Keressen minket

Mezőgazdaság

Nagy lökést kap az agrárium felzárkózása

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a pandémiás helyzetben is bizonyította stratégiai jelentőségét, és most jó esély van arra, hogy a következő uniós ciklusban a fejlesztésre fordítható brüsszeli forrásokat a lehetséges maximális mértékkel egészítse ki a nemzeti költségvetés. Ez példátlan ütemű fejlődést indíthat el a magyar élelmiszer-gazdaságban.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a pandémiás helyzetben is bizonyította stratégiai jelentőségét, és most jó esély van arra, hogy a következő uniós ciklusban a fejlesztésre fordítható brüsszeli forrásokat a lehetséges maximális mértékkel egészítse ki a nemzeti költségvetés. Ez példátlan ütemű fejlődést indíthat el a magyar élelmiszer-gazdaságban – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaság-nak. 

Példátlan ütemű fejlődést kezdődhet a magyar élelmiszer-gazdaság mondta Nagy István agrárminiszter (kép: Vémi Zoltán – Világgazdaság)

Személyesen, az agrárirányítás vezetőjeként hogyan élte meg a rendkívüli időjárási körülményekkel, állatbetegségekkel és koronavírus-járvánnyal terhelt idei évet?

Mindenki tisztában van azzal, hogy 2020 mennyire nehéz év volt, de történtek pozitív események is. Március 14. egy emlékezetes pillanat volt, mert azon a napon háromszor többet vásároltak az emberek, mint egy karácsonyi nagybevásárlás hétvégéjén. Másnap pedig újra volt a polcokon áru. Úgy is fogalmazhatok, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar azon a napon nagykorúvá vált. Mindenki azt gondolta, hogy ellátási nehézségek lesznek, ám ha üresen maradt egy-egy polc, az nem az áruhiány, hanem logisztikai probléma miatt volt. Tavasszal jártam az országot, és előfordult, hogy hajnalban, amikor találkoztam a szántani induló gazdával, megkérdeztem: ön nem fél? Mire azt válaszolta: „Most van itt a vetésidő, vetni kell.” Fantasztikus érzés volt ezt hallani, és ugyanilyen emberi helytállást tapasztaltam az élelmiszeriparban is.

A nemzetközi versenyben is tudott profitálni az ágazat a válságállóságából?

Erre egy kiváló példa, hogy amikor az olasz tésztagyártók nem tudták teljesíteni a nemzetközi megrendeléseiket, akkor jött a Gyermelyi, és soha nem látott mértékben foglalt el piacokat külföldön. Jó volt látni a cég vezetőinek az örömét és azt, ahogyan tervezgetnek, hiszen az új piacok megtartásához fejleszteni kell, új malmot kell építeni.

A legnagyobb járvány közepén azt tervezni, hogy miként lehet előteremteni cirka hétmilliárd forintot, és hogyan épül új malom Gyermelyen – ezekért a pillanatokért érdemes dolgozni.

És ha abból a szempontból értékeli az évet, hogy mennyivel jutott közelebb a magyar agrárium ahhoz a célhoz, amelyet erre a kormányzati ciklusra megfogalmaztak?

Hadd menjek vissza az alapokhoz: már a miniszteri meghallgatásom óta egy szó határozza meg a munkámat, ez pedig a versenyképesség, mindent e szemüvegen keresztül vizsgálok. Bármilyen nehézségek voltak is az idén, ezen a téren végül is nagyon nagy lépést tettünk előre. Ebben az évben született meg az osztatlan közös tulajdonú termőföldek felszámolásának a megoldása, az öntözéses gazdálkodásról, valamint az őstermelői adózásról és a családi gazdaságokról szóló törvény, és csak ez a három jogszabály lebont egy sor, a versenyképességet gátló tényezőt.

Mekkora gazdálkodói réteget érint a családi gazdaságokról szóló jogszabály, és milyen hatása lehet?

A 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó január 1-jétől három működési forma közül választhat: maradhat őstermelő, alapíthat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

A kedvezmények mindhárom forma esetében számottevők. Egymillió forintig semmilyen kötelezettsége nincs a termelőnek, ami az olyan kistermelők számára segítség, akik csak a feleslegüket viszik ki a piacra. Egy- és tízmillió forint között már bevallást kell készíteni, de nem kell adót fizetni. Az őstermelői kategóriában a tíz- és húszmillió forint árbevétel közötti sávban kell átalányadót fizetni: 10 százalék számít jövedelemnek, és ennek a 15 százaléka adónak. Ez azt jelenti, hogy húszmillió forintos árbevételig 150 ezer forintos átalányadóval egy gazda minden, az állammal szemben fennálló kötelezettségét teljesítette a személyi jövedelemadóból. Ez egy versenyképes ajánlat, amely vonzóvá teszi az agrárgazdálkodást, és segíti a generációváltást.

A kalászosok az aszály ellenére jó termést hoztak, az őszi betakarítású kultúráknak pedig jót tett az eső. Az állattenyésztőket viszont a sertéspestis és a madárinfluenza sújtotta, illetve sújtja. Ők mire számíthatnak?

Kiírtunk egy pályázatot az állattartó telepek korszerűsítésére 50 milliárd forintos kerettel, de 330 milliárdnyi igény jött be. Ha a kormány végül kiegészíti a forrásainkat a nemzeti költségvetésből, és hozzátesszük a nálunk megmaradt támogatási összegeket, fel tudjuk majd emelni ezt a keretet 200 milliárd fölé is. Ez – 50 százalékos intenzitással számolva – 400 milliárd forintnyi beruházást generál az állattenyésztésben. Ezt már elhatároztuk, áprilisra pedig meg fognak születni az első ehhez kapcsolódó döntések. A kertészetben szintén intenzív építkezés folyik, a legmodernebb technológiákat hozzuk be. Ez megint egy fantasztikus történet lesz a maga 30 milliárdjával, és jön majd hozzá még 20 milliárdos öntözésfejlesztés is. Ha sikerül elfogadtatni a magyar terveket, akkor az uniós helyreállítási alapból mindezek mellett még 270 milliárd forint körüli összeget fogunk öntözésfejlesztéshez kapcsolódó programokra fordítani a következő hat esztendőben.

A részletekről még folyik a vita, de megszületett egy kompromisszumos megállapodás az új közös agrárpolitikáról. Ebben mennyire sikerült a magyar érdekeket érvényre juttatni?

Ez a kompromisszum nagyon nagy harcok árán született, és számunkra nagy győzelem. Fontos eredmény, hogy a tíz hektárnál kisebb területen gazdálkodókra nem vonatkoznak azok a pluszelőírások, amelyeket minden nagyobb gazdának kötelező lesz betartania. Ez helyénvaló is így, hiszen a tíz hektárnál kisebb területek eleve magukban hordozzák a termelési és biológiai sokszínűséget. Szintén óriási dolog, hogy sikerült megőrizni a forrásokat a gazdák számára. Akár 26 százalékos is lehetett volna a csökkenés, de végül ennél jóval kisebb mértékben szűkülnek a források. Tény persze, hogy ezért a gazdáknak több erőfeszítést kell tenniük. De küzdünk azért, hogy azok a szabályok, amelyeket az európai gazdáknak be kell tartaniuk, legyenek érvényesek a harmadik országokból szállítókra is.

Védjük meg ezzel az európai gazdáinkat, és – nem győzöm hangsúlyozni – a fogyasztóinkat is. Az teljes képtelenség, hogy miközben Európában egyre erősebb azoknak a hangja, akik megtiltanák a ketreces tojástermelést, az EU óriási hitelt biztosít Ukrajnának egy olyan tojásfarm létrehozására, ahol ketreces tojástermelési rendszer van. Azon is dolgozunk, hogy vegyék figyelembe az országok eddigi áldozathozalatát. Hollandia például egy hektárra háromszor annyi növényvédő szert használ, mint Magyarország, ne várjuk azt, hogy mind a két ország 30 százalékkal csökkentse a felhasználást. Nagyon szívesen látnék egy abszolút számot, amely mindkét országra vonatkozik. Azt látatlanban aláírnám.

Mennyire befolyásolja a mi versenyképességünket, hogy például a magyar élelmiszer-gazdaság szempontjából fontos Romániában a területalapú támogatások pozíciójavulást hoznak a termelőknek, míg nálunk nem?

A gazdák számára a leginkább kézzelfogható a földalapú támogatás. Hogy ennek szintjét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük 2023 után is, a vidékfejlesztési támogatások forrásaiból a maximális 25 százalékot át szeretnénk ide csoportosítani. De gondolnunk kell arra is, hogy mi lesz így a második pillérrel, amelynek forrásaiból jönnek létre a beruházások és az élelmiszeripari fejlesztések. Erre is van a magyar kormánynak tett javaslatunk: a vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó hazai kiegészítést emeljük fel a maximumra, tehát 80 százalékra. Csak viszonyításképpen: ez most 17,5 százalék. Ha sikerül elérnünk a 80 százalékot, az lehetőséget teremt a gazdák számára arra, hogy a következő hét évben utolérjék uniós társaikat. Ez a stratégiai cél.

Milyen mértékben érintheti ez a nemzetgazdaság anyagi forrásainak elosztását?

Ennek a megítéléséhez visszautalnék arra, hogy az élelmiszer-gazdaság milyen, már-már emberfeletti teljesítményt tett le az asztalra a pandémiás időkben. De nem csak akkor teljesített meggyőzően a szektor, hiszen az agrártermékek aránya 2019-ben a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 64 százalék volt, ugyanez az arány az idén, az első nyolc hónapban már 85,7 százalékra emelkedett. Az agrárgazdaság tavaly 3,1 milliárd, az idén január és augusztus között pedig 2,2 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság többletéhez, ami az előző évben még elérte a 4,9 milliárd eurót, az utóbbi időszakban viszont csak 2,5 milliárd eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy ebben a nyolc hónapban a teljes nemzetgazdasági többlet döntő részét az agrárium adta. Vagyis valós és nélkülözhetetlen teljesítményről beszélhetünk.

Jövőre mekkora támogatási összeg kifizetését tervezik?

Terveink szerint agrár- és vidékfejlesztési támogatások címén 782 milliárd forint kerülhet a gazdálkodók számlájára. Ebből tisztán hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatásokra 94 milliárd forint, uniós társfinanszírozással működő piaci támogatásokra mintegy 30 milliárd forint, tisztán uniós közvetlen támogatásokra 455 milliárd forint, a Vidékfejlesztési program és a Magyar halgazdálkodási operatív program működésére pedig 203 milliárd forint várható.

Milyen változások jöhetnek a szabályozásban?

A szőlészetről és borászatról szóló, már elfogadott törvényjavaslat eredményeként augusztus elsején a szőlő-bor ágazat magyarországi szabályozásának átfogó reformja kezdődik. Az első negyedévre szóló terv az, hogy bevezetjük a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. Ezzel olyan új, Európában is egyedülálló kockázatkezelési eszköz válik a növénytermesztők és az állattenyésztők számára elérhetővé, amellyel lehetővé válik a külső tényezők okozta kár enyhítése. Ilyen tényezők például az állat- és növénybetegségek vagy a piaci árak tetemes csökkenése.

A legfőbb cél pedig a generációváltást segítő, azaz az öröklés kérdéskörét rendező szabályrendszer kialakítása és megújítása. Nekem ez a legfontosabb történet, mert ez teszi föl a pontot az i-re abban a folyamatban, amely az egész őstermelői és gazdálkodói tevékenység működési környezetének rendbetételével kezdődött. Ha ezt 2021-ben le tudjuk tenni az asztalra, én elégedett leszek.

Jövőre a tervek szerint 782 milliárd forint támogatást fizetnek ki.

Forrás: Világgazdaság internetes hírportál

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom