Keressen minket

Mezőgazdaság

2020-ban rekordokat döntött az Eximbank

Print Friendly, PDF & Email

Történelmi léptékű összeget, több mint 467 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki az Eximbank tavaly. Jákli Gergely elnök-vezérigazgató szerint a Kárenyhítő hitelterméküket a likviditás finanszírozása mellett már beruházási céllal is keresik a cégek.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Történelmi léptékű összeget, több mint 467 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki az Eximbank tavaly. Jákli Gergely elnök-vezérigazgató szerint a Kárenyhítő hitelterméküket a likviditás finanszírozása mellett már beruházási céllal is keresik a cégek – tájékoztatott a Világgazdaság.

Jákli Gergely az Eximbank elnök-vezérigazgatója (Kép: Kallus György/Világgazdaság)

Hogy teljesített az Eximbank a járvány idején?

A tavalyi egy rendkívüli év volt: a járvány okozta váratlan gazdasági helyzetre hatékonyan és nagyon gyorsan kellett reagálnunk. Egy olyan banknak, amelynek válság idején még tovább fokozódik a gazdasági szerepe, ilyenkor azonnal fordulatszámot kell váltani. Tevékenységünk magától értetődő módon a COVID-járvány okozta gazdasági sokk enyhítésére fókuszált elsősorban, de összbanki teljesítményünket nézve is nagy eredményeket, mérföldköveket értünk el 2020-ban.

Az elmúlt időszakban az ezres szám több szempontból is történelmivé vált az életünkben.
Hogy csak hármat említsek: a teljes hitelállományunk átlépte az ezermilliárd forintot, megkezdődött a 2019 végén szerződött, a bank 26 éves fennállásának legnagyobb, ezermillió eurót meghaladó összegű, egyiptomi vasúti ügyletének folyósítása, valamint a Kárenyhítő Hitelprogram keretében is folyósítottuk az ezredik ügyletet.

Ami a válságkezelést illeti, az elmúlt évek EXIM-stratégiája – amelynek keretében átalakítottuk, bővítettük a termékpalettánkat – stabil alapot biztosított arra, hogy megfelelő hatékonysággal tudjunk válaszolni a váratlan kihívásra. A Kárenyhítő Hitelprogramunkkal már májusban a piac rendelkezésére álltunk – rögtön azt követően, hogy az Európai Unió a támogatási feltételek lazítása mellett döntött –, júliusban pedig már folyósítani is tudtunk új hiteleket.

A tavalyi évet végül 1100 milliárd forintot meghaladó hitelállománnyal zártuk, ebből 467,5 milliárd forintot tett ki az új hitelfolyósítás, amely közel 1500 új szerződést takar. Ebből a folyósítási volumenből pedig több mint 350 milliárd forintot július után helyeztünk ki – tehát erős második féléven vagyunk túl. A tavalyi év új hitelkihelyezése mind darabszámban, mind volumenben rekordnak számít, a Kárenyhítő finanszírozási termékeink a második legkeresettebbek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében indított hitelprogramok között. Ez nem csak azt tükrözi, hogy jól sikerült átültetnünk, felhasználnunk az exportértéklánc finanszírozásában az elmúlt években szerzett piacismeretünket és tapasztalatunkat, hanem azt is, milyen kiemelt szerepe van a magyar gazdaságban az exportnak.

Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy az EXIM nem csak finanszírozást nyújt az exportláncban dolgozó cégeknek. A 2020-as év során 425 milliárd forintnyi exportbiztosítási állományt kezeltünk és közel 17 milliárd forint értékben nyújtottunk garanciát hitelek biztosítékául. Ezen felül a tőkebefektetési portfóliónk 92 milliárdos értéken zárta az évet.

A hitelállomány-bővülés mennyiben tudható be a hiteltörlesztési moratóriumnak?

Természetesen, közrejátszik, ám ahogy említettem, az év az új kárenyhítő ügyletekről szólt elsősorban. A bank ügyfeleinek 40 százaléka nem vette igénybe a moratóriumot.
A magas törlesztési arány annak is betudható, hogy az Eximbank egy az exportban résztvevő vállalkozások támogatására specializálódott bank, a külpiacra közvetlenül értékesítő cégeken túl beleértve ebbe a beszállítói lánc szereplőit is. A válság azt is megmutatta, hogy ezen cégek – a diverzifikáltabb értékesítésnek köszönhetően – jellemzően jobb helyzetben vannak.

Azért az ügyfeleiknek is átalakultak a prioritásaik ezekben a hónapokban. Miként tudtak ebben partnerek lenni?

A Kárenyhítő Programcsomag kapcsán egyrészről fontosnak tartottuk, hogy méret tekintetében a teljes magyar vállalati vertikumot ki tudjuk szolgálni a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Emellett felgyorsítsuk a folyamatot, egyszerűsítsük az adminisztrációt. Akár a járvány miatt jelentkező likviditási problémák kezeléséhez, akár beruházási célok finanszírozásához van szükség forrásra, minden esetben fix kamatozást biztosítunk; a forint, az euró és a dollár alapú kárenyhítő hiteleknél egyaránt.

Ahogyan az várható volt, az kezdeti időszakban szinte minden, kérelmet benyújtó cég a napi likviditását igyekezett megoldani, így a forgóeszközcélú felhasználás a jelentősebb. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban erősödött a beruházási hitel és a lízing finanszírozási igények megjelenése is.

Milyen a kárenyhítő ügyfelek összetétele? Kik veszik igénybe az EXIM termékeit?

Az igénylők több mint fele korábban még nem használt EXIM finanszírozást, tehát most, a tavaly kialakult krízishelyzetben épített be először gazdálkodásába exportra szakosodott bank által kialakított pénzügyi szolgáltatást. Iparági szempontból – az exportra jellemző módon – kétharmados arányban a feldolgozóipar dominál, ezt követi a kereskedelem és a logisztika.

Szegmens tekintetében az ügyfelek döntő része, közel 90 százaléka a kis- és középvállalatokhoz tartozik. A legkisebb cég árbevétele, amelynek a program keretében – számlavezető bankján keresztül, refinanszírozott formában – hitelt biztosítottunk, kevesebb mint százmillió forint volt, míg a legnagyobbé elérte az ötszáz milliárdot. A legnagyobb összegű hitelünk eddig egy közel 17 milliárd forintos kölcsön, a legkisebb pedig nem érte el a három millió forintot. Ez utóbbi egy szállítmányozó mikrovállalkozás refinanszírozott lízing konstrukciója.

A kölcsönök mekkora részében történt a kihelyezés közvetlenül és mekkora volt a kereskedelmi banki refinanszírozás aránya?

A kereskedelmi bankokkal már a koronavírus-válságot megelőzően is kiváló volt a kapcsolatunk, és a Kárenyhítő ügyleteknek is több mint kilencven százalékát refinanszírozásban helyeztük ki. Azt gondolom, ez annak fényében is érthető és ideális, hogy az exportáló vállalatoknak számos olyan kiegészítő termékre van szüksége, amelyeket csak kereskedelmi bankokon keresztül tudnak igénybe venni – gondoljunk például a treasury szolgáltatásokra –, és ezt a strukturált banki kapcsolatot jelentősen meg tudja könnyíteni az „egyablakos” kiszolgálás.

Hogy terveznek most, meddig élhet a Kárenyhítő Program és mi lesz utána?

Az EU átmeneti szabályozásának meghosszabbítása értelmében – a jelenleg hatályban lévő szabályozás alapján – 2021. június 30-ig nyújthatók ezek a támogatott konstrukciók, én ugyanakkor elképzelhetőnek tartok egy újabb hosszabbítást.

Mindazonáltal már készülünk arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszer lezárása után is megfelelő kínálattal, széles termékpalettával álljunk az ügyfeleink rendelkezésére.

Miként alakul a megnövekedett hitelezéshez szükséges forrásaik helyzete?

Az elmúlt pár évben az Eximbank évi 200-300, 330 milliárd forintos új hitelkihelyezéssel működött – ez alól 2016 volt kivétel, amikor 440 milliárd forint feletti új hitelt folyósítottunk.

A tavalyi, 467 milliárd forintos hitelezési aktivitást – és természetesen ennek idei folytatását –, forrásteremtési szempontból is biztosítani kell. Diverzifikált forrástérképünk van: rendelkezésre állnak fejlesztési banki források, bocsátunk ki hazai és nemzetközi kötvényeket. A fejlesztési banki források közül elsősorban az EIB, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) hiteleit emelném ki. Ami a kötvénykibocsátásokat illeti, tavaly három, forint alapú kibocsátást hajtottunk végre – összesen 137 milliárd forint értékben, ami kiválóan tükrözi a befektetők irányunkba tanúsított bizalmát.

Nemzetközi kötvénykibocsátásban nem gondolkodtak? Az Eximbank hiteleinek jelentős része devizahitel…

Ha például a Kárenyhítő Hitelprogramot nézzük, a kihelyezéseink körülbelül fele euróban, néhány százaléka dollárban történik, a többi forint. Való igaz, szükségünk van devizára, de egyrészt a hazai piacon is lehet devizában kibocsátani – ezt bizonyítja a dollárkötvényünk –, másrészt pedig bilaterális hitel formájában jellemzően olcsóbban tudunk forráshoz jutni, köszönhetően annak, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó garanciaszervezet, a MIGA képes garantálni az EXIM által felvett hiteleket, amely által pedig kiváló – AAA szintű – a minősítésünk. Ráadásul a swap piacon is olcsón lehet a forint forrásokat devizára konvertálni.

Mennyiben változott a válság idején az Önök biztosítási intézménye, a MEHIB tevékenysége?

A támogatási szabályok változása a biztosító számára is új utakat nyitott. A magyar export nagyságrendileg 80 százaléka az uniós tagállamokba irányul, de a korábbiakban nem volt lehetőség arra, hogy az Európai Unión belüli kereskedelmi ügyleteket biztosítsuk.

Tavaly óta viszont erre is lehetőségünk van. Mindez azt jelenti, hogy ha egy magyar cég a korábbi fizetési határidőnél hosszabb intervallumot adva igyekszik erősebb pozíciót elérni partnereinél – vagy akár új vevőkapcsolatokat szeretne kiépíteni – például Német- vagy Franciaországban, exportbiztosítással biztosíthatja ezt a hosszabb futamidejű nyitva szállítást. Ráadásul – ellentétben a piaci hitelbiztosítókkal – egyedi ügyletek biztosítására is készek vagyunk, az ügyfeleinknek nem kell feltétlenül az egész portfóliójukat biztosítani, ami így költséghatékonyabb is számukra. Állami tulajdonú exporthitel-biztosítóként pedig a politikai kockázatokat is képesek vagyunk, tudjuk vállalni.

Ez úgy hangzik, mintha a partnerkockázatok felmérésben, csökkentésében is tudnák segíteni a cégeket.

Egyedi, cégre szóló minősítést végzünk és limiteket állítunk, amelyek alapján a magyar cég eldöntheti, hogy érdemes-e belevágni az ügyletbe, és ha igen, mekkora volumenben vállalja a halasztott fizetéses szállítást; de olyanra is volt példa, hogy ügyfelünk egy komoly lehetőséggel kecsegtető, de – megállapodás esetén – jelentős vevőkitettséggel járó kereskedelmi ügylet megkötésével volt előrehaladott tárgyalásokban egy potenciális, új külföldi partnerrel és az ehhez kapcsolódó exportbiztosítás partnervizsgálata során, segítségünkkel derült arra fény, hogy a külföldi cég csődeljárás alatt áll.

 

https://exim.hu/termekeink/exim-karenyhito-programok

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom