjunk reális mérleget.

A szántóföldi növénytermesztés az időjárási anomáliák ellenére elfogadható évet zár. A búzatermés éppen meghaladta az 5 millió tonnát, ami csaknem 7 százalékkal marad el az előző évi termésmennyiségtől, de bőven fedezi a hazai szükségleteket és jelentős exportárualapot is nyújt. Az árpát viselte meg a legkevésbé az időjárás, az 1,4 millió tonnát meghaladó termésmennyisége 3,6 százalékkal több, mint tavaly. A repce viszont megérezte az aszályt, 785 ezer tonnát takarítottak be a gazdálkodók, amely több mint tizedével marad el az előző évitől.

Az őszi betakarítású növények közül a kukorica esetében mintegy 8,3 millió tonna termés várható, ami gyakorlatilag megegyezik az előző évivel és több­éves összehasonlításban kedvezőnek számít. Napraforgóból 1,7 millió tonna került a magtárakba, ami enyhén meghaladja az előző évit. A tavaszi fagyok és csapadékhiány, az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb nyár eleji időjárás hatására a legtöbb gyümölcsféle ter­més­mennyi­sége elmarad a tavalyi eredményektől.

Almából mintegy 300-350 ezer tonna kerülhet a tárolókba, amely a 2019-es alacsony mennyiségtől is 30-40 százalékkal elmarad. Hasonlóképpen jelentős a terméskiesés a cseresznye, a meggy, a kajszibarack és az őszibarack esetében is. Az idei zöldségtermés az előző évihez hasonló.

Sertéspestis, madárinfluenza, Covid. Az embert és állatvilágot sújtó járványok miatt az állattenyésztés talán még nagyobb bajban van.

Az idei év legnagyobb kihívását állat-egészségügyi szempontból a tavaszi madárinfluenza-járvány leküzdése jelentette, valamint az országban 2018 óta jelen lévő afrikai sertéspestis terjedésének feltartóztatása. Az állat-egészségügyi rendszer idén is sikeresen vette fel a harcot ezekkel szemben.

Ennek köszönhetően a madárinfluenza vonatkozásában szeptembertől Magyarország ismét visszanyerhette mentességét, ami jelentős könnyebbségeket jelent a nemzetközi kereskedelemben. De ugyancsak ennek az áldozatos munkának tudható be az is, hogy a jelenleg zajló afrikai sertéspestisjárvány során házisertés-állományunkat mindeddig sikeresen megvédtük a fertőzéstől, ami az élőállatok és állati eredetű termékek exportját segíti. Így 2010 és 2020 között az agrárexport 74 százalékkal tudott bővülni.

Mindez megnyugtató. De tud-e segíteni a minisztérium, a kormány, hogy jövőre is hasonló vagy még jobb eredményekről lehessen beszámolni?

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára. Ezek népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett. Az élelmiszeripar szereplői a munkahelyek megőrzésének segítésére vehettek igénybe támogatást, ennek keretében 1457 vállalkozás részesült összesen 6,8 milliárd forint támogatásban.

A Vi­dékfejlesztési Programon keresztül 5,5 milliárd forint értékben hirdettünk meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit segítő új pályázati csomagot. A legkisebb termelők számára hirdetett, a kisüzemek fejlesztéseinek támogatására irányuló pályázatunkra 10 milliárd forintnyi értékben nyújtottak be támogatási igényt, a nagy érdeklődésre való tekintettel már­ciusban újranyitjuk a lehetőséget.

A helyi termékek értékesítési lehetőségét támogatja a piacok és vásárterek kialakítását, fejlesztését célzó felhívásunk, amelynek keretében a vidéki önkormányzatok maximum 100 millió forintos támogatással korszerűen felszerelt, a higiéniai előírásoknak és az egészségbiztonságnak is megfelelő értékesítőtereket hozhatnak létre.

Hiszünk abban, hogy a helyi termelői piacok támogatásával hozzájárulhatunk a falvak, kisvárosok fejlesztéséhez, megerősítéséhez, amelynek nélkülözhetetlen eleme a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat színvonalas és élhető színtereinek megteremtése. Ezért örülünk az eddig beérkezett több mint 100 pályázatnak, és a jövő év februárjában itt is újranyitjuk a benyújtás lehetőségét.

Forrás: Gajdics Ottó – Szabad Föld internetes hírportál

 

Mezőgazdaság

Szegedi erdésztechnikusok újabb tanulmányútja a SEFAG Zrt.-nél – GALÉRIA

Published

on

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Az Alföldi ASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum minden évben arra törekszik, hogy hallgatóinak ne csak könyvből legyen ismerős az erdő, hanem testközelből, tő mellett is megtapasztalhassák az erdész hivatás igazi arcát. Ez idén sem volt másként.

A SEFAG Zrt. Zselici Erdészete fogadta a szegedieket. Forrás: SEFAG

A két éves levelező képzésben részt vevő, 1/13. E levelezős erdésztechnikus hallgatók idén nyáron többek között a SEFAG Zrt. vendégszeretetét élvezhették, ahol három napon át mélyedhettek el az erdőgazdálkodás gyakorlati világában.

A faanyag mozgatása, a rakodók kialakítása fontos lépcső a fakitermelések során. Forrás: SEFAG

A szerdai nap a Zselici Erdészetnél telt, ahol ifj. Pintér Ottó igazgató kalauzolta a csapatot az erdők klímaváltozással összefüggő kihívásai és a lehetséges válaszok között. A szakmai tudás mellé Balogh Erik és Freller Mónika ágazatvevetők jóvoltából a fakitermelés, valamint az erdőfelújítások fortélyaiba is betekintést nyerhettek. A nap végén pedig a Zselici Csillagpark látta öket vendégül, ahol dr. Mosoni László segítségével a Nap és az Univerzum titkai is feltárultak.

Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Csütörtökön a Csurgói Faipari Gyárban folytatódott a program, ahol a szárítástól az impregnáláson át egészen a ceruzalapkák gyártásáig kísérhették végig a fa útját Méhes Vid és Fadgyas János részletes bemutatóján keresztül.


Pénteken a Szántódi Erdészet fogadta a hallgatókat, ahol Iberpaker Gábor igazgató vezetésével betekintést nyerhettek a csergazdálkodás, az újulatápolás és a vadgazdálkodás szakmai hátterébe is. A terepi program méltó zárásaként ifj. Jakus László egy igazi vadászati gyorstalpalót tartott a gímbikák korának és trófeáinak meghatározásáról – olyan tudásról, amit se könyv, se prezentáció nem adhat át igazán.

Az erdsézszakma csúcsa, amikor az erdőgazdálkodással párhuzamosan a vadgazdálkodás és a természetvédelem sem szenved csorbát. Forrás: SEFAG

Élmény és tudás – ezekkel tértek haza a hallgatók, akik remélhetőleg épp ilyen lelkesedéssel viszik majd tovább az erdő szeretetének és gondozásának üzenetét.
Köszönet illeti a SEFAG Zrt. munkatársait a szívélyes fogadtatásért és a tartalmas napokért!

Forrás: SEFAG Zrt.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kitekintő: Afrikai sertéspestis ütötte fel a fejét Gyergyóremetén 

Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis

Published

on

Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.

Fotó: Veres Nándor – Székelyhon

Bár az afrikai sertéspestis az emberekre nem veszélyes, a vírus rendkívül fertőző a házi- és vaddisznók között, és komoly gazdasági károkat okozhat. A Hargita Megyei Prefektus 26/2025. számú rendelete értelmében a helyi önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét, hogy: Visszavonásig, de legalább hét napig tilos bármilyen állatot a község területére be- vagy onnan kivinni. Senkinek sem szabad más gazdaságába átmennie. Ha ez elkerülhetetlen, a látogatás előtt és után kötelező a ruházat, az eszközök fertőtlenítése és a személyes higiénia. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei ellenőrzik a helyi disznótartó gazdaságokat. A lakosokat arra kérik, hogy azonnal értesítsék az állatorvost, ha betegséget észlelnek sertéseiken vagy más állataikon. A Polgármesteri Hivatal továbbá arra is kéri a lakosságot, hogy felelősségteljesen viselkedjenek, és tartsák be az előírásokat, hogy elkerülhető legyen a járvány további terjedése.

Forrás: Székelyhon

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ne felejtsük el a parlagfű elleni védekezést!

A NAK közleményt adott ki a parlagfű elleni védekezésről

Published

on

Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) talán az egyik legismertebb gyomnövényünk. A legtöbb növényi kultúrában jelentős kárt okozhat, de a humán egészségre is negatív hatást gyakorol.

Fotó: Pixabay

A kedvezőtlenebb időjárás miatt az ország döntő többségében a növények még a hajtásnövekedés időszakában vannak, de már kis arányban elkezdtek megjelenni virágbimbós egyedek is. Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben már a virágzás kezdete fejlettségű növények is egyre nagyobb számban fordulnak elő. A nyári melegben várhatóan gyorsan fejlődésnek indulnak a növények, azonban a virágzási csúcs augusztus végére tehető. A kalászosok és a repce betakarításával a tarlókon nagy számban jelenhet meg a parlagfű, de nem szabad elfelejtenünk, hogy házikertekben is gyakori gyomnövény.

2008. évi XLVI. törvény 17. § 4. bekezdés alapján: „A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Amennyiben a területen virágzó parlagfű található, a hatóság közérdekű védekezést rendelhet el. „A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést a kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.” A parlagfüves területek felderítését a lakossági bejelentések is megkönnyítik.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nebih) honlapján további információt talál a parlagfűről, a hatóság munkájáról és a bejelentésről is.

Forrás: NAK

Tovább olvasom