Keressen minket

Mezőgazdaság

Kezdődik az élelmiszeripar átfogó fejlesztése, jönnek a pályázatok

0

A következő hónapokban mintegy hatszázmilliárd forint értékben jelennek meg új beruházási pályázatok a Vidékfejlesztési programban. Emellett a tavalyi év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt ezek keretösszegét is emelni kell – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Feldman Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

0

Közzétéve:

0

A következő hónapokban mintegy hatszázmilliárd forint értékben jelennek meg új beruházási pályázatok a Vidékfejlesztési programban. Emellett a tavalyi év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt ezek keretösszegét is emelni kell – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Feldman Zsolt.

Feldman Zsolt: A beruházások ellenállóbbá teszik a piaci hatásokkal szemben az agrárium és az élelmiszeripar szereplőit (Kép: Havran Zoltán – Magyar Nemzet)

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésétől nem kell tartanunk.

A napokban megkezdődött az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Mire kell figyelniük idén a gazdálkodóknak?

Több mint 165 ezer gazdálkodó kérelmét várja a Magyar Államkincstár. Ők összesen 44 jogcímre nyújthatják be a támogatási kérelmüket. Ezek közé tartoznak az olyan kiemelten fontos támogatási formák, mint például a területalapú támogatások vagy az állattartók tevékenységéhez kapcsolódó jövedelempótló támogatások, az agrár-környezetgazdálkodási, a zöldítési vagy éppen az erdőgazdálkodással összefüggő támogatások. A kérelmek benyújtási határideje május 17-e, de ez még május utolsó napjáig szankciómentesen módosítható, június 9-ig pedig már csak késedelmi szankcióval. Fontos, hogy idén és jövőre még a 2015 óta jól bejáratott rendszerben történnek a kifizetések.

Milyen szankció jár annak, aki késve nyújtja be vagy javítja kérelmét? Kapnak segítséget a gazdák?

Természetesen kapnak segítséget. Egyrészt a falugazdász hálózat 110 ezernél is több gazdálkodónak nyújt segítséget kérelmei kitöltésében és beadásában, másrészt a Magyar Államkincstár alkalmazza az előzetes ellenőrzés intézményét, amelynek köszönhetően a benyújtott kérelmek adminisztratívan kiszűrhető hibáit, hiányosságait a gazdálkodónak még van lehetősége korrigálni. Az idei év fontos újítása pedig a Mobilgazda elnevezésű applikáció, amely sok más hasznos funkció mellett segíti az egységes kérelmek benyújtását is. Mindenki azt szeretné, ha minél kevesebb kérelemnél merülnének fel problémák, hiszen annál biztonságosabban kezdhető meg az őszi előlegfizetés.

A közvetlen támogatások mellett az idén már több fontos pályázatra is várnak az élelmiszeripar szereplői vagy akár az állattartók. Milyen pályázatok jelennek meg a közeljövőben?

Két felhívás válik hamarosan elérhetővé, az egyik a mezőgazdasági kisüzemek, a másik a kertészeti ültetvények fejlesztésére koncentrál. A legkisebb mezőgazdasági termelőkre külön is figyelünk, nekik első körben április 20-ig, majd ezt követően egy újabb fordulóban júniusban lesz nyitva egy olyan pályázati lehetőség, amelynek részeként az elnyert, 15 ezer eurónyi forintot jelentő pénzügyi keret szabadon felhasználható.

A pályázat népszerűségét jól jelzi, hogy az év végén meghirdetett fordulóban kétezer pályázatot nyújtottak be a termelők, esetükben másfél milliárd forintról már döntés is született.

Még áprilisban megjelenik a gyümölcs- és gyógynövénytermesztők 15 milliárd forint keretösszegű, ültetvénytelepítést célzó támogatása. A korszerű ültetvények nem elképzelhetők öntözés és fagyvédelem nélkül, így ezek kialakítása is a pályázat részét képezi.

Az új ültetvényektől azt várjuk, hogy a stabilabb árualap révén elősegítsék a hazai gyümölcstermesztés versenyképességét, és csökkentsék a termelők kitettségét például az időjárás vagy az éghajlatváltozás hatásai­val szemben.

Hol kellett megemelni a korábbi pályázatok keretösszegét?

Kiemelném az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot, amely az egész hazai állattartás érdemi megújulását segíti elő. A tavaly ősszel megjelent felhívás eredeti keretösszege ötvenmilliárd forint volt. Az érdeklődés hatalmas volt, most azt látjuk, hogy legalább 270 milliárd forint támogatás igénylésére irányuló pályázat lesz végül eredményes. Eddig 142 pályázat támogatói okiratát írtuk alá hetvenmilliárd forint értékben, és május végéig a többi kérelem túlnyomó részénél is megszülethetnek a döntések.

Milyen kiírások várhatók még az idén?

A következő hónapokban megjelenő, nagyságrendileg hatszázmil­liárd forint értékű új kiírások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minden területén lehetőséget kínálnak a technológiai megújulásra. Ezek közül az élelmiszeripar egésze jelentős támogatásra számíthat.

Összesen 250 milliárd forint értékben jelennek meg pályázatok, külön és testre szabottan a kisebb szereplőknek és külön a nagyobbaknak is, és 2027-ig még ötszázmilliárd forintot tervezünk az élelmiszeripar fejlesztésére fordítani, ami lehetővé teszi az ágazat megújulását. A kormány kiemelt feladatának tartja az agrárium és a vidék fejlődését, ezért 3300 milliárd forinttal nyolcvan százalékra növelte az uniós források mellé adott nemzeti társfinanszírozás mértékét, így több mint 4000 milliárd forintra nő a magyar vidék fejlesztésére fordítható összeg 2027-ig.

A fejlesztések ellensúlyozhatják az élelmiszerek világszerte jósolt, tartós áremelkedését?

A legfontosabb, hogy ezek a fejlesztések erősebbé, a piaci hullámzásokkal szemben ellenállóbbá és a piaci térnyerésre alkalmassá teszik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőit. A fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan több élelmiszert tudunk termelni, jobb minőségben és akár olcsóbban is.

Visszautalnék az ültetvénytelepítésre. Minél több fagyvédelemmel ellátott gyümölcsültetvényünk van, annál kevésbé fenyeget az a veszély, hogy az elfagyott termés miatt drasztikusan megdrágul a hazai gyümölcs. A magasabb árakhoz egyébként világszerte elsősorban a koronavírus-járvány hatásai és más piaci folyamatok vezetnek.

Nagyon rövid idő alatt bekövetkező, történelmi léptékű, harminc-ötven százalékos takarmányár-emelkedés zajlott az elmúlt időszakban. Ez komoly problémát okoz az állattartóknak, de az energiaárak emelkedése jelentős többletköltséget okoz például az élelmiszeripar számára.

Ezek hatása óhatatlanul a fogyasztói árakban is megjelenik, ugyanakkor az élelmiszerpiac gyakorlati működése miatt áttételesen és jelentősen tompítva. Így nem kell hirtelen jelentősen megugró élelmiszeráraktól tartaniuk a családoknak.

Forrás: Magyar Nemzet

 

 

 

 

0

Mezőgazdaság

Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.

+1

Published

on

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH

Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.

A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.

Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Vaddisznókondát videóztak Spanyolországban

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban

+1

Published

on

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban, miközben egy kombájn megkezdte a kukorica betakarítását. Az állatok nemcsak táplálékforrásként használják a táblát, hanem biztonságos búvóhelynek is.

Fotó: Club de Caza

A felvétel egy hatalmas mezőgazdasági területen készült, ahol a vaddisznók gyakori vendégek – különösen a betakarítás idején. A kukorica csövei ilyenkor igazi csemegét jelentenek számukra, így a lehető legtovább maradnak a területen. A magasabban lévő csöveket elérve sokszor letörik a szárakat, hogy hozzáférjenek a még érintetlen terméshez.

A drón a levegőből követte a menekülő kondát, amely a már learattott sorokon átvágva próbált visszabújni a még álló kukoricásba.

A terület nem bír el ennyi vaddisznót

A felvételeken több mint 20 példány látható, és ez még csak egyetlen konda. A vaddisznók nap mint nap óriási károkat okoznak a termésben, ami jelentős veszteséget jelent a gazdák számára. Évről évre küzdenek ezzel a problémával, de a modern technológiáknak – például a kamerával felszerelt drónoknak – köszönhetően ma már pontosabban nyomon követhetik a vadkárokat és dokumentálhatják az ilyen eseteket.

Forrás: Club de Caza

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom