További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.
Az elmúlt években számos sikeres üzletemberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas földtulajdonnal rendelkezik, legyen szó erdővidékről vagy egyéb jellegű területről. Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.
Amerika legnagyobb termőföld-birtokosa
Még januárban érkezett a hír, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, bár nem ő az egyetlen milliárdos, aki hatalmas mennyiségű földtulajdonnal rendelkezik. A Microsoft alapítója 242 ezer hold termőföldet birtokol, összesen pedig közel 270 ezer hold földterületet, amely 18 államot ölel fel.
Bill Gates a Forbes listája alapján 127 milliárd dolláros vagyonával a világ második leggazdagabb embere. A milliárdos üzletember éveken keresztül építette ki birtokait, a legnagyobb területei Louisianában (69 ezer hektár), Arkansasban (48 ezer hektár) és Nebraskában (21 ezer hektár) találhatóak. Ezen kívül van még részesedése egy közel 26 ezer hektáros földterületben az arizonai Phoenix nyugati oldalán, amelyen egy új külvárosi területet fejlesztenek.
A földterületet egyébként nem közvetlenül, hanem Cascade Investments nevű befektetési alapján keresztül birtokolja. Arról azonban nem tudni sok részletet, hogy mit csinál Gates a földdel, bár a feleségével együtt vezetett alapítványa, a Bill and Melinda Gates Foundation támogatja a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, illetve a hatékonyabb termesztést. Érdemes megjegyezni, hogy bár Bill és Melinda Gates a legnagyobb termőföld-birtokos az Egyesült Államokban, de ha az összes földtulajdont tekintjük, akkor csak a 49. helyen állnak. A Microsoft alapítója mellett azonban számos milliárdosnak van még földtulajdona, amire később még visszatérünk. A magántulajdonosok mellett azonban szép számmal akadnak intézményi befektetők is.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Hivatala szerint a termőföldek 2,2 százaléka van intézményi tulajdonban. Ez tehát még azért nem túlságosan magas arány, de a pénzügyi válság óta megnövekedett ezeknek a befektetéseknek a népszerűsége.
Célpontban a klímasemlegesség
Van több nagyobb makroszintű trend, ami az intézményi befektetőket a termőföldek birtoklása felé hajtja. Emily Norton, a Savills elemzője szerint:
A 2008-as válságot követően sok tőke biztonságosabb eszközök felé menekült, de a nagyobb trend inkább a klímaváltozáshoz köthető, amely egyre több befektetőt irányít a termőföldek felé.
A termőfölddel kapcsolatos befektetési alapok 5,7 milliárd dollár tőkét vontak be 2019-ben, ami a gazdasági válság óta a legmagasabb érték volt. Tavaly ez a szám 2 milliárd dollár körüli értékre esett vissza a koronavírus-járványnak köszönhetően.
A befektetés vonzereje elsősorban abból adódik, hogy a termőföld rendszeres jövedelmet biztosít, másrészt pedig a hatékonyság növeléséből is származhat profit.
A népesség növekedésével ugyanis egyre nagyobb a kereslet az élelmiszerek iránt, ez pedig a technológiai fejlődés motorjaként szolgál. Martin Davies, a Westchester Group Investment vezetője szerint, amely a világ legnagyobb intézményi termőföld-birtokosa:
A környezet nagyon fontos a nyugdíjalapok számára is, amelyek közül sokan klímasemleges portfólió kialakítását tűzték ki célul, és ennek elérésében segíthetnek a termőfölddel és erődvidékkel kapcsolatos befektetések.
A termelésre alkalmas földek ugyanis alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással járnak, mint azok, amelyek állattartásra alkalmasak. A mezőgazdasági módszerek fejlődésével pedig még alacsonyabb károsanyag-kibocsátás érhető el. Sőt, egyes mandulafarmok már most is klímasemlegeshez közeli állapotban működnek.
Az elemzők egyébként arra számítanak, hogy a szén-dioxid kibocsátás és a biodiverzitás egyre formálisabb keretek között fog működni a jövőben, ami új szén-dioxid-adók bevezetésével is járhat. Az Egyesült Királyságban például a farmoknak járó állami támogatásokat környezetvédelmi szempontokhoz köthetik majd, amit egyébként éppen a Brexit tett lehetővé az ország számára. Ennek keretében 2025-től jelentősen csökken a csupán a földbirtoklás után járó támogatás mértéke, majd 2028-tól ez teljesen kivezetésre kerül. Ezzel párhuzamosan pedig nő majd a termelés hatékonyságának növelése után járó kifizetés.
Martin Davies szerint: Úgy gondolom, hogy globális trend lehet abból, hogy a befektetők leharcolt állapotban lévő földeket vásárolnak meg, amiket átalakítanak organikus földművelés vagy erdőgazdálkodás segítségével.
Az eszközök értékét azonban még számos egyéb tényező is befolyásolja, többek között az, hogy mit termelnek a földeken, illetve, hogy hol található maga a termőföld. Ebben jelentős regionális különbségek is láthatóak.
Átlagos értelemben véve a termőföldek átlagosan 11 százalékos hozamot biztosítottak 2002-2019 között, de az elmúlt öt évben stagnált a teljesítmény.
Amíg azonban például Közép-Európa termőföldjei rendkívül jól teljesítettek, addig Nyugat-Európáról és Észak-Amerikáról nem mondható el hasonló. A helyi áraknak és szabályozásnak szintén nagyon fontos a szerepe. A Nuveen alapkezelő, amelyhez a már előbb említett Westchester Group Investment is tartozik például éppen emiatt igyekszik diverzifikálni a befektetéseit földrajzi szempontból és termények tekintetében is.
Hagyományosan egyébként a termőföld jellegű befektetés kifejezetten illikvidnek számít, és bár ez most sincs másképpen, de a tranzakciók száma növekszik. Ez részben az urbanizációs folyamatoknak is köszönhető, ahol a fiatalabb lakosság elköltözik és nem szeretne földműveléssel foglalkozni. Esetenként azonban a helyi közösségek rossz szemmel nézik az intézményi befektetők térnyerését a földbirtoklás szempontjából.
Földtulajdonra hajtó milliárdosok
Nem Bill Gates egyébként az egyetlen milliárdos üzletember, aki hatalmas földtulajdonnal rendelkezik:
AZ USA 17. legnagyobb föltulajdonosa is egyben a magyar milliárdos, aki mintegy 581 ezer hold területtel rendelkezik Floridában, aminek a nagy részét még 2015-ben vásárolta meg.
Forrás: Portfolio
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH
Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.
A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.
Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás
Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.
A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.
A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.
A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.
Forrás: AM