Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Elővásárlói rangsor a földforgalomban – (érvényes: 2024. január 1-től)

Print Friendly, PDF & Email

2024. január 1-től életbe lépett változások a földforgalomban

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Cikkünkben bemutatjuk, hogy a 2024. január 1-től életbe lépett változások után, most hogyan is néz ki az elővásárlási rangsor. Kik azok, akik élhetnek előjogukkal és ehhez milyen kritériumoknak kell megfelelniük.

Ábra: NAK

Közös tulajdonban álló föld tulajdoni illetőségének adásvételekor a legalább 3 éve tulajdonostárs – a magyar állam kivételével – mindenki mást megelőző elővásárló lehet.

Ezt követően jogosult elővásárlásra az a földműves, aki a földnek a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve földhasználója és helyben lakó szomszéd vagy helyben lakó, esetleg olyan földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Földvásárláskor csak maga a földműves földhasználó rendelkezik elővásárlási joggal. Ha a megvásárolni kívánt földet a vevőnek vagy a közeli hozzátartozójának tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet bérli, ez nem jelenti azt, hogy a cég tulajdonosának földhasználóként elővásárlási joga lenne.

A birtokegyesítést segíti elő a helyben lakó szomszéd földművesek előnyösebb helyzete, ők a következők a sorban.

Őket követik az ún. kiemelt tevékenységet folytatók, mint például az állattartók, ökológiai gazdálkodók, kertészek vagy a szaporítóanyag-előállítók, akik egymáshoz viszonyítva azonos ranghelyen állnak. Az egyes tevékenységi körökkel szemben támasztott követelmények:

Az állattartóknál előírás, hogy az állattartó telepnek az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti településen kell lennie és legalább 3 éve fenn kell állnia. Ezen kívül az üzemeltetőnek helyben lakó földművesnek kell lennie és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása, valamint rendelkezik meghatározott állatsűrűséggel.  Az állattartók az egyes művelési ágaknál csak az ahhoz kapcsolódó állatfajok tartása esetén hivatkozhatnak eredményesen ezen előjogukra, és ezzel együtt szántó művelési ágú föld esetén még nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak is kell lenniük.

Az állattartók mellett 5. a rangsorban az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállítók. Őket csak szántó, kert, szőlő, gyümölcsös esetén illeti meg a privilégium, azonban nem kell helyben lakónak lenniük, hanem elegendő, ha az életvitelszerű lakáshasználat helye vagy a mezőgazdasági üzemközpont legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Ugyanezen a ranghelyen rendelkezik elővásárlási joggal a helyben lakó földműves, ha a megvásárolt területen kertészettel fog foglalkozni és kert, szőlő vagy gyümölcsösről van szó, valamint szántónál, ha szaporítóanyag-előállítására kell a földterület.

További kiemelt tevékenység, az ökológiai gazdálkodás folytatása, amihez helyben lakó földművesnek kell lenni és csak szántó, kert, szőlő, gyümölcsös földekre lehet érvényesíteni ezt az előjogot. Továbbá az ökológiai gazdálkodó elővásárlóknál előírás, hogy az adásvétel tárgyát képező föld valamelyik művelési ágával megegyező művelési ágra szól az ökológiai gazdálkodói tanúsítványa.

Az ún. kiemelt tevékenységet folytatók a Földforgalmi tv.-ben a 18. § (2) bekezdésében vannak meghatározva és mindegyikük ugyanabba a jogosulti csoportba tartozik. A tevékenységek öt, egymás után következő pontban vannak meghatározva, de ez nem jelenti köztük sorrendiséget. Tehát a feltételeknek megfelelő állattartó, ökológiai gazdálkodó vagy kertészeti tevékenységet folytató ugyanazon a ranghelyen állnak. Közöttük további sorrendet a törvény 18. § (4) bekezdésében leírt ún. jogosulti csoporton belüli rangsor határoz meg.

Mindezen tevékenységet folytatók után következik az elővásárlói rangsorban a helyben lakó földműves.

Végül az elővásárlásra jogosultak sorrendjét azon földművesek zárják, akiknek az életvitelszerű lakáshasználat helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

A már említett ún. jogosulti csoporton belüli rangsor az azonos ranghelyen állók között tesz különbséget. Például két helyben lakó szomszéd földműves közül az egyik még fiatal földműves is, akkor kettejük közül ő áll előrébb a rangsorban. Viszont abban az esetben, ha pl. két helyben lakó szomszéd földműves közül az egyik min. 1 éve családi mezőgazdasági társaság tagja, a másik pedig szintén 1 éve őstermelők családi gazdaságának tagja, akkor ők azonos ranghelyen állnak akkor is, ha valamelyikük még fiatal földműves is.

Fontos szabály, hogy az elővásárlási jogosultságok nem halmozhatók: nem az „nyer”, akinek minél több elővásárlási joga van, hanem akinek a legerősebb a jogosultsága, aki a rangsorban előrébb helyezkedik el.

Forrás: dr. Farkas Diana – NAK

Mezőgazdaság

Kedvező változások a juhágazat támogatási rendszerében

Print Friendly, PDF & Email

Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálta a szektorhoz kapcsolódó támogatások rendszerét. Ennek eredményeként 2024-től kezdődően e források fokozottan szolgálják az állatállomány genetikai minőségének javítását, illetve a minőségi árutermelést, tekintettel a juhtartók szakmai igényeire és lehetőségeire.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

A szakmai szervezetek javaslatait is figyelembe véve az agrártárca az idei évtől a tenyészkos-tenyészbak tenyészetbe állítása után igénybe vehető támogatás – 2016. év óta biztosított éves – keretösszegét a duplájára, 350 millió forintról 700 millió forintra emelte. A forrásbővítés mellett egyszerűbb is lesz a konstrukció igénybevétele, hiszen az eddigi két, áprilisi, illetve októberi benyújtási időszak helyett 2024-től immár csak egy kérelembenyújtási időszak marad, mégpedig június 1. és 30. között. Ez a változás azonos feltételeket teremt valamennyi jogos támogatási igényt benyújtó állattartónak a támogatás igénybevételére.

A juhászatok állatjóléti területen tett többletvállalásait egy 2022-ben indított kiskérődző állatjóléti program kompenzálja. A juhállomány genetikai minőségének javítását szolgálja a tenyésztésszervezési feladatok támogatása is, mellyel a juhtartók törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre fordított költségei kerülnek kompenzálásra.

Szintén az ágazat fenntarthatóságához járul hozzá, hogy az idei évtől tovább bővült az Agro-ökológiai Program (AÖP) legeltetéssel teljesíthető gyakorlatainak köre.

Aki őshonos állatfajtával (a juhok közül ide tartozik a hortobágyi- és a gyimesi racka, a cigája, a cikta és a magyar merinó) legeltet, az választhatja az „őshonos haszonállatokkal történő legeltetés” c. gyakorlatot is. 2024-ben 1 pontért vállalható ez a gyakorlat az adott földhasználati kategória legalább 50 százalékára, míg 2025-től a tervek szerint indul egy 2 pontos változat is, ahol a terület legalább 70 százalékán kell vállalnia a termelőnek, hogy kizárólag őshonos fajtát legeltet.

Mint ismeretes, a 2023-ban indult AÖP egy önkéntes részvételen alapuló, egyéves elköteleződést igénylő közvetlen támogatási forma, ami a jól ismert Agrár-környezetgazdálkodási Kifizetésekhez (AKG) hasonlóan a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott segíteni. Az AÖP két gyepes földhasználati kategóriájában (Natura 2000 gyepek és egyéb gyepek) egyaránt igaz, hogy alapvetően vagy kaszálással vagy legeltetéssel összefüggő gyakorlatok közül választhat a termelő. Az állattartók, s azon belül is a juhtartók számára kézenfekvő és életszerű megoldás, ha a pásztoroló vagy szakaszos legeltetést választják. A legtöbb esetben ez nem igényel többletráfordítást, hiszen a juhokat eleve ilyen rendszerekben legeltetik. Szintén az életszerű megközelítés része, hogy az adott földhasználati kategória területének 50 százalékán elegendő vállalni és teljesíteni a gyakorlatot ahhoz, hogy a terület 100 százaléka jogosult legyen a támogatásra. A hektáronkénti minimum 0,2 állategység pedig jól illeszkedik az évtizedes szakmai állásponthoz, miszerint az a magyarországi gyepterületek legnagyobb részén összeegyeztethető a gyep eltartó képességével. Az állattartással járó áldozatos munka, a legeltetés kiemelkedő környezeti előnyei egyaránt megkövetelik, hogy a program magas pontszámmal jutalmazza az ilyen vállalásokat. A pásztoroló és szakaszos legeltetés ennélfogva 2 pontos gyakorlat. Aki ezt teljesíti, annak nincs is egyéb teendője az adott gyepes földhasználati kategóriában.

A támogatási rendszer újragondolásának legfőbb célja, hogy olyan perspektívák nyíljanak a kiskérődző ágazatban, melyek igazolják, Magyarországon érdemes foglalkozni juhtartással.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elkezdődött a dohány betakarítása

Print Friendly, PDF & Email

Megközelítőleg 2800 hektáron elindult a betakarítás:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2.800 hektáron 5.000-6.000 tonna dohányt termel évente. Az ágazat a feldolgozásban dolgozókkal együtt, mintegy 10.000-12.000 fő részére biztosított megélhetést – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai dohány termelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul. Az Agrárminisztérium az idei év tavaszán 2,7 milliárd forint célzott támogatással járult hozzá az ágazatban működő gazdaságok eredményességéhez. Emellett természetesen az érintettek a hazai és uniós forrású egyéb agrártámogatási konstrukciókhoz is hozzáférnek. Így ők is jogosultak lehetnek különböző közvetlen támogatásokra, vagy akár vidékfejlesztési forrásokra is. A tárca az elmúlt években arra törekedett, hogy kiszámítható segítséget nyújtson a dohánytermelőknek, ezzel is segítve a termelés és a szektor kapcsolódó foglalkoztatási képességének megőrzését – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy tavasszal került sor az uniós szabályok által lehetővé váló úgynevezett bázisfrissítésre. Kiosztották ugyanis a 2018-as éven alapuló történelmi bázisjogosultságokat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy hazai költségvetésből, az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások segítségével a korábbiakhoz képest nagyobb arányban juthassanak megfelelő forráshoz a valódi dohánytermelő tevékenységet folyató gazdák – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A marhahúsexport közel 20 százalékkal csökkentexport közel 20 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a nemzetközi marhahúsexportról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az USA marha- és borjúhúskivitele 4,9 százalékkal maradt el 2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának mennyiségétől. Az élő szarvasmarha exportja 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 9,1 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala 19,5 százalékkal, az élőszarvasmarha-importja 18,7 százalékkal nőtt ezzel egy időben.

Fotó: AKI  

A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 74 ezer tonna volt 2024 első öt hónapjában, ami 34,4 százalékos bővülést jelentett a tavaly január–májusi mennyiséghez képest. Kínába 472,5 ezer tonna brazil marhahús került, ami 25,4 százalékkal több a 2023 január–májusában szállított volumennél.

Ábra: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 13,2 százalékkal bővült (24,9 ezer tonna), értéke 8,4 százalékkal emelkedett 2024 január–áprilisában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Lengyelország voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,4 százalékkal 7,4 ezer tonnára, értéke 18,1 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból és Olaszországból származott. A marhahúsexport mennyisége 18,8 százalékkal (2,8 ezer tonna), értéke 19,9 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 13,7 százalékkal (4,4 ezer tonna), értéke 6 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Forrás: AKI

Tovább olvasom