Keressen minket

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági járművek közlekedése során felmerülő problémák és megoldási javaslatuk II. rész

A NAK által összeállított cikk a vezetési idők, szünetek és pihenőidők betartásával, a termények időben legrövidebb úton történő szállításának biztosításával, valamint a mezőgazdasági gépjárművek szélességiméret problémájának megoldási lehetőségeivel és azokra tett javaslatainkkal foglalkozik.

A NAK által összeállított cikk a vezetési idők, szünetek és pihenőidők betartásával, a termények időben legrövidebb úton történő szállításának biztosításával, valamint a mezőgazdasági gépjárművek szélességiméret problémájának megoldási lehetőségeivel és azokra tett javaslatainkkal foglalkozik.

A NAK számos részletben módosításokat szeretne elérni (Kép: Pixabay

Jelentős akadály az agrármunkavégzés során, hogy a 24 órás cikluson belül, a gépjárművezetőnek a munkakezdésétől egy 11 órás pihenőidőt kell tartania. A mezőgazdasági termények szállítmányozásának sajátossága, hogy a rakodás, billentés és a várakozás arányaiban több időt vesz igénybe, mint magának az árunak a közúti fuvarozása. Az 561/2006/EK rendelet mentességet biztosít ez alól a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által járművezető nélkül használt vagy bérelt járművek saját tevékenységi körükkel kapcsolatos áruszállítás esetén a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül. Igazság szerint ez csak a nagyobb vállalkozások számára biztosít megoldást, ugyanakkor a kisebb gazdálkodók nem rendelkeznek saját fuvareszközökkel, így fuvarozókat alkalmaznak, akikre viszont nem vonatkozik ez a mentesség. Ezzel a problémával az EU csatlakozásunk óta küzdenek a termelőink.

Javasoljuk, hogy a termőföldtől a célüzembe történő mezőgazdasági terményszállítást mentesítsék az ide vonatkozó rendelet hatálya alól. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével kérvényezzük az Uniót, hogy biztosítson mentességet az ilyen tevékenységekre, időszakokra a szállítás során a pihenőidő tekintetében, természetesen a munka törvénykönyvének figyelembevétele mellett.

Második pontunk a HU-GO útdíj fizetőrendszerrel kapcsolatos észrevételünk, miszerint a program az útvonal tervezésekor a vállalkozások által optimálisnak ítélt útvonaltól gyakran időben és távolságban is sokkal hosszabb (pl. autópályák) és költségesebb útvonalat ad meg! Ez komoly problémát jelent a gyorsan romló mezőgazdasági termények szállítása esetén, ahol néhány órán belül feldolgozásra kell, hogy kerüljön a termék, mert ellenkező esetben jelentős minőségi romlás és veszteség alakul ki. Hasonlóképp más ömlesztett formában a termőföldön felrakodott termények szállítási költségeit is jelentősen megnöveli.

Az előző témánál is említett EU rendelet (561/2006/EK rendelet 13. cikk (1) b) pontja) menetességet biztosít a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek, illetve állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek számára. A NAK szeretné elérni, ha ezt a mentességet kiterjesztenék a magyar mezőgazdaság szempontjából fontos, többi termékre is. További indokunk, hogy a szállító gépjárművek 80 km/h-s sebessége az autópályán forgalmi problémákat is generál, ami kifejezetten veszélyes is lehet. Ennek következtében sok nyugat-európai országban a hatóságok részéről tolerancia látható a betakarítás idejére. Szeretnénk elérni, hogy ez a magyarországi gyakorlatba is bekerüljön!

Kiegészítésképp megjegyzendő, hogy amennyiben a gazdálkodó vagy a fuvarozó az időben a legrövidebb utat választhatná, ezek olyan útvonalak is lehetnek, melyekről ki vannak tiltva a szállítójárművek. A jelenlegi szabályozásban nincs egyértelműen rögzítve, hogy ezeket az eseti úthasználati engedélyeket kitől és milyen határidővel lehet megkérni, ezért megyénként eltérő gyakorlatok alakultak ki. Véleményünk szerint ezeket a szabályokat feltétlenül szükséges lenne egységesíteni, határidőket és felelősöket meghatározni.

Javasoljuk továbbá, hogy az engedélyek ne egy adott gépjármű rendszámára, hanem egy fuvarozó vállalkozás flottájára vonatkozzanak, adott termény és időszak viszonylatában. Az EKÁER rendszer adatai segítségével az ellenőrzést végző hatóság könnyen kiszűrheti, hogy nem visszaélésről, hanem engedélyezett szállítmányról van szó.

Cikkünk utolsó témája tagjaink jelzése után, a mezőgazdasági gépjárművek szélességére vonatkozik. Jelenleg több mezőgazdasági jármű, kombájn, traktor és munkagép szélességi mérete meghaladja a 6/1990 KöHÉM rendeletben megadott szélességi méretet. Ezen túlméretes gépjárművek forgalomba helyezését engedélyezheti az illetékes közúti hatóság. Ez az engedély a betakarító gépek és az állandóan, folyamatosan túlméretes szélességgel rendelkező traktorok esetében megoldottA probléma azonban az időszakosan, dupla kerekekkel felszerelt traktorokat érinti. A jogszabály szerint, a dupla kerékkel felszerelt szélességi túlméretre adják meg az eltérési engedélyt, amit a forgalmi engedélybe is be kell vezetni. Ez a kettő engedély együtt érvényes, akkor folyamatosan azzal kellene közlekednie a traktornak. Azokban a munkafázisokban, amikor leszerelik a duplakereket, akkor nem az eltérési engedélyben és a forgalmi engedélyben megállapított szélességi méretű a traktor. A jogszabálynak erre vonatkozó rendelkezése nincs, azonban szankció van. Továbbá a traktorok után kapcsolt túlméretes, széles munkagépek esetében a jogszabályban nem található erre vonatkozó rész, mivel azok nem rendelkeznek hatósági rendszámmal. Javasoljuk, hogy a jogszabály tartalmazza annak lehetőségét, hogy egy nem túlméretes traktor (3m alatt) egy túlméretes (pl.: 4m széles) vetőgéppel jogszerűen közlekedhessen. Továbbá a 36/2017 NFM rendelet szerint a közútkezelői hozzájárulás alól mentességet élveznek a mezőgazdasági túlméretes járművek. Ennek értelmében javasoljuk, hogy az útdíj mentességhez hasonlóan kerüljön bevezetésre az eltérési engedély mentesség is mezőgazdasági gépjárművek közlekedésére vonatkozóan.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom