Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Agro Jager News: Őszibúza-körkép

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Minden bizonnyal a 2020-as őszt egyetlen gazda sem felejti el. Ilyen esős őszünk ritkán volt, talán az 1996-os év, mikor szeptember elején elkezdett esni és  október végéig csak esett és esett. 2020 ősze azonban másként érkezett. Vághattuk volna a kukoricát, de még a szárítók a napraforgóval dolgoztak, s aki tudott is volna magágyat készíteni, várt, mert olyan szárazok voltak a földek, hogy rendre csak törtek az eszközeink a sziklává száradt földeken. Aztán beköszöntött az ősz és akadtak olyan gazdák, akik decemberben is a búzát vetették. Keserves heteket éltünk meg.

Optimális időben vetett őszi búza

Szeptember közepén éppen Sükösdön jártam, ahol Rozsi József elővetette a régi, jólbevált 6,2 m-es IH tárcsákat és a szárnyakat felcsukva, csak a „közepével” járatta meg a földeket. Így, nem ritkán, 20-25 cm mélyen is jártak a lapok. A tapasztalt agrármérnökök ilyentájt már egyáltalán nem bíznak az időben, s napról napra szorítják, koptatják a betakarítani és a vetnivalót. Az Alföld más részein sem lehetett válogatni és a szépen ápolt tarlók, földek most meghálálták a gondoskodást.

Ápolt tarlók után jó magágyat készíthetünk

Októbertől azonban megfordult az idő. Néhány nap váltakozással hol esett, hol sütött a nap és amikor már éppen lehetett a kukoricát törni, nyomában annyi eső jött, hogy mikor legközelebb megindulhatott a kombájn, a magágykészítéssel mindenki várt.

Északon, Verbói Gábor úgy mesélte, hogy annyira ködölt, hogy naponta 4-5 mm-t is mért a csapadékmérőjük, úgy, hogy egy csepp eső, annyi nem esett. Ilyen körülmények között vártuk, hogy a búza a földbe kerüljön s ahogy teltek a hetek, egyre idegesebb lett az országban mindenki, aki búzát, vagy őszi kalászost akart vetni.

Sok helyen előkerültek a régi nehéz tárcsák is

Az őszi búzát október 5-25. között vetjük s én még úgy tanultam, hogy ahány hónapot késik a vetés, annyi tonnával kevesebbet is aratunk. A búza különleges növényünk, mert ha nem műveljük be, az a föld tetején is képes kicsírázni és gyökeret ereszteni. Persze, ezek már igazán szükségmegoldások.

A nehéz tárcsák megszolgáltak 2020-ban

Jellemző hazánkra, hogy a termesztett növények száma csökken. Néhány éve Veres Vilmostól hallottam, egy ellenőrzése során, hogy fiatal agrármérnökként 35-40 féle növényt is kellett gondoznia. Persze ez kedvezett a búzának is, hiszen a repce, a borsó, vagy a feltört lucernások, vörös herék után, a legjobb búzatermésekre lehetett számítani. A precízen előkészített magágyak, az optimális vetésidő, a vetésváltások, alapvetően határozzák meg a jó gabonatermést. S akkor még nem is beszéltünk a fajtaválasztásról!

Gabonavetés a dorozsmai határban november 3-án

Az országban bármerre járunk, a földek a növénytermesztőkhöz szinte beszélnek, s el kell mondani, hogy ugyan rengeteg rossz vetést lehet látni és a táblák nagyon heterogének, mégis a gazdák minden ügyessége is látszik, hogy egy-egy igen nehéz földön is el tudtak vetni 2020-ban. A rendelkezésre álló eszközök tárháza ma már igen széles, s a végső esetben a műtrágyaszórókhoz nyúló gazdák pontosan jól tudják, hogy 4,5-5,5 millió csíránál többet nem kell kiszórni. Ez azt jelenti, hogy egy 1×1 méteres keretben 450-550 magnál ne legyen kevesebb, de több se. A súlymérős műtrágyaszórókkal azonban – ismerve a vetőmag ezermagtömegét – könnyedén kiszámíthatjuk (tudva a csírázási százalékot), hogy mennyi vetőmagot szórjunk ki.

Nehezen, de elvetettek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bánhalmán is (december 19.)

Persze nem lehet ez a jövő és nem is az! De a szükség nagy úr, mondta mindig nagyanyám és sok helyen láttam, hogy a sekélyen járó lándzsás gruber éppen ideális aztán a bemunkálásra.

Eddig a legnehezebb körülményekről, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bánhalmai földek meséltek Kenderes és Kunhegyes között, ahol keserves körülmények között, de sikerült elvetni a kukoricabetakarítás után. Persze, aki ismeri a kunsági földeket, az tudja, hogy egyáltalán nincs szégyenkeznivalója az ottani gazdáknak. Sőt! Ügyességük mindenképpen dicsérendő!

A gabona kikel a talaj felszínen is ( 2021. január 1.) – Öcsöd

Ezzel szemben Békés megye nyugati felében, kiváló földeken, jó adottságok mellett nagy táblás művelésben, mintha nem is foglalkoznának azzal, mennyibe  kerül egy kiló vetőmag. Sok helyen a forgót duplán vetették. Ez amellett, hogy vetőmag kiadást fokozza, csak arra lehet jó, hogy megmérjék, többet tud-e dupla tőszámmal a földjük, vagy éppen az adott gabonafajta, de kétlem, hogy ez történt volna.

Felesleges költség a rávetés.. (2021. január 1.)

Búza 2021-ben biztosan lesz. Az idő ráadásul kifejezetten kedvez is a búzának, mert a sokszor 13-15 fokos időben, a bokrosodás beindul a búzánál, amely a termés, a szemtermés mennyiségét határozza meg. A tápanyaggal kellően feltöltött talajok, a fejtárgyázás, mind azt segíti elő, hogy a búza be tudja hozni azt, amit elvesztegettünk az ősszel.

Őszi búza vetés, Szentes, 2021.01.02.

Azonban, hogy jó ára legyen a búzánknak, a mennyiség mellett most elsősorban a minőség lesz a felelős! Ezért fontos, hogy azokat a táblákat, amelyek szármaradványoktól terítettek, főleg kukorica tarlókba vetett földek esetében, ügyeljünk arra, hogy gombaölő szerrel, optimális időben védjük meg a gabonáinkat. A lombvédelemre, majd a virágzás idején a kalászokra kell a legjobban figyelnünk, s amikor meglátjuk a felpattanó portokokat, indulhat a gombaölő szeres védekezés. A búza virágzásakor ugyanis könnyen megfertőződhet, ezért fokozott figyelmet fordítsunk a fuzárium fertőzés megelőzésére!

Ahogy Szabó Pál kétszeres Kossuth díjas írónk egyik regényét nevezte el: ” Ahogy lehet…”. Őszi búza vetés szórva, majd tárcsával elhúzva. Jól látszik, hogy a nyomokban összegyűlt magot a művelőeszköz már nem tudta egyenletesen szétteríteni. Ezt hozta 2020. ősze…

Azt a mennyiséget, amelyet most az időjárás miatt esetleg elveszítettünk, a minőség javításával, megőrzésével be tudjuk hozni.

Szilágyi Bay Péter

Fotó: Agro Jager News

A képeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békés megyében és Csongrád-Csanád megyében készítettük 2020 szeptemberétől, 2021. januárjáig.

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom