Mezőgazdaság
Húsvéttól visszatérnek az éjszakai fagyok
A múlt hét második felében kezdődött felmelegedés hirtelen beindította a vegetáció fejlődését, megszaporodtak a mezőgazdasági munkák is, a tavaszi gabonák vetése is megkezdődött. A vártnál azonban kevesebb csapadék érkezett, ami a nemrég még belvízzel borított tájakon jól jött, ugyanakkor az ország jelentős részén már kritikusan száraz a talajok felső rétege, ami a talaj előkészítő munkákat és a vetést nehezíti. A folytatásban elég változékonyan alakul időjárásunk, húsvétkor több hullámban hideg levegő érkezik fölénk, de jelentősebb, országos csapadék csak az ünnep után valószínű – közölte a OMSZ.
A múlt hét második felében kezdődött felmelegedés hirtelen beindította a vegetáció fejlődését, megszaporodtak a mezőgazdasági munkák is, a tavaszi gabonák vetése is megkezdődött. A vártnál azonban kevesebb csapadék érkezett, ami a nemrég még belvízzel borított tájakon jól jött, ugyanakkor az ország jelentős részén már kritikusan száraz a talajok felső rétege, ami a talaj előkészítő munkákat és a vetést nehezíti – közölte a MET.
A folytatásban elég változékonyan alakul időjárásunk, húsvétkor több hullámban hideg levegő érkezik fölénk, de jelentősebb, országos csapadék csak az ünnep után valószínű (Kép: Pixabay)
A mögöttünk álló egy hétben végre beköszöntött az igazi tavaszi idő, a felmelegedést egy vasárnap reggelre átvonult hidegfront törte csak meg. Szombatig még jellemzőek voltak az éjszakai fagyok, és a hidegfront mögött még hétfőn is többfelé hűlt kevéssel fagypont alá a levegő, de keddtől megszűntek a fagyos reggelek, és szerdán hajnalban már 5 és 10 fok közötti minimumok voltak jellemzőek. Péntektől a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen erősödött, és szombaton már 17-20 fok körül alakultak a maximum hőmérsékletek. Vasárnap ezek az értékek átmenetileg 4-5 fokkal visszaestek, de hétfőtől ismét intenzív melegedés kezdődött, és kedden délutánra a Dunántúl nyugati felén már néhány fokkal 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is sokat emelkedett az egy héttel ezelőtti értékekhez képest, kedden már 9 és 14 fok körül alakult (1. ábra). Az említett hidegfront azonban a vártnál kevesebb esőt hozott, és a hét elején átvonult melegfrontból is csak igen kevés esett. Így az egy hét alatt lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén az 1 mm-t sem érte el, délen sokfelé egyáltalán nem esett, csak a keleti és az északi határszélen mérhettek helyenként 2-4 mm-t (2. ábra). Ebből adódóan a talajok felszín közeli rétegei is tovább száradtak. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában már az ország jelentős részén a kritikus 40%-os érték alatt van, de a legszárazabb észak-dunántúli és északnyugat-alföldi tájakon már a 30%-ot sem éri el (3. ábra), ami most a tavaszi kalászosok vetésénél okoz gondokat. A középső és mélyebb talajrétegekben egyelőre nincs probléma (4. ábra), ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez.
Február utolsó hetének tavasziasan meleg időjárása csak március utolsó hetében tért vissza, a hónap nagy részében északi, északkeleti áramlással hideg, többnyire száraz légtömegek alakították időjárásunkat. Így március átlaghőmérséklete a sokéves átlagnál 1 fokkal hűvösebben alakult (5. ábra). Igen gyakoriak voltak az éjszakai fagyok, többször -5 – -10 fok közé hűlt a levegő. Ugyanakkor csapadék igen kevés hullott, a hónap közepén a déli és a keleti országrészben áztak meg a talajok, de a sokéves átlagnál így is országszerte kevesebb esett (6. ábra), az északi országrészben többfelé az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg (7. ábra).
Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek. Az őszi kalászosok többnyire a bokrosodás fenológiai fázisában járnak, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek. A meleg igen jól jött számukra, de továbbra is várják a nedvesebb időt. A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A talajhőmérséklet már elérte a tavaszi gabonák vetéshez szükséges értékeket, így egyre többfelé kezdték meg ezt a munkát is. A magágy előkészítéshez és a növények csirázásához, keléséhez egyaránt szükség lenne csapadékra.
A február végi igen enyhe idő a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeit korán beindította, az erre érkezett -6, -10 fokos hidegek pedig már fagykárt okoztak. A hűvösebb északi országrész korai gyümölcsöseiben még nincs probléma (8. ábra).
A március végén érkezett felmelegedés hatására egyre több vadvirág is virágba borult a héten igazi tavaszi hangulatot hozva a húsvéti ünnepre (9. ábra).
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ilyenkor még alacsony az index értéke, de egyre többfelé látszik kismértékű zöldülés az előző időszakhoz képest. Az anomália térképen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik az ország nagy részén, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi, összefüggő negatív eltérés főként a tartós belvízzel küzdő délkeleti tájakon figyelhető meg.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Bár jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege, és csak a középső tájakon marad el attól kissé, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, de a csapadék eloszlása időben nem volt egyenletes, és április elejétől már mindenhol nagy szükség lenne esőre a növények optimális fejlődéséhez.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.
Április első hetében változékony, péntektől az eddigieknél hűvösebb időre van kilátás. Csütörtök este északnyugat felől egy hidegfront éri el a Kárpát-medencét, majd a hétvégén még több hullámban áramlik fölénk hideg levegő. Csütörtökön délutántól előbb északkeleten majd estétől máshol is kialakulhatnak záporok, akár egy-egy zivatar is. Pénteken estétől főként délnyugaton lehetnek záporok, majd szombaton és vasárnap elszórtan bárhol kialakulhat egy-egy zápor, akár zivatar, a hegyekben hózápor. Ezekből a záporokból azonban területi átlagban nem számíthatunk nagy mennyiségű csapadékra csak kevés helyen, lokálisan hullhat néhány milliméter. Keddtől egyelőre nagy bizonytalanság mellett országos csapadékra van kilátás, a Dunántúlon havas eső, hó is hullhat.
Az előttünk álló egy hétben gyakran zavarja majd élénk illetve erős szél a növényvédelmi munkákat, néhol viharos szél is hordhatja a száraz talajt. A hőmérséklet csütörtökön éri el a maximumát a héten, ekkor napközben 20-25 fok közötti értékek várhatók, és éjszaka sem hűl +5 fok alá a levegő. Péntektől fokozatos lehűlés kezdődik, és vasárnap már csak 10 fok körül alakul a legmelegebb órák hőmérséklete, majd hétfőn átmenetileg ismét melegebb lesz néhány fokkal (12-17 fok), de keddtől nyugat felől megint lehűlés kezdődik. Éjszakai fagyokra szombaton még csak helyenként, majd vasárnaptól ismét többfelé számítani lehet, hétfőn a fagyzugos tájakon és a száraz homokfelszínek fölött -5 foknál is hidegebb lehet.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2021. március 31.
* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
5 cm-en mér talajhőmérsékletek 2021. március 30-án (Celsius fok)
2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. március 30-ig (mm)
3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.március 30-án (%)
4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 1 méteres rétegében 2021.március 30-án (%)
5. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. március 30-án (Celsius fok)
6. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm)
7. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. március 31-ig (mm)
8. ábra
Erősen megduzzadt mandula rügy Miskolcon 2021. március 29-én
fotó: Kovács Attila
9. ábra
Tavasz
fotó: Kovács Attila
10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. március 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. március 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
Fotó: FAO
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Komádi aranysakál
