Keressen minket

Mezőgazdaság

Agro Jager News: Őszibúza-körkép

Minden bizonnyal a 2020-as őszt egyetlen gazda sem felejti el. Ilyen esős őszünk ritkán volt, talán az 1996-os év, mikor szeptember elején elkezdett esni és  október végéig csak esett és esett. 2020 ősze azonban másként érkezett. Vághattuk volna a kukoricát, de még a szárítók a napraforgóval dolgoztak, s aki tudott is volna magágyat készíteni, várt, mert olyan szárazok voltak a földek, hogy rendre csak törtek az eszközeink a sziklává száradt földeken. Aztán beköszöntött az ősz és akadtak olyan gazdák, akik decemberben is a búzát vetették. Keserves heteket éltünk meg.

Optimális időben vetett őszi búza

Szeptember közepén éppen Sükösdön jártam, ahol Rozsi József elővetette a régi, jólbevált 6,2 m-es IH tárcsákat és a szárnyakat felcsukva, csak a „közepével” járatta meg a földeket. Így, nem ritkán, 20-25 cm mélyen is jártak a lapok. A tapasztalt agrármérnökök ilyentájt már egyáltalán nem bíznak az időben, s napról napra szorítják, koptatják a betakarítani és a vetnivalót. Az Alföld más részein sem lehetett válogatni és a szépen ápolt tarlók, földek most meghálálták a gondoskodást.

Ápolt tarlók után jó magágyat készíthetünk

Októbertől azonban megfordult az idő. Néhány nap váltakozással hol esett, hol sütött a nap és amikor már éppen lehetett a kukoricát törni, nyomában annyi eső jött, hogy mikor legközelebb megindulhatott a kombájn, a magágykészítéssel mindenki várt.

Északon, Verbói Gábor úgy mesélte, hogy annyira ködölt, hogy naponta 4-5 mm-t is mért a csapadékmérőjük, úgy, hogy egy csepp eső, annyi nem esett. Ilyen körülmények között vártuk, hogy a búza a földbe kerüljön s ahogy teltek a hetek, egyre idegesebb lett az országban mindenki, aki búzát, vagy őszi kalászost akart vetni.

Sok helyen előkerültek a régi nehéz tárcsák is

Az őszi búzát október 5-25. között vetjük s én még úgy tanultam, hogy ahány hónapot késik a vetés, annyi tonnával kevesebbet is aratunk. A búza különleges növényünk, mert ha nem műveljük be, az a föld tetején is képes kicsírázni és gyökeret ereszteni. Persze, ezek már igazán szükségmegoldások.

A nehéz tárcsák megszolgáltak 2020-ban

Jellemző hazánkra, hogy a termesztett növények száma csökken. Néhány éve Veres Vilmostól hallottam, egy ellenőrzése során, hogy fiatal agrármérnökként 35-40 féle növényt is kellett gondoznia. Persze ez kedvezett a búzának is, hiszen a repce, a borsó, vagy a feltört lucernások, vörös herék után, a legjobb búzatermésekre lehetett számítani. A precízen előkészített magágyak, az optimális vetésidő, a vetésváltások, alapvetően határozzák meg a jó gabonatermést. S akkor még nem is beszéltünk a fajtaválasztásról!

Gabonavetés a dorozsmai határban november 3-án

Az országban bármerre járunk, a földek a növénytermesztőkhöz szinte beszélnek, s el kell mondani, hogy ugyan rengeteg rossz vetést lehet látni és a táblák nagyon heterogének, mégis a gazdák minden ügyessége is látszik, hogy egy-egy igen nehéz földön is el tudtak vetni 2020-ban. A rendelkezésre álló eszközök tárháza ma már igen széles, s a végső esetben a műtrágyaszórókhoz nyúló gazdák pontosan jól tudják, hogy 4,5-5,5 millió csíránál többet nem kell kiszórni. Ez azt jelenti, hogy egy 1×1 méteres keretben 450-550 magnál ne legyen kevesebb, de több se. A súlymérős műtrágyaszórókkal azonban – ismerve a vetőmag ezermagtömegét – könnyedén kiszámíthatjuk (tudva a csírázási százalékot), hogy mennyi vetőmagot szórjunk ki.

Nehezen, de elvetettek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bánhalmán is (december 19.)

Persze nem lehet ez a jövő és nem is az! De a szükség nagy úr, mondta mindig nagyanyám és sok helyen láttam, hogy a sekélyen járó lándzsás gruber éppen ideális aztán a bemunkálásra.

Eddig a legnehezebb körülményekről, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bánhalmai földek meséltek Kenderes és Kunhegyes között, ahol keserves körülmények között, de sikerült elvetni a kukoricabetakarítás után. Persze, aki ismeri a kunsági földeket, az tudja, hogy egyáltalán nincs szégyenkeznivalója az ottani gazdáknak. Sőt! Ügyességük mindenképpen dicsérendő!

A gabona kikel a talaj felszínen is ( 2021. január 1.) – Öcsöd

Ezzel szemben Békés megye nyugati felében, kiváló földeken, jó adottságok mellett nagy táblás művelésben, mintha nem is foglalkoznának azzal, mennyibe  kerül egy kiló vetőmag. Sok helyen a forgót duplán vetették. Ez amellett, hogy vetőmag kiadást fokozza, csak arra lehet jó, hogy megmérjék, többet tud-e dupla tőszámmal a földjük, vagy éppen az adott gabonafajta, de kétlem, hogy ez történt volna.

Felesleges költség a rávetés.. (2021. január 1.)

Búza 2021-ben biztosan lesz. Az idő ráadásul kifejezetten kedvez is a búzának, mert a sokszor 13-15 fokos időben, a bokrosodás beindul a búzánál, amely a termés, a szemtermés mennyiségét határozza meg. A tápanyaggal kellően feltöltött talajok, a fejtárgyázás, mind azt segíti elő, hogy a búza be tudja hozni azt, amit elvesztegettünk az ősszel.

Őszi búza vetés, Szentes, 2021.01.02.

Azonban, hogy jó ára legyen a búzánknak, a mennyiség mellett most elsősorban a minőség lesz a felelős! Ezért fontos, hogy azokat a táblákat, amelyek szármaradványoktól terítettek, főleg kukorica tarlókba vetett földek esetében, ügyeljünk arra, hogy gombaölő szerrel, optimális időben védjük meg a gabonáinkat. A lombvédelemre, majd a virágzás idején a kalászokra kell a legjobban figyelnünk, s amikor meglátjuk a felpattanó portokokat, indulhat a gombaölő szeres védekezés. A búza virágzásakor ugyanis könnyen megfertőződhet, ezért fokozott figyelmet fordítsunk a fuzárium fertőzés megelőzésére!

Ahogy Szabó Pál kétszeres Kossuth díjas írónk egyik regényét nevezte el: ” Ahogy lehet…”. Őszi búza vetés szórva, majd tárcsával elhúzva. Jól látszik, hogy a nyomokban összegyűlt magot a művelőeszköz már nem tudta egyenletesen szétteríteni. Ezt hozta 2020. ősze…

Azt a mennyiséget, amelyet most az időjárás miatt esetleg elveszítettünk, a minőség javításával, megőrzésével be tudjuk hozni.

Szilágyi Bay Péter

Fotó: Agro Jager News

A képeket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Békés megyében és Csongrád-Csanád megyében készítettük 2020 szeptemberétől, 2021. januárjáig.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól módosul a növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezésére vonatkozó feltételrendszer és eljárásrend

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A fénykép illusztráció: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A Nébih továbbra is várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi, tárgyi, valamint infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez és lebonyolításához. Lényeges, hogy a felhívásra csak olyan intézmény jelentkezhet, amely engedélyezett felnőttképzési intézményként van nyilvántartva, azaz engedélyszámmal rendelkezik.

A Nébih a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az mgei@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. Fontos, hogy a 8 MB-nál nagyobb méretű jelentkezési dokumentáció leadása elektronikus formában kizárólag nagy méretű fájlküldő alkalmazás használatával teljesíthető.

A növényvédelmi drónpilóták képzésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat a korszerű és környezetkímélő drónos permetezési technológia.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom