Mezőgazdaság
A gabonatárolás értéknövelő és -rontó tényezői, megoldási lehetőségek – Galériával!
Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág vezetője április 21-én, az Agrár Klub keretén belül nyitotta meg „A gabonatárolás értéknövelő és rontó tényezői, megoldási lehetőségek” című előadását.
Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág vezetője április 21-én, az Agrár Klub keretén belül nyitotta meg „A gabonatárolás értéknövelő és rontó tényezői, megoldási lehetőségek” című előadását. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Grouptól, a tárolók műszaki állapotáról és a tárolási hibákról, míg Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezetője, a magyar lehetőségekről, az osztrák és a kanadai gazdák sikereinek hátteréről, megoldási lehetőségekről tájékoztatott.
Tresó István a K&H Bank agrárüzletág vezetője
Párkányi Gábor, a postharvest kihívásokat, azaz a gabona tárolás utáni, a tárolás során jelentkező problémáit tartja a legnagyobb feladatnak, amellyel a most épülő tároló-tulajdonosok hamarosan szembesülni fognak. A Mertcontrol Group munkatársa a raktárak műszaki állapotát, annak folyamatos ellenőrzését kiemelt feladatnak tekinti, hiszen több hónapon át, évszakonként más és más időjárási körülmények között kell minőségi romlás nélkül áruinkat megőrizni. A gyakori raktározási hibákat és az abból fakadó problémákat képekkel szemléltette. A raktári kártevők kérdésköre, – mind a rágcsálók, mind az ízeltlábúak vonatkozásában – pedig megkerülhetetlen.
Mertcontrol Group: Raktár tisztítás
Gyakori tárolási hiba, hogy a terményeket, már 14,5%-os nedvességtartalommal betárolják a termelők és a készletezett gabonában már a kismértékű nedvesedésre is további biológiai folyamatok indulnak el. Gombás fertőzések nyomán a megemelkedett toxintartalom először az élelmiszercélú, majd a takarmánycélú felhasználást zárja ki.
Az elmúlt években akadt olyan tároló, amelyben a nedves termény, a rossz betárolás miatt 100%-ban tönkrement az áru.
A külső levegő hőingadozásai, a tárolt áru hőmérsékletének folyamatos monitorozása, a rágcsálók betelepedésének megakadályozása, a beázó tetők, a kondenzvíz, a molykártétel, a hó befúvás utáni ázás, a raktározott árun kialakuló „kéreg”, az erjedés és a kicsírázott termény mellett olyan visszaélésekkel is találkoztak, amikor raklapokat, szalmabálákat helyeztek el, hogy a betárolt áru mennyiségét látszatra szemléltessék. Ezek miatt azonban a többi gabona is megsemmisült.
Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. tulajdonos ügyvezetője összegezte: ahhoz, hogy Magyarország komoly gabonaexportőrré váljon, össze kell fogni az ágazatnak. Ebben nem kell új rendszereket kitalálni: elegendő az osztrák példát venni, ahol tételenként, külön-külön tárolva, a Milánói Tőzsdén, ma, egy tonna búza ára eléri a 253 eurót. Ebben leghamarabb az USA lépett, ahol tételenként, minőségenként tárolják be az amerikai farmerek gabonáikat. Természetesen léteznek olyan tárolók is, amelyek a hazai sík- és silótárolás, a magyar gazdálkodás méreteit figyelembe véve, jövedelmező lehet az itthoni gazdáknak is.
Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezetője
Látni kell, tette hozzá az ügyvezető, hogy a magyar gabona csak tételes tárolás után, összefogva legalább megyényi, de inkább országrészek összefogásával léphet igazán nagyot a világpiacon. A körülöttünk lévő országok fejlesztenek és a termelési színvonal mellett a raktározási kapacitásaik is bővülni fognak. Így jelentős versenytársai lehetnek a magyar termelőknek. A jövő piacait a származás, az eredet megjelölés a és a minőség fogja meghatározni.
Kanadában a búza vonatkozásban 20 évre előre terveznek: egy háromszor kilenc fős bizottság dönt arról, mely gabonák kerülhetnek köztermesztésbe, mely gabonákat indítják Európa felé. Az egyetemeken, például Ontarióban, a gazdaszervezetek, a farmerek képviseltetik magukat és az agrárkutatásban folyamatosan kommunikálnak a termeléssel, hogy az újabb és újabb nemzeti szinten jelentkező problémákat feltárják és arra megoldási javaslatokat kínáljanak.
Az áru értékesítése a fajtaválasztással és a nemesítéssel kezdődik. Egy jó, egy biztonsággal termelhető, betegségekkel szemben ellenálló, rezisztens fajtát sokkal könnyebb megtermelni, majd sokkal könnyebb a tárolás során megóvni, mint az: „Azt szoktuk termelni!” felkiáltással évről, évre elkövetni ugyanazokat a hibákat. Mesterházy Ákos akadémikussal együttműködve a tárolás során olyan biológiai folyamatokat tártak fel, amelyekre már a szántóföldön reagálni kell. Persze jó tárolással egyes termesztéstechnológiai hibákat még éppen-éppen lehet tompítani.
Az Ádám és Társa Kft. által kínált technológia egyik fontos eleme..
Hűtött levegőt ózonnal keverve, Monostorpályiban működik a legrégebbi ilyen céllal beállított tároló Magyarországon. Igaz, hogy a fémtárolókat speciális bevonattal látták el, de ezzel a technológiával a hűtést követően már nem kell később gázosítani, amellyel éves szinten a költségeket harmadolni tudták. Ráadásul az ózon nemcsak a rovarkártevőket, hanem a gombás fertőzéseket is megállíthatja, hiszen óránként 22 000 köbméter levegővel szellőztetik át terményt és fújják be egyben az ózont is. Kanadában hamar lecsökken a hőmérséklet, hazánkban a változó klíma, a sok meleg őszi és téli nap, már komolyabb műszaki megoldásokat követel a hűtés terén is.
Ádám és Társa Kft: A legfontosabb feladatok a tárolás során
Magyarország kicsi a világpiacon, ezért igazodnia kell a legnagyobbakhoz. Amellett, hogy igen is jó minőségű gabonát kell termelni, meg kell érteni a gazdáknak, hogy külön-külön tételesen, az áruval foglalkozva, olyan magas árat lehet elérni, amelyből képesek lehetnek a fejlesztéseket finanszírozni. Ehhez persze szükséges a megfelelő banki, a műszaki, a biológiai alapok kiválasztása, de rendkívül fontos lenne az érdekképviseltek hathatós, gazdákat összefogó cselekvési terve.
A régi és az új tárolóknál nem változtak a követelmények:
A magyar tárolók közül nagyon sokat 40-50 éve építettek meg. A cél, a mai gazdasági szerkezetben sem változhat meg, mert a következő generációk is ezeket a berendezéseket fogják használni. Nagy változást elsősorban a digitalizáció, a nyomon követés és a monitorozás fog hozni. Amennyiben a hazai termelés a következő évtizedben 10-20-30%-os növekedést céloz, akkor ezzel párhuzamosan, a tárolóhelyek kialakítása mellett, a raktározás tudományával is integráltan törődni kell. Az áru megtermelése nem ér véget a betárolással. Az akkor fejeződik be, amikor az asztalra kerül, amikor takarmányt készítenek belőle, amikor feldolgozzák és amikor kiseperjük, kifertőtlenítjük a tárolókat.
Ádám Jenő a magyar gabona jövőjéről
A távol-keleti piacok még nyitva vannak és érdekli is őket a magyar áru: azonban ehhez az uniós változásokat, a piac igényeit felkutatva, arra reagálva, jelentős profitot lehet realizálni a gabonaszektorban is. Ennek megvalósulásához kutatásfejlesztést, gyakorlatorientált felsőoktatást és eredményes piackutatást kell végezni. A gépek, a műszaki technológia elérhető, de azt alkalmazni és megfelelően üzemeltetni is kell, amelyekhez ma már profi, széles látókörű szakemberekere van szüksége az ágazatnak.
Dr. Szilágyi Péter
https://www.facebook.com/szilagyibay/
Mezőgazdaság
Befejeződött a nyári aratás
Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:
Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.
Fotó: PIxabay
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.
A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.
Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.
A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.
Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.
A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.
Mezőgazdaság
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:
Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.
A fénykép illusztráció. Fotó: AM
Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.
Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.
Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.
A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.
A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.
Forrás: AM
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
