Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Mérföldkő lehet a gazdák életében az idei év, sok az új szabály

Print Friendly, PDF & Email

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

A gazdák mindennapjait számos, januártól életbe lépett rendelet, valamint törvénymódosítás és jogszabályváltozás befolyásolja (Fotó: Havran Zoltán)

Az idén az agráröröklés szabályozása, így a generációváltás könnyítése lehet az egyik legfontosabb kormányzati intézkedés. Alapvető változásokat hozott az idei év a gazdák jelentős részének életében. Ennek oka, hogy az Agrárminisztérium tíz törvény, harminc kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését végezte el 2020-ban, közben 171, agráriumot érintő kormányhatározat is született, ezek közül több januártól lépett életbe – derül ki a tárca közleményéből. A versenyképes működéshez szükséges törvényi szabályozók mellett a koronavírus-járvány az agrárium szinte minden területére hatással volt.

Fellélegezhetnek az őstermelők

A legfontosabb változás, hogy életbe lépett a családi gazdaságokról és az őstermelők működéséről szóló törvény. Az alapoktól megújított szabályozás létrehozza a korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit, az érintettek működési és adózási környezete érdemben egyszerűsödik az idei évtől, igazodva a valós elvárásokhoz.

Az európai összevetésben is az egyik legkedvezőbb szabályozás úgy teremt kedvező adózási feltételeket és jóval kevesebb adminisztrációt, hogy hozzájárul az őstermelői életpálya, a mezőgazdaság és a vidéki életforma vonzerejének növeléséhez. A törvény segíti a gazdaság kifehérítését, az adminisztrációs terhek csökkentését, összességében pedig javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

Vége a tulajdonosi kényszernek

Kézzelfogható eredményt hoz idén az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény, amely számos új előírással segíti a problémás tulajdonosi viszonyok megszüntetését, a felek egyezségének alapján. A törvény új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosaként bejegyzettek beazonosítására abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok hiányosak.

Az osztatlan közös földtulajdon szinte minden családot érint valamekkora mértékben, felszámolására évtizedek óta először született működő kormányzati intézkedés. Komoly gondot jelent, hogy a jellemzően rendkívül kicsi földterületek tulajdonosi szerkezete teljesen átláthatatlan, emellett sokan nem is tudnak róla vagy már nem is élnek. Az érintett földrészek megvásárlása az átláthatatlan viszonyok és az akár több száz tulajdonos miatt gyakorlatilag lehetetlen, így a területen gazdálkodni sem tudnak azok sem, akik szeretnének.

Korábban Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek arról beszélt, a kormány az idén megteremti a lehetőséget arra, hogy a családi gazdaság átadása ne ütközzön komoly, sokszor bürokratikus akadályokba, és ne járjon rendkívüli kockázattal. Ehhez az Agrárminisztérium az agráröröklés szabályozásának kidolgozását tervezi.

Digitalizáció előtt a vidék

A nem mezőgazdasággal foglalkozók számára is látványossá válik a hazai agrárium fejlődése, mivel a korábbi években megkezdett beruházások, például a gépbeszerzések, az üzembővítések vagy a telephelyi fejlesztések egyre nagyobb része zárul le. Az agráriumban egyrészt a kormányzati és uniós támogatások hatására, másrészt a piaci lehetőségeket mérlegelve évek óta óriási beruházások zajlanak.

Ez a folyamat tovább gyorsulhat az egyre szélesebb körben és egyre megfizethetőbb áron elérhető drónok, GPS-alapú eszközök, illetve más, precíziós gazdálkodást elősegítő, digitalizált működést támogató eszközökkel. Az Agrárminisztérium arra számít, hogy a generációváltást jelentősen előremozdítja a modern, egyre kevesebb élőmunka mellett végzett, környezetkímélő termelési formák elterjedése.

Slágertéma lesz idén a helyi és a hazai élelmiszer

Komoly hatást gyakorolt a fogyasztói igényekre a koronavírus-járvány. A vírus márciusi megjelenését követően eltolódott a kereslet: jelentősen megugrott az igény a helyi termékek, a hazai élelmiszerek iránt, ráadásul a fogyasztók a korábbinál sokkal tudatosabbá váltak. A helyi piacokon komoly forgalomnövekedés látható: az élelmiszer-kereskedelem tíz százalékát már meghaladja a helyben lakó gazdák friss kínálatából vásárolt élelmiszer-mennyiség. A gyors átrendeződéshez ugyanakkor a termelőknek, élelmiszergyártóknak is alkalmazkodniuk kell, ezért tovább nőhet a beruházási hajlandóság az élelmiszeriparban, a jelenleginél akár jóval nagyobb állami ösztönzők mellett. Egyre általánosabb lesz az online vásárlás.

Forrás: Magyar Nemzet internetes hírportál

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom