Kiemelt cikk
Nincs változás: tovább drágul a termőföld
Tavaly 10%-kal kevesebb tranzakció keretében 8%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen. A tavalyi 5%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében már átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát.
Tavaly 10%-kal kevesebb tranzakció keretében 8%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen. A tavalyi 5%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2020-ra összességében már átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát. A koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű. Az esetleges negatív folyamatokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januárjától bevezetett szabályozás. Az új EU-s támogatási ciklus ugyancsak meghatározó lehet a földpiaci folyamatokban – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

Megállíthatatlanul drágul a termőföld. A képen egy Békés megyei fiatal gazda. Fotó: Agro Jager News/2021
A 2019. évi 1,593 millió forintról tavaly 1,673 millió forintra, 5%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A legnagyobb mértékben (18%-kal) Fejér megyében emelkedtek az árak. Nógrád, Pest és Heves megyékben is 10%-ot meghaladó mértékű volt a drágulás. Három megyében látunk termőföldár csökkenést, a legnagyobb arányút (-8%) Zala megyében.
„A legdrágább megye tavaly Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt. Tavaly a legjobban, 18%-kal Fejér megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként, míg csökkenést három megyében (Békés, Somogy és Zala) mutatnak a számok” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2020-ban legnagyobb mértékben, közel 13%-kal a kert-gyümölcsös kategória drágult. A szőlőterületek 7%-os áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4-5%-os drágulása követte.
Tovább csökkenő forgalom, folyamatosan emelkedő árak
A termőföld-piac – a 2019-es kisebb lassulás után – tavaly látványosan tovább szűkült. A megelőző évi 41 ezerről – azzal időarányosan – 2020-ban 37 ezerre, közel 10%-kal csökkent az adásvételek száma. Több mint egyharmados visszaeséssel Pest megye vezet ebben. A tranzakciószám három megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 7%-kal Somogyban.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva szűk 8%-os csökkenést látunk 2020-ban. Az ezt meghaladó mértékű tranzakciószám-csökkenéssel együtt ez azt jelenti, hogy átlagosan nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2019-ben, amivel egy három évig tartó ellentétes tendencia szakadt meg. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2020-ban összességében nagyjából 39 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,4 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2020-ban. A másik véglet Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megyék, ahol ezer (sőt Pest megye esetében 200) hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület négy megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 35%-kal Somogyban. Baranya és Pest megyében viszont a 40%-ot eléri, illetve meghaladja a visszaesés.
Az országos forgalom bő 71%-át adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 10%-kal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2020-ban Ettől valamelyest elmarad az erdőterületek forgalmi visszaesése (-9%), míg a kert-gyümölcsös és szőlőterületek esetében 3%-os a csökkenés a 2019-es volumenhez képest. Egyedül a gyepterületek piaca bővült, 11%-kal.
Tíz éves távlatban látványos drágulás
A termőföld bő évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát 2020-ra.
„A jelenleg a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű. Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. Az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A gazdálkodók attitűdje ráadásul hagyományosan hosszú távú, így nehéz az aktuálisan megmutatkozó hatásokat mérlegelni. A termőföld-piacra meghatározó hatást gyakorolhat majd a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklus.
Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt érhető el.
Forrás: OTP Agrár
Kiemelt cikk
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Vadászati Védegylet választmányi elnöke.

Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. A megvalósítás és a felügyelet azonban a Nagy István által vezetett az Agrárminisztérium feladata. Ezért lapunk, az Agro Jager News, megkereste a szaktárcát, akik rendkívül gyorsan és készségesen válaszoltak is a szerkesztőségünkhöz eljuttatott és abból válogatott kérdésekre.

Nagy István agrármiszter megerősítette, hogy 2026. március 31-én elindítják a digitális beírókönyvet. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Egyszer és mindenkorra véget érhetnek a beírókönyv körüli anomáliák, amelyek országos viszonylatban okoztak problémákat. Sokszor nemcsak súrlódásokat jelentettek, hanem különféle közigazgatási eljárásokat is indukáltak, amelyek a legjobb esetekben is újravizsgázásokkal, hat hónapos vadászjegy-visszavonásokkal jártak. Mindenki találkozott már olyan esettel, hogy a vadőr magánál tartja a beírókönyvet és bizalmi elv alapján – telefonhívásra – jegyezte be a vadásztárs külterületen tartózkodását, holott a beírókönyvet saját kezűleg kellett volna aláírnia. Lehetne sorolni végtelenségig azokat a példákat, amelyek a mai digitális világunkban teljesen életszerűtlen helyzeteket okoztak. A digitális beírókönyvről már évekkel korábban lehetett hallani, most végre elindulhat. Olyan programot ígérnek, amely egységes, átlátható, letisztult keretek közé emeli országos viszonylatban a vadászatot.

Popovics István, a Biharnagybajomi Dózsa Népe Vadásztársaság vadőre, hivatásos vadásza a társaság beírókönyvével. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az elmúlt időszakban számos kérdés jutott el hozzánk, amelyekből néhányat megküldtünk a szaktárcának, akik készségesen és villámgyorsan válaszoltak:
1. Hogyan lehet letölteni? Hogyan lehet regisztrálni? Szükséges-e hozzá asztali számítógép, vagy telefonon, tableten is alkalmazható?
Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás (a továbbiakban: e-beírókönyv) jelenleg még nem érhető el, annak bevezetése és műszaki előkészítése folyamatban van, így a rendszer letöltésére és a regisztrációra egyelőre nincs lehetőség. Az e-beírókönyv indulásáról és elérhetőségéről az érintettek részére tájékoztatást adunk, amelyben a használattal, regisztrációval és technikai feltételekkel kapcsolatos valamennyi releváns információ közzétételre kerül. A rendszer asztali számítógépen, valamint megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező mobilkészüléken és tableten egyaránt használható lesz. Az e-beírókönyv böngészőalapú felületen – külön alkalmazás telepítése nélkül – válik elérhetővé, emellett mobilalkalmazás formájában is rendelkezésre állnak majd a főbb funkciók.
2. Az egyéni vadászatok mellett a társasvadászatok bejelentése okoz aggodalmat. Ezt hogyan lehet lebonyolítani a felületen? Tartanak tőle, hogy egyesével nehézkessé válik a reggeli „beiratkozás”.
Az e-beírókönyv a társas vadászatokat terveink szerint külön lesz képes kezelni, ebben az esetben a vadászatvezető bevezetheti a résztvevő vadászok adatait a felületre.

A digitális beírókönyv biztonságot is nyújt, hogy a tagtársak is látják merre járunk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
3. Mi történik hozzáférési hiba esetén? Megmarad-e valahol a papíralapú beiratkozás lehetősége? A párhuzamos regisztráció miatt hogyan lehet védekezni a visszaélések ellen?
Mint a legtöbb elektronikus rendszernek, így tervezetten az e-beírókönyvnek 99% feletti rendelkezésre állást kell biztosítania, amely alól kivételt képeznek az ütemezett karbantartások (természetesen a legkevésbé zavaró időpontokban). Fontos kiemelni, hogy a bevezetést követően továbbra is megmarad a papíralapú beírókönyv használatának lehetősége, azonban a vadászatra jogosult vagy csak az e-beírókönyvet, vagy pedig csak a papíralapú beírókönyvet használhatja majd, azaz egyszerre nem lehet majd a kettőt használni. Ez utóbbinak részleteiről a Vtv. Vhr. 47/C. §-ában találnak bővebb tájékoztatást.

A Deszki Gazdák Vadásztársaságának elnöke Schulcz József (balról) és Bolgár József vadászmestere a terítékadatokat rögzíti – még papír alapon. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
4. Vendéghíváskor hogyan alakul az ügymenet?
Nincs különbség a papíralapú beírókönyv és az e-beírókönyv között. Az ágazati jogszabályok meghatározzák a beírásra vonatkozó szabályokat, amelyeket elektronikus átállás esetén is alkalmazni kell, tehát, ha az egyéni vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, a vadászatot a kísérő jegyzi be.
5. Elejtéskor, illetve elejtés után, krotália nélkül, de rögzítve a vad nemét és faját, lehet-e a vadtesttel közlekedni?
Ahogy eddig sem, úgy ezután sem lehet vadászterületen krotália nélkül nagyvadat szállítani, tehát a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor továbbra is meg kell jelölni a nagyvadfajokat. Akárcsak jelenleg a papíralapú napló vezetésénél, úgy az e-beírókönyvben is a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül rögzíti kell az elejtést.

A tisztességes vadászoknak, tagtársaknak biztonságot ad a digitális beírókönyv. A képen a biharnagybajomi Tóth László rókájával fényképezkedik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
6. A vadászatra jogosultak esetében a társaságon belül ki láthatja az egyéni tagok helyzetét?
A biztonságos vadászat biztosítása érdekében – a papíralapú beírókönyvhöz hasonlóan – látszódni fog a biztonsági körzetek foglaltságának állapota.
7. Valóban ingyenes és önkéntes-e a csatlakozás, és ez a lehetőség mikortól válik kötelezővé és országos érvényűvé?
Igen, valóban ingyenes és önkéntes lesz, ezt a Vtv. 58/A. §-a is tartalmazza. A kötelezővé tétele jelenleg nincsen tervben.
Az Agrárminisztériumot Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.,
az Agro Jager News tulajdonos-lapigazgatója kérdezte
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Itt az agancshullatás időszaka: Fokozott rendőri jelenlét a SEFAG-nál
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre.
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre. Az erdészek a rendőrséggel szorosan együttműködve, összehangoltan, folyamatosan végzik a helyszíni razziákat a SEFAG Zrt. teljes vadászterületén, alkalmazva az olyan technikai eszközöket is, mint a drónok, illetve a hőkamerák – tájékoztatott a SEFAG Zrt.

Az akció során drónokat is bevetnek!
Kiemelték, hogy a jogszerűtlen magatartás minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Az illegális agancsgyűjtés jogi következményei lehetnek a vadászati hatóság által kiszabott vadvédelmi bírság, illetve – amennyiben a módszer kimeríti a Büntető Törvénykönyv szerinti állatkínzás fogalmát -, a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető.

A rendőrség terepjárókat is bevet.
Eredményes razzia esetén, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, az eseteket több fórumon nyilvánosságra hozzák. Az illegális agancsgyűjtés lopás, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdona.

A NISSAN Patrol már igazi terepjárónak számít, nehéz előle elmenekülni.
A SEFAG Zrt. kéri a fentiek tudomásulvételét és a jogszabályok maradéktalan betartását. Az akcióról és annak eredményeiről február folyamán rendszeresen tájékoztatást ígér a részvénytársaság.
SEFAG

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.

Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.

Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.

A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.

Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.

Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.


