Az elmúlt egy hétben több hullámban is nedves légtömegek érkeztek fölénk, így minden nap esett valamennyi csapadék az ország jelentős részén. Az áztató esők mellett hirtelen lezúduló, nagy csapadékot adó záporok, zivatarok is előfordultak, és Vas megyében sajnos károkozó jég is esett. A legtöbb csapadék, 50-90 mm a nyugati országrészben és északkeleten hullott, míg az ország nagy részén 20-40 mm esett. Ennél kissé kevesebbet a déli országrészben és a Tisza-tótól délre mérhettünk. (1. ábra) Ez a csapadék a legtöbb helyen alaposan megáztatta a talajok felszín közeli rétegét (2. ábra), de a felső fél méteres réteg vízellátottsága is sokat javult az elmúlt héten. Az Alföld és a Dunántúl jelentős részén 55-80% között alakul ez az érték a növények számára felhasználható vízmennyiség arányában (3. ábra), míg a Nyugat-Dunántúlon és az Északi középhegység térségében telítettséghez közeli állapotban van a talajok felső egy méteres rétege is.
A csapadékkal együtt a múlt hét közepén azonban lehűlés is érkezett, és azóta is 1-2 fokkal az ilyenkor megszokott értékek alatt alakul az átlaghőmérséklet (4. ábra). A tartósabban borult csapadékos tájakon a maximum hőmérsékletek 15 fok körül, de a minimumok is 10 fok fölött, míg az éppen kevésbé felhős, szárazabb területeken a maximum értékek kevéssel 20 fok fölött, a minimumok pedig 10 fok alatt alakultak.

Gyors fejlődésnek indult a vegetáció május eleje óta. Az őszi kalászosok a szárnövekedés fenológiai fázisában járnak, a repce pedig virágzik. Utóbbi növényt azonban megviselte az áprilisi hideg, melynek hatására a szokásosnál alacsonyabbak, és kevesebb elágazással rendelkeznek az állományok. Ezekre a növényekre is rendkívül jól jött az elmúlt egy hét csapadékos időjárása, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni.

A napraforgó jellemzően már kisorolt, a vetés idejétől függően szikleveles és 2-4 leveles állapot között vannak az állományok. A kukorica többnyire 1-3 leveles, de vannak még ki nem kelt táblák is. Az éltető csapadék mellett ezeknek a növényeknek most már meleg is kellene.

Egyre több gyümölcsfajtán mutatkozik a termés (5. ábra), de a hűvös, csapadékos időben a megbetegedések is (6. ábra) jelen vannak. Az akácon 4 cm körüli a virágbimbó (7. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április utolsó és május első hetére vonatkozó állapotot mutatják. Még mindig előfordulnak barna foltok, azaz olyan táblák, ahol nincs vagy alig van vegetáció. A kapásnövények fejlődése ugyanis lemaradásban van, még alig keltek ki az állományok, de vannak még csírásázásban lévők is. A változást mutató térképen a legnagyobb arányú zöld tömeg növekedés az erdős területeken látható, immár a fák lombkoronája is erőteljes növekedésben van. Főként azokon a tájakon nem indult még meg számottevő zöldülés, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen markáns vörösen rajzolódik ki Északi-középhegység, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldültek az áprilisi hideg idő miatt. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki, de errefelé is jelentős lemaradás van a fejlődésben.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 150 és 180 foknap között alakulnak, ami 60-80 foknappal kevesebb, mint a tavalyi értékek az akkori hűvös május ellenére is, és 55-70 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. és 9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő, csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott az elmúlt hetekben, mint ami a növény számára optimális lett volna, de a problémát a csapadékhiány mellett a hideg idő is fokozta. A talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a növény vetése. A napi középhőmérséklet május első felében is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is az ideális alatt alakul. A növény csirázása és kelése ezért lassan, vontatottan haladt, a május közepi csapadékosabb időjárás azonban sokat segített ezen.

A folytatásban is marad a változékony idő. Csütörtök estig nem változik időjárásunk, a legmelegebb órák hőmérséklete is 20 fok alatt alakul, és további 5-20 mm csapadékra lehet számítani, de a déli országrészben helyenként ennél több is eshet, míg északkeleten ennél kisebb mennyiség valószínű. Pénteken már 20 fok köré melegszik a levegő, és nem várható számottevő csapadék, majd a pünkösdi hétvégén szórványosan lehetnek záporok, zivatarok, tehát a hét első feléhez képest jelentősen csökken a csapadékhajlam, és ezzel együtt a levegő páratartalma is. Egy térségünk fölött hullámzó frontrendszer alakítja majd időjárásunkat, tehát továbbra is gyakran lesz erősen felhős fölöttünk az ég, a hőmérsékletben pedig nagy különbségek alakulnak ki az ország északnyugati, északi, és délkeleti, keleti tájai között. Míg előbbi helyeken marad az átlagosnál hűvösebb idő 20 fok alatti csúcshőmérsékletekkel, a délkeleti tájakon 25 fok köré melegszik a levegő. Erős szél főként csütörtökön és szombaton zavarja a növényvédelmi munkákat.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

Forrás: MET