Mezőgazdaság
Bognár Lajos: Magyarország inkább elszenvedője az élelmiszer-biztonsági riasztásoknak
A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.
A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.
A koronavírus-járvány az élet minden területén újraírta a szokásos forgatókönyveket, az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-ellenőrzés területén is változásokat igényelt a vállalkozóktól is, a vásárlóktól, a fogyasztóktól is és a hatóságtól is – mondta az országos főállatorvos az Arénában. Bognár Lajos közölte: a pánikfelvásárlási hullám miatt szemléletformáló kampányt kezdtek, hogy az emberek csak a szükségeset vásárolják meg.
A Nébih több olyan tájékoztató anyagot is készített, ami egyrészt az élelmiszer-vállalkozások számára ad útmutatót, hogy hogyan tudják a betegséggel együtt is fenntartani biztonságos termelésüket. Útmutatókat készítettünk a konyhai higiéniával kapcsolatban, hiszen tudjuk, hogy a koronavírust a normál konyhai technikákkal el lehet pusztítani, és tájékoztatót készítettünk arra vonatkozóan is, hogy mi az, ami feltétlenül szükséges, hogy otthon legyen egy válság idején ” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ellenőrzések sem álltak le.
Ami a szigorítást illeti, voltak olyan területek, amelyeket kiemelten kezeltek. Az élet hozta, hogy a házhoz szállítást, ennek a folyamatát, az ott előállított ételeknek a minőségét fokozottabban kellett ellenőrizni de nemcsak szigorításról gondoskodtunk, gondolkodtunk, hanem támogató szemléket is tartottunk, a vállalkozásokat segítő ellenőrzéseket folytattunk le, különösen például vendéglátásban” – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a kereskedelemben is lehet segíteni a vállalkozásokat azzal, hogy helyes gyakorlatokat próbálnak meg elmondani az ellenőrzés során, például hogy a cseppfertőzést hogyan lehet a legjobban elkerülni egy lédig termék esetében.
Bognár Lajos szerint az ország jó helyen áll a biztonság tekintetében. A nemzetközi riasztási rendszerekben nagyon kevés olyan élelmiszer-biztonság esemény van, amely magyarországi előállításhoz kötődik, általában Magyarország a gyorsriasztások esetében elszenvedő félként jelenik meg.
Nem tökéletes a hazai élelmiszer-előállítás sem, hibák előfordulhatnak, viszont ezeknek a hibáknak a gyors javítása és felismerése azt eredményezi, hogy biztonságosnak tekinthetjük a hazai élelmiszereket” – vélekedett.
Ivermektin
Február elején közölték, hogy Dél-Pesti Centrumkórházban és az Országos Pulmonológiai Intézetben is elkezdődtek azok a kutatások, melyek az ivermektin hatóanyagának koronavírus elleni hatásosságát vizsgálják. Az állatgyógyászatban használt parazitaellenes készítménynek erős vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatása van. Szlovákiában már engedélyezték az alkalmazását.
Ezzel kapcsolatban az országos főállatorvos azt mondta: mindaddig, amíg a magyar hatóságok vagy a WHO ezeket a készítményeket nem engedélyezi vagy nem javasolja a koronavírussak kapcsolatos gyógykezelésekben, addig tartózkodna tőle, annak ellenére, hogy az interneten nagyon sokféle információt lehet olvasni a hatékonyságáról. A kutatások folyamatosak az invermektinnel kapcsolatban is, mint ahogy sok minden mással kapcsolatban is. Én nem használnék állatgyógyászati készítményt humán egészségügyi kezelésre, de maga a hatóanyag ismert a közegészségügyben is, és ezért is kutatják, hogy hatékony tud-e lenni a koronavírussal szemben” – fogalmazott.
Madárinfluenza
Tavaly a leölt szárnyasok száma megközelítette az ötmilliót. A napokban érkezett a hír, hogy megszűntek a madárinfluenza miatti korlátozások Magyarországon, február eleje óta nem fordult elő újabb megbetegedés. A napokban viszont azt közölte a Nébih, hogy Csongrádban és Somogyban is elhullott vadmadarakból, bütyköshattyúból és réti sasból mutatták ki újfent a vírust
Bognár Lajos kiemelte: március 8-án sikerült feloldani azokat a korlátozó intézkedéseket, megfigyelési, illetve védőkörzetet, amelyeket Bács-Kiskun megyében kellett bevezetni február elején, illetve azt megelőzően Komáromban is voltak ilyen védőzónák.
A házi madárállományokban megszűnt a járvány, de ez nem jelenti azt, hogy a nagy fertőzőképességű madárinfluenza-vírus ne lenne jelen a vadmadarakban.
Magyarországon eddig a H5N8 törzzsel kellett foglalkoznunk, most a Somogy megyei elhullott madárban H5N5 vírustörzset mutattunk ki, tehát megérkezett az a vírustörzs is, amelyet már megfigyeltek korábban Nyugat-Európában, vagyis még mindig újabb vándormadár-hullám érkezhet. Ez azt mutatja, hogy keveredik, még mindig jön a vírus az országba, ezért van nagyon komoly felelőssége az állattartóknak, hogy továbbra is betartsák az intézkedéseket. A járványvédelem a madárinfluenza esetében is kritikus fontosságú” – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy március 8-i feloldással az Európai Unióban és Magyarországon már szabadon lehet szállítani a madarat. Egy-két intézkedés él továbbra is, ami a napos állatok kihelyezésére vonatkozik. Az EU tagállamain kívüli országokban még élnek a korlátozások. A nemzetközi, jogi helyzet szerint május végén lesz jogilag is teljesen mentes az ország, azaz ekkortól lehet arra számítani, hogy feloldódnak a korlátozások – mondta Bognár Lajos, jelezve, azok az országok jelentenek kivételt, amelyekkel külön megállapodás született.
Forrás: Infostart
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.