Mezőgazdaság
Bognár Lajos: Magyarország inkább elszenvedője az élelmiszer-biztonsági riasztásoknak
A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.
A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.
A koronavírus-járvány az élet minden területén újraírta a szokásos forgatókönyveket, az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-ellenőrzés területén is változásokat igényelt a vállalkozóktól is, a vásárlóktól, a fogyasztóktól is és a hatóságtól is – mondta az országos főállatorvos az Arénában. Bognár Lajos közölte: a pánikfelvásárlási hullám miatt szemléletformáló kampányt kezdtek, hogy az emberek csak a szükségeset vásárolják meg.
A Nébih több olyan tájékoztató anyagot is készített, ami egyrészt az élelmiszer-vállalkozások számára ad útmutatót, hogy hogyan tudják a betegséggel együtt is fenntartani biztonságos termelésüket. Útmutatókat készítettünk a konyhai higiéniával kapcsolatban, hiszen tudjuk, hogy a koronavírust a normál konyhai technikákkal el lehet pusztítani, és tájékoztatót készítettünk arra vonatkozóan is, hogy mi az, ami feltétlenül szükséges, hogy otthon legyen egy válság idején ” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ellenőrzések sem álltak le.
Ami a szigorítást illeti, voltak olyan területek, amelyeket kiemelten kezeltek. Az élet hozta, hogy a házhoz szállítást, ennek a folyamatát, az ott előállított ételeknek a minőségét fokozottabban kellett ellenőrizni de nemcsak szigorításról gondoskodtunk, gondolkodtunk, hanem támogató szemléket is tartottunk, a vállalkozásokat segítő ellenőrzéseket folytattunk le, különösen például vendéglátásban” – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a kereskedelemben is lehet segíteni a vállalkozásokat azzal, hogy helyes gyakorlatokat próbálnak meg elmondani az ellenőrzés során, például hogy a cseppfertőzést hogyan lehet a legjobban elkerülni egy lédig termék esetében.
Bognár Lajos szerint az ország jó helyen áll a biztonság tekintetében. A nemzetközi riasztási rendszerekben nagyon kevés olyan élelmiszer-biztonság esemény van, amely magyarországi előállításhoz kötődik, általában Magyarország a gyorsriasztások esetében elszenvedő félként jelenik meg.
Nem tökéletes a hazai élelmiszer-előállítás sem, hibák előfordulhatnak, viszont ezeknek a hibáknak a gyors javítása és felismerése azt eredményezi, hogy biztonságosnak tekinthetjük a hazai élelmiszereket” – vélekedett.
Ivermektin
Február elején közölték, hogy Dél-Pesti Centrumkórházban és az Országos Pulmonológiai Intézetben is elkezdődtek azok a kutatások, melyek az ivermektin hatóanyagának koronavírus elleni hatásosságát vizsgálják. Az állatgyógyászatban használt parazitaellenes készítménynek erős vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatása van. Szlovákiában már engedélyezték az alkalmazását.
Ezzel kapcsolatban az országos főállatorvos azt mondta: mindaddig, amíg a magyar hatóságok vagy a WHO ezeket a készítményeket nem engedélyezi vagy nem javasolja a koronavírussak kapcsolatos gyógykezelésekben, addig tartózkodna tőle, annak ellenére, hogy az interneten nagyon sokféle információt lehet olvasni a hatékonyságáról. A kutatások folyamatosak az invermektinnel kapcsolatban is, mint ahogy sok minden mással kapcsolatban is. Én nem használnék állatgyógyászati készítményt humán egészségügyi kezelésre, de maga a hatóanyag ismert a közegészségügyben is, és ezért is kutatják, hogy hatékony tud-e lenni a koronavírussal szemben” – fogalmazott.
Madárinfluenza
Tavaly a leölt szárnyasok száma megközelítette az ötmilliót. A napokban érkezett a hír, hogy megszűntek a madárinfluenza miatti korlátozások Magyarországon, február eleje óta nem fordult elő újabb megbetegedés. A napokban viszont azt közölte a Nébih, hogy Csongrádban és Somogyban is elhullott vadmadarakból, bütyköshattyúból és réti sasból mutatták ki újfent a vírust
Bognár Lajos kiemelte: március 8-án sikerült feloldani azokat a korlátozó intézkedéseket, megfigyelési, illetve védőkörzetet, amelyeket Bács-Kiskun megyében kellett bevezetni február elején, illetve azt megelőzően Komáromban is voltak ilyen védőzónák.
A házi madárállományokban megszűnt a járvány, de ez nem jelenti azt, hogy a nagy fertőzőképességű madárinfluenza-vírus ne lenne jelen a vadmadarakban.
Magyarországon eddig a H5N8 törzzsel kellett foglalkoznunk, most a Somogy megyei elhullott madárban H5N5 vírustörzset mutattunk ki, tehát megérkezett az a vírustörzs is, amelyet már megfigyeltek korábban Nyugat-Európában, vagyis még mindig újabb vándormadár-hullám érkezhet. Ez azt mutatja, hogy keveredik, még mindig jön a vírus az országba, ezért van nagyon komoly felelőssége az állattartóknak, hogy továbbra is betartsák az intézkedéseket. A járványvédelem a madárinfluenza esetében is kritikus fontosságú” – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy március 8-i feloldással az Európai Unióban és Magyarországon már szabadon lehet szállítani a madarat. Egy-két intézkedés él továbbra is, ami a napos állatok kihelyezésére vonatkozik. Az EU tagállamain kívüli országokban még élnek a korlátozások. A nemzetközi, jogi helyzet szerint május végén lesz jogilag is teljesen mentes az ország, azaz ekkortól lehet arra számítani, hogy feloldódnak a korlátozások – mondta Bognár Lajos, jelezve, azok az országok jelentenek kivételt, amelyekkel külön megállapodás született.
Forrás: Infostart
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK