Mezőgazdaság
Kalászos gabonák gyomirtása, valamint élettani eredetű levélbetegségeik
2021. évi 3. növényvédelmi felhívást tett közzé az ÖMKi öko szántóföldi növénytermesztőknek. A tavasz érkezésével nem csak az elvetett kultúrák állományai indulnak növekedésnek, hanem a köztük levő és többé – kevésbé folyamatosan kelő gyomnövények is.
Növényvédelmi felhívást tett közzé az ÖMKi öko szántóföldi növénytermesztőknek. A tavasz érkezésével nem csak az elvetett kultúrák állományai indulnak növekedésnek, hanem a köztük levő és többé – kevésbé folyamatosan kelő gyomnövények is.
A gyomok jelenléte előnyös egyes szempontok, mint például a talaj takarása miatt, ugyanakkor konkurensei az elvetett kultúráknak a víz és a tápanyagok tekintetében és a kultúrnövénynél magasabbra nőve a napfény tekintetében is. Nagyon sokan azt gondolják, hogy öko termesztési feltételek mellett a gyomok elleni védekezés gyakorlatilag reménytelen. Ugyanakkor számos olyan eljárás és lehetőség van, amelyek hatékonyan tudják visszaszorítani a gyomosodást és ezeket a hozzáértő öko termesztők sikerrel alkalmazzák.
Gyomok – egyszerre nem lehet kiirtani őket
Ahhoz, hogy a gyomnövények kontrollálhatók legyenek, gyakorlatilag tábla szinten kell ismerni az egyes területek gyom fertőzöttségét mennyiségi és minőségi szempontból is. Minőségi szempontok alatt leginkább az adott táblára, adott területre jellemző gyomflórát kell érteni. Ismernünk kell milyen a terület gyomflórája, évelő vagy egyéves fajok-e a dominánsak, milyen a terület előélete, illetve az előélet alapján milyen gyommagkészlete van.
A talajban található gyommagkészlet csak egy része csírázik ki, ha kedvezőek a körülmények, a többi mag a későbbi években kelnek majd ki. Egyetlen olyan évvel, amikor a gyomnövények magot tudnak érlelni, több évre előre biztosítottuk, hogy az az adott faj újra és újra problémát okozzon.
Ökológiai gazdálkodás során a gyomok elleni védekezés döntően nem állományban, hanem a kultúrnövény mentes talajon történik. Ezen túl figyelembe kell venni, hogy a különböző kultúrák gyom elnyomóképessége nagyon eltérő. A lassan csírázó, a talajt lassan, vagy nem borító, széles sortávolságra vetett növények gyomosodásra hajlamosabbak. A gyomnevelő kultúrák, mint pl. a mák, cukorrépa, termesztése kézi kapálás nélkül könnyedén gaztengerré válnak. A széles sortávra vetett kapásnövények esetében, egy profi, netán szenzor vezérelt sorközművelő kultivátor használata akár csodákat is tud tenni. Ha viszonylag magas a talaj gyommagkészlete, akkor pár évig olyan kultúrát kell termeszteni, amelyben a kikelő gyomok nem tudnak magok érlelni, mint pl. az évelő pillangósok, amelyeket folyamatosan kaszálunk.
Nemcsak a kaszálás hatékony, hanem maga a hatalmas zöld tömeg, amely árnyékában a kikelt gyomok nem képesek növekedni, virágozni, különösen nem magot érlelni. Ezért nem gyomnövelő a jó zöldtrágyázás. Van azonban két „ősellenség”, az aszat (Cirsium arvense) és a tarackbúza (Agropyron repens). Ezek gyomszabályozási lehetőségeivel, valamint a kapás kultúrákban előforduló veszélyes mérgező gyomokkal egy későbbi hírlevélben fogunk foglalkozni.
A kalászosok esetében a T1 és T2 gyomnövények találhatók meg most a szántóföldeken. A T1 csoportba sorolt gyomnövények ősszel, a kalászokkal azonos időben csíráznak, áttelelnek, és tavasszal érlelnek magot. Ilyenek pl. a nagy széltippan, veronika fajok, pásztortáska, mezei árvácska, tyúkhúr, árvacsalán. A T2-es gyomnövények ősszel és tavasszal egyaránt csíráznak, és többnyire a gabonával egyszerre érlelnek magot. Ilyenek a pipacs, a szarkaláb, búzavirág, ragadós galaj, tarsóka, rozsnok fajok, árvácska. Az őszi csapadékos időjárás hatására idén kikeltek azok a T1-T2-es gyomok, amelyekkel az elmúlt két év során a száraz őszi időjárás miatt csak tavasszal találkozhattunk. A felsorolt gyomnövényeknek csíranövényeivel és már jól fejlett, bokrosodott egyedeivel lehet találkozni a gabona állományokban.
A kalászos gabonák között ez év tavaszán az őszi búza állományok vannak mind fejlettség, mind gyomosodás tekintetében rosszabb helyzetben. Az elmúlt év szélsőségesen csapadékos őszi időjárása miatt nagyon sok esetben az őszi búza nagyon későn, november – december hónapokban került elvetésre. A kicsiny lombozatú, alulbokrosodott állományoknak most még semmiféle gyom elnyomó hatásuk sincs. Az őszi árpák jelentős része ezzel szemben a sokszor túlságosan is koraőszi vetés miatt nagyon fejlettek.
A nagyon dús, magas növésű, erőteljesen bokrosodott kalászos állományban a gyomok már most a kultúrnövény kontrollja alatt vannak és néhány, nagytermetű gyom faj kivételével ez így is maradhat betakarításig. Ugyanakkor a későn vetett, eleve kis növésű, alulbokrosodott fajták állományai szinte aratásig küzdeni fognak a közöttük majdnem akadálytalanul felnövő gyomokkal.
Most van itt az ideje a gyomfésű használatának. A gyomfésű az ökológiai szántóföldi növénytermesztést folytató gazdaságok alap munkagépe. Nemcsak, sőt nem elsősorban azokra a gyomnövényekre hat, amelyekbe a gyomfésű bele tud akadni, amelyek ágas-bogas, gazdagon elágazó habitusúak, hanem az éppen csírázó növényeket ritkítja. Sőt, igazából akkor kell használni, amikor a gyomnövények csíráznak, sziklevelesek, ebben az állapotukban megmozgatva, a talaj felszínére kerülve a csíranövények gyorsan kiszáradnak. Minden magról kelő gyomnövény jól ritkítható gyomfésűvel, minél kevésbé fejletlen a gyomnövény, annál inkább.
A gyomfésűzést nagyobb területeken érdemes kiegészíteni néhány egyéb agrotechnikai elemmel. Az egyik az emelt magnorma. Érdemes max. 10 %-al több vetőmagot használni, amely ellensúlyozhatjuk a többszöri gyomfésűzés okozta tőszám veszteséget. Újra megjelentek a művelőutak, ezek segítenek az eszköz helyes pozícióban tartásában.
Élettani foltosságok
A tavasz előre haladtával kalászos gabonáinkon gyakran észlelhetünk különböző foltokat, részleges elhalásokat a leveleken. Ezeknek a levélfoltosságoknak „ezernyi” oka lehet. Fontos tudni, hogy az egyes foltosságokat mi okozza, hiszen van olyan kiváltó ok, amely ellen bio termesztési rendszerben is hatékonyan lehet védekezni és van olyan is, amely ellen most már semmit sem tehetünk.
Levélfoltosságokat gyakran okoznak különböző parazita gombák. Az árpa állományokban jelen időszakban a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) a domináns, de a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) és a törpe rozsda (Puccinia hordei) is jelen van. Az őszi búzákban most a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) a leggyakoribb kórokozó. Lényeges, hogy a kórokozók jelenléte egy adott levélen minden esetben teljesen véletlenszerű. A növény teljes felületén lehetnek az előfordulásban törvényszerűségek – hiszen ahogy a jelenlegi időszakban is látható – a fertőzések döntően a régi, még ősszel kifejlődött levelekre korlátozódnak. Ugyanakkor az egyes leveleken a kórokozók jelenléte által okozott foltok elhelyezkedésében semmiféle rendszer sincs.
Az élettani eredetű levélfoltosságok az esetek 99 %-ában a levélcsúcs felől kezdődnek és az eleinte apró, milliméternél is kisebb, vizes foltok elhalásokká változnak át, majd a folyamat általában levélcsúcs száradássá alakul át. Előfordulhat az is, hogy a levél csúcsa foltosodás helyett csak sárgul és utána hal el. Nagyon széles, lehajló levelű gabonáknál ez a folyamat a hajlat ívénél kezdődik és onnan terjed tovább a levél többi része felé. Amennyiben ezt a rendszert felismerjük a levélzeten, akkor egyértelmű, hogy élettani eredetű levélfoltossággal állunk szemben.
Gyakori hiba mind bio, mind konvencionális termesztésben e két ok összekeverése a levélfoltosságoknál és ebből következően gyakorlatilag teljesen feleslegesen a termesztési módnak megfelelő, engedélyezett gombaölő szerek használata.
Ilyenkor valójában a növény éhezik. Szüksége van rézre, cinkre, mangánra ahhoz, hogy a hirtelen, nagy intenzitással beindult fotorespiráció során keletkező káros oxidatív anyagok lebontásáért felelős enzim rendszer alkotói kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Ha ez nem áll fenn, akkor eleinte csak néhány sejt hal el, majd nagyobb felületek, végül a levél a károsodott területen elhal.
Az élettani levélfoltosságokra való hajlam erősen függ a termesztett fajtától. Sajnos a fajtaleírásokban az erre vonatkozó adatok nem szoktak szerepelni, így minden gazdának saját magának kell kiismernie az általa termesztett fajták ilyen jellegű tulajdonságait.
Mi a teendő élettani levélfoltosságok észlelése esetén? Nem ökológiai termesztésben ilyenkor azonnal valamilyen lombtrágyát használnak, ez ha szükséges, ökológiai gazdálkodásban is lehetséges, mezo- és mikroelemeket is tartalmazó, bio termesztésben is engedélyezett termésnövelő anyag mielőbbi kijuttatása formájában. Korábbi hírlevelünkben az árpa okán néhány készítményt felsoroltunk. Viszont ne feledjük el, hogy az ökológiai termelés alapelve, hogy a növényeket a talaj ökoszisztémáján keresztül tápláljuk. A gyomfésűzés a talaj felszínének mozgatása, levegőztetése következtében a talaj mikrobiológiai tevékenységének fokozódásával jár, a mikrobiológiai tevékenység következtében a talaj szervesanyagának a bontásával a növények számára felvehető anyagok szabadulnak fel.
Ha a tápelemhiányt a talaj szélsőségesen magas víztartalma idézte elő, lehetőség szerint meg kell próbálni a víz elvezetését. Ilyenkor ugyanis lehetséges, hogy jelen vannak a szükséges tápelemek a talajban, csak éppen az ott kialakult anaerob viszonyok miatt felvehetetlen formában. Igazság szerint egy felkészült bio termesztő már előre gondol erre az élettani problémára és már ősszel az alaptrágyázás során kijuttatja, és a talajba dolgozza azokat az engedélyezett termésnövelő anyagokat, amelyek biztosítják a gabonák kiegyensúlyozott tápanyagellátását.
Ökológiai szőlőtermesztés a gyakorlatban:
Forrás: ÖMKi
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK