A világjárvány rámutatott arra is, milyen meghatározó szerepe van hazánk életében a vidéknek, a jól működő agráriumnak. A jövőről gondolkodva sem kerülhetők meg tehát azok a kérdések, amelyek a vidéken élő emberek sorsát, a mezőgazdaság fejlődését érintik. Ezekről beszélgettünk Nagy István miniszterrel – tájékoztatott a Szabad Föld internetes hírportál.

Mit sikerült elérni az Európai Unióban az eltelt esztendőben, és milyen veszélyek leselkednek a magyar gazdákra továbbra is?

Meg kell találnunk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között, és éppen ebből a szempontból örömteli az, hogy októberben létrejött a megállapodás az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei között a közös agrárpolitikai reformról. Ez a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023–2027 közötti időszakban. Fontos hangsúlyozni, hogy alapvetően a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgáló, kompromisszumos megegyezés született.

Úgy tűnik azonban, hogy nem mindenki fogadja el ezeket a kompromisszumokat. Frans Timmermans a Közös Agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatok visszavonásával fenyegetőzött, ha nem valósulnak meg az általa vizionált, a gazdák számára teljesíthetetlen zöld célok.

Timmermans úrnak nagy valószínűséggel még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait. Például, ha az új Közös Agrárpolitika (KAP) zöld felépítményének egyik központi elemét jelentő agro-ökológiai alapprogramokat vesszük alapul, a két intézmény ambíciószintje jócskán meghaladja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő szintet.

Szerintem komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a Covid–19-járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva fenyegetőzik a javaslatok visszavonásával. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget.

Az egyik erősen vitatott pont a növényvédő szerek használatának visszaszorítása.

Nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már jelenleg is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Hazánkban a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az egy hektárra kijuttatott hatóanyag mennyisége 1,7 kg alatt van, amely nem éri el az EU-átlagot. Míg például Hollandiában ez az adat 5,1 kg, Franciaországban 2,9 kg, Németországban 2,7 kg, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kg.

Egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban el kell kerülni, hogy teljesíthetetlen célszámok kerüljenek előírásra. Tim­mer­mans szerint a KAP egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élel­miszerért? Fentiek alapján úgy tűnik, hogy Timmermans a drága élelmiszerek és a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesésének pártján áll.

Mit tud tenni ilyen ellenszélben a józanul gondolkodó politika?

A vitás kérdések mellett számos pontban ugyanakkor egyetértett a 27 uniós ország. A sikeres generációváltás elősegítése, a bevált támogatási formák megőrzése a nehezebb helyzetben lévő állattenyésztés, a kistermelők számára, vagy a fenntartható élelmiszer-előállítás megteremtése mind-mind közös céllá tudott válni. A V4-tagállamok erős szövetséget képeztek a tárgyalásokon, és több közös sikert is elkönyvelhettünk.

Milyen hatást vár miniszter úr az új családi gazdaságokat szabályozó törvénytől? Mi az elkövetkező évtizedre kijelölt irány a magyar mezőgazdaságban?

Az új törvény célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő új szabályozás az adminisztrációs terhek csökkentése mellett kedvező adózási és működési környezetet biztosít.

A hazai élelmiszer-gazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó 2021. január 1-jétől három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új törvény mindhárom forma esetében komoly kedvezményeket biztosít, így a választást érdemes alaposan átgondolni.

Aszály, rosszkor jött csapadék, fagy és viharkárok. Ellentmondásos volt az idei év a növénytermesztés eredményeit tekintve. Vonjunk reális mérleget.

A szántóföldi növénytermesztés az időjárási anomáliák ellenére elfogadható évet zár. A búzatermés éppen meghaladta az 5 millió tonnát, ami csaknem 7 százalékkal marad el az előző évi termésmennyiségtől, de bőven fedezi a hazai szükségleteket és jelentős exportárualapot is nyújt. Az árpát viselte meg a legkevésbé az időjárás, az 1,4 millió tonnát meghaladó termésmennyisége 3,6 százalékkal több, mint tavaly. A repce viszont megérezte az aszályt, 785 ezer tonnát takarítottak be a gazdálkodók, amely több mint tizedével marad el az előző évitől.

Az őszi betakarítású növények közül a kukorica esetében mintegy 8,3 millió tonna termés várható, ami gyakorlatilag megegyezik az előző évivel és több­éves összehasonlításban kedvezőnek számít. Napraforgóból 1,7 millió tonna került a magtárakba, ami enyhén meghaladja az előző évit. A tavaszi fagyok és csapadékhiány, az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb nyár eleji időjárás hatására a legtöbb gyümölcsféle ter­més­mennyi­sége elmarad a tavalyi eredményektől.

Almából mintegy 300-350 ezer tonna kerülhet a tárolókba, amely a 2019-es alacsony mennyiségtől is 30-40 százalékkal elmarad. Hasonlóképpen jelentős a terméskiesés a cseresznye, a meggy, a kajszibarack és az őszibarack esetében is. Az idei zöldségtermés az előző évihez hasonló.

Sertéspestis, madárinfluenza, Covid. Az embert és állatvilágot sújtó járványok miatt az állattenyésztés talán még nagyobb bajban van.

Az idei év legnagyobb kihívását állat-egészségügyi szempontból a tavaszi madárinfluenza-járvány leküzdése jelentette, valamint az országban 2018 óta jelen lévő afrikai sertéspestis terjedésének feltartóztatása. Az állat-egészségügyi rendszer idén is sikeresen vette fel a harcot ezekkel szemben.

Ennek köszönhetően a madárinfluenza vonatkozásában szeptembertől Magyarország ismét visszanyerhette mentességét, ami jelentős könnyebbségeket jelent a nemzetközi kereskedelemben. De ugyancsak ennek az áldozatos munkának tudható be az is, hogy a jelenleg zajló afrikai sertéspestisjárvány során házisertés-állományunkat mindeddig sikeresen megvédtük a fertőzéstől, ami az élőállatok és állati eredetű termékek exportját segíti. Így 2010 és 2020 között az agrárexport 74 százalékkal tudott bővülni.

Mindez megnyugtató. De tud-e segíteni a minisztérium, a kormány, hogy jövőre is hasonló vagy még jobb eredményekről lehessen beszámolni?

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára. Ezek népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett. Az élelmiszeripar szereplői a munkahelyek megőrzésének segítésére vehettek igénybe támogatást, ennek keretében 1457 vállalkozás részesült összesen 6,8 milliárd forint támogatásban.

A Vi­dékfejlesztési Programon keresztül 5,5 milliárd forint értékben hirdettünk meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit segítő új pályázati csomagot. A legkisebb termelők számára hirdetett, a kisüzemek fejlesztéseinek támogatására irányuló pályázatunkra 10 milliárd forintnyi értékben nyújtottak be támogatási igényt, a nagy érdeklődésre való tekintettel már­ciusban újranyitjuk a lehetőséget.

A helyi termékek értékesítési lehetőségét támogatja a piacok és vásárterek kialakítását, fejlesztését célzó felhívásunk, amelynek keretében a vidéki önkormányzatok maximum 100 millió forintos támogatással korszerűen felszerelt, a higiéniai előírásoknak és az egészségbiztonságnak is megfelelő értékesítőtereket hozhatnak létre.

Hiszünk abban, hogy a helyi termelői piacok támogatásával hozzájárulhatunk a falvak, kisvárosok fejlesztéséhez, megerősítéséhez, amelynek nélkülözhetetlen eleme a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat színvonalas és élhető színtereinek megteremtése. Ezért örülünk az eddig beérkezett több mint 100 pályázatnak, és a jövő év februárjában itt is újranyitjuk a benyújtás lehetőségét.

Forrás: Gajdics Ottó – Szabad Föld internetes hírportál