Mezőgazdaság
Kezdődik az élelmiszeripar átfogó fejlesztése, jönnek a pályázatok
A következő hónapokban mintegy hatszázmilliárd forint értékben jelennek meg új beruházási pályázatok a Vidékfejlesztési programban. Emellett a tavalyi év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt ezek keretösszegét is emelni kell – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Feldman Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
A következő hónapokban mintegy hatszázmilliárd forint értékben jelennek meg új beruházási pályázatok a Vidékfejlesztési programban. Emellett a tavalyi év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt ezek keretösszegét is emelni kell – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Feldman Zsolt.

Feldman Zsolt: A beruházások ellenállóbbá teszik a piaci hatásokkal szemben az agrárium és az élelmiszeripar szereplőit (Kép: Havran Zoltán – Magyar Nemzet)
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésétől nem kell tartanunk.
A napokban megkezdődött az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Mire kell figyelniük idén a gazdálkodóknak?
Több mint 165 ezer gazdálkodó kérelmét várja a Magyar Államkincstár. Ők összesen 44 jogcímre nyújthatják be a támogatási kérelmüket. Ezek közé tartoznak az olyan kiemelten fontos támogatási formák, mint például a területalapú támogatások vagy az állattartók tevékenységéhez kapcsolódó jövedelempótló támogatások, az agrár-környezetgazdálkodási, a zöldítési vagy éppen az erdőgazdálkodással összefüggő támogatások. A kérelmek benyújtási határideje május 17-e, de ez még május utolsó napjáig szankciómentesen módosítható, június 9-ig pedig már csak késedelmi szankcióval. Fontos, hogy idén és jövőre még a 2015 óta jól bejáratott rendszerben történnek a kifizetések.
Milyen szankció jár annak, aki késve nyújtja be vagy javítja kérelmét? Kapnak segítséget a gazdák?
Természetesen kapnak segítséget. Egyrészt a falugazdász hálózat 110 ezernél is több gazdálkodónak nyújt segítséget kérelmei kitöltésében és beadásában, másrészt a Magyar Államkincstár alkalmazza az előzetes ellenőrzés intézményét, amelynek köszönhetően a benyújtott kérelmek adminisztratívan kiszűrhető hibáit, hiányosságait a gazdálkodónak még van lehetősége korrigálni. Az idei év fontos újítása pedig a Mobilgazda elnevezésű applikáció, amely sok más hasznos funkció mellett segíti az egységes kérelmek benyújtását is. Mindenki azt szeretné, ha minél kevesebb kérelemnél merülnének fel problémák, hiszen annál biztonságosabban kezdhető meg az őszi előlegfizetés.
A közvetlen támogatások mellett az idén már több fontos pályázatra is várnak az élelmiszeripar szereplői vagy akár az állattartók. Milyen pályázatok jelennek meg a közeljövőben?
Két felhívás válik hamarosan elérhetővé, az egyik a mezőgazdasági kisüzemek, a másik a kertészeti ültetvények fejlesztésére koncentrál. A legkisebb mezőgazdasági termelőkre külön is figyelünk, nekik első körben április 20-ig, majd ezt követően egy újabb fordulóban júniusban lesz nyitva egy olyan pályázati lehetőség, amelynek részeként az elnyert, 15 ezer eurónyi forintot jelentő pénzügyi keret szabadon felhasználható.
A pályázat népszerűségét jól jelzi, hogy az év végén meghirdetett fordulóban kétezer pályázatot nyújtottak be a termelők, esetükben másfél milliárd forintról már döntés is született.
Még áprilisban megjelenik a gyümölcs- és gyógynövénytermesztők 15 milliárd forint keretösszegű, ültetvénytelepítést célzó támogatása. A korszerű ültetvények nem elképzelhetők öntözés és fagyvédelem nélkül, így ezek kialakítása is a pályázat részét képezi.
Az új ültetvényektől azt várjuk, hogy a stabilabb árualap révén elősegítsék a hazai gyümölcstermesztés versenyképességét, és csökkentsék a termelők kitettségét például az időjárás vagy az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Hol kellett megemelni a korábbi pályázatok keretösszegét?
Kiemelném az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot, amely az egész hazai állattartás érdemi megújulását segíti elő. A tavaly ősszel megjelent felhívás eredeti keretösszege ötvenmilliárd forint volt. Az érdeklődés hatalmas volt, most azt látjuk, hogy legalább 270 milliárd forint támogatás igénylésére irányuló pályázat lesz végül eredményes. Eddig 142 pályázat támogatói okiratát írtuk alá hetvenmilliárd forint értékben, és május végéig a többi kérelem túlnyomó részénél is megszülethetnek a döntések.
Milyen kiírások várhatók még az idén?
A következő hónapokban megjelenő, nagyságrendileg hatszázmilliárd forint értékű új kiírások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minden területén lehetőséget kínálnak a technológiai megújulásra. Ezek közül az élelmiszeripar egésze jelentős támogatásra számíthat.
Összesen 250 milliárd forint értékben jelennek meg pályázatok, külön és testre szabottan a kisebb szereplőknek és külön a nagyobbaknak is, és 2027-ig még ötszázmilliárd forintot tervezünk az élelmiszeripar fejlesztésére fordítani, ami lehetővé teszi az ágazat megújulását. A kormány kiemelt feladatának tartja az agrárium és a vidék fejlődését, ezért 3300 milliárd forinttal nyolcvan százalékra növelte az uniós források mellé adott nemzeti társfinanszírozás mértékét, így több mint 4000 milliárd forintra nő a magyar vidék fejlesztésére fordítható összeg 2027-ig.
A fejlesztések ellensúlyozhatják az élelmiszerek világszerte jósolt, tartós áremelkedését?
A legfontosabb, hogy ezek a fejlesztések erősebbé, a piaci hullámzásokkal szemben ellenállóbbá és a piaci térnyerésre alkalmassá teszik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőit. A fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan több élelmiszert tudunk termelni, jobb minőségben és akár olcsóbban is.
Visszautalnék az ültetvénytelepítésre. Minél több fagyvédelemmel ellátott gyümölcsültetvényünk van, annál kevésbé fenyeget az a veszély, hogy az elfagyott termés miatt drasztikusan megdrágul a hazai gyümölcs. A magasabb árakhoz egyébként világszerte elsősorban a koronavírus-járvány hatásai és más piaci folyamatok vezetnek.
Nagyon rövid idő alatt bekövetkező, történelmi léptékű, harminc-ötven százalékos takarmányár-emelkedés zajlott az elmúlt időszakban. Ez komoly problémát okoz az állattartóknak, de az energiaárak emelkedése jelentős többletköltséget okoz például az élelmiszeripar számára.
Ezek hatása óhatatlanul a fogyasztói árakban is megjelenik, ugyanakkor az élelmiszerpiac gyakorlati működése miatt áttételesen és jelentősen tompítva. Így nem kell hirtelen jelentősen megugró élelmiszeráraktól tartaniuk a családoknak.
Forrás: Magyar Nemzet
Mezőgazdaság
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos
A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH
Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.
A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
• Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
• Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
• A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.
Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben – jelentette ki Nagy István, aki Sakkalijev Armannal, Kazahsztán kereskedelemért és integrációért felelős miniszterével tárgyalt a Magyar-Kazah Üzleti Fórum keretében, kedden, Budapesten.

Fotó: AM
A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság élénkítése mindkét ország számára kiemelten fontos, az együttműködés egyik fő területe pedig az agrárium. Kazahszánban 250 millió hektár termőterület van, ezért a közép-ázsiai országnak a növénytermesztés kapcsán prioritás a jó minőségű vetőmag előállítása és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások. A mezőgazdasági technológiák továbbfejlesztésében Magyarország fontos tudással és tapasztalattal rendelkezik, melyet kész megosztani partnerével. A vetőmag mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés, illetve a méztermelés területén is vannak olyan lehetőségek, melyeket érdemes tovább fejleszteni.
Nagy István kitért arra is, hogy a politikai együttműködés mellett a kereskedelmi lehetőségeket is szeretnénk megerősíteni. A magyar tudásra és innovációkra alapozva a Kazahsztánban előállított mezőgazdasági termékek könnyen utat találhatnak maguknak Ázsia más országaiban is, ez pedig mindkét fél számára komoly gazdasági potenciált jelent.
A találkozón az oktatási és tudományos együttműködés témái is napirendre kerültek. A minőségi szakemberképzés az alapja annak, hogy a kazah agrárvállalkozások hosszú távon is sikeresek legyenek. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak azok az agrárberuházások, melyeket minél előbb meg kell indítani. Azért kell továbbra is közösen dolgoznunk, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően a magyar és kazah agrárvállalkozások is sikeresek és eredményesek legyenek.
Kedden üzleti fórumot tartanak Budapesten a HEPA és a kazah kereskedelmi tárca szervezésében, amelyen 50 magyar és 20 kazah, köztük 10 mezőgazdasági profilú vállalkozás vesz részt.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH