Keressen minket

Mezőgazdaság

A Szupermenta kiengedte a gint a palackból

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén ezúttal gineket elemeztek.

Közzétéve:

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén ezúttal gineket elemeztek. Az összehasonlító vizsgálatba 27 gin került be, melyek a hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálaton is részt vettek. Az élelmiszerminőségi jellemzők vagy a címkéken szereplő jelölések 3 termék esetében nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, ezért hatósági eljárás indult az érintett gyártókkal szemben.

Fotó: Pixabay

Az egyre népszerűbb gin igen kedvelt alkohol, melyet többnyire kevert italként és koktélként fogyasztanak. A többféle megnevezéssel és ízesítéssel elérhető gin termékkör a Szupermenta tesztek közül sem maradhatott ki. A Nébih szakemberei a nagyobb kereskedelmi láncok választéka alapján összesen 27 terméket hasonlítottak össze: 18 gin és 9 London gin megnevezésű italt, melyek közül 20 külföldi, 7 pedig magyar előállítású volt.

A laboratóriumi szakértők a termékek alkohol-, metanol- és cukortartalmát ellenőrizték. A tesztben szereplő ginek alkoholtartalma – címkéjük szerint – 37,5 és 46 térfogatszázalék közötti volt. A laboratóriumi vizsgálatok alapján egy termék alkoholtartalma nem érte el a termékkategóriára előírt minimális 37,5 térfogatszázalékot.
A ginek esetében fontos a metanoltartalom (metil-alkohol, faszesz) ellenőrzése is, ugyanis ennek mennyisége utal a gin előállításához használt mezőgazdasági etil-alkohol finomságára. A laboratóriumi mérések szerint egy gin metanoltartalma meghaladta a rendeletben meghatározott határértéket. A termék borpárlatot tartalmazott a kiszerelés és a gyártmánylap szerint is, azonban a ginek esetében ez az összetevő nem engedélyezett. Az érintett termékek gyártójával szemben hatósági eljárást indítottak az ellenőrök, és megtiltották a problémás ginek forgalmazását.

A hatósági felügyelők a ginek jelölésvizsgálatát is elvégezték. Ellenőrizték, hogy a kötelező elemek – mint például a megnevezés, a nettó mennyiség, a tényleges alkoholtartalom vagy a tételazonosító – helyesen szerepelnek-e a címkéken, valamint az egyéb jelölési elemek megfelelnek-e a vonatkozó kritériumoknak. Az egyik magyar előállítású gin címkéjén nem tüntették fel a származási országot, ugyanakkor a termék megnevezése, a megjelenített grafikai elemek, valamint a használt színek egyaránt arra engedtek következtetni, hogy külföldön állították elő az italt. Egy másik gin címkéjén – melynek az alkoholtartalmával is gond volt – a „finest destilled” kifejezés szerepelt. Ez arra utal, hogy különleges eljárással készült az ital, azonban a gyártmánylap ezt nem igazolta, továbbá a termék a desztillált ginekre vonatkozó előírásnak sem felelt meg.
Az élelmiszerminőségi hibák, valamint a megtévesztő jelölés miatt az érintett gyártókkal szemben hatósági eljárást indítottak a felügyelők, továbbá megtiltották a kifogásolt termékek forgalmazását. A bírságok kiszabása folyamatban van, melyek együttes értéke megközelítőleg 5 millió forint lesz.

A Szupermenta terméktesztek egyik legnépszerűbb mozzanata a kedveltségi vizsgálat, melyen szakértők és laikusok pontozták a termékeket. Értékelésük alapján a gin megnevezésű italok közül a dobogó legfelső fokára a Larios 12 Premium Gin Mediterránea került, második helyen a Zimek Mediterrán Gin végzett, míg harmadikként a Steam-Brew Original Dry Gin zárt. A London ginek versenyében első helyezett lett a Tanqueray London Dry Gin, a dobogó második fokán a Beefeater London Dry Gin végzett, míg a harmadik helyet a London Hill London Dry Gin érdemelte ki.

További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/kiengedtuk-a-gint-a-palackbol/

Ne feledjék: szeszes italok fogyasztásakor minden esetben ‒ nyári időszakban különösen ‒ fontos a mértékletesség. Nagy melegben és hőségriadó idején pedig egyáltalán nem javasolt az alkoholtartalmú italok fogyasztása.

 

Forrás: NÉBIH

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom