Keressen minket

Mezőgazdaság

Komondor fajtamentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén

Print Friendly, PDF & Email

A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. E

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. Ehhez lassan már rendelkezése áll pénz, paripa, fegyver, a komondor esetében pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) háttere, tudása és sok ember elkötelezettsége itt és országszerte.

Az őshonos állataink génállományának megőrzése fontos feladat a mindenkori generációknak hazánkban (Kép: welovetiszato.hu)

Nem kellett volna komondor fajtamentés…

ha nem marad ki majd 30 év a vidéki gazdálkodás, haszonállat tartás egyik fontos (mellék)szereplőjének életében és nem alakul ki “hype” sok idegenhonos kutya körül. Nagyapámnak több komondorja is volt, de kettőre tisztán emlékszem (és persze a kuvaszokra is). Hortobágyra (később írunk a komondorok elnevezéséről…) a hatalmas kanra és Böbére, a mindig lelkes és játékos szukára. Tízéves körüli lehettem, amikor a házhoz került a fehér gombóc, aki a Hortobágy nevet kapta. A gyakori nagyszülő látogatások mellett a kutya jó pajti lett lett, bár ezt a családból nem mindenki mondhatta el. Talán 2-3 embernek fogadott szót és még vagy kettőre hallgatott, a nagycsalád többi tagjára a füle botját sem mozdította, igaz nem is bántotta őket. Valójában senkit sem bántott, de a hatalmas termete (tényleg hatalmas volt), lendületes mozgása és mélyről jövő morgása miatt nem is került abba a helyzetbe, hogy bárki felé megmutassa az erejét és a hatalmas fogait.

Nagyapám magas ember volt, emlékszem arra képre, amikor a kutya két lábra állva, elülső mancsait nagyapám vállára téve a fejük egy magasságban volt. Minden pozitív tulajdonsága ellenére végül elkerült a háztól, összetűzött a csirkékkel. Mit finomkodjunk, berontott a tyúkudvarba és rendesen lerendezte a fél baromfiudvart. Ez viszont faluhelyen tabu egy kutyának, így a gátőrnél szolgált tovább.

Évtizedek teltek el, a komondor megmaradt gyerekkori emléknek és időközben fel sem tűnt, hogy gondok lehetnek, amíg nem került hírekbe a többi magyar fajtával együtt, hogy az állam fajtamentési programot hirdetett annak érdekében, hogy megmentsék a komondort és a génállományát. Aki lemaradt volna a hazai kutyás élet sorsdöntő pillanatairól, annak egy kis visszapörgetés: 2004-ben nyilvánították mind a kilenc magyar kutyafajtát nemzeti kincsnek, 2017-től hungarikumnak. 2018-ban génmegőrzési programot hirdettek, amelyben fő szerepet kaptak a nemzeti parkjaink, 2020 elején pedig fajtamentési programot kiterjesztették több korcsoportban a fajták megismertetésével, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) keresztül az agrárminisztérium 50 millió Ft-tal támogatta a tenyésztők munkáját illetve a tudásmegosztást.

2018-ban génmegőrzési programot hirdettek. A komondor is részese a programnak. (Kép: welovetiszato.hu)

Ha eddig a komondor csak a nagy loncsos szőrű félelmetes kutya volt… akkor maradjon is az!

A pásztor közösségek legféltettebb vagyona az állatállomány volt, legnagyobb kincsüket, az állataikat bízták a komondorra, akinek képesnek kellett lennie és képes is volt akár a gazda jelenléte és irányítása nélkül is megvédeni a rábízott javakat. A szelekció nagyon erős volt, az alkalmatlan, gyenge, határozatlan kutyákat elpusztították, így azok vérvonala elhalt, maradt a hatalmas termetű, tekintélyt parancsoló megjelenésű, gyors, fáradhatatlan komondor, amely a legkeményebb ellenség számára is veszélyt jelentett.
A pásztorok és gulyások jól-felfogott érdeke kívánta meg a fajta tökéletes tisztán tartását a kívánt jellem továbbörökítését. Az a komondor, aki nem volt képes szembe szállni, a rablóval, farkassal vagy a medvével sikeresen az elpusztult vagy elcsapták a háztól. Így sikerült egy olyan erős, kemény és szívós kutyafajtát kitenyészteni, amelynek fajta jegyei napjainkban kapott újabb figyelmet, de már a fajta megőrzés, génállomány javítás céljából.

Szilaj vad kutyából kiállítási kutya majd újra szilaj kutya

A komondor erős ösztönei sajnos a háborúk folyamán hátrány jelentettek a fajta számára, a területét, gazdái vagyonát védő állatok útjában álltak a katonai csapatok rekvirálásának. Komondorok ezreit lőtték ki a II. Világháború alatt először német, majd nyilas, végül orosz csapatok (a helyükre került idegenhonos kutyák egy része egy újabb magyar fajtában jelenik meg, olvassátok el cikkünket a sinkáról, az új magyar kutyafajtáról). Az elvárosiasodás, a vidéki életmód változása (lsd még szintén sinka cikkünket) mellett a XX. század második felében a tenyésztésben más igények jelentek meg, előtérbe került a küllem. Míg a század elején elsősorban a komondor jelleme vezérelte a tenyésztési irányt, a második világháborút követően a küllemi tenyésztés lett a szempont. Ennek következtében a fajta kezdte elveszíteni belső fajta jellegét.
A negyvenes évektől kezdve a szalagos, illetve még finomabb szerkezetű; zsinóros szőrzet kialakítására irányuló tenyésztői törekvés vált irányadóvá. Nőtt a marmagasság, a rámás, nagytestű egyedeket részesítették előnyben. Jellegzetesebbé vált a szőrzet fehér színe, a korábban gyakori krémszínű- szürkés árnyalat visszaszorult.

Próbálkozás volt pár…

A hatvanas évek végén állami komondor fajtamentés indult, kevés sikerrel. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan 150-200 komondor kölyök törzskönyvezésére kerül sor, ez pedig nagyon kevés ahhoz, hogy fenntarthassuk a szükséges genetikai változatosságot. A fajta törzskönyve zárt, ami nem kedvez az állomány megújulásának, és a kihalás szélére sodorta a fajtát, miközben mindenféle zugtenyészetekben rossz genetikai adottságú, esetleg keverék egyedek kerültek kézen-közön a gazdáikhoz.

Újabb komondor fajtamentés kísérlet, lehet az utolsó?

Bár rengeteg amatőr, civil fajtamentő kezdeményezés van, nagyrészt (és jószándékkal) állatmentésről van szó és nem génmegőrzésről, szelekciós jellem és küllem alakításról. Ezt a kemény, több kutya generációs munkát a HNPI vállalta fel a történelmileg is ide tartozó fajta okán, a fajta jövőjét pedig egy fiatal pásztorember, Loncsák Lehel kezébe adta.

A parkban a juhászoknál, gulyásoknál már korábban is szolgáltak komondorok, volt tapasztalat és kedv is. A komondor fajtamentés gazdája a racka állománynál dolgozó juhász lett, akinek egészen egyedi szempontjai vannak a komondor fajtamentés kapcsán. Nem a megszokott és jellegzetes fajtajegyeket keresi a felnőtt kutyákon, hanem azt nézi, a kutya hol és milyen körülmények között él és a tartási körülmények vajon segítenek-e kihozni a kutyából az ősi ösztönt, a kíméletlen, szilaj temperamentumot. A komondor semmiképp nem szobakutya, nem is házőrző abban az értelemben, hogy egy szűk udvar vagy iparterület zárt kapuja mögött csaholó ugráló eb nem a komondor jelleme.

Az elmúlt 60 évben változtak az elvárások, először láncos kutya, majd telepi és udvari kutya lett belőle, a szaporulat tulajdonságai generációról-generációra kedvezőtlen irányba mentek. A neki való környezet viszont az, ahol ki tud teljesedni: a nagyobb nyílt terület, erősen domesztikált állatok közötti közösségben, akár más funkciót betöltő kutyákkal egy területen. Ahol a neki való kísérő-őrző munkát végzi és ahol nem lesz magányos, alulszocializált kutya. Ha a kiszemelt apa vagy anyaállat ilyen területen jól teljesít, várhatóan a kölykei is alkalmasak lesznek a továbbtenyésztésre. Ez a szelekciós munka alapja és rengeteg idővel jár.

A tenyésztéshez a legjobb magyar szakemberek együttes munkája szükséges. Küllemi bírálat, viselkedés és még számos bírálati pont szerepel a kiváló egyedek kiválasztásánál (Kép: welovetiszato.hu)

Kicsiből indul a magyar kutya fajtamentés

A HNPI-s komondor fajtamentés induló állománya mindössze 3 egyedből áll: Duna, az ivarérett szuka, Bátor, a fiatal, egy év körüli kan és a még nevesincs kölyök szuka. belőlük kell kihoznia a juhásznak azokat a jegyeket, amelyek folyamatos vérfrissítéssel bővíteni tudják a komondor genetikai állományát úgy, hogy a tenyésztés szempontjából legkedvezőbb jegyek alakuljanak ki mind küllemben, mind jellemben.

Hogy miért csak 3 kutya van a törzstenyészetben? Lehel, a pásztor szerint azért, mert száz komondor közül ha talán egy, amely a fentebb írt tartási körülmények, jellem, küllem alapján alkalmas arra, hogy bevonják a szelekciós tenyésztésbe. Ezért mondják azt és írjuk le mi is sokadszorra, hogy a komondor fajtamentés lassú munka, jó szem, jó kéz kell hozzá. Nem piacra termelnek kölyköket, nem a szaporulat mérete, a gyors értékesíthetőség és a teljesen amatőr vevők bevonzása a cél. Feladatuk és a felelősség hatalmas, biztosan évszázadokra meghatározza a munkájuk a komondorról alkotott jövőbeni képet.

Amikor megkérdezem Lehelt mivégre vállalta fel az igazgatóság és ő a komondor fajtamentés nyűgét, a maga egyszerűségében összefoglalta a fentebb írt sokszáz betűt: visszakapni a megbízható, dolgos, saját közösségéért mindent odaadó, kérlelhetetlen jellemű kutyát.

Forrás: welovetiszato.hu

Mezőgazdaság

Belvíz helyzetkép a mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága. A műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett. A belvíz mezőgazdasági területekre gyakorolt káros hatásai mellett ne feledkezzünk el annak talajvíz utánpótlásában betöltött szerepéről.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai műholdfelvételek alapján országos belvíztérképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését 2024 elején. A legnagyobb mértékű belvízborítottság növekedést Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalták. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg.

Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan időjárási szélsőségek, amelyek hirtelen nagy mennyiségű csapadékkal járnak, különösen aszályos időszakok után. Ezek hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez és kiterjedésük növekedéséhez. A 2023. év novemberében tapasztalt bőséges csapadékhullás a talajok országszerte magas víztelítettségéhez, az Alföldön ugyanakkor több helyen belvízfoltok kialakulásához vezetett. Decemberben folytatódott a csapadékos időjárás, ami a belvízborítottságot tovább növelte.

A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára a gyakoribbá váló hosszú, csapadékmentes időszakok létfontosságúvá teszik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazását. E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását a kormányzat elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegély-élőhelyek, nem termelő területek), a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra-fejlesztésének támogatásával, valamint vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével segíti.

A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyerstej termelői ára 26 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI közleményt adott ki a nyerstej termelői árának alakulásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2023 decemberében az Európai Unióban 20 százalékkal, Új-Zélandon 17 százalékkal, az USA-ban 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 164,63 forint/kilogramm volt 2024 januárjában. A zsírtartalom 0,07, a fehérjetartalom 0,05 százalékpontos romlása és az alapár 2 százalékos növekedése mellett a nyerstej átlagára 2 százalékkal emelkedett 2024 januárjában a 2023. decemberihez képest, és 26 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2024 januárjában az előző hónaphoz képest a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej (egyaránt +4 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, az adagolt vaj (egyaránt +3 százalék), a tejföl (+1 százalék) feldolgozói értékesítési ára emelkedett, míg a gyümölcsös joghurté és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tejé stagnált.

A KSH adatai szerint az adagolt vaj (+9 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, a trappista tömbsajt (egyaránt +3 százalék) és a 20 százalék zsírtartalmú tejföl (+1 százalék) fogyasztói ára nőtt, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej és a 12 százalék zsírtartalmú tejföl ára egyaránt stagnált, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej (–1 százalék), a gyümölcsös joghurt (–2 százalék) fogyasztói ára csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

A nyerstej havi termelői árának alakulása a világon (2018–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.