Keressen minket

Mezőgazdaság

Ellenszélben is sikeres a magyar vidék

A világjárvány rámutatott arra is, milyen meghatározó szerepe van hazánk életében a vidéknek, a jól működő agráriumnak. A jövőről gondolkodva sem kerülhetők meg tehát azok a kérdések, amelyek a vidéken élő emberek sorsát, a mezőgazdaság fejlődését érintik. Ezekről beszélgettünk Nagy István miniszterrel – tájékoztatott a Szabad Föld internetes hírportál.

A világjárvány rámutatott arra is, milyen meghatározó szerepe van hazánk életében a vidéknek, a jól működő agráriumnak. A jövőről gondolkodva sem kerülhetők meg tehát azok a kérdések, amelyek a vidéken élő emberek sorsát, a mezőgazdaság fejlődését érintik. Ezekről beszélgettünk Nagy István miniszterrel – tájékoztatott a Szabad Föld internetes hírportál.

Nagy István agrárminiszter (Kép: Gajdics Ottó – Szabad Föld)

Mit sikerült elérni az Európai Unióban az eltelt esztendőben, és milyen veszélyek leselkednek a magyar gazdákra továbbra is?

Meg kell találnunk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között, és éppen ebből a szempontból örömteli az, hogy októberben létrejött a megállapodás az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei között a közös agrárpolitikai reformról. Ez a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023–2027 közötti időszakban. Fontos hangsúlyozni, hogy alapvetően a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgáló, kompromisszumos megegyezés született.

Úgy tűnik azonban, hogy nem mindenki fogadja el ezeket a kompromisszumokat. Frans Timmermans a Közös Agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatok visszavonásával fenyegetőzött, ha nem valósulnak meg az általa vizionált, a gazdák számára teljesíthetetlen zöld célok.

Timmermans úrnak nagy valószínűséggel még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait. Például, ha az új Közös Agrárpolitika (KAP) zöld felépítményének egyik központi elemét jelentő agro-ökológiai alapprogramokat vesszük alapul, a két intézmény ambíciószintje jócskán meghaladja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő szintet.

Szerintem komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a Covid–19-járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva fenyegetőzik a javaslatok visszavonásával. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget.

Az egyik erősen vitatott pont a növényvédő szerek használatának visszaszorítása.

Nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már jelenleg is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Hazánkban a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az egy hektárra kijuttatott hatóanyag mennyisége 1,7 kg alatt van, amely nem éri el az EU-átlagot. Míg például Hollandiában ez az adat 5,1 kg, Franciaországban 2,9 kg, Németországban 2,7 kg, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kg.

Egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban el kell kerülni, hogy teljesíthetetlen célszámok kerüljenek előírásra. Tim­mer­mans szerint a KAP egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élel­miszerért? Fentiek alapján úgy tűnik, hogy Timmermans a drága élelmiszerek és a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesésének pártján áll.

Mit tud tenni ilyen ellenszélben a józanul gondolkodó politika?

A vitás kérdések mellett számos pontban ugyanakkor egyetértett a 27 uniós ország. A sikeres generációváltás elősegítése, a bevált támogatási formák megőrzése a nehezebb helyzetben lévő állattenyésztés, a kistermelők számára, vagy a fenntartható élelmiszer-előállítás megteremtése mind-mind közös céllá tudott válni. A V4-tagállamok erős szövetséget képeztek a tárgyalásokon, és több közös sikert is elkönyvelhettünk.

Milyen hatást vár miniszter úr az új családi gazdaságokat szabályozó törvénytől? Mi az elkövetkező évtizedre kijelölt irány a magyar mezőgazdaságban?

Az új törvény célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő új szabályozás az adminisztrációs terhek csökkentése mellett kedvező adózási és működési környezetet biztosít.

A hazai élelmiszer-gazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó 2021. január 1-jétől három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új törvény mindhárom forma esetében komoly kedvezményeket biztosít, így a választást érdemes alaposan átgondolni.

Aszály, rosszkor jött csapadék, fagy és viharkárok. Ellentmondásos volt az idei év a növénytermesztés eredményeit tekintve. Vonjunk reális mérleget.

A szántóföldi növénytermesztés az időjárási anomáliák ellenére elfogadható évet zár. A búzatermés éppen meghaladta az 5 millió tonnát, ami csaknem 7 százalékkal marad el az előző évi termésmennyiségtől, de bőven fedezi a hazai szükségleteket és jelentős exportárualapot is nyújt. Az árpát viselte meg a legkevésbé az időjárás, az 1,4 millió tonnát meghaladó termésmennyisége 3,6 százalékkal több, mint tavaly. A repce viszont megérezte az aszályt, 785 ezer tonnát takarítottak be a gazdálkodók, amely több mint tizedével marad el az előző évitől.

Az őszi betakarítású növények közül a kukorica esetében mintegy 8,3 millió tonna termés várható, ami gyakorlatilag megegyezik az előző évivel és több­éves összehasonlításban kedvezőnek számít. Napraforgóból 1,7 millió tonna került a magtárakba, ami enyhén meghaladja az előző évit. A tavaszi fagyok és csapadékhiány, az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb nyár eleji időjárás hatására a legtöbb gyümölcsféle ter­més­mennyi­sége elmarad a tavalyi eredményektől.

Almából mintegy 300-350 ezer tonna kerülhet a tárolókba, amely a 2019-es alacsony mennyiségtől is 30-40 százalékkal elmarad. Hasonlóképpen jelentős a terméskiesés a cseresznye, a meggy, a kajszibarack és az őszibarack esetében is. Az idei zöldségtermés az előző évihez hasonló.

Sertéspestis, madárinfluenza, Covid. Az embert és állatvilágot sújtó járványok miatt az állattenyésztés talán még nagyobb bajban van.

Az idei év legnagyobb kihívását állat-egészségügyi szempontból a tavaszi madárinfluenza-járvány leküzdése jelentette, valamint az országban 2018 óta jelen lévő afrikai sertéspestis terjedésének feltartóztatása. Az állat-egészségügyi rendszer idén is sikeresen vette fel a harcot ezekkel szemben.

Ennek köszönhetően a madárinfluenza vonatkozásában szeptembertől Magyarország ismét visszanyerhette mentességét, ami jelentős könnyebbségeket jelent a nemzetközi kereskedelemben. De ugyancsak ennek az áldozatos munkának tudható be az is, hogy a jelenleg zajló afrikai sertéspestisjárvány során házisertés-állományunkat mindeddig sikeresen megvédtük a fertőzéstől, ami az élőállatok és állati eredetű termékek exportját segíti. Így 2010 és 2020 között az agrárexport 74 százalékkal tudott bővülni.

Mindez megnyugtató. De tud-e segíteni a minisztérium, a kormány, hogy jövőre is hasonló vagy még jobb eredményekről lehessen beszámolni?

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára. Ezek népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett. Az élelmiszeripar szereplői a munkahelyek megőrzésének segítésére vehettek igénybe támogatást, ennek keretében 1457 vállalkozás részesült összesen 6,8 milliárd forint támogatásban.

A Vi­dékfejlesztési Programon keresztül 5,5 milliárd forint értékben hirdettünk meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit segítő új pályázati csomagot. A legkisebb termelők számára hirdetett, a kisüzemek fejlesztéseinek támogatására irányuló pályázatunkra 10 milliárd forintnyi értékben nyújtottak be támogatási igényt, a nagy érdeklődésre való tekintettel már­ciusban újranyitjuk a lehetőséget.

A helyi termékek értékesítési lehetőségét támogatja a piacok és vásárterek kialakítását, fejlesztését célzó felhívásunk, amelynek keretében a vidéki önkormányzatok maximum 100 millió forintos támogatással korszerűen felszerelt, a higiéniai előírásoknak és az egészségbiztonságnak is megfelelő értékesítőtereket hozhatnak létre.

Hiszünk abban, hogy a helyi termelői piacok támogatásával hozzájárulhatunk a falvak, kisvárosok fejlesztéséhez, megerősítéséhez, amelynek nélkülözhetetlen eleme a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat színvonalas és élhető színtereinek megteremtése. Ezért örülünk az eddig beérkezett több mint 100 pályázatnak, és a jövő év februárjában itt is újranyitjuk a benyújtás lehetőségét.

Forrás: Gajdics Ottó – Szabad Föld internetes hírportál

 

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom