Keressen minket

Mezőgazdaság

Nagy lökést kap az agrárium felzárkózása

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a pandémiás helyzetben is bizonyította stratégiai jelentőségét, és most jó esély van arra, hogy a következő uniós ciklusban a fejlesztésre fordítható brüsszeli forrásokat a lehetséges maximális mértékkel egészítse ki a nemzeti költségvetés. Ez példátlan ütemű fejlődést indíthat el a magyar élelmiszer-gazdaságban.

Közzétéve:

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a pandémiás helyzetben is bizonyította stratégiai jelentőségét, és most jó esély van arra, hogy a következő uniós ciklusban a fejlesztésre fordítható brüsszeli forrásokat a lehetséges maximális mértékkel egészítse ki a nemzeti költségvetés. Ez példátlan ütemű fejlődést indíthat el a magyar élelmiszer-gazdaságban – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaság-nak. 

Példátlan ütemű fejlődést kezdődhet a magyar élelmiszer-gazdaság mondta Nagy István agrárminiszter (kép: Vémi Zoltán – Világgazdaság)

Személyesen, az agrárirányítás vezetőjeként hogyan élte meg a rendkívüli időjárási körülményekkel, állatbetegségekkel és koronavírus-járvánnyal terhelt idei évet?

Mindenki tisztában van azzal, hogy 2020 mennyire nehéz év volt, de történtek pozitív események is. Március 14. egy emlékezetes pillanat volt, mert azon a napon háromszor többet vásároltak az emberek, mint egy karácsonyi nagybevásárlás hétvégéjén. Másnap pedig újra volt a polcokon áru. Úgy is fogalmazhatok, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar azon a napon nagykorúvá vált. Mindenki azt gondolta, hogy ellátási nehézségek lesznek, ám ha üresen maradt egy-egy polc, az nem az áruhiány, hanem logisztikai probléma miatt volt. Tavasszal jártam az országot, és előfordult, hogy hajnalban, amikor találkoztam a szántani induló gazdával, megkérdeztem: ön nem fél? Mire azt válaszolta: „Most van itt a vetésidő, vetni kell.” Fantasztikus érzés volt ezt hallani, és ugyanilyen emberi helytállást tapasztaltam az élelmiszeriparban is.

A nemzetközi versenyben is tudott profitálni az ágazat a válságállóságából?

Erre egy kiváló példa, hogy amikor az olasz tésztagyártók nem tudták teljesíteni a nemzetközi megrendeléseiket, akkor jött a Gyermelyi, és soha nem látott mértékben foglalt el piacokat külföldön. Jó volt látni a cég vezetőinek az örömét és azt, ahogyan tervezgetnek, hiszen az új piacok megtartásához fejleszteni kell, új malmot kell építeni.

A legnagyobb járvány közepén azt tervezni, hogy miként lehet előteremteni cirka hétmilliárd forintot, és hogyan épül új malom Gyermelyen – ezekért a pillanatokért érdemes dolgozni.

És ha abból a szempontból értékeli az évet, hogy mennyivel jutott közelebb a magyar agrárium ahhoz a célhoz, amelyet erre a kormányzati ciklusra megfogalmaztak?

Hadd menjek vissza az alapokhoz: már a miniszteri meghallgatásom óta egy szó határozza meg a munkámat, ez pedig a versenyképesség, mindent e szemüvegen keresztül vizsgálok. Bármilyen nehézségek voltak is az idén, ezen a téren végül is nagyon nagy lépést tettünk előre. Ebben az évben született meg az osztatlan közös tulajdonú termőföldek felszámolásának a megoldása, az öntözéses gazdálkodásról, valamint az őstermelői adózásról és a családi gazdaságokról szóló törvény, és csak ez a három jogszabály lebont egy sor, a versenyképességet gátló tényezőt.

Mekkora gazdálkodói réteget érint a családi gazdaságokról szóló jogszabály, és milyen hatása lehet?

A 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó január 1-jétől három működési forma közül választhat: maradhat őstermelő, alapíthat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

A kedvezmények mindhárom forma esetében számottevők. Egymillió forintig semmilyen kötelezettsége nincs a termelőnek, ami az olyan kistermelők számára segítség, akik csak a feleslegüket viszik ki a piacra. Egy- és tízmillió forint között már bevallást kell készíteni, de nem kell adót fizetni. Az őstermelői kategóriában a tíz- és húszmillió forint árbevétel közötti sávban kell átalányadót fizetni: 10 százalék számít jövedelemnek, és ennek a 15 százaléka adónak. Ez azt jelenti, hogy húszmillió forintos árbevételig 150 ezer forintos átalányadóval egy gazda minden, az állammal szemben fennálló kötelezettségét teljesítette a személyi jövedelemadóból. Ez egy versenyképes ajánlat, amely vonzóvá teszi az agrárgazdálkodást, és segíti a generációváltást.

A kalászosok az aszály ellenére jó termést hoztak, az őszi betakarítású kultúráknak pedig jót tett az eső. Az állattenyésztőket viszont a sertéspestis és a madárinfluenza sújtotta, illetve sújtja. Ők mire számíthatnak?

Kiírtunk egy pályázatot az állattartó telepek korszerűsítésére 50 milliárd forintos kerettel, de 330 milliárdnyi igény jött be. Ha a kormány végül kiegészíti a forrásainkat a nemzeti költségvetésből, és hozzátesszük a nálunk megmaradt támogatási összegeket, fel tudjuk majd emelni ezt a keretet 200 milliárd fölé is. Ez – 50 százalékos intenzitással számolva – 400 milliárd forintnyi beruházást generál az állattenyésztésben. Ezt már elhatároztuk, áprilisra pedig meg fognak születni az első ehhez kapcsolódó döntések. A kertészetben szintén intenzív építkezés folyik, a legmodernebb technológiákat hozzuk be. Ez megint egy fantasztikus történet lesz a maga 30 milliárdjával, és jön majd hozzá még 20 milliárdos öntözésfejlesztés is. Ha sikerül elfogadtatni a magyar terveket, akkor az uniós helyreállítási alapból mindezek mellett még 270 milliárd forint körüli összeget fogunk öntözésfejlesztéshez kapcsolódó programokra fordítani a következő hat esztendőben.

A részletekről még folyik a vita, de megszületett egy kompromisszumos megállapodás az új közös agrárpolitikáról. Ebben mennyire sikerült a magyar érdekeket érvényre juttatni?

Ez a kompromisszum nagyon nagy harcok árán született, és számunkra nagy győzelem. Fontos eredmény, hogy a tíz hektárnál kisebb területen gazdálkodókra nem vonatkoznak azok a pluszelőírások, amelyeket minden nagyobb gazdának kötelező lesz betartania. Ez helyénvaló is így, hiszen a tíz hektárnál kisebb területek eleve magukban hordozzák a termelési és biológiai sokszínűséget. Szintén óriási dolog, hogy sikerült megőrizni a forrásokat a gazdák számára. Akár 26 százalékos is lehetett volna a csökkenés, de végül ennél jóval kisebb mértékben szűkülnek a források. Tény persze, hogy ezért a gazdáknak több erőfeszítést kell tenniük. De küzdünk azért, hogy azok a szabályok, amelyeket az európai gazdáknak be kell tartaniuk, legyenek érvényesek a harmadik országokból szállítókra is.

Védjük meg ezzel az európai gazdáinkat, és – nem győzöm hangsúlyozni – a fogyasztóinkat is. Az teljes képtelenség, hogy miközben Európában egyre erősebb azoknak a hangja, akik megtiltanák a ketreces tojástermelést, az EU óriási hitelt biztosít Ukrajnának egy olyan tojásfarm létrehozására, ahol ketreces tojástermelési rendszer van. Azon is dolgozunk, hogy vegyék figyelembe az országok eddigi áldozathozalatát. Hollandia például egy hektárra háromszor annyi növényvédő szert használ, mint Magyarország, ne várjuk azt, hogy mind a két ország 30 százalékkal csökkentse a felhasználást. Nagyon szívesen látnék egy abszolút számot, amely mindkét országra vonatkozik. Azt látatlanban aláírnám.

Mennyire befolyásolja a mi versenyképességünket, hogy például a magyar élelmiszer-gazdaság szempontjából fontos Romániában a területalapú támogatások pozíciójavulást hoznak a termelőknek, míg nálunk nem?

A gazdák számára a leginkább kézzelfogható a földalapú támogatás. Hogy ennek szintjét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük 2023 után is, a vidékfejlesztési támogatások forrásaiból a maximális 25 százalékot át szeretnénk ide csoportosítani. De gondolnunk kell arra is, hogy mi lesz így a második pillérrel, amelynek forrásaiból jönnek létre a beruházások és az élelmiszeripari fejlesztések. Erre is van a magyar kormánynak tett javaslatunk: a vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó hazai kiegészítést emeljük fel a maximumra, tehát 80 százalékra. Csak viszonyításképpen: ez most 17,5 százalék. Ha sikerül elérnünk a 80 százalékot, az lehetőséget teremt a gazdák számára arra, hogy a következő hét évben utolérjék uniós társaikat. Ez a stratégiai cél.

Milyen mértékben érintheti ez a nemzetgazdaság anyagi forrásainak elosztását?

Ennek a megítéléséhez visszautalnék arra, hogy az élelmiszer-gazdaság milyen, már-már emberfeletti teljesítményt tett le az asztalra a pandémiás időkben. De nem csak akkor teljesített meggyőzően a szektor, hiszen az agrártermékek aránya 2019-ben a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 64 százalék volt, ugyanez az arány az idén, az első nyolc hónapban már 85,7 százalékra emelkedett. Az agrárgazdaság tavaly 3,1 milliárd, az idén január és augusztus között pedig 2,2 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság többletéhez, ami az előző évben még elérte a 4,9 milliárd eurót, az utóbbi időszakban viszont csak 2,5 milliárd eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy ebben a nyolc hónapban a teljes nemzetgazdasági többlet döntő részét az agrárium adta. Vagyis valós és nélkülözhetetlen teljesítményről beszélhetünk.

Jövőre mekkora támogatási összeg kifizetését tervezik?

Terveink szerint agrár- és vidékfejlesztési támogatások címén 782 milliárd forint kerülhet a gazdálkodók számlájára. Ebből tisztán hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatásokra 94 milliárd forint, uniós társfinanszírozással működő piaci támogatásokra mintegy 30 milliárd forint, tisztán uniós közvetlen támogatásokra 455 milliárd forint, a Vidékfejlesztési program és a Magyar halgazdálkodási operatív program működésére pedig 203 milliárd forint várható.

Milyen változások jöhetnek a szabályozásban?

A szőlészetről és borászatról szóló, már elfogadott törvényjavaslat eredményeként augusztus elsején a szőlő-bor ágazat magyarországi szabályozásának átfogó reformja kezdődik. Az első negyedévre szóló terv az, hogy bevezetjük a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. Ezzel olyan új, Európában is egyedülálló kockázatkezelési eszköz válik a növénytermesztők és az állattenyésztők számára elérhetővé, amellyel lehetővé válik a külső tényezők okozta kár enyhítése. Ilyen tényezők például az állat- és növénybetegségek vagy a piaci árak tetemes csökkenése.

A legfőbb cél pedig a generációváltást segítő, azaz az öröklés kérdéskörét rendező szabályrendszer kialakítása és megújítása. Nekem ez a legfontosabb történet, mert ez teszi föl a pontot az i-re abban a folyamatban, amely az egész őstermelői és gazdálkodói tevékenység működési környezetének rendbetételével kezdődött. Ha ezt 2021-ben le tudjuk tenni az asztalra, én elégedett leszek.

Jövőre a tervek szerint 782 milliárd forint támogatást fizetnek ki.

Forrás: Világgazdaság internetes hírportál

Mezőgazdaság

Így edzik a lovas rendőröket és társaikat

Published

on

Zörgő zacskók, csörömpölő üdítősdobozok, szélben lobogó szalagok és emberbábuk között vágtázó lovak – nem filmforgatáson jártunk március 21-én Karancslapujtőn, hanem lovasrendőr-képzésen. A cél az volt, hogy ló és lovasa bármilyen helyzetben megbízható, nyugodt és összeszokott párosként teljesítsen szolgálatot – közölte az ORFK Police.hu oldalán.

Fotó: Szabó Gabriella

A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság képzése egy díjlovagláshoz hasonló gyakorlatsorral indult, különböző alakzatokat kellett végrehajtaniuk a lovaknak, hogy lekössék a figyelmüket, mentálisan elfárasszák őket, hiszen egy nyugodt, koncentrált ló sokkal jobban kezelhető a nehezebb, stresszesebb helyzetekben is.

Fotó: Szabó Gabriella

A gyakorlás következő része az életszerű feladatokra épült, amelyek már nemcsak a lovak fizikai állóképességét fejlesztette, hanem a bizalmat is erősítette a lovas és az állat között. Egy rendőrlónak olykor be kell mennie az emberek közé, akár a tömegbe is, sőt – ha a helyzet úgy kívánja – akár egy „akadályt” is át kell törnie. Most bábuk helyettesítették az embereket, ezek között kellett magabiztosan mozogniuk. A szervezők olyan környezetet teremtettek, amelyben a lovakat rengeteg inger érte: kavargó szalagok, zörgő üdítősdobozok, lengedező zsákok és mindenféle hanghatás.

Fotó: Szabó Gabriella

– Egy szélfútta nejlonszatyor vagy egy hirtelen földnek csapódó kuka is megriaszthatja a lovat, ha nem szokott hozzá. Ehhez kell fokozatosan szoktatni őket, edzeni az idegrendszerüket. Egy szolgálati ló ugyanis akkor dolgozik jól, ha nem ijed meg minden hangos zajtól vagy szokatlan látványtól – magyarázta Fekécs Ádám őrmester, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság járőrvezetője.

Vadászati hírekért látogasson el a Vadászati rovatunkba! Kattintson a képre!

A talaj változása is izgalmas próbatétel volt. A lovak nem kedvelik, ha a megszokott földútról füves vagy homokos felületre kell lépniük, ezért különböző szőnyegeken gyakorolták ezt a váltást. Előfordult, hogy az állat már a műfüves szőnyegen állt, amikor hirtelen észrevette, hová lépett, és ijedtében megugrott. A víz szintén sokuknak kihívás, így a pocsolyán áthaladás is szerepelt a programban.

Fotó: Szabó Gabriella

Egy másik fontos feladatsor: dombos terepen gyakorolták a haladást.

Fotó: Szabó Gabriella

– Ha egy lejtőről jönnek le, utána a lovak sokszor automatikusan vágtázni kezdenek, ezt a reflexet kellett tudatosan lecsillapítani. A cél ennél az volt, hogy a ló ne az ösztöneit, hanem a lovasa utasításait kövesse – tette hozzá az őrmester. – Ezek a képzések nekünk is fontosak, de a lovaknak különösen, ilyenkor tanulják meg, hogy minden helyzetben ránk figyeljenek, ne a félelmeikre.

Forrás: ORFK
Írta: Rádi Mónika
Fotó: Szabó Gabriella

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF

Életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések Rábapordányban:

Published

on

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus jelenlétét igazolta egy rábapordányi gazdaságban április 17-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumba. A mintegy 600 állatot számláló állomány egy tehenénél 17-én reggel jelentkezett a betegség tünete a fejés során. A gyanút délutánra a Nébih laboratóriuma is megerősítette, így haladéktalanul életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések. A további korlátozás alatt álló terület újabb településekkel bővült, valamint az országos főállatorvos április 21-e éjfélig mozgatási korlátozást rendelt el a fogékony állatokra.

Fotó: Google

Április 17-én egy rábapordány tehenészetben a reggeli fejés során jelentkezett az RSZKF tünete egy tehénnél. Az állategészségügyi hatóság szakemberei egy másik tehénnél is észleltek tüneteket. A telepen haladéktalanul megfigyelési zárlatot, valamint mintavételt rendeltek el, továbbá megkezdték a kontaktkutatást. A Nébih laboratóriuma 17-én délután megerősítette a betegség jelenlétét. A 600 állatot számláló állományban soron kívül megindult a vakcinázás, valamint a tünetet mutató állatokat leölték. A többi állat leölését is a lehető leghamarabb, várhatóan 18-án reggel megkezdik annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a vírusürítés.

A hatóság a kitörés körül védő- és megfigyelési körzetet állított fel, amelyekben szigorított előírások léptek életbe. A szakemberek haladéktalanul megkezdik a cenzust, azaz a fogékony állatok számbavételét, valamint ezen állományokból mintavétel is történik.

Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a további korlátozás alatt álló terület bővítését is Vas és Veszprém vármegyék irányába. Az érintett települések listája elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-korzetek oldalon. A körzetben az országos főállatorvos döntése alapján április 21-e éjfélig tilos a fogékony állatok mozgatása.

A járványügyi nyomozás elindult. A hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják. Az eddigi információk alapján a vírus megjelenése nem vezethető vissza a korábbi kitörésekre. A tehenészetben március 11-én és 23-án, a vele kapcsolatban álló sertéstelepen április 4-én, 9-én és 10-én történt mintavétel, melyek mindegyike negatív eredményt adott.

Az RSZKF agresszív terjedését ez az újabb eset is alátámasztja. Az állattartók felelőssége óriási a saját állataik védelmében és az összes állattelep védelmében, a vírus terjedésének megállításában. Hatóságunk országszerte ellenőrzi az állattartó telepeket. Az állattartókra vonatkozó szabályok, ajánlások, valamint a betegséggel kapcsolatos egyéb tudnivalók elérhetőek a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust

Nyilatkozott Nagy István agrármiiiszter:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust. A telepet zár alá vettük, kezdődik a felszámolása.

Forrás: AM

Tovább olvasom