Mezőgazdaság
Miért fektetnek termőföldbe a gazdagok?
Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.
Az elmúlt években számos sikeres üzletemberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas földtulajdonnal rendelkezik, legyen szó erdővidékről vagy egyéb jellegű területről. Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld – közölte a Portfolio.

Átlagos értelemben véve a termőföldek átlagosan 11 százalékos hozamot biztosítottak 2002-2019 között, de az elmúlt öt évben stagnált a teljesítmény (Kép: PIxabay)
Amerika legnagyobb termőföld-birtokosa
Még januárban érkezett a hír, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, bár nem ő az egyetlen milliárdos, aki hatalmas mennyiségű földtulajdonnal rendelkezik. A Microsoft alapítója 242 ezer hold termőföldet birtokol, összesen pedig közel 270 ezer hold földterületet, amely 18 államot ölel fel.
Bill Gates a Forbes listája alapján 127 milliárd dolláros vagyonával a világ második leggazdagabb embere. A milliárdos üzletember éveken keresztül építette ki birtokait, a legnagyobb területei Louisianában (69 ezer hektár), Arkansasban (48 ezer hektár) és Nebraskában (21 ezer hektár) találhatóak. Ezen kívül van még részesedése egy közel 26 ezer hektáros földterületben az arizonai Phoenix nyugati oldalán, amelyen egy új külvárosi területet fejlesztenek.

Bill Gates a Forbes listája alapján 127 milliárd dolláros vagyonával a világ második leggazdagabb embere (Kép: Forrás: Getty Images – Portfolio)
A földterületet egyébként nem közvetlenül, hanem Cascade Investments nevű befektetési alapján keresztül birtokolja. Arról azonban nem tudni sok részletet, hogy mit csinál Gates a földdel, bár a feleségével együtt vezetett alapítványa, a Bill and Melinda Gates Foundation támogatja a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, illetve a hatékonyabb termesztést. Érdemes megjegyezni, hogy bár Bill és Melinda Gates a legnagyobb termőföld-birtokos az Egyesült Államokban, de ha az összes földtulajdont tekintjük, akkor csak a 49. helyen állnak. A Microsoft alapítója mellett azonban számos milliárdosnak van még földtulajdona, amire később még visszatérünk. A magántulajdonosok mellett azonban szép számmal akadnak intézményi befektetők is.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Hivatala szerint a termőföldek 2,2 százaléka van intézményi tulajdonban. Ez tehát még azért nem túlságosan magas arány, de a pénzügyi válság óta megnövekedett ezeknek a befektetéseknek a népszerűsége.
Célpontban a klímasemlegesség
Van több nagyobb makroszintű trend, ami az intézményi befektetőket a termőföldek birtoklása felé hajtja. Emily Norton, a Savills elemzője szerint:
A 2008-as válságot követően sok tőke biztonságosabb eszközök felé menekült, de a nagyobb trend inkább a klímaváltozáshoz köthető, amely egyre több befektetőt irányít a termőföldek felé.
A termőfölddel kapcsolatos befektetési alapok 5,7 milliárd dollár tőkét vontak be 2019-ben, ami a gazdasági válság óta a legmagasabb érték volt. Tavaly ez a szám 2 milliárd dollár körüli értékre esett vissza a koronavírus-járványnak köszönhetően.
A befektetés vonzereje elsősorban abból adódik, hogy a termőföld rendszeres jövedelmet biztosít, másrészt pedig a hatékonyság növeléséből is származhat profit.
A népesség növekedésével ugyanis egyre nagyobb a kereslet az élelmiszerek iránt, ez pedig a technológiai fejlődés motorjaként szolgál. Martin Davies, a Westchester Group Investment vezetője szerint, amely a világ legnagyobb intézményi termőföld-birtokosa:
A környezet nagyon fontos a nyugdíjalapok számára is, amelyek közül sokan klímasemleges portfólió kialakítását tűzték ki célul, és ennek elérésében segíthetnek a termőfölddel és erődvidékkel kapcsolatos befektetések.
A termelésre alkalmas földek ugyanis alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással járnak, mint azok, amelyek állattartásra alkalmasak. A mezőgazdasági módszerek fejlődésével pedig még alacsonyabb károsanyag-kibocsátás érhető el. Sőt, egyes mandulafarmok már most is klímasemlegeshez közeli állapotban működnek.
Az elemzők egyébként arra számítanak, hogy a szén-dioxid kibocsátás és a biodiverzitás egyre formálisabb keretek között fog működni a jövőben, ami új szén-dioxid-adók bevezetésével is járhat. Az Egyesült Királyságban például a farmoknak járó állami támogatásokat környezetvédelmi szempontokhoz köthetik majd, amit egyébként éppen a Brexit tett lehetővé az ország számára. Ennek keretében 2025-től jelentősen csökken a csupán a földbirtoklás után járó támogatás mértéke, majd 2028-tól ez teljesen kivezetésre kerül. Ezzel párhuzamosan pedig nő majd a termelés hatékonyságának növelése után járó kifizetés.
Martin Davies szerint: Úgy gondolom, hogy globális trend lehet abból, hogy a befektetők leharcolt állapotban lévő földeket vásárolnak meg, amiket átalakítanak organikus földművelés vagy erdőgazdálkodás segítségével.
Az eszközök értékét azonban még számos egyéb tényező is befolyásolja, többek között az, hogy mit termelnek a földeken, illetve, hogy hol található maga a termőföld. Ebben jelentős regionális különbségek is láthatóak.
Átlagos értelemben véve a termőföldek átlagosan 11 százalékos hozamot biztosítottak 2002-2019 között, de az elmúlt öt évben stagnált a teljesítmény.
Amíg azonban például Közép-Európa termőföldjei rendkívül jól teljesítettek, addig Nyugat-Európáról és Észak-Amerikáról nem mondható el hasonló. A helyi áraknak és szabályozásnak szintén nagyon fontos a szerepe. A Nuveen alapkezelő, amelyhez a már előbb említett Westchester Group Investment is tartozik például éppen emiatt igyekszik diverzifikálni a befektetéseit földrajzi szempontból és termények tekintetében is.

A termőföld teljesítménye a vizsgált években (Ábra: Financial Times – Portfolio)
Hagyományosan egyébként a termőföld jellegű befektetés kifejezetten illikvidnek számít, és bár ez most sincs másképpen, de a tranzakciók száma növekszik. Ez részben az urbanizációs folyamatoknak is köszönhető, ahol a fiatalabb lakosság elköltözik és nem szeretne földműveléssel foglalkozni. Esetenként azonban a helyi közösségek rossz szemmel nézik az intézményi befektetők térnyerését a földbirtoklás szempontjából.
Földtulajdonra hajtó milliárdosok
Nem Bill Gates egyébként az egyetlen milliárdos üzletember, aki hatalmas földtulajdonnal rendelkezik:
- John C. Malone: a milliárdos médiamogul, aki a Liberty Media és a Liberty Global legnagyobb részvénytulajdonosa, de emellett rendelkezik még részesedéssel a Lionsgate és a Starz társaságokban is. Nem mellesleg pedig az Egyesült Államok legnagyobb földtulajdonosa 2,2 millió hold földterülettel. Ebben vannak erdővidékek, termőföldek és ranch-földterületek is, amelyek többek között Új-Mexikóban, Floridában és Coloradóban találhatóak. A Forbes listáján 7,7 milliárd dolláros vagyonával az USA 95., a világon pedig a 274. leggazdagabb embere. Hatalmas földtulajdona és médiában található érdekeltségei miatt a „Cable Cowboy” becenevet kapta.
- Ted Turner: a CNN alapítója az Egyesült Államok 4. legnagyobb földtulajdonosa mintegy 2 millió holdnyi területtel. A földterület részben veszélyeztetett fajok megóvását szolgálja, és mintegy 50 ezer bölény található a területen. Ezzel Turner a világ legnagyobb magánkézben lévő csordájával rendelkezik, ami így megfelelő utánpótlást biztosít éttermei számára is, ahol bölényhúst is kínálnak. Az üzletember filantróp tevékenységeiről is ismert, korábban egy milliárd dollárt adományozott az Egyesült Nemzetek részére. A Forbes listáján ugyan csak az 1001. helyen található, de vagyona így is meghaladja a 2 milliárd dollárt.
- Thomas Peterffy: az Interactive Brokers magyar alapítója és legnagyobb részvényese még 1965-ben emigrált az Egyesült Államokba és futott be ott komoly karriert. Többek között rendelkezett tőzsdetagsággal is az AMEX-en, ahol részvényopciók kereskedésével foglalkozott, majd innen nőtte ki magát a brókercége is, az IB, ahol 2019-ig töltötte be a vezérigazgatói pozíciót. A Forbes 2020-as listája szerint Thomas Peterffy az Egyesült Államok 26. legvagyonosabb embere, a világon pedig a 73. helyen áll. Azt azonban kevesen tudják, hogy
AZ USA 17. legnagyobb föltulajdonosa is egyben a magyar milliárdos, aki mintegy 581 ezer hold területtel rendelkezik Floridában, aminek a nagy részét még 2015-ben vásárolta meg.
- Jeff Bezos: a világ leggazdagabb embere, aki 113 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik még a válását követően is, amiben nagyban segít, hogy az Amazon részvényei is jól teljesítettek az utóbbi időben. Többek között hozzá tartozik a „The Washington Post” nevű lap, illetve a Blue Origin nevű cég, amely kereskedelmi célú űrutazással foglalkozik. Emellett pedig az Egyesült Államok 25. legnagyobb földtulajdonosa 420 ezer hold földterülettel főleg Texasban. Űrhajós vállalata egyébként sokszor használja ezeket a Bezos tulajdonában lévő területeket tesztrepülés céljából.
Forrás: Portfolio
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


