Mezőgazdaság
Krémszínű tojás: új magyar kuriózum a MATE kutatóinak közreműködésével
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Bábolna Tetra Kft új tojóhibridje (TETRA Tint tojóhibrid) krémszínű tojást termel
Vajon tényleg sikerült kitalálni a tojás ideális színét? Vagy csupán a húsvéti tojásfestők fantáziája kapott szárnyra, netán áprilisi tréfa az egész? Szerencsére egy valódi kutatás-fejlesztési projekt nem mindennapi eredményéről számolhatunk be. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Bábolna Tetra Kft. ugyanis egy olyan különleges, új tojóhibridet nemesített, amely csodálatos krémszínű tojást termel. A kuriózum a hazai piacon is elérhető, így a tojás akár már Húsvétkor a szemfüles magyar vásárló asztalára kerülhet az ünnepi sonka mellé.
![](https://uni-mate.hu/sites/default/files/foto_buza_ildiko_feher_es_kremszinu_tojasok_6i8b7566.jpg)
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Bábolna Tetra Kft új tojóhibridje krémszínű tojást termel (Kép: Búza Ildikó – MATE)
A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készül, ilyenkor a lelki feltöltődés mellett a test táplálására is nagy gondot fordítanak, főképpen, hogy a 40 napos böjti időszak is lezárul. Kultúránk és hagyományaink szerint a magyar emberek húsvéti asztaláról két dolog biztosan nem hiányozhat, a sonka és a tojás. De vajon az ár mellett mire figyelnek még a hazai vásárlók?
A tojással kapcsolatban az első dolog, amit a fogyasztó a vásárláskor érzékel, a tojáshéj színe, annak ellenére, hogy a héj színe nem befolyásolja a tojás biológiai értékét. A világ tyúktojás-termelését ilyen szempontból két részre lehet bontani, nagyjából a fele mészfehér színű, míg a másik felét a barna különböző árnyalatai adják. A fehér tojásokat a Leghorn-típusú, könnyű testű tojóhibridek tojják, míg a barna mészhéjú tojásokat termelő hibrideket Rhode típusú hibrideknek szokás nevezni. Ki lehet jelenti, hogy Európa a barna színű tojást kedveli, és a fehér színű tojásra úgy csodálkozik rá, mintha az valami ’műtojás’ lenne – magyarázza Dr. Sütő Zoltán, a MATE Kaposvári Campus egyetemi tanára.
![](https://uni-mate.hu/sites/default/files/foto_buza_ildiko_barna_kremszinu_es_feher_tojasok_6i8b7585.jpg)
A krémszínű tojást sem lehetetlen többé (Kép: Búza Ildikó – MATE)
Úgy tűnik azonban, hogy Európában is változnak a trendek, és ehhez alkalmazkodva a kereskedők is egyre inkább keresik a jellegzetesen krémszínű, angolosan „tint” vagy „tinted”, más szóval „creme” vagy „beige” színű és elnevezésű tojásokat. Ez a szemnek nagyon tetszetős tojáshéjszín a délkelet-ázsiai dzsungelekben őshonos vadtyúk fajokra jellemző, ami a Leghorn- és a Rhode-fajta, illetve az ezekre visszavezethető tenyészvonalak keresztezésével állítható elő.
Reagálva ezekre a piaci igényekre, a Bábolna Tetra Kft. négy évvel ezelőtt közös kutatás-fejlesztési programot indított a MATE Kaposvári Campusával, a projekt eredményeként pedig elkészült a hazai nemesítésű TETRA Tint tojóhibrid. „A nemesítő vállalat szakemberei és a kaposvári kutatók mindent beleadtak a siker érdekében. Kaposváron nagyszámú kísérleti változatot próbáltak ki, egyidejűleg több tartási módban. A tojások minőségének műszeres mérése, a CT-vel végzett testösszetétel-vizsgálatok, a tojók viselkedésének infrakamerás megfigyelése és a tollazatállapot minősítésének köszönhetően a legalkalmasabb tenyészvonalakat sikerült kiválasztani az új hibrid előállításához” – hangsúlyozza Dr. Sütő Zoltán.
![](https://uni-mate.hu/sites/default/files/foto_buza_ildiko_tetra_tint_tojohibrid_6i8b7861.jpg)
A hazai nemesítésű TETRA Tint tojóhibrid..(Kép: Búza Ildikó – MATE)
Az új tojóhibrid nemesítése nem csupán a piac elvárásainak felel meg, hanem reagál a 21. század egyik legnagyobb kihívására, a klímaváltozásra is. Az új hibrid ugyanis fehér tollszínű, finom csontozatú, kisebb testű, jobb takarmányértékesítő, és legfőképpen a magas környezeti hőmérséklettel szemben toleránsabb.
A Bábolna TETRA Kft. a világ mintegy 60 országába exportálja a magyar baromfinemesítés kiváló minőségű termékeit. Tény, hogy a partnerei közül különös figyelmet szentel a kínai piacnak, ahol a tint típusú hibridek aránya ma már megközelíti a 70%-ot. A világ tehát úgy tűnik, hogy ebbe az irányba halad, és a nagy múltú bábolnai baromfitenyésztés az új TETRA Tint kinemesítésével állja a nemzetközi versenyt, aminek sikeréhez a Kaposvári Campus kutatói és különleges adottságai is hozzájárultak.
Forrás: MATE
Mezőgazdaság
Befejeződött a nyári aratás
Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:
Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_betakaritas-300x200.jpg)
Fotó: PIxabay
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.
A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.
Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.
A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.
Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.
A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/sugar-485045_1280-300x225.jpg)
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.
Mezőgazdaság
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:
Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_aszaly-300x200.jpg)
A fénykép illusztráció. Fotó: AM
Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.
Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.
Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.
A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.
A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.
Forrás: AM