Mezőgazdaság
A magyar gazdákat támadja az Európai Zöld Párt
Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.
Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentést készített (Kép: AM)
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszámoló éppen csak azokra a tényekre nem tér ki, amelyek egyértelműen visszaigazolják annak eredményét, ahogyan a Fidesz-KDNP kormány a korábbi szocialista-liberális kormányzat által 2002 és 2010 között kialakított, egyértelműen a nagyüzemi lobbi számára kedvező birtokpolitikai- és támogatási rendszert alapjaiban változtatta meg a kis- és közepes méretű gazdálkodók számára. Nagy István arra emlékeztetett, hogy míg Magyarországon 2010-ben 2,5 millió hektáron gazdálkodtak az egyéni gazdaságok, addig 2019-ben már több mint 3,2 millió hektáron, ami a mezőgazdasági terület 61 százaléka. Hozzátette: a 2015-2016-ban lezajlott „Földet a gazdáknak!” Programban a regisztrált magyar földművesek 30%-a, csaknem 30.000 személy szerzett földtulajdont. Az árverésen részt vevők 60%-a 50 hektár alatt, 50%-uk pedig 20 hektár alatt vásárolt és mindössze az árverési vevők 9%-a vett 100 hektár feletti méretű földet.
Nagy István szerint a jelentésben azt a tényt is elhallgatják, hogy az Európai Unió 28 tagországa közül Magyarország hozta meg Európában a legszigorúbb döntést azzal, hogy az 1200 hektár fölötti területek vonatkozásában az egységes területalapú támogatást már nem fizeti ki a nagygazdaságok számára, ezzel arányaiban messze a legnagyobb összeget elvonva tőlük az összes uniós tagállam között. Hangsúlyozta: az agrártámogatások kifizetésének esetében Magyarország az egyik legszigorúbb és legkifinomultabb ellenőrzési rendszerrel rendelkezik, amely nemcsak szigorú akkreditáción esik át, hanem amelyet az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék is rendszeresen vizsgál.
Hozzátette: a mezőgazdasági fejlesztési források legalább 80 százaléka a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz kerül a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programon belül. 2010 óta pedig összesen 2.054,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg a kis- és középvállalkozások számára, ennek 70 százalékát – azaz mintegy 1.435 milliárd forintot – a mikrovállalkozások kapták. Kifejtette: Magyarországon évente csaknem 170 ezer gazdálkodó jut hozzá több százmilliárd forint uniós közvetlen támogatáshoz, és 2015 óta 216 ezer kérelem került támogatásra a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások kérelmei közül a Vidékfejlesztési Program keretében. A hazai agrárpolitika gerincét a kis- és középgazdaságokat erősítő döntések és támogató intézkedések adják, amit ténylegesen a mezőgazdaságból élő gazdatársadalom értékel és elismer- emelete ki az agrárminiszter.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Pásztorgémek Drávaszentesen
Nemzeti parkunk drávaszentesi állattartó telepén a közelmúltban szürkemarhák társaságában pásztorgémek egy hétfős vonuló csapatát figyelte meg Kozma-Bognár Tamás természetvédelmi őr kollégánk.

Bár e faj világszerte terjeszkedő állománnyal rendelkezik, hazánkban még mindig a ritkább madárfajok közé tartozik. Fészkelőpárjainak száma minimális, vonulási és kóborlási időszakban figyelhető meg.
Korábban is megfigyeltünk már néhány példányt a területen, de ez a mostani 7 példány az eddigi legnagyobb egyedszám. A szürkemarhák körül szedegettek, majd felreppenve átrepültek a közeli legelőre, ahol a legelő szürkemarhák híján, a tavaszi napsütésben kint pihenő és legelésző szarvasrudli mellett szálltak le. Ezzel is bizonyítva a faj legelő állatokhoz való kötődését.
A kép a felreppenő kis csapatról készült.
Írta és fényképezte: Horváth Zoltán tájegységvezető – DDNP
Mezőgazdaság
Aszályinformációk – 2026. április 16.
A talaj felszín közeli 10, 20 cm-es rétege nagy területen kritikusan száraz állapotba került
Az elmúlt egy hét során nagyrészt száraz időben volt részünk. Csapadék nagyon kevés hullott, csütörtökön a Bükk tágabb térségében esett egy kevés, részben hó formájában, majd pénteken a nyugati, délnyugati országrészben mérhettünk 0,5-5 mm-t. Az elmúlt 30 nap csapadékmennyiségét nagyrészt a március utolsó hetében hullott csapadék adta, és mind a 30, mind a 90 napos csapadékösszeg jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest hazánk túlnyomó részén.

Fotó: MET
Ennek megfelelően a talaj felszín közeli 10, 20 cm-es rétege nagy területen kritikusan száraz állapotba került, a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában nedvességtartalma már csak 25-45% közötti. A 20-60 cm-es talajréteg vízellátottsága még általában jónak mondható, a mélyebb rétegekből pedig főként az Alföldön hiányzik 70-100 mm, ami a tél során nem töltődött föl.
A nyári kapás növények magjai száraz talajba kerültek, ezekre vonatkozóan közpes vagy nagyfokú az aszály. Az őszi vetések gyökérzónájában még kielégítő mennyiségű nedvesség található, de egyre nő az erre vonatkozó enyhe és közepes aszállyal érintett terület is.
Az előttünk álló 6-8 nap során nagy területre kiterjedő, jelentősebb csapadék továbbra sem valószínű. Elszórt záporokra, zivatarokra, hétfőn kisebb esőre van kilátás, de területi átlagban a jövő hét közepéig nagy eséllyel 5 mm alatt marad a csapadékösszeg. Ennek megfelelően a talaj tovább szárad, az aszályhelyzet várhatóan tovább romlik majd.
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka
A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka. A gazdálkodók 2026. április 15. és 2026. június 9. között nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, a zökkenőmentes beadásban pedig továbbra is számíthatnak a falugazdász-tanácsadók és szaktanácsadók segítségére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A 2026-os egységes kérelemben a termelők összesen 54 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcím tekintetében tudnak majd támogatást igényelni, kifizetési kérelmet benyújtani, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
A Magyar Államkincstárral együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-tanácsadóinak átfogó felkészítése is lezajlott, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthassanak a gazdálkodóknak az igényléshez.
A szaktárca és a végrehajtásban együttműködő hatóságok egyaránt elkötelezettek amellett, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsák a benyújtás zökkenőmentességét a gazdák számára. A beadási időszakban is minden érintettnek érdemes rendszeresen felkeresni az Agrárminisztérium kap.gov.hu címen elérhető tematikus honlapját, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalát. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.
Az agrártárca törekvése továbbra is az, hogy a gazdálkodók által ismert támogatási jogcímek és az ezek alapján igényelhető támogatási összegek a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget biztosítva, a feltétlenül szükséges finomhangolás mellett álljanak a termelők rendelkezésére.
Az idei évi csomag egyrészt lehetővé teszi az uniós szinten elért egyszerűsítések hazai végrehajtását, másrészt pontosítják és egyértelműsítik a rendelkezéseket, a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatok mentén. A további módosítások adminisztratív könnyítéseket céloznak, hozzájárulva a még gyorsabb és hatékonyabb kifizetésekhez.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden támogatást igénylő, aki meghatalmazotton keresztül vagy tanácsadó segítségével szeretne kérelmet benyújtani, időben egyeztessen arról falugazdász-tanácsadójával, szaktanácsadójával. A június 9-i határidő elmulasztása jogvesztő, az elkésett egységes kérelmeket a Magyar Államkincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(AM Sajtóiroda)

