További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Az áruházak még próbálják tartani az árakat, de a szakértők szerint közel a drasztikus emelkedés. Nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének. A koronavírus-járvány egyik legnagyobb hatása a terményárak és ezáltal az élelmiszerárak növekedése, amelynek még nincs vége – közölte az Index.
Az áruházak még próbálják tartani az árakat, de a szakértők szerint közel a drasztikus emelkedés. Nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének. A koronavírus-járvány egyik legnagyobb hatása a terményárak és ezáltal az élelmiszerárak növekedése, amelynek még nincs vége – közölte az Index.
A koronavírus mellett Magyarországon a madárinfluenza jelentett nagy problémát, míg Kínában a sertéspestis hozta majdnem reménytelen helyzetbe az élelmiszeripart
Vámosi Gábor, a Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a gabona és az olajos növények piacát nagyban befolyásolják a globális kőolajfüggőség csökkentésére irányuló kísérletek is. Mindezzel együtt a gyökeres átalakulást Kínában a tavaly év elején kirobbant afrikaisertéspestis-járvány okozta, melynek következtében mintegy 200 millió állatot kellett leölni, ami körülbelül 24 millió tonna gabona és fehérjehordozó alapanyag megsemmisülésével egyenértékű.
Vámosi felidézi, hogy amikor tavaly lezárták a határokat az államok, akkor az emberek mindenhol megrohanták az élelmiszerüzleteket, pillanatokon belül hiánycikk lett a liszt, az élesztő, az étolaj és egyéb alapvető élelmiszerek, ugyanis a hirtelen keletkezett keresletet nem tudták a feldolgozóüzemek gyártási kapacitásai fedezni, a logisztikai kapacitás pedig képtelen volt a megnövekedett igények azonnali kielégítésére. Ez pedig a kereskedelmi szállítások korlátozásával az alapanyagok tekintetében a nettó export piacokon kínálatot, a nettó import piacokon pedig árnövekedést okozott.
Az új amerikai elnök, Joe Biden úgy döntött, hogy elődjével szemben megszünteti a Kínával szembeni szankciók nagy részét. Már tavaly nyáron látszott az, hogy Kína megpróbálja az amerikai gazdaságpolitika változását kihasználni és készleteit visszapótolni, aminek hatására a terményárak emelkedni kezdtek. 2020 nyarán Európában a csapadékhiány miatt a terméskilátások romlottak, és amikor megkezdődött a napraforgó és a kukorica aratása, már látszott, hogy a termés mennyisége jóval elmarad a várakozásokhoz képest. Októbertől kezdve pedig a piacon drasztikus gabona- és olajosnövényár-emelkedés kezdődött – mutat rá Vámosi.
A legijesztőbben a búza felvásárlási átlagárának változása szemlélteti ezt a növekedést: a gabona tonnánkénti átlagára tavaly októberig 50 ezer forint körül mozgott, míg idén márciusra ez a szám már meghaladta a 61 ezret.
Már tavaly is látszottak válságtünetek, hiszen a madárinfluenza is drasztikus hatást gyakorolt a magyar baromfiszektorra. Budai Zoltán, a Bábolna Brojler Kft. és a Bábolna TETRA Kft. társtulajdonosa lapunknak azt nyilatkozta, hogy a hazai hús- és tenyészállat-előállító exportok drasztikusan csökkentek, hiszen sok ország nem fogadta el a zónásítást, azaz a körzetekre bontást, és az egész országot összességében tekintette fertőzöttnek. Ennek hatásait a húselőállító cégek tavaly, valamint idén is megszenvedték.
Budai a baromfiszektor válságának okaként a terményárak növekedését is említi:
Az állattenyészésben a költségek 65-70 százalékát a takarmányozás teszi ki. Ez nem került el minket sem. Véleményem szerint ez a termékek áraiban is drasztikusabban fog jelentkezni az elkövetkező időszakban.
Vámosi ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az alapanyagárak emelkedése fokozatosan épül csak be a fogyasztói árakba, bár a gabonaárak nagymértékű emelkedése különböző mértékben hat ki ezekre. A liszt vagy a kenyér esetében a fogyasztói árak gyorsan követik a gabonaárak növekedését.
„A tavaly tavaszi árakhoz viszonyítva ezen termékek árai 20-25 százalékkal emelkedtek. Azt gondolom, hogy a következő fél évben is emelkedni fognak legalább 10-15 százalékkal. Az állati termékek, azaz a hús- és tejtermékek árai lassabban növekedtek, de ezek is a tavaly tavaszi bázisokhoz viszonyítva legalább 10-15 százalékot drágultak, és a következő fél évben még legalább ugyanennyit fognak.
Ennek megfelelően az ezekből az alapanyagokból készült feldolgozott termékek ára is jelentősen nőni fog, például mára egy rántott szelet minden komponense drágult 20–50 százalékkal a tavalyi évhez viszonyítva. mire az összes vendéglő kinyit, nagyon meg fogunk lepődni az árakon”– tette hozzá.
Budai Zoltán is hasonlóan látja a helyzetet:
A hús- és tojásárak növekedése nem egyik napról a másikra történik majd. Az áruházak egyelőre még próbálják tartani az árakat, azonban a költségnövekedést előbb-utóbb a fogyasztók is jelentős mértékben fogják érzékelni. A drasztikus emelkedés a felvásárlási árak növekedése miatt már most indokolt lenne, és ez hamarosan láthatóvá is válik.
Az élelmiszerárak növekedése kihat az inflációra is, de nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének.
Forrás: Index
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV