További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.
A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.
A koronavírus-járvány az élet minden területén újraírta a szokásos forgatókönyveket, az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-ellenőrzés területén is változásokat igényelt a vállalkozóktól is, a vásárlóktól, a fogyasztóktól is és a hatóságtól is – mondta az országos főállatorvos az Arénában. Bognár Lajos közölte: a pánikfelvásárlási hullám miatt szemléletformáló kampányt kezdtek, hogy az emberek csak a szükségeset vásárolják meg.
A Nébih több olyan tájékoztató anyagot is készített, ami egyrészt az élelmiszer-vállalkozások számára ad útmutatót, hogy hogyan tudják a betegséggel együtt is fenntartani biztonságos termelésüket. Útmutatókat készítettünk a konyhai higiéniával kapcsolatban, hiszen tudjuk, hogy a koronavírust a normál konyhai technikákkal el lehet pusztítani, és tájékoztatót készítettünk arra vonatkozóan is, hogy mi az, ami feltétlenül szükséges, hogy otthon legyen egy válság idején ” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ellenőrzések sem álltak le.
Ami a szigorítást illeti, voltak olyan területek, amelyeket kiemelten kezeltek. Az élet hozta, hogy a házhoz szállítást, ennek a folyamatát, az ott előállított ételeknek a minőségét fokozottabban kellett ellenőrizni de nemcsak szigorításról gondoskodtunk, gondolkodtunk, hanem támogató szemléket is tartottunk, a vállalkozásokat segítő ellenőrzéseket folytattunk le, különösen például vendéglátásban” – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a kereskedelemben is lehet segíteni a vállalkozásokat azzal, hogy helyes gyakorlatokat próbálnak meg elmondani az ellenőrzés során, például hogy a cseppfertőzést hogyan lehet a legjobban elkerülni egy lédig termék esetében.
Bognár Lajos szerint az ország jó helyen áll a biztonság tekintetében. A nemzetközi riasztási rendszerekben nagyon kevés olyan élelmiszer-biztonság esemény van, amely magyarországi előállításhoz kötődik, általában Magyarország a gyorsriasztások esetében elszenvedő félként jelenik meg.
Nem tökéletes a hazai élelmiszer-előállítás sem, hibák előfordulhatnak, viszont ezeknek a hibáknak a gyors javítása és felismerése azt eredményezi, hogy biztonságosnak tekinthetjük a hazai élelmiszereket” – vélekedett.
Ivermektin
Február elején közölték, hogy Dél-Pesti Centrumkórházban és az Országos Pulmonológiai Intézetben is elkezdődtek azok a kutatások, melyek az ivermektin hatóanyagának koronavírus elleni hatásosságát vizsgálják. Az állatgyógyászatban használt parazitaellenes készítménynek erős vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatása van. Szlovákiában már engedélyezték az alkalmazását.
Ezzel kapcsolatban az országos főállatorvos azt mondta: mindaddig, amíg a magyar hatóságok vagy a WHO ezeket a készítményeket nem engedélyezi vagy nem javasolja a koronavírussak kapcsolatos gyógykezelésekben, addig tartózkodna tőle, annak ellenére, hogy az interneten nagyon sokféle információt lehet olvasni a hatékonyságáról. A kutatások folyamatosak az invermektinnel kapcsolatban is, mint ahogy sok minden mással kapcsolatban is. Én nem használnék állatgyógyászati készítményt humán egészségügyi kezelésre, de maga a hatóanyag ismert a közegészségügyben is, és ezért is kutatják, hogy hatékony tud-e lenni a koronavírussal szemben” – fogalmazott.
Madárinfluenza
Tavaly a leölt szárnyasok száma megközelítette az ötmilliót. A napokban érkezett a hír, hogy megszűntek a madárinfluenza miatti korlátozások Magyarországon, február eleje óta nem fordult elő újabb megbetegedés. A napokban viszont azt közölte a Nébih, hogy Csongrádban és Somogyban is elhullott vadmadarakból, bütyköshattyúból és réti sasból mutatták ki újfent a vírust
Bognár Lajos kiemelte: március 8-án sikerült feloldani azokat a korlátozó intézkedéseket, megfigyelési, illetve védőkörzetet, amelyeket Bács-Kiskun megyében kellett bevezetni február elején, illetve azt megelőzően Komáromban is voltak ilyen védőzónák.
A házi madárállományokban megszűnt a járvány, de ez nem jelenti azt, hogy a nagy fertőzőképességű madárinfluenza-vírus ne lenne jelen a vadmadarakban.
Magyarországon eddig a H5N8 törzzsel kellett foglalkoznunk, most a Somogy megyei elhullott madárban H5N5 vírustörzset mutattunk ki, tehát megérkezett az a vírustörzs is, amelyet már megfigyeltek korábban Nyugat-Európában, vagyis még mindig újabb vándormadár-hullám érkezhet. Ez azt mutatja, hogy keveredik, még mindig jön a vírus az országba, ezért van nagyon komoly felelőssége az állattartóknak, hogy továbbra is betartsák az intézkedéseket. A járványvédelem a madárinfluenza esetében is kritikus fontosságú” – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy március 8-i feloldással az Európai Unióban és Magyarországon már szabadon lehet szállítani a madarat. Egy-két intézkedés él továbbra is, ami a napos állatok kihelyezésére vonatkozik. Az EU tagállamain kívüli országokban még élnek a korlátozások. A nemzetközi, jogi helyzet szerint május végén lesz jogilag is teljesen mentes az ország, azaz ekkortól lehet arra számítani, hogy feloldódnak a korlátozások – mondta Bognár Lajos, jelezve, azok az országok jelentenek kivételt, amelyekkel külön megállapodás született.
Forrás: Infostart
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV