Keressen minket

Mezőgazdaság

A magyarok 75 százaléka nagyon keveset költ élelmiszerre

A lakosság majdnem háromnegyede havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre – derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Minden harmincharmadik magyar pedig több mint 100 ezres élelmiszerbüdzsével rendelkezik.

A lakosság majdnem háromnegyede havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre – derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Minden harmincharmadik magyar pedig több mint 100 ezres élelmiszerbüdzsével rendelkezik.

A magyarok háromnegyede havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre (Kép: Pixabay)

Természetes reakció a lakosság részéről, ha járvány- és válságidőszakban visszafogja a komolyabb kiadással járó beruházásokat, vásárlásokat. Az élelmiszerekre és a mindennapos háztartási cikkek jó részére viszont viszont kivételek, ami jól látszik a kiskereskedelmi statisztikákon is.

A hivatalos KSH-adatok szerint az élelmiszer-jellegű (étel, ital, dohány) termékeket forgalmazó boltok forgalma a múlt év első kilenc hónapjában 3,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel szemben az úgynevezett nem élelmiszereknél mindössze 1,1 százalékos volt a növekedés. Utóbbiak táborából például a bútorok és műszaki cikkek forgalma több mint 6 százalékkal, a textil-, ruha- és cipőboltok bevétele 25 százalékkal esett. A hanyatlásban szerepet játszottak a járvány miatt elrendelt boltbezárások is.

Tehát összességében az élelmiszereknél növekedés volt, a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból pedig kiderült, hogy a magyarok fejenként mennyit költenek az ilyen termékekre.

A felmérés szerint a lakosság közel háromnegyede havonta, fejenként kevesebb mint 50 ezer forintot fordít élelmiszer-vásárlásra. A megkérdezettek 43 százaléka 30-50 ezer forintot, 30 százalékuk pedig 30 ezer forint alatti összeget említett. Minden harmincharmadik magyar viszont több mint 100 ezer forintos élelmiszer-büdzsével rendelkezik.

Miközben a nők 32 százaléka költ 30 ezer forintnál alacsonyabb összeget, a férfiaknak csak a 27 százalékára igaz ez. A 30-50 ezres havi kiadás esetében kiegyenlített eredmény született. A nők 18 százaléka beszélt 50-75 ezres kiadásról, a férfiaknak pedig a hatoda költ ennyit élelmiszerre egy-egy hónapban.

A fiatalok 75 százaléka oldja meg 50 ezer forintnál kevesebből az élelmiszer-vásárlást, a középkorúak – 40-59 éveseknek pedig a 70 százaléka. Az 50-75 ezer forintos kiadás leginkább a 60 felettiekre jellemző, a korosztály ötöde költ ennyit havonta.

A képzettség szerinti bontás megosztja a lakosságot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 39-39 százaléka költ 30 ezer forint alatt vagy 30-50 ezer forintot. Utóbbi összeg pedig a diplomások felére jellemző. Bár a felsőfokú végzettségűek kerültek fölénybe az 50-75 ezres költés esetében, 15 százalékuk mondott ekkora összeget, míg a középfokú és alapfokú végzettségűek 7 és 5 százaléka tud ennyiért élelmiszert vásárolni. Ugyanakkor a 100 ezer forint feletti kiadásnál nem a diplomások vannak a legtöbben, 4 százalékos eredményt értek el, szemben a középfokú végzettségűek 5 százalékos mutatójával.

A lakóhely alapján is vannak eltérések. A községekben élők több mint harmada beszélt 30 ezer forintnál kisebb kiadásról. A fővárosiak több mint fele pedig 30-50 ezer forintos összeggel zár minden egyes hónapot. A kisebb vidéki várásokban élők tizede pedig 75-100 ezer forintot szán élelmiszerre.

Forrás: Napi.hu

 

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom