Keressen minket

Mezőgazdaság

Kertészeti munkák az ökogyümölcsösben

Nincs két egyforma év hazánkban. A kimondottan enyhe tél miatt már most beindult néhány gyümölcsfaj nedvkeringése. Tavaly február 28-án kezdődött el tavaszi lemosó permetezés. Idén, már február 5-én kezdték el a szakemberek a lemosó permetezést. A mandulát, az őszibarackot és a kinyílni készülő aranyvesszőt is lehet már látni február első hetében.

Nincs két egyforma év hazánkban. A kimondottan enyhe tél miatt már most beindult néhány gyümölcsfaj nedvkeringése. Tavaly február 28-án kezdődött el tavaszi lemosó permetezés. Idén, szakemberek már február 5-én kezdték el a lemosó permetezést. A mandulát, az őszibarackot és a kinyílni készülő aranyvesszőt is lehet már látni február első hetében.

Lassan itt a tavasz, a rügyek még alszanak de nemsokára itt az ébredés ideje (Kép: ÖMKI)

Valószínűleg a február 10-én érkezett szibériai hideg kárt tesz nemcsak a duzzadó rügyekben, hanem esetleg magukban a fákban is, már ha a nedvkeringés már elindult, és a fagy tartós. Ezt csak a fagyok elmúltával tudjuk megállapítani. Egyébként a rügyfakadás idejében fellépő -15-20 oC a rügyek 50%-ának károsodását okozza. Azt, hogy lesz-e fagy következtében terméskiesés vagy nem, ilyenkor még nem lehet megmondani, mindenesetre, ha nem metszették meg a fákat, a fagy elmúlta után érdemes rügyvizsgálatot végezni, és a rügyvizsgálat eredményének függvényében meghatározni a metszés mértékét.

A lemosás időszaka kezdődött el, mivel a fatörzsek vagy az ágak kéregrepedéseiben telelnek át a nyáron gondot okozó gombák, rovarok, atkák.  Ez valószínűleg a zöld őszibarack-levéltetvek váladéka, melyek most tojás alakban telelnek a fán. Ha megvizsgáljuk a mandula, a kajszi és az őszibarack fák rügyeit, és ha már kinyíltak, eltávolodtak egymástól a rügypikkelyek, akkor kezdhetjük el a lemosó permetezést.

A hatóanyagokban idén sincs nagy változás: réz (ezt válasszuk a legtöbb gombára és a baktériumokra), kén (lisztharmatra és gyérítő hatással az atkákra) és olaj (rovarokra, atkákra).

Vásárlás előtt böngésszék át a termék címkéjét. Bár a kiskertek többsége az ökológiai gazdálkodás szabályait igyekszik betartani, de nem áll ellenőrzés alatt, érdemes ismerni és betartani a réz kijuttatásával kapcsolatos korlátozást. A réz felhalmozódik a talajban, mérgező, minden talajlakó szervezet, de különösen a földigiliszták érzékenyek rá. Arra kell törekedni, hogy a legkevesebb alkalommal, a szükséges koncentrációban használjuk a réztartalmú növényvédőszereket. Minden termék címkéje tartalmazza azt az adatot, hogy mennyi a fémréz tartalma (tehát nem a termékkel kijutatott hatóanyag (pl. rézhidroxid, rézszulfát, rézoxiklorid) mennyiségét számoljuk, hanem a réz mennyiségét. Eltérő molekulasúlyú anyagokról lévén szó, 7 g/l-től 500 g/kg között mozog a fémréz mennyisége. A jelenlegi tudásunk szerint a legfeljebb 4 kg réz/ha juttatható ki évente.

A talaj mikroszervezeteit a réz, az olaj, de a tömény kénes oldat is károsíthatja, ezért meg kellene akadályozni a tömény permetlé lecsorgását a talajra. Nehéz feladat, hiszen a lemosást éppen, hogy bőséges lémennyiséggel, áztatásszerűen kell elvégezni. Érdemes fóliát teríteni a kezelés idejére a fa alá a szennyezés kivédésére.

A biokertekben korlátozattan, ahol nyáron gondot jelentettek a pajzstetvek, most válasszanak inkább az olajos készítmények közül. A réz egy kicsit visszafogja a növények fejlődését is. Ez a hatás akár fagykár mérséklésében is segíthet.

A gyümölcsmúmiák eltávolítása és a kéregkaparás, metszés után kezdjenek hozzá a lemosáshoz, ezt javasolják a szakkönyvek. A metszést követő rezes lemosással fertőtlenítjük a metszési sebeket. Aki még most korainak tartja a metszést, mert pl. számít a fagyra, az a kertész most permetezzen, és majd akkor metsszen, amikor már látható a fagy hatása. Ekkor eltávolíthatóak ezek a növényi részek, illetve a megmaradt virágok, rügyek megmentésére koncentrálhatnak a metszéssel. Ekkor azonban kesztyűben dolgozzon, ne érintse a növényvédőszeres ágakat.

A metszésről és a lemosó készült videó itt tekinthető meg: 

Forrás: ÖMKI

 

 

 

 

Forrás: ÖMKI

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom