Minden bizonnyal a 2020-as őszt egyetlen gazda sem felejti el. Ilyen esős őszünk ritkán volt, talán az 1996-os év, mikor szeptember elején elkezdett esni és  október végéig csak esett és esett. 2020 ősze azonban másként érkezett. Vághattuk volna a kukoricát, de még a szárítók a napraforgóval dolgoztak, s aki tudott is volna magágyat készíteni, várt, mert olyan szárazok voltak a földek, hogy rendre csak törtek az eszközeink a sziklává száradt földeken. Aztán beköszöntött az ősz és akadtak olyan gazdák, akik decemberben is a búzát vetették. Keserves heteket éltünk meg.

Szeptember közepén éppen Sükösdön jártam, ahol Rozsi József elővetette a régi, jólbevált 6,2 m-es IH tárcsákat és a szárnyakat felcsukva, csak a „közepével” járatta meg a földeket. Így, nem ritkán, 20-25 cm mélyen is jártak a lapok. A tapasztalt agrármérnökök ilyentájt már egyáltalán nem bíznak az időben, s napról napra szorítják, koptatják a betakarítani és a vetnivalót. Az Alföld más részein sem lehetett válogatni és a szépen ápolt tarlók, földek most meghálálták a gondoskodást.

Októbertől azonban megfordult az idő. Néhány nap váltakozással hol esett, hol sütött a nap és amikor már éppen lehetett a kukoricát törni, nyomában annyi eső jött, hogy mikor legközelebb megindulhatott a kombájn, a magágykészítéssel mindenki várt.

Északon, Verbói Gábor úgy mesélte, hogy annyira ködölt, hogy naponta 4-5 mm-t is mért a csapadékmérőjük, úgy, hogy egy csepp eső, annyi nem esett. Ilyen körülmények között vártuk, hogy a búza a földbe kerüljön s ahogy teltek a hetek, egyre idegesebb lett az országban mindenki, aki búzát, vagy őszi kalászost akart vetni.

Az őszi búzát október 5-25. között vetjük s én még úgy tanultam, hogy ahány hónapot késik a vetés, annyi tonnával kevesebbet is aratunk. A búza különleges növényünk, mert ha nem műveljük be, az a föld tetején is képes kicsírázni és gyökeret ereszteni. Persze, ezek már igazán szükségmegoldások.

Jellemző hazánkra, hogy a termesztett növények száma csökken. Néhány éve Veres Vilmostól hallottam, egy ellenőrzése során, hogy fiatal agrármérnökként 35-40 féle növényt is kellett gondoznia. Persze ez kedvezett a búzának is, hiszen a repce, a borsó, vagy a feltört lucernások, vörös herék után, a legjobb búzatermésekre lehetett számítani. A precízen előkészített magágyak, az optimális vetésidő, a vetésváltások, alapvetően határozzák meg a jó gabonatermést. S akkor még nem is beszéltünk a fajtaválasztásról!

Az országban bármerre járunk, a földek a növénytermesztőkhöz szinte beszélnek, s el kell mondani, hogy ugyan rengeteg rossz vetést lehet látni és a táblák nagyon heterogének, mégis a gazdák minden ügyessége is látszik, hogy egy-egy igen nehéz földön is el tudtak vetni 2020-ban. A rendelkezésre álló eszközök tárháza ma már igen széles, s a végső esetben a műtrágyaszórókhoz nyúló gazdák pontosan jól tudják, hogy 4,5-5,5 millió csíránál többet nem kell kiszórni. Ez azt jelenti, hogy egy 1×1 méteres keretben 450-550 magnál ne legyen kevesebb, de több se. A súlymérős műtrágyaszórókkal azonban – ismerve a vetőmag ezermagtömegét – könnyedén kiszámíthatjuk (tudva a csírázási százalékot), hogy mennyi vetőmagot szórjunk ki.

Persze nem lehet ez a jövő és nem is az! De a szükség nagy úr, mondta mindig nagyanyám és sok helyen láttam, hogy a sekélyen járó lándzsás gruber éppen ideális aztán a bemunkálásra.

Eddig a legnehezebb körülményekről, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bánhalmai földek meséltek Kenderes és Kunhegyes között, ahol keserves körülmények között, de sikerült elvetni a kukoricabetakarítás után. Persze, aki ismeri a kunsági földeket, az tudja, hogy egyáltalán nincs szégyenkeznivalója az ottani gazdáknak. Sőt! Ügyességük mindenképpen dicsérendő!

Ezzel szemben Békés megye nyugati felében, kiváló földeken, jó adottságok mellett nagy táblás művelésben, mintha nem is foglalkoznának azzal, mennyibe  kerül egy kiló vetőmag. Sok helyen a forgót duplán vetették. Ez amellett, hogy vetőmag kiadást fokozza, csak arra lehet jó, hogy megmérjék, többet tud-e dupla tőszámmal a földjük, vagy éppen az adott gabonafajta, de kétlem, hogy ez történt volna.

Búza 2021-ben biztosan lesz. Az idő ráadásul kifejezetten kedvez is a búzának, mert a sokszor 13-15 fokos időben, a bokrosodás beindul a búzánál, amely a termés, a szemtermés mennyiségét határozza meg. A tápanyaggal kellően feltöltött talajok, a fejtárgyázás, mind azt segíti elő, hogy a búza be tudja hozni azt, amit elvesztegettünk az ősszel.

Azonban, hogy jó ára legyen a búzánknak, a mennyiség mellett most elsősorban a minőség lesz a felelős! Ezért fontos, hogy azokat a táblákat, amelyek szármaradványoktól terítettek, főleg kukorica tarlókba vetett földek esetében, ügyeljünk arra, hogy gombaölő szerrel, optimális időben védjük meg a gabonáinkat. A lombvédelemre, majd a virágzás idején a kalászokra kell a legjobban figyelnünk, s amikor meglátjuk a felpattanó portokokat, indulhat a gombaölő szeres védekezés. A búza virágzásakor ugyanis könnyen megfertőződhet, ezért fokozott figyelmet fordítsunk a fuzárium fertőzés megelőzésére!

Azt a mennyiséget, amelyet most az időjárás miatt esetleg elveszítettünk, a minőség javításával, megőrzésével be tudjuk hozni.

Szilágyi Bay Péter

Fotó: Agro Jager News

A képeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békés megyében és Csongrád-Csanád megyében készítettük 2020 szeptemberétől, 2021. januárjáig.