Keressen minket

Mezőgazdaság

Komondor fajtamentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén

A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. E

A komondor fajtamentés nincs egyedül: az összes őshonos magyar fajtát érinti az a szándék, hogy génállományát megmentsék és a fajtát népszerűsítsék itthon és külföldön egyaránt. Ehhez lassan már rendelkezése áll pénz, paripa, fegyver, a komondor esetében pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) háttere, tudása és sok ember elkötelezettsége itt és országszerte.

Az őshonos állataink génállományának megőrzése fontos feladat a mindenkori generációknak hazánkban (Kép: welovetiszato.hu)

Nem kellett volna komondor fajtamentés…

ha nem marad ki majd 30 év a vidéki gazdálkodás, haszonállat tartás egyik fontos (mellék)szereplőjének életében és nem alakul ki “hype” sok idegenhonos kutya körül. Nagyapámnak több komondorja is volt, de kettőre tisztán emlékszem (és persze a kuvaszokra is). Hortobágyra (később írunk a komondorok elnevezéséről…) a hatalmas kanra és Böbére, a mindig lelkes és játékos szukára. Tízéves körüli lehettem, amikor a házhoz került a fehér gombóc, aki a Hortobágy nevet kapta. A gyakori nagyszülő látogatások mellett a kutya jó pajti lett lett, bár ezt a családból nem mindenki mondhatta el. Talán 2-3 embernek fogadott szót és még vagy kettőre hallgatott, a nagycsalád többi tagjára a füle botját sem mozdította, igaz nem is bántotta őket. Valójában senkit sem bántott, de a hatalmas termete (tényleg hatalmas volt), lendületes mozgása és mélyről jövő morgása miatt nem is került abba a helyzetbe, hogy bárki felé megmutassa az erejét és a hatalmas fogait.

Nagyapám magas ember volt, emlékszem arra képre, amikor a kutya két lábra állva, elülső mancsait nagyapám vállára téve a fejük egy magasságban volt. Minden pozitív tulajdonsága ellenére végül elkerült a háztól, összetűzött a csirkékkel. Mit finomkodjunk, berontott a tyúkudvarba és rendesen lerendezte a fél baromfiudvart. Ez viszont faluhelyen tabu egy kutyának, így a gátőrnél szolgált tovább.

Évtizedek teltek el, a komondor megmaradt gyerekkori emléknek és időközben fel sem tűnt, hogy gondok lehetnek, amíg nem került hírekbe a többi magyar fajtával együtt, hogy az állam fajtamentési programot hirdetett annak érdekében, hogy megmentsék a komondort és a génállományát. Aki lemaradt volna a hazai kutyás élet sorsdöntő pillanatairól, annak egy kis visszapörgetés: 2004-ben nyilvánították mind a kilenc magyar kutyafajtát nemzeti kincsnek, 2017-től hungarikumnak. 2018-ban génmegőrzési programot hirdettek, amelyben fő szerepet kaptak a nemzeti parkjaink, 2020 elején pedig fajtamentési programot kiterjesztették több korcsoportban a fajták megismertetésével, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) keresztül az agrárminisztérium 50 millió Ft-tal támogatta a tenyésztők munkáját illetve a tudásmegosztást.

2018-ban génmegőrzési programot hirdettek. A komondor is részese a programnak. (Kép: welovetiszato.hu)

Ha eddig a komondor csak a nagy loncsos szőrű félelmetes kutya volt… akkor maradjon is az!

A pásztor közösségek legféltettebb vagyona az állatállomány volt, legnagyobb kincsüket, az állataikat bízták a komondorra, akinek képesnek kellett lennie és képes is volt akár a gazda jelenléte és irányítása nélkül is megvédeni a rábízott javakat. A szelekció nagyon erős volt, az alkalmatlan, gyenge, határozatlan kutyákat elpusztították, így azok vérvonala elhalt, maradt a hatalmas termetű, tekintélyt parancsoló megjelenésű, gyors, fáradhatatlan komondor, amely a legkeményebb ellenség számára is veszélyt jelentett.
A pásztorok és gulyások jól-felfogott érdeke kívánta meg a fajta tökéletes tisztán tartását a kívánt jellem továbbörökítését. Az a komondor, aki nem volt képes szembe szállni, a rablóval, farkassal vagy a medvével sikeresen az elpusztult vagy elcsapták a háztól. Így sikerült egy olyan erős, kemény és szívós kutyafajtát kitenyészteni, amelynek fajta jegyei napjainkban kapott újabb figyelmet, de már a fajta megőrzés, génállomány javítás céljából.

Szilaj vad kutyából kiállítási kutya majd újra szilaj kutya

A komondor erős ösztönei sajnos a háborúk folyamán hátrány jelentettek a fajta számára, a területét, gazdái vagyonát védő állatok útjában álltak a katonai csapatok rekvirálásának. Komondorok ezreit lőtték ki a II. Világháború alatt először német, majd nyilas, végül orosz csapatok (a helyükre került idegenhonos kutyák egy része egy újabb magyar fajtában jelenik meg, olvassátok el cikkünket a sinkáról, az új magyar kutyafajtáról). Az elvárosiasodás, a vidéki életmód változása (lsd még szintén sinka cikkünket) mellett a XX. század második felében a tenyésztésben más igények jelentek meg, előtérbe került a küllem. Míg a század elején elsősorban a komondor jelleme vezérelte a tenyésztési irányt, a második világháborút követően a küllemi tenyésztés lett a szempont. Ennek következtében a fajta kezdte elveszíteni belső fajta jellegét.
A negyvenes évektől kezdve a szalagos, illetve még finomabb szerkezetű; zsinóros szőrzet kialakítására irányuló tenyésztői törekvés vált irányadóvá. Nőtt a marmagasság, a rámás, nagytestű egyedeket részesítették előnyben. Jellegzetesebbé vált a szőrzet fehér színe, a korábban gyakori krémszínű- szürkés árnyalat visszaszorult.

Próbálkozás volt pár…

A hatvanas évek végén állami komondor fajtamentés indult, kevés sikerrel. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan 150-200 komondor kölyök törzskönyvezésére kerül sor, ez pedig nagyon kevés ahhoz, hogy fenntarthassuk a szükséges genetikai változatosságot. A fajta törzskönyve zárt, ami nem kedvez az állomány megújulásának, és a kihalás szélére sodorta a fajtát, miközben mindenféle zugtenyészetekben rossz genetikai adottságú, esetleg keverék egyedek kerültek kézen-közön a gazdáikhoz.

Újabb komondor fajtamentés kísérlet, lehet az utolsó?

Bár rengeteg amatőr, civil fajtamentő kezdeményezés van, nagyrészt (és jószándékkal) állatmentésről van szó és nem génmegőrzésről, szelekciós jellem és küllem alakításról. Ezt a kemény, több kutya generációs munkát a HNPI vállalta fel a történelmileg is ide tartozó fajta okán, a fajta jövőjét pedig egy fiatal pásztorember, Loncsák Lehel kezébe adta.

A parkban a juhászoknál, gulyásoknál már korábban is szolgáltak komondorok, volt tapasztalat és kedv is. A komondor fajtamentés gazdája a racka állománynál dolgozó juhász lett, akinek egészen egyedi szempontjai vannak a komondor fajtamentés kapcsán. Nem a megszokott és jellegzetes fajtajegyeket keresi a felnőtt kutyákon, hanem azt nézi, a kutya hol és milyen körülmények között él és a tartási körülmények vajon segítenek-e kihozni a kutyából az ősi ösztönt, a kíméletlen, szilaj temperamentumot. A komondor semmiképp nem szobakutya, nem is házőrző abban az értelemben, hogy egy szűk udvar vagy iparterület zárt kapuja mögött csaholó ugráló eb nem a komondor jelleme.

Az elmúlt 60 évben változtak az elvárások, először láncos kutya, majd telepi és udvari kutya lett belőle, a szaporulat tulajdonságai generációról-generációra kedvezőtlen irányba mentek. A neki való környezet viszont az, ahol ki tud teljesedni: a nagyobb nyílt terület, erősen domesztikált állatok közötti közösségben, akár más funkciót betöltő kutyákkal egy területen. Ahol a neki való kísérő-őrző munkát végzi és ahol nem lesz magányos, alulszocializált kutya. Ha a kiszemelt apa vagy anyaállat ilyen területen jól teljesít, várhatóan a kölykei is alkalmasak lesznek a továbbtenyésztésre. Ez a szelekciós munka alapja és rengeteg idővel jár.

A tenyésztéshez a legjobb magyar szakemberek együttes munkája szükséges. Küllemi bírálat, viselkedés és még számos bírálati pont szerepel a kiváló egyedek kiválasztásánál (Kép: welovetiszato.hu)

Kicsiből indul a magyar kutya fajtamentés

A HNPI-s komondor fajtamentés induló állománya mindössze 3 egyedből áll: Duna, az ivarérett szuka, Bátor, a fiatal, egy év körüli kan és a még nevesincs kölyök szuka. belőlük kell kihoznia a juhásznak azokat a jegyeket, amelyek folyamatos vérfrissítéssel bővíteni tudják a komondor genetikai állományát úgy, hogy a tenyésztés szempontjából legkedvezőbb jegyek alakuljanak ki mind küllemben, mind jellemben.

Hogy miért csak 3 kutya van a törzstenyészetben? Lehel, a pásztor szerint azért, mert száz komondor közül ha talán egy, amely a fentebb írt tartási körülmények, jellem, küllem alapján alkalmas arra, hogy bevonják a szelekciós tenyésztésbe. Ezért mondják azt és írjuk le mi is sokadszorra, hogy a komondor fajtamentés lassú munka, jó szem, jó kéz kell hozzá. Nem piacra termelnek kölyköket, nem a szaporulat mérete, a gyors értékesíthetőség és a teljesen amatőr vevők bevonzása a cél. Feladatuk és a felelősség hatalmas, biztosan évszázadokra meghatározza a munkájuk a komondorról alkotott jövőbeni képet.

Amikor megkérdezem Lehelt mivégre vállalta fel az igazgatóság és ő a komondor fajtamentés nyűgét, a maga egyszerűségében összefoglalta a fentebb írt sokszáz betűt: visszakapni a megbízható, dolgos, saját közösségéért mindent odaadó, kérlelhetetlen jellemű kutyát.

Forrás: welovetiszato.hu

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom