Keressen minket

Mezőgazdaság

Mérföldkő lehet a gazdák életében az idei év, sok az új szabály

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

A gazdák mindennapjait számos, januártól életbe lépett rendelet, valamint törvénymódosítás és jogszabályváltozás befolyásolja (Fotó: Havran Zoltán)

Az idén az agráröröklés szabályozása, így a generációváltás könnyítése lehet az egyik legfontosabb kormányzati intézkedés. Alapvető változásokat hozott az idei év a gazdák jelentős részének életében. Ennek oka, hogy az Agrárminisztérium tíz törvény, harminc kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését végezte el 2020-ban, közben 171, agráriumot érintő kormányhatározat is született, ezek közül több januártól lépett életbe – derül ki a tárca közleményéből. A versenyképes működéshez szükséges törvényi szabályozók mellett a koronavírus-járvány az agrárium szinte minden területére hatással volt.

Fellélegezhetnek az őstermelők

A legfontosabb változás, hogy életbe lépett a családi gazdaságokról és az őstermelők működéséről szóló törvény. Az alapoktól megújított szabályozás létrehozza a korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit, az érintettek működési és adózási környezete érdemben egyszerűsödik az idei évtől, igazodva a valós elvárásokhoz.

Az európai összevetésben is az egyik legkedvezőbb szabályozás úgy teremt kedvező adózási feltételeket és jóval kevesebb adminisztrációt, hogy hozzájárul az őstermelői életpálya, a mezőgazdaság és a vidéki életforma vonzerejének növeléséhez. A törvény segíti a gazdaság kifehérítését, az adminisztrációs terhek csökkentését, összességében pedig javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

Vége a tulajdonosi kényszernek

Kézzelfogható eredményt hoz idén az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény, amely számos új előírással segíti a problémás tulajdonosi viszonyok megszüntetését, a felek egyezségének alapján. A törvény új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosaként bejegyzettek beazonosítására abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok hiányosak.

Az osztatlan közös földtulajdon szinte minden családot érint valamekkora mértékben, felszámolására évtizedek óta először született működő kormányzati intézkedés. Komoly gondot jelent, hogy a jellemzően rendkívül kicsi földterületek tulajdonosi szerkezete teljesen átláthatatlan, emellett sokan nem is tudnak róla vagy már nem is élnek. Az érintett földrészek megvásárlása az átláthatatlan viszonyok és az akár több száz tulajdonos miatt gyakorlatilag lehetetlen, így a területen gazdálkodni sem tudnak azok sem, akik szeretnének.

Korábban Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek arról beszélt, a kormány az idén megteremti a lehetőséget arra, hogy a családi gazdaság átadása ne ütközzön komoly, sokszor bürokratikus akadályokba, és ne járjon rendkívüli kockázattal. Ehhez az Agrárminisztérium az agráröröklés szabályozásának kidolgozását tervezi.

Digitalizáció előtt a vidék

A nem mezőgazdasággal foglalkozók számára is látványossá válik a hazai agrárium fejlődése, mivel a korábbi években megkezdett beruházások, például a gépbeszerzések, az üzembővítések vagy a telephelyi fejlesztések egyre nagyobb része zárul le. Az agráriumban egyrészt a kormányzati és uniós támogatások hatására, másrészt a piaci lehetőségeket mérlegelve évek óta óriási beruházások zajlanak.

Ez a folyamat tovább gyorsulhat az egyre szélesebb körben és egyre megfizethetőbb áron elérhető drónok, GPS-alapú eszközök, illetve más, precíziós gazdálkodást elősegítő, digitalizált működést támogató eszközökkel. Az Agrárminisztérium arra számít, hogy a generációváltást jelentősen előremozdítja a modern, egyre kevesebb élőmunka mellett végzett, környezetkímélő termelési formák elterjedése.

Slágertéma lesz idén a helyi és a hazai élelmiszer

Komoly hatást gyakorolt a fogyasztói igényekre a koronavírus-járvány. A vírus márciusi megjelenését követően eltolódott a kereslet: jelentősen megugrott az igény a helyi termékek, a hazai élelmiszerek iránt, ráadásul a fogyasztók a korábbinál sokkal tudatosabbá váltak. A helyi piacokon komoly forgalomnövekedés látható: az élelmiszer-kereskedelem tíz százalékát már meghaladja a helyben lakó gazdák friss kínálatából vásárolt élelmiszer-mennyiség. A gyors átrendeződéshez ugyanakkor a termelőknek, élelmiszergyártóknak is alkalmazkodniuk kell, ezért tovább nőhet a beruházási hajlandóság az élelmiszeriparban, a jelenleginél akár jóval nagyobb állami ösztönzők mellett. Egyre általánosabb lesz az online vásárlás.

Forrás: Magyar Nemzet internetes hírportál

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom