Minden bizonnyal a 2020-as őszt egyetlen gazda sem felejti el. Ilyen esős őszünk ritkán volt, talán az 1996-os év, mikor szeptember elején elkezdett esni és  október végéig csak esett és esett. 2020 ősze azonban másként érkezett. Vághattuk volna a kukoricát, de még a szárítók a napraforgóval dolgoztak, s aki tudott is volna magágyat készíteni, várt, mert olyan szárazok voltak a földek, hogy rendre csak törtek az eszközeink a sziklává száradt földeken. Aztán beköszöntött az ősz és akadtak olyan gazdák, akik decemberben is a búzát vetették. Keserves heteket éltünk meg.

Optimális időben vetett őszi búza

Szeptember közepén éppen Sükösdön jártam, ahol Rozsi József elővetette a régi, jólbevált 6,2 m-es IH tárcsákat és a szárnyakat felcsukva, csak a „közepével” járatta meg a földeket. Így, nem ritkán, 20-25 cm mélyen is jártak a lapok. A tapasztalt agrármérnökök ilyentájt már egyáltalán nem bíznak az időben, s napról napra szorítják, koptatják a betakarítani és a vetnivalót. Az Alföld más részein sem lehetett válogatni és a szépen ápolt tarlók, földek most meghálálták a gondoskodást.

Ápolt tarlók után jó magágyat készíthetünk

Októbertől azonban megfordult az idő. Néhány nap váltakozással hol esett, hol sütött a nap és amikor már éppen lehetett a kukoricát törni, nyomában annyi eső jött, hogy mikor legközelebb megindulhatott a kombájn, a magágykészítéssel mindenki várt.

Északon, Verbói Gábor úgy mesélte, hogy annyira ködölt, hogy naponta 4-5 mm-t is mért a csapadékmérőjük, úgy, hogy egy csepp eső, annyi nem esett. Ilyen körülmények között vártuk, hogy a búza a földbe kerüljön s ahogy teltek a hetek, egyre idegesebb lett az országban mindenki, aki búzát, vagy őszi kalászost akart vetni.

Sok helyen előkerültek a régi nehéz tárcsák is

Az őszi búzát október 5-25. között vetjük s én még úgy tanultam, hogy ahány hónapot késik a vetés, annyi tonnával kevesebbet is aratunk. A búza különleges növényünk, mert ha nem műveljük be, az a föld tetején is képes kicsírázni és gyökeret ereszteni. Persze, ezek már igazán szükségmegoldások.

A nehéz tárcsák megszolgáltak 2020-ban

Jellemző hazánkra, hogy a termesztett növények száma csökken. Néhány éve Veres Vilmostól hallottam, egy ellenőrzése során, hogy fiatal agrármérnökként 35-40 féle növényt is kellett gondoznia. Persze ez kedvezett a búzának is, hiszen a repce, a borsó, vagy a feltört lucernások, vörös herék után, a legjobb búzatermésekre lehetett számítani. A precízen előkészített magágyak, az optimális vetésidő, a vetésváltások, alapvetően határozzák meg a jó gabonatermést. S akkor még nem is beszéltünk a fajtaválasztásról!

Gabonavetés a dorozsmai határban november 3-án

Az országban bármerre járunk, a földek a növénytermesztőkhöz szinte beszélnek, s el kell mondani, hogy ugyan rengeteg rossz vetést lehet látni és a táblák nagyon heterogének, mégis a gazdák minden ügyessége is látszik, hogy egy-egy igen nehéz földön is el tudtak vetni 2020-ban. A rendelkezésre álló eszközök tárháza ma már igen széles, s a végső esetben a műtrágyaszórókhoz nyúló gazdák pontosan jól tudják, hogy 4,5-5,5 millió csíránál többet nem kell kiszórni. Ez azt jelenti, hogy egy 1×1 méteres keretben 450-550 magnál ne legyen kevesebb, de több se. A súlymérős műtrágyaszórókkal azonban – ismerve a vetőmag ezermagtömegét – könnyedén kiszámíthatjuk (tudva a csírázási százalékot), hogy mennyi vetőmagot szórjunk ki.

Nehezen, de elvetettek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bánhalmán is (december 19.)

Persze nem lehet ez a jövő és nem is az! De a szükség nagy úr, mondta mindig nagyanyám és sok helyen láttam, hogy a sekélyen járó lándzsás gruber éppen ideális aztán a bemunkálásra.

Eddig a legnehezebb körülményekről, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bánhalmai földek meséltek Kenderes és Kunhegyes között, ahol keserves körülmények között, de sikerült elvetni a kukoricabetakarítás után. Persze, aki ismeri a kunsági földeket, az tudja, hogy egyáltalán nincs szégyenkeznivalója az ottani gazdáknak. Sőt! Ügyességük mindenképpen dicsérendő!

A gabona kikel a talaj felszínen is ( 2021. január 1.) – Öcsöd

Ezzel szemben Békés megye nyugati felében, kiváló földeken, jó adottságok mellett nagy táblás művelésben, mintha nem is foglalkoznának azzal, mennyibe  kerül egy kiló vetőmag. Sok helyen a forgót duplán vetették. Ez amellett, hogy vetőmag kiadást fokozza, csak arra lehet jó, hogy megmérjék, többet tud-e dupla tőszámmal a földjük, vagy éppen az adott gabonafajta, de kétlem, hogy ez történt volna.

Felesleges költség a rávetés.. (2021. január 1.)

Búza 2021-ben biztosan lesz. Az idő ráadásul kifejezetten kedvez is a búzának, mert a sokszor 13-15 fokos időben, a bokrosodás beindul a búzánál, amely a termés, a szemtermés mennyiségét határozza meg. A tápanyaggal kellően feltöltött talajok, a fejtárgyázás, mind azt segíti elő, hogy a búza be tudja hozni azt, amit elvesztegettünk az ősszel.

Őszi búza vetés, Szentes, 2021.01.02.

Azonban, hogy jó ára legyen a búzánknak, a mennyiség mellett most elsősorban a minőség lesz a felelős! Ezért fontos, hogy azokat a táblákat, amelyek szármaradványoktól terítettek, főleg kukorica tarlókba vetett földek esetében, ügyeljünk arra, hogy gombaölő szerrel, optimális időben védjük meg a gabonáinkat. A lombvédelemre, majd a virágzás idején a kalászokra kell a legjobban figyelnünk, s amikor meglátjuk a felpattanó portokokat, indulhat a gombaölő szeres védekezés. A búza virágzásakor ugyanis könnyen megfertőződhet, ezért fokozott figyelmet fordítsunk a fuzárium fertőzés megelőzésére!

Ahogy Szabó Pál kétszeres Kossuth díjas írónk egyik regényét nevezte el: ” Ahogy lehet…”. Őszi búza vetés szórva, majd tárcsával elhúzva. Jól látszik, hogy a nyomokban összegyűlt magot a művelőeszköz már nem tudta egyenletesen szétteríteni. Ezt hozta 2020. ősze…

Azt a mennyiséget, amelyet most az időjárás miatt esetleg elveszítettünk, a minőség javításával, megőrzésével be tudjuk hozni.

Szilágyi Bay Péter

Fotó: Agro Jager News

A képeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békés megyében és Csongrád-Csanád megyében készítettük 2020 szeptemberétől, 2021. januárjáig.