Február utolsó hetének tavasziasan meleg időjárása csak március utolsó hetében tért vissza, a hónap nagy részében északi, északkeleti áramlással hideg, többnyire száraz légtömegek alakították időjárásunkat. Így március átlaghőmérséklete a sokéves átlagnál 1 fokkal hűvösebben alakult (5. ábra). Igen gyakoriak voltak az éjszakai fagyok, többször -5 – -10 fok közé hűlt a levegő. Ugyanakkor csapadék igen kevés hullott, a hónap közepén a déli és a keleti országrészben áztak meg a talajok, de a sokéves átlagnál így is országszerte kevesebb esett (6. ábra), az északi országrészben többfelé az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg (7. ábra).

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek. Az őszi kalászosok többnyire a bokrosodás fenológiai fázisában járnak, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek. A meleg igen jól jött számukra, de továbbra is várják a nedvesebb időt. A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A talajhőmérséklet már elérte a tavaszi gabonák vetéshez szükséges értékeket, így egyre többfelé kezdték meg ezt a munkát is. A magágy előkészítéshez és a növények csirázásához, keléséhez egyaránt szükség lenne csapadékra.
A február végi igen enyhe idő a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeit korán beindította, az erre érkezett -6, -10 fokos hidegek pedig már fagykárt okoztak. A hűvösebb északi országrész korai gyümölcsöseiben még nincs probléma (8. ábra).
A március végén érkezett felmelegedés hatására egyre több vadvirág is virágba borult a héten igazi tavaszi hangulatot hozva a húsvéti ünnepre (9. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ilyenkor még alacsony az index értéke, de egyre többfelé látszik kismértékű zöldülés az előző időszakhoz képest. Az anomália térképen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik az ország nagy részén, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi, összefüggő negatív eltérés főként a tartós belvízzel küzdő délkeleti tájakon figyelhető meg.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Bár jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege, és csak a középső tájakon marad el attól kissé, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, de a csapadék eloszlása időben nem volt egyenletes, és április elejétől már mindenhol nagy szükség lenne esőre a növények optimális fejlődéséhez.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

Április első hetében változékony, péntektől az eddigieknél hűvösebb időre van kilátás. Csütörtök este északnyugat felől egy hidegfront éri el a Kárpát-medencét, majd a hétvégén még több hullámban áramlik fölénk hideg levegő. Csütörtökön délutántól előbb északkeleten majd estétől máshol is kialakulhatnak záporok, akár egy-egy zivatar is. Pénteken estétől főként délnyugaton lehetnek záporok, majd szombaton és vasárnap elszórtan bárhol kialakulhat egy-egy zápor, akár zivatar, a hegyekben hózápor. Ezekből a záporokból azonban területi átlagban nem számíthatunk nagy mennyiségű csapadékra csak kevés helyen, lokálisan hullhat néhány milliméter. Keddtől egyelőre nagy bizonytalanság mellett országos csapadékra van kilátás, a Dunántúlon havas eső, hó is hullhat.
Az előttünk álló egy hétben gyakran zavarja majd élénk illetve erős szél a növényvédelmi munkákat, néhol viharos szél is hordhatja a száraz talajt. A hőmérséklet csütörtökön éri el a maximumát a héten, ekkor napközben 20-25 fok közötti értékek várhatók, és éjszaka sem hűl +5 fok alá a levegő. Péntektől fokozatos lehűlés kezdődik, és vasárnap már csak 10 fok körül alakul a legmelegebb órák hőmérséklete, majd hétfőn átmenetileg ismét melegebb lesz néhány fokkal (12-17 fok), de keddtől nyugat felől megint lehűlés kezdődik. Éjszakai fagyokra szombaton még csak helyenként, majd vasárnaptól ismét többfelé számítani lehet, hétfőn a fagyzugos tájakon és a száraz homokfelszínek fölött -5 foknál is hidegebb lehet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. március 31.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 cm-en mér talajhőmérsékletek 2021. március 30-án (Celsius fok)

2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. március 30-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.március 30-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 1 méteres rétegében 2021.március 30-án (%)

5. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. március 30-án (Celsius fok)

6. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm)

7. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. március 31-ig (mm)

8. ábra
Erősen megduzzadt mandula rügy Miskolcon 2021. március 29-én
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Tavasz
fotó: Kovács Attila

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. március 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. március 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat