A kormányhivatalok megkezdték a 2025. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2025. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A részletes felhívást ide kattintva éri el.

Forrás: AM

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közreműködve a Ceva-Phylaxia Zrt. országos vakcinázási programot indított. A nyolc állatkert részvételével megvalósuló kísérlet célja a magas patogenitású madárinfluenza elleni védelem biztosítása ritka, nagy értékű madárfajok számára. A március közepén lezárt első szakaszban mintegy 1 100 fogságban tartott madarat oltottak be, az ezt követő laboratóriumi vizsgálatok szerint a vakcina megfelelő védettséget nyújt a betegséggel szemben.

A 2024 októberében indult vakcinafejlesztés és oltássorozat elsődleges célja a nemzetközi tenyésztési programokban részt vevő állatkertek kiemelt konzervációbiológiai jelentőségű, nagy értékű madárfajainak védelme. A madárinfluenza elleni oltások kontrollált, nyomon követhető körülmények között zajlanak, az állatok egyedi megjelölésével és az állatkertek által biztosított ellenőrizhető tartási feltételek mellett. Fontos kiemelni, hogy egyik részt vevő állatkertben sem oltanak baromfifajokat, a program kizárólag különböző fajokhoz tartozó egzotikus madarakra terjed ki.

A márciusi vakcinázást követően a Nébih labortóriumában elvégzett vizsgálatok szerint a készítmény megfelelő immunválaszt vált ki a madarak szervezetében a magas patogenitású madárinfluenza vírusa ellen. Az eddigi állatkerti járványügyi adatok alapján a vakcina biztonságosnak és hatékonynak bizonyult, hozzájárulva ezzel a veszélyeztetett madárfajok megbetegedés elleni védelméhez.

Hazánkban a baromfifajok vakcinázása továbbra is tilos. Az állategészségügyi hatóság jelenleg szakmai és gazdasági szempontok alapján mérlegeli annak esetleges alkalmazását.

A programban részt vevő állatkertek: Fővárosi Állat-és Növénykert, Budakeszi Vadaspark, Nagyerdei Kultúrpark-Debrecen, Xantus János Állatkert-Győr, Jászberényi Állatkert, Miskolci Állatkert, Tisza-tavi Ökocentrum-Poroszló, Veszprémi Állatkert.

Forrás: NÉBIH

Róma, 2025. május 15. – Ma vette kezdetét az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által szervezett két napos informális konzultáció, amelynek ismét Budapest ad otthont. A találkozó a célja a FAO európai és közép-ázsiai 2026–2027-es prioritásainak kialakítása – e gyorsan változó világban, a 2030-as fenntartható fejlődési célok eléréséig tartó visszaszámlálás közepette. Az ülésre, amelyet Nagy István agrárminiszter, és Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője közösen nyitottak meg, a régió több mint 30 országából érkeztek résztvevők.

Informális Konzultáció 2025 Budapesten. © FAO/ Temesfői Mátyás

A kétévente megrendezésre kerülő informális konzultáció a térség országai számára fontos alkalom, hogy megvitassák az európai és közép-ázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításával kapcsolatos közös kihívásokat, lehetőségeket és újonnan felmerülő kérdéseket. Az idei találkozónak különös jelentőséget ad, hogy a FAO idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját, amely mérföldkő a szervezet és annak globális küldetése szempontjából.

Az ukrajnai háborútól az éghajlatváltozás fokozódó hatásáig a régió 53 országa számos kihívással néz szembe. A növekvő gazdasági válság és a táplálkozással összefüggő problémák tovább terhelik a nemzeti rendszereket, veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot, súlyosbítva a vidéki területek sebezhetőségét, és igénybe véve azokat az erőforrásokat, amelyeket a fenntartható növekedésre lehetne fordítani. A vízhiány egyre nagyobb aggodalomra ad okot a régió egyes részein.

E hatások enyhítése érdekében a FAO még nagyobb hangsúlyt fektet az igényekre szabott, országspecifikus támogatásra, amelynek célja a térség ellenálló képességének növelése és a fenntartható vidékfejlesztés előmozdítása. Az élelmezésbiztonság garantálása és az alultápláltság minden formájának kezelése átfogó prioritások, melyek részét képezik a FAO itteni tevékenységének. További fontos célok a digitális innovációra és a mezőgazdaság fejlesztésére összpontosulnak, különös tekintettel a kistermelőkre és a fiatalokra, az élelmezési rendszerek átalakítására és az „Egy Egészség” megközelítés előmozdítására, valamint a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodásra és rezilienciára.

„Legyen ez a konzultáció annak talaja, ahol új ötleteket vetünk el és partnerségeket aratunk – ahol a párbeszédből cselekvés lesz, és a közös kihívásokból közös megoldások” – mondta nyitóbeszédében Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. „Számos problémával nézünk szembe, így sok megoldásra is van szükségünk. Együtt megtalálhatjuk és megvalósíthatjuk ezeket.”

„Európát és Közép-Ázsiát továbbra is számos válság sújtja, úgymint a háború, az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó hatásai vagy a gazdasági válság. Ezek az összetett, egymást átfedő válságok sebezhetővé teszik a vidékeinket, veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot és lassítják a fellendülést. Ebben a helyzetben különösen fontos szerep hárul a nemzetközi szervezetekre, köztük a FAO-ra is” – mondta Nagy István agrárminiszter.

Miközben a térség már előre tekint a FAO fő döntéshozó testületére Európában és Közép-Ázsiában – a 2026-ban megrendezésre kerülő Európai Regionális Konferencia harmincötödik ülésszakára –, a Budapestre érkezett delegáltak áttekintik a folyamatban lévő munkát, megvitatják a prioritásokat, és mérlegelik, hogyan lehet a legjobban integrálni a FAO szakbizottságok munkáját a nemzeti szintű intézkedésekbe. Ezen létfontosságú szervezeti egységek mellett a nem kormányzati szektor (beleértve az akadémiai szférát, a magánszektort, a civil társadalmat és az ifjúsági szervezeteket) bevonása teszi az informális konzultációt átfogó fórummá.

FAO80 évforduló és kamarakiállítás

2025. október 16-án lesz a FAO alapításának nyolcvanadik évfordulója, ami különös jelentőséget és ízt ad az idei eseményeknek. A komoly megbeszélésekhez ünnepi jelleget adva a FAO80 évforduló kiemelt helyen szerepel majd a tanácskozáson, amire a régió miniszterei és magas rangú képviselői videóüzenetben osztották meg a mezőgazdaság jövőjéről alkotott elképzeléseiket. A küldöttek továbbá részt vehetnek egy audiovizuális utazáson – „A változás magjai: Utazás Európa és Közép-Ázsia mezőgazdaságainak átalakítása nyomán” –, amely kiállítás ősszel válik látogathatóvá a nagyközönség számára is a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.

Az évforduló éve egy új regionális kezdeményezés kezdetét jelenti, amelynek célja, hogy rávilágítson a mezőgazdaság jövőjére: a kistermelők új generációjára. A FAO felhívást tesz közzé az európai és közép-ázsiai fiatal gazdák elismerésére, akik ott vannak a vidéki térségek átalakításának élvonalán. 

Amíg a régió komplex helyzetek megoldásán dolgozik, az e heti konzultáció nemcsak együttműködést és tervezést ígér, hanem inspirációt, ünneplést és megújult céltudatosságot is.

Forrás: FAO