Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág vezetője április 21-én, az Agrár Klub keretén belül nyitotta meg „A gabonatárolás értéknövelő és rontó tényezői, megoldási lehetőségek” című előadását. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Grouptól, a tárolók műszaki állapotáról és a tárolási hibákról, míg Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezetője, a magyar lehetőségekről, az osztrák és a kanadai gazdák sikereinek hátteréről, megoldási lehetőségekről tájékoztatott.

Tresó István a K&H Bank agrárüzletág vezetője

Párkányi Gábor, a postharvest kihívásokat, azaz a gabona tárolás utáni, a tárolás során jelentkező problémáit tartja a legnagyobb feladatnak, amellyel a most épülő tároló-tulajdonosok hamarosan szembesülni fognak. A Mertcontrol Group munkatársa a raktárak műszaki állapotát, annak folyamatos ellenőrzését kiemelt feladatnak tekinti, hiszen több hónapon át, évszakonként más és más időjárási körülmények között kell minőségi romlás nélkül áruinkat megőrizni. A gyakori raktározási hibákat és az abból fakadó problémákat képekkel szemléltette. A raktári kártevők kérdésköre, – mind a rágcsálók, mind az ízeltlábúak vonatkozásában – pedig megkerülhetetlen.

Mertcontrol Group: Raktár tisztítás

Gyakori tárolási hiba, hogy a terményeket, már 14,5%-os nedvességtartalommal betárolják a termelők és a készletezett gabonában már a kismértékű nedvesedésre is további biológiai folyamatok indulnak el. Gombás fertőzések nyomán a megemelkedett toxintartalom először az élelmiszercélú, majd a takarmánycélú felhasználást zárja ki.

Az elmúlt években akadt olyan tároló, amelyben a nedves termény, a rossz betárolás miatt 100%-ban tönkrement az áru.

A külső levegő hőingadozásai, a tárolt áru hőmérsékletének folyamatos monitorozása, a rágcsálók betelepedésének megakadályozása, a beázó tetők, a kondenzvíz, a molykártétel, a hó befúvás utáni ázás, a raktározott árun kialakuló „kéreg”, az erjedés és a kicsírázott termény mellett olyan visszaélésekkel is találkoztak, amikor raklapokat, szalmabálákat helyeztek el, hogy a betárolt áru mennyiségét látszatra szemléltessék. Ezek miatt azonban a többi gabona is megsemmisült.

Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. tulajdonos ügyvezetője összegezte: ahhoz, hogy Magyarország komoly gabonaexportőrré váljon, össze kell fogni az ágazatnak. Ebben nem kell új rendszereket kitalálni: elegendő az osztrák példát venni, ahol tételenként, külön-külön tárolva, a Milánói Tőzsdén, ma, egy tonna búza ára eléri a 253 eurót. Ebben leghamarabb az USA lépett, ahol tételenként, minőségenként tárolják be az amerikai farmerek gabonáikat. Természetesen léteznek olyan tárolók is, amelyek a hazai sík- és silótárolás, a magyar gazdálkodás méreteit figyelembe véve, jövedelmező lehet az itthoni gazdáknak is.

Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezetője

Látni kell, tette hozzá az ügyvezető, hogy a magyar gabona csak tételes tárolás után, összefogva legalább megyényi, de inkább országrészek összefogásával léphet igazán nagyot a világpiacon. A körülöttünk lévő országok fejlesztenek és a termelési színvonal mellett a raktározási kapacitásaik is bővülni fognak. Így jelentős versenytársai lehetnek a magyar termelőknek. A jövő piacait a származás, az eredet megjelölés a és a minőség fogja meghatározni.

Kanadában a búza vonatkozásban 20 évre előre terveznek: egy háromszor kilenc fős bizottság dönt arról, mely gabonák kerülhetnek köztermesztésbe, mely gabonákat indítják Európa felé. Az egyetemeken, például Ontarióban, a gazdaszervezetek, a farmerek képviseltetik magukat és az agrárkutatásban folyamatosan kommunikálnak a termeléssel, hogy az újabb és újabb nemzeti szinten jelentkező problémákat feltárják és arra megoldási javaslatokat kínáljanak.

Az áru értékesítése a fajtaválasztással és a nemesítéssel kezdődik. Egy jó, egy biztonsággal termelhető, betegségekkel szemben ellenálló, rezisztens fajtát sokkal könnyebb megtermelni, majd sokkal könnyebb a tárolás során megóvni, mint az: „Azt szoktuk termelni!” felkiáltással évről, évre elkövetni ugyanazokat a hibákat. Mesterházy Ákos akadémikussal együttműködve a tárolás során olyan biológiai folyamatokat tártak fel, amelyekre már a szántóföldön reagálni kell. Persze jó tárolással egyes termesztéstechnológiai hibákat még éppen-éppen lehet tompítani.

Az Ádám és Társa Kft. által kínált technológia egyik fontos eleme..

Hűtött levegőt ózonnal keverve, Monostorpályiban működik a legrégebbi ilyen céllal beállított tároló Magyarországon. Igaz, hogy a fémtárolókat speciális bevonattal látták el, de ezzel a technológiával a hűtést követően már nem kell később gázosítani, amellyel éves szinten a költségeket harmadolni tudták. Ráadásul az ózon nemcsak a rovarkártevőket, hanem a gombás fertőzéseket is megállíthatja, hiszen óránként 22 000 köbméter levegővel szellőztetik át terményt és fújják be egyben az ózont is. Kanadában hamar lecsökken a hőmérséklet, hazánkban a változó klíma, a sok meleg őszi és téli nap, már komolyabb műszaki megoldásokat követel a hűtés terén is.

Ádám és Társa Kft: A legfontosabb feladatok a tárolás során

Magyarország kicsi a világpiacon, ezért igazodnia kell a legnagyobbakhoz. Amellett, hogy igen is jó minőségű gabonát kell termelni, meg kell érteni a gazdáknak, hogy külön-külön tételesen, az áruval foglalkozva, olyan magas árat lehet elérni, amelyből képesek lehetnek a fejlesztéseket finanszírozni. Ehhez persze szükséges a megfelelő banki, a műszaki, a biológiai alapok kiválasztása, de rendkívül fontos lenne az érdekképviseltek hathatós, gazdákat összefogó cselekvési terve.

A régi és az új tárolóknál nem változtak a követelmények:

A magyar tárolók közül nagyon sokat 40-50 éve építettek meg. A cél, a mai gazdasági szerkezetben sem változhat meg, mert a következő generációk is ezeket a berendezéseket fogják használni. Nagy változást elsősorban a digitalizáció, a nyomon követés és a monitorozás fog hozni. Amennyiben a hazai termelés a következő évtizedben 10-20-30%-os növekedést céloz, akkor ezzel párhuzamosan, a tárolóhelyek kialakítása mellett, a raktározás tudományával is integráltan törődni kell. Az áru megtermelése nem ér véget a betárolással. Az akkor fejeződik be, amikor az asztalra kerül, amikor takarmányt készítenek belőle, amikor feldolgozzák és amikor kiseperjük, kifertőtlenítjük a tárolókat.

Ádám Jenő a magyar gabona jövőjéről

A távol-keleti piacok még nyitva vannak és érdekli is őket a magyar áru: azonban ehhez az uniós változásokat, a piac igényeit felkutatva, arra reagálva, jelentős profitot lehet realizálni a gabonaszektorban is. Ennek megvalósulásához kutatásfejlesztést, gyakorlatorientált felsőoktatást és eredményes piackutatást kell végezni. A gépek, a műszaki technológia elérhető, de azt alkalmazni és megfelelően üzemeltetni is kell, amelyekhez ma már profi, széles látókörű szakemberekere van szüksége az ágazatnak.

Dr. Szilágyi Péter
https://www.facebook.com/szilagyibay/