Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Magyarország hivatalosan is mentes a kéknyelvbetegségtől

Print Friendly, PDF & Email

Elismerte az Európai Unió a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon. A nyilatkozattal egyidejűleg az ország teljes területén feloldották a betegség miatt elrendelt korlátozásokat. Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a kedvező státusz fő pozitívumaként az élőállat-szállítások folyamatának egyszerűsödését emelte ki.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Elismerte az Európai Unió a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon. A nyilatkozattal egyidejűleg az ország teljes területén feloldották a betegség miatt elrendelt korlátozásokat. Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a kedvező státusz fő pozitívumaként az élőállat-szállítások folyamatának egyszerűsödését emelte ki.

Az Európai Bizottság 2021. február 22-én elismerte Magyarország kéknyelvbetegség-mentességét (Kép: AM)

Magyarországon 2015-ben terjedt el járványszerűen a szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelvbetegség. A kéknyelv jelenléte miatt az élőállat-szállítások éveken keresztül csak szigorú feltételekkel (vakcinázás, vérvizsgálat, szúnyogellenes kezelés) valósulhattak meg az Európai Unió többi tagállamába és számos harmadik országba is. Bár az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által előírt mentességi feltételeket hazánknak már 2017-ben sikerült teljesítenie, az Európai Unió további, szigorúbb vizsgálatok elvégzését követelte meg a státusz elismeréséhez. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) e vizsgálatok eredményét tavaly év végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A testület 2021. február 22-én elismerte Magyarország kéknyelvbetegség-mentességét. Az eredmény kapcsán Erdős Norbert államtitkár kiemelte: a kedvező státusz nagy könnyebbséget jelent a hazai vállalkozások számára, hiszen annak birtokában a szállítást megelőző – a betegség kimutatására irányuló – vizsgálati és kezelési kötelezettség megszűnik.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben – Talajtakarás

Print Friendly, PDF & Email

Hogyan vizsgálja a Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva a talajtakarást?

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

 

1. Miért vizsgáljuk?

Az agro-ökológiai program egyik szántóföldi vállalásának megfelelően, a mezőgazdasági termelő gondoskodik a folyamatos talajtakarásról a tárgyévet követő évi tavaszi növénykultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább tárgyévet követő év február 28-ig:
a) őszi vetésű növénykultúrával,
b) takarónövényekkel, azzal, hogy a takarónövényállomány lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról, vagy
c) a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Talajtakarás’ vizsgálat évközben több időpontban és az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a talajtakarás nem az előírásoknak megfelelően került biztosításra. Ezek alapján meg kell vizsgálni, nyomon követhető-e, hogy a tarló folyamatosan borítja-e a területet a betakarítástól a következő év február 28-ig; illetve, hogy a takarónövény (másodvetés vagy következő évi főnövény) vetése valóban a bejelentésben szereplő időpontban történt, és a növény onnantól kezdve fedi a területet február 28-ig.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a táblája egy bizonyos részén nem teljesül a talajtakarás. Tudatában van az érintett terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a táblája egészén nem teljesül a talajtakarás. A talajtakaráshoz kötött igénylés visszavonását megteszi.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területe nem felel meg a támogathatósági feltételeknek. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
IV.    Az igénylés beadója bizonyos ideig megváltoztathatja, hogy AÖP esetén a talajtakarást tarlóval vagy takaró növénnyel kívánja teljesíteni.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép: 2023/2024-es Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Helyszíni ellenőr által készített bizonyító erejű fotó a TMR által jelzett területről

1.    példa

A fenti példa esetén 2023.11.22-én a helyszíni ellenőr gyakorlatilag szabad földfelszínt talált a területen, így a tábla nem felel meg a támogathatósági feltételeknek. A főnövény legalább 10 cm-es tarlóját kellett volna a helyszínen találnia ezen időpontban.

2.    példa

A 2024.02.21-én készített helyszíni fotón a másodvetés tarlóját kellett volna a táblán találnia az ellenőrnek. Itt azonban tárcsázott/beforgatott, talajelőkészített állapot fogadta az ellenőrt a határidő lejárta előtt.

3.    példa

​​​​​​​​​​​

2024.02.22-én történt helyszínelés során az ellenőrök nem találták a másodvetésnek bejelentett takaró növényt a táblán.

4.    példa

​​​​​​​

2024.02.22-i helyszíni szemle alkalmával a táblát nem borítja takaró növényzet.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el két vármegyében

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt napok kánikulája jelentősen növelte az erdőtüzek kockázatát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt napok kánikulája jelentősen növelte az erdőtüzek kockázatát, ezért 2024.06.20-tól Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben a hatóságok tűzveszélyes időszakot hirdetnek ki.

Az elmúlt időszak magas átlaghőmérséklete és az alacsony relatív nedvesség kiszárította a könnyű, valamint a közepes méretű holt biomasszát.  Az érintett vármegyékben nem volt olyan mértékű csapadék, amely elérte volna a felszíni biomassza szintjét. A magas statikus kockázatú állományokban jelentősen nőtt a tűzkockázat, emellett magas az ugrótűz potenciál és a koronatüzek kialakulásának esélye.
Az elkövetkező időszakra vonatkozó előrejelzések szerint továbbra is nagyon magas napi átlaghőmérséklet és számos napsütéses óra várható.

A fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2024. június 20-tól tűzgyújtási tilalmat rendel el Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben.

A Nébih a fokozott elővigyázatosságot javasolja a lakosságnak: a cigarettacsikkeket ne dobják ki a gépkocsiból, ugyanis azok felgyújthatják az útmentén található növényzetet. Ezenfelül belterületen is tartózkodjanak a nagy lángmagasságú tüzek gyújtásától, mert a füsttel felszálló égő zsarátnokok akár több száz méterre is tüzet okozhatnak.

A tűzgyújtási tilalom idején a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében egyaránt tilos tüzet gyújtani. A korlátozás ideje alatt a tűzgyújtás szintén nem engedélyezett a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken sem.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu-n olvashatnak információkat az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Országszerte elkezdődött az aratás

Print Friendly, PDF & Email

Országszerte elkezdődött az aratás

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Országszerte elkezdődött az aratás, az élénkülő kivitelnek köszönhetően a raktárak szinte ki is ürültek mostanra – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kifejtette, hogy a gabonapiaci környezet az előző évekhez képest valamelyest rendeződött, az ukrajnai háború kedvezőtlen hatásai jelentősen mérséklődtek, a magyar kivitel visszanyerte a lendületét, így a visszajelzések szerint a belföldi raktárak kihasználtsága az aratás kezdetére 10 százalék alá csökkent. Magyarország 2022 második felében 1,9 millió tonna gabonát exportált, 2023 második felében már 3,3 millió tonnát.

Az Olaszországba irányuló kivitel különösen jól alakult, oda jutott az idei első három hónap 2,1 millió tonnás gabonaexportjának majdnem a fele, ezzel az elmúlt éveket jellemző visszaesés megfordult.

Az időjárási szélsőségek idén nem okoztak jelentős károkat, de az Alföld jelentős része csapadékhiányos – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy az egységes kérelmek alapján a nyári aratású növények vetésterülete csökkent. Tavalyhoz képest őszi búza 864 ezer hektáron, 18 százalékkal kisebb területen terem, az őszi árpa 260 ezer hektáros területe majdnem 35 százalékkal kisebb éves összevetésben. Az őszi betakarítású növények vetésterülete ugyanakkor majdnem 11 százalékkal nőtt, összességében eléri az 1,7 millió hektárt. A szójáé 112 ezer hektárral majdnem a kétszerese az elmúlt 5 év átlagának.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy az aratás idén szokatlanul korán kezdődött, és már a jövő héten véget is érhet, ha az időjárás engedi. A mostani szárazság kedvez a munkálatoknak, a kora nyári esőzések jót tettek a kapásnövényeknek. A termés átlagos lehet, az őszi kalászosok eredményei gyengébbek a várakozásoknál, de a belföldi ellátás biztosan nincs veszélyben – tette hozzá Petőházi Tamás, aki a termelőknek azt tanácsolja, hogy ne raktározzanak, lehetőség szerint kössenek üzletet, használják ki a kedvező értékesítési lehetőségeket.

Forrás: AM

Tovább olvasom