Keressen minket

Mezőgazdaság

Mérföldkő lehet a gazdák életében az idei év, sok az új szabály

Print Friendly, PDF & Email

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

A gazdák mindennapjait számos, januártól életbe lépett rendelet, valamint törvénymódosítás és jogszabályváltozás befolyásolja (Fotó: Havran Zoltán)

Az idén az agráröröklés szabályozása, így a generációváltás könnyítése lehet az egyik legfontosabb kormányzati intézkedés. Alapvető változásokat hozott az idei év a gazdák jelentős részének életében. Ennek oka, hogy az Agrárminisztérium tíz törvény, harminc kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését végezte el 2020-ban, közben 171, agráriumot érintő kormányhatározat is született, ezek közül több januártól lépett életbe – derül ki a tárca közleményéből. A versenyképes működéshez szükséges törvényi szabályozók mellett a koronavírus-járvány az agrárium szinte minden területére hatással volt.

Fellélegezhetnek az őstermelők

A legfontosabb változás, hogy életbe lépett a családi gazdaságokról és az őstermelők működéséről szóló törvény. Az alapoktól megújított szabályozás létrehozza a korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit, az érintettek működési és adózási környezete érdemben egyszerűsödik az idei évtől, igazodva a valós elvárásokhoz.

Az európai összevetésben is az egyik legkedvezőbb szabályozás úgy teremt kedvező adózási feltételeket és jóval kevesebb adminisztrációt, hogy hozzájárul az őstermelői életpálya, a mezőgazdaság és a vidéki életforma vonzerejének növeléséhez. A törvény segíti a gazdaság kifehérítését, az adminisztrációs terhek csökkentését, összességében pedig javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

Vége a tulajdonosi kényszernek

Kézzelfogható eredményt hoz idén az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény, amely számos új előírással segíti a problémás tulajdonosi viszonyok megszüntetését, a felek egyezségének alapján. A törvény új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosaként bejegyzettek beazonosítására abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok hiányosak.

Az osztatlan közös földtulajdon szinte minden családot érint valamekkora mértékben, felszámolására évtizedek óta először született működő kormányzati intézkedés. Komoly gondot jelent, hogy a jellemzően rendkívül kicsi földterületek tulajdonosi szerkezete teljesen átláthatatlan, emellett sokan nem is tudnak róla vagy már nem is élnek. Az érintett földrészek megvásárlása az átláthatatlan viszonyok és az akár több száz tulajdonos miatt gyakorlatilag lehetetlen, így a területen gazdálkodni sem tudnak azok sem, akik szeretnének.

Korábban Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek arról beszélt, a kormány az idén megteremti a lehetőséget arra, hogy a családi gazdaság átadása ne ütközzön komoly, sokszor bürokratikus akadályokba, és ne járjon rendkívüli kockázattal. Ehhez az Agrárminisztérium az agráröröklés szabályozásának kidolgozását tervezi.

Digitalizáció előtt a vidék

A nem mezőgazdasággal foglalkozók számára is látványossá válik a hazai agrárium fejlődése, mivel a korábbi években megkezdett beruházások, például a gépbeszerzések, az üzembővítések vagy a telephelyi fejlesztések egyre nagyobb része zárul le. Az agráriumban egyrészt a kormányzati és uniós támogatások hatására, másrészt a piaci lehetőségeket mérlegelve évek óta óriási beruházások zajlanak.

Ez a folyamat tovább gyorsulhat az egyre szélesebb körben és egyre megfizethetőbb áron elérhető drónok, GPS-alapú eszközök, illetve más, precíziós gazdálkodást elősegítő, digitalizált működést támogató eszközökkel. Az Agrárminisztérium arra számít, hogy a generációváltást jelentősen előremozdítja a modern, egyre kevesebb élőmunka mellett végzett, környezetkímélő termelési formák elterjedése.

Slágertéma lesz idén a helyi és a hazai élelmiszer

Komoly hatást gyakorolt a fogyasztói igényekre a koronavírus-járvány. A vírus márciusi megjelenését követően eltolódott a kereslet: jelentősen megugrott az igény a helyi termékek, a hazai élelmiszerek iránt, ráadásul a fogyasztók a korábbinál sokkal tudatosabbá váltak. A helyi piacokon komoly forgalomnövekedés látható: az élelmiszer-kereskedelem tíz százalékát már meghaladja a helyben lakó gazdák friss kínálatából vásárolt élelmiszer-mennyiség. A gyors átrendeződéshez ugyanakkor a termelőknek, élelmiszergyártóknak is alkalmazkodniuk kell, ezért tovább nőhet a beruházási hajlandóság az élelmiszeriparban, a jelenleginél akár jóval nagyobb állami ösztönzők mellett. Egyre általánosabb lesz az online vásárlás.

Forrás: Magyar Nemzet internetes hírportál

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom