A közösségi mezőgazdálkodás egyre népszerűbb, mert a vásárlók részesei lehetnek a termesztésnek, és ellenőrzött körülmények között szerezhetik be a friss, biominőségű idénytermékeket. A gazdák pedig odafigyelnek arra, hogyha valamilyen zöldségből vagy gyümölcsből kevesebb van, más fajtákkal pótolják a hiányt.

Közösségi mezőgazdálkodás egyre népszerűbb hazánkban (Kép: hirado.hu)

Közösségi mezőgazdálkodás formájában működik Pető Áron biogazdasága. Ez a helyi élelmiszer-termelés és -értékesítés egy sajátos, közvetlen módja, amely a termesztők és a fogyasztók kölcsönös elköteleződésén alapul – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

A tagok nem a zöldségért fizetnek, hanem a termelésért, és mi főként zöldséget és némi gabonát termesztünk. A mi családi gazdaságunk száz százalékban közösségi módon működik, itt minden, ami ebben az évben terem, a tagoké – mondta Pető Áron biogazda.

Majd hozzátette: „gyakorlatilag mindenkinek egyenlő része van, egyenlő részt fizet, és egyenlő részt kap. Átlagban százharminc család van körülbelül évente, akikkel kapcsolatban vagyunk, akinek szállítunk.”

Ez a gazdálkodás i forma mindkét fél részéről rugalmasságot igényel. „Ha elköteleződünk egy gazdaságnál, akkor azt fogjuk megkapni, amit a gazda megtermel nekünk, a gazdálkodó részéről ez egy pontos tervezési folyamat, tudnia kell év elején, hogy mit termel majd, és hogy az eléggé változatos legyen” – fogalmazott Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Viszonylag hűvös az idei tavasz, ezért április végén kezdődik a szezon a klasszikus tavaszi növényekkel. A műsorban bemutatott zöldségek még mind fólia alatt növekednek, de nemsokára megérnek a szedésre.

A gazdák is szeretik a közösséget, rendszeresen kommunikálnak, szeretik a tagok, ha képeket látnak a gazdaságból. Fontos az, hogy bio-, minősített bio- vagy vegyszermentes termelést vállalnak, ezt is keresik a fogyasztók, ez az egyik fő csatlakozási szempont. De fontos nekik az is, hogy támogatják a gazdákat, sokaknak fontos, hogy támogatják a környezetvédelmet, biomódszereket támogatnak” – mondta Perényi Zsófia.

Hazánkban tavaly 303 ezer hektárra emelkedett a biogazdálkodásba bevont területek nagysága, így az elmúlt öt évben megduplázódott a bioterületek mérete. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve Magyarország a tizedik legdinamikusabban fejlődő ország a világon.

A sokféleség azért is fontos, mert egy biogazdaság érzékenyebb az időjárás viszontagságaira, ezért előfordulhat, hogy egy fajta zöldségből vagy gyümölcsből gyengébb termés lesz. A fogyasztók a termesztővel együtt a vállalják a gazdálkodással járó kockázatokat is, a gazdák azonban nagyon odafigyelnek arra, hogyha valamilyen zöldségből vagy gyümölcsből kevesebb van, más fajtákkal pótolják a hiányt.

Perényi Zsófia elmondta, hogy „a gazdaságok több átvevőponttal is működhetnek, a Tudatosvásárló.hu oldalon most van egy térképünk, ahol mindenki megnézheti, hogy van-e a közelében átadópont, és ha van, és tudja vállalni, hogy egész évben csatlakozik, utána érdemes megkérdezni a gazdálkodót, hogy van-e hely”.

Van olyan gazdaság, ahol már februárban jelentkezni kell, míg másutt lehet, hogy még áprilisban sem késtünk el. Ez az adott közösségtől és a gazdálkodótól függ.

Forrás: hirado.hu