Mezőgazdaság
A gabonatárolás értéknövelő és -rontó tényezői, megoldási lehetőségek – Galériával!
Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág vezetője április 21-én, az Agrár Klub keretén belül nyitotta meg „A gabonatárolás értéknövelő és rontó tényezői, megoldási lehetőségek” című előadását.
Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág vezetője április 21-én, az Agrár Klub keretén belül nyitotta meg „A gabonatárolás értéknövelő és rontó tényezői, megoldási lehetőségek” című előadását. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Grouptól, a tárolók műszaki állapotáról és a tárolási hibákról, míg Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezetője, a magyar lehetőségekről, az osztrák és a kanadai gazdák sikereinek hátteréről, megoldási lehetőségekről tájékoztatott.
Tresó István a K&H Bank agrárüzletág vezetője
Párkányi Gábor, a postharvest kihívásokat, azaz a gabona tárolás utáni, a tárolás során jelentkező problémáit tartja a legnagyobb feladatnak, amellyel a most épülő tároló-tulajdonosok hamarosan szembesülni fognak. A Mertcontrol Group munkatársa a raktárak műszaki állapotát, annak folyamatos ellenőrzését kiemelt feladatnak tekinti, hiszen több hónapon át, évszakonként más és más időjárási körülmények között kell minőségi romlás nélkül áruinkat megőrizni. A gyakori raktározási hibákat és az abból fakadó problémákat képekkel szemléltette. A raktári kártevők kérdésköre, – mind a rágcsálók, mind az ízeltlábúak vonatkozásában – pedig megkerülhetetlen.
Mertcontrol Group: Raktár tisztítás
Gyakori tárolási hiba, hogy a terményeket, már 14,5%-os nedvességtartalommal betárolják a termelők és a készletezett gabonában már a kismértékű nedvesedésre is további biológiai folyamatok indulnak el. Gombás fertőzések nyomán a megemelkedett toxintartalom először az élelmiszercélú, majd a takarmánycélú felhasználást zárja ki.
Az elmúlt években akadt olyan tároló, amelyben a nedves termény, a rossz betárolás miatt 100%-ban tönkrement az áru.
A külső levegő hőingadozásai, a tárolt áru hőmérsékletének folyamatos monitorozása, a rágcsálók betelepedésének megakadályozása, a beázó tetők, a kondenzvíz, a molykártétel, a hó befúvás utáni ázás, a raktározott árun kialakuló „kéreg”, az erjedés és a kicsírázott termény mellett olyan visszaélésekkel is találkoztak, amikor raklapokat, szalmabálákat helyeztek el, hogy a betárolt áru mennyiségét látszatra szemléltessék. Ezek miatt azonban a többi gabona is megsemmisült.
Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. tulajdonos ügyvezetője összegezte: ahhoz, hogy Magyarország komoly gabonaexportőrré váljon, össze kell fogni az ágazatnak. Ebben nem kell új rendszereket kitalálni: elegendő az osztrák példát venni, ahol tételenként, külön-külön tárolva, a Milánói Tőzsdén, ma, egy tonna búza ára eléri a 253 eurót. Ebben leghamarabb az USA lépett, ahol tételenként, minőségenként tárolják be az amerikai farmerek gabonáikat. Természetesen léteznek olyan tárolók is, amelyek a hazai sík- és silótárolás, a magyar gazdálkodás méreteit figyelembe véve, jövedelmező lehet az itthoni gazdáknak is.
Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezetője
Látni kell, tette hozzá az ügyvezető, hogy a magyar gabona csak tételes tárolás után, összefogva legalább megyényi, de inkább országrészek összefogásával léphet igazán nagyot a világpiacon. A körülöttünk lévő országok fejlesztenek és a termelési színvonal mellett a raktározási kapacitásaik is bővülni fognak. Így jelentős versenytársai lehetnek a magyar termelőknek. A jövő piacait a származás, az eredet megjelölés a és a minőség fogja meghatározni.
Kanadában a búza vonatkozásban 20 évre előre terveznek: egy háromszor kilenc fős bizottság dönt arról, mely gabonák kerülhetnek köztermesztésbe, mely gabonákat indítják Európa felé. Az egyetemeken, például Ontarióban, a gazdaszervezetek, a farmerek képviseltetik magukat és az agrárkutatásban folyamatosan kommunikálnak a termeléssel, hogy az újabb és újabb nemzeti szinten jelentkező problémákat feltárják és arra megoldási javaslatokat kínáljanak.
Az áru értékesítése a fajtaválasztással és a nemesítéssel kezdődik. Egy jó, egy biztonsággal termelhető, betegségekkel szemben ellenálló, rezisztens fajtát sokkal könnyebb megtermelni, majd sokkal könnyebb a tárolás során megóvni, mint az: „Azt szoktuk termelni!” felkiáltással évről, évre elkövetni ugyanazokat a hibákat. Mesterházy Ákos akadémikussal együttműködve a tárolás során olyan biológiai folyamatokat tártak fel, amelyekre már a szántóföldön reagálni kell. Persze jó tárolással egyes termesztéstechnológiai hibákat még éppen-éppen lehet tompítani.
Az Ádám és Társa Kft. által kínált technológia egyik fontos eleme..
Hűtött levegőt ózonnal keverve, Monostorpályiban működik a legrégebbi ilyen céllal beállított tároló Magyarországon. Igaz, hogy a fémtárolókat speciális bevonattal látták el, de ezzel a technológiával a hűtést követően már nem kell később gázosítani, amellyel éves szinten a költségeket harmadolni tudták. Ráadásul az ózon nemcsak a rovarkártevőket, hanem a gombás fertőzéseket is megállíthatja, hiszen óránként 22 000 köbméter levegővel szellőztetik át terményt és fújják be egyben az ózont is. Kanadában hamar lecsökken a hőmérséklet, hazánkban a változó klíma, a sok meleg őszi és téli nap, már komolyabb műszaki megoldásokat követel a hűtés terén is.
Ádám és Társa Kft: A legfontosabb feladatok a tárolás során
Magyarország kicsi a világpiacon, ezért igazodnia kell a legnagyobbakhoz. Amellett, hogy igen is jó minőségű gabonát kell termelni, meg kell érteni a gazdáknak, hogy külön-külön tételesen, az áruval foglalkozva, olyan magas árat lehet elérni, amelyből képesek lehetnek a fejlesztéseket finanszírozni. Ehhez persze szükséges a megfelelő banki, a műszaki, a biológiai alapok kiválasztása, de rendkívül fontos lenne az érdekképviseltek hathatós, gazdákat összefogó cselekvési terve.
A régi és az új tárolóknál nem változtak a követelmények:
A magyar tárolók közül nagyon sokat 40-50 éve építettek meg. A cél, a mai gazdasági szerkezetben sem változhat meg, mert a következő generációk is ezeket a berendezéseket fogják használni. Nagy változást elsősorban a digitalizáció, a nyomon követés és a monitorozás fog hozni. Amennyiben a hazai termelés a következő évtizedben 10-20-30%-os növekedést céloz, akkor ezzel párhuzamosan, a tárolóhelyek kialakítása mellett, a raktározás tudományával is integráltan törődni kell. Az áru megtermelése nem ér véget a betárolással. Az akkor fejeződik be, amikor az asztalra kerül, amikor takarmányt készítenek belőle, amikor feldolgozzák és amikor kiseperjük, kifertőtlenítjük a tárolókat.
Ádám Jenő a magyar gabona jövőjéről
A távol-keleti piacok még nyitva vannak és érdekli is őket a magyar áru: azonban ehhez az uniós változásokat, a piac igényeit felkutatva, arra reagálva, jelentős profitot lehet realizálni a gabonaszektorban is. Ennek megvalósulásához kutatásfejlesztést, gyakorlatorientált felsőoktatást és eredményes piackutatást kell végezni. A gépek, a műszaki technológia elérhető, de azt alkalmazni és megfelelően üzemeltetni is kell, amelyekhez ma már profi, széles látókörű szakemberekere van szüksége az ágazatnak.
Dr. Szilágyi Péter
https://www.facebook.com/szilagyibay/
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.
Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.
Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
