Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Új, hosszú távú vidékfejlesztési modell indul Magyarországon Szent István Vidékfejlesztési Program néven. A kezdeményezés első ütemében tíz vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program, amelyben a helyi közösségek aktívan részt vehetnek saját térségük fejlesztési irányainak meghatározásában.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
A Szent István Vidékfejlesztési Program célja, hogy a fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenjen meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szemlélet.
A program hosszú távú terveket készít majd elő az egyes térségek helyi adottságai és igényei alapján. A fejlesztési igények feltárása, a térségi stratégia kialakítása, a projektek szakmai előkészítése és a források felhasználása egymásra épülő folyamatként valósulhat meg.
A cél, hogy a beruházások ne elszigetelten, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire építve valósuljanak meg.
A vidék megtartása kiemelt cél. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter
Helyi közösségekre épülő vidékfejlesztési modell
A Szent István Vidékfejlesztési Program célja a helyi partnerségek megerősítése és a vidéki térségek önálló tervezési képességének fejlesztése, valamint a vidéki életminőség hosszú távú javítása.
A program keretében támogatást kaphatnak többek között:
- közlekedési és mobilitási fejlesztések,
- út- és közvilágítás-korszerűsítések,
- megújulóenergia-beruházások,
- vízmegtartási fejlesztések,
- egészségügyi és gyermekellátási beruházások,
- közösségi fejlesztések,
- valamint turisztikai célú projektek.
A program nem váltja fel a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat, hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik majd.
A tervek szerint az új rendszer hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is.
Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter
Tíz mikrotérségben indul a Szent István Program
Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program.
A kiválasztás során figyelembe vették többek között:
- a települések fejlettségi és jövedelmi helyzetét,
- a településszerkezetet,
- a gazdasági karaktert,
- a természetföldrajzi adottságokat,
- valamint az energia- és fejlesztési potenciált.
A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.
A kísérleti térségek:
- Zalakaros vidéke,
- Harkány vidéke,
- Bács vidéke,
- Pásztó vidéke,
- Medgyesegyháza vidéke,
- Igal vidéke,
- Tiszaújváros vidéke,
- Gyöngyös vidéke,
- Nyírbátor vidéke,
- Gönc vidéke.
A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.
Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, amely 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Az aszály nem kegyelmezett a gyomnövényeknek sem. Fotó: Agro Jager
A helyi lakosság is beleszólhat a fejlesztések sorrendjébe
A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, amelyekben helyi szereplők és szakemberek közösen dolgozzák ki a térségi fejlesztési stratégiákat.
A testületek feladata lesz:
- a helyi igények összegyűjtése,
- a térségi fejlesztési stratégia kialakítása,
- a megvalósítható projektjavaslatok szakmai előkészítése.
A munkát térségi koordinátorok segítik majd.
A szakmailag előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat. A térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában közvetlenül is megjelenhet a helyi közösségek véleménye.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. Fotó: Agro Jager archív
2027 augusztusában indulhat az országos bevezetés
Az első tíz mikrotérség tapasztalatai alapján értékelik és véglegesítik majd a program módszertanát.
A második szakaszban jogilag és szervezetileg is előkészítik a program országos kiterjesztését, valamint létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat.
A hálózat feladata lesz többek között:
- a térségi szereplők szakmai támogatása,
- a módszertani segítségnyújtás,
- valamint a jó gyakorlatok megosztásának koordinálása.
A cél, hogy 2027. augusztus 20-án megkezdődhessen a program országos bevezetése.
Az országos szakaszban az arra jogosult vidéki térségekben lehetőség nyílhat fejlesztési testületek létrehozására és a programhoz való csatlakozásra.
A teljes körű szakaszban a Szent István Vidékfejlesztési Program mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A cél, hogy a magyar vidék jövőjét érintő döntések a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett szülessenek meg.
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
