Mezőgazdaság
Magyar – francia – belga összefogás a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növeléséért
Nemzetközi, online sajtótájékoztatón jelentették be a mai napon Párizsban, hogy három európai ország együttműködésében útjára indul az Európai Friss Csapat program, melynek fő célkitűzése a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése. A program az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg, 2021 és 2023 között, a korábbi Európai Friss Kalandok program folytatásaként.
Nemzetközi, online sajtótájékoztatón jelentették be május 20-án Párizsban, hogy három európai ország együttműködésében útjára indul az Európai Friss Csapat program, melynek fő célkitűzése a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése. A program az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg, 2021 és 2023 között, a korábbi Európai Friss Kalandok program folytatásaként.

Mars-téri piac Szegeden (Kép: Agro Jager News)
A nemzetközi programindító sajtótájékoztatón többek között elhangzott, hogy a NAK, az Interfel, a francia szamóca- és a paradicsom-uborka termelői szervezet (AOPn) mellett 2021-től csatlakozik a programhoz a francia Kiwi Szakmaközi Iroda (BIK) és a belga minőségi mezőgazdaság előmozdításával foglalkozó ügynökség, az Apaq-W is. Az Európai Friss Csapat kampány finanszírozását az Európai Unió 80 százalékban vállalja, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) esetében 1,2 millió euró támogatást jelent.
Az újabb hároméves program célja, hogy a részt vevő országokban a gyermekes családok körében további 1-3 százalékkal növekedjen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mert a 2017 és 2018 közötti európai 4 százalékos növekedés* nem elégséges, különösen a fiatalok, illetve a gyermekes szülők körében.
Magyarországon a napi átlag zöldség- és gyümölcsfogyasztás 304 gramm/fő*, ami ugyan emelkedést mutat a korábbi adatokhoz képest, de még mindig elmarad a WHO napi 400 gramm/fő ajánlásától, leginkább a fiatalabb generációk körében.
– A fiatalok fogyasztási szokásait, az étkezési kultúrát megváltoztatni nem gyors folyamat. Sok energiára, sok erőfeszítésre van szükség, így a következő három évre is van előttünk éppen elég feladat. Hiszen most már lehetőségünk lesz egészen 18 éves korukig elkísérni a fiatalokat, és bemutatni nekik: azon túl, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészséges, természetesen tud finom is lenni. A szülőket és a gyerekeket egyaránt igyekszünk közelebb vinni az egészséges táplálkozáshoz – fogalmazott az újabb hároméves periódussal kapcsolatban Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
A legújabb tanulmányok szerint ugyan nő az igény a zöldségek és a gyümölcsök iránt, de ahhoz, hogy a családok mindennapi étrendjének állandó részévé váljanak, folytatni kell a megkezdett munkát.
Magyarországon az Európai Friss Csapat program ezért is bővítette korábbi célcsoportját, így a 18 év alatti tizenéveseket és a 30 és 50 év közötti szülőket szeretné elsősorban elérni. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyiségének növelése érdekében a program bővíteni szeretné a gyermekek és szüleik ismereteit „a termőföldtől a tányérig”, valamint szeretné eloszlatni a friss gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatos előítéleteket, különösen azokat, amelyek a konyhai elkészítés bonyolultságával és időigényességével kapcsolatosak. Emellett segít az egész családnak felfedezni a zöldségek és gyümölcsök ízének erejét, és széles körben ösztönzi ezek fogyasztását.
A nemzetközi sajtótájékoztatón Győrffy Balázs elmondta, öröm számára, hogy a következő három évben is lesz lehetőség együtt dolgozni azért, hogy a fiatal generációt is megismertessük a zöldség- és gyümölcsfogyasztás élvezetével, annak egészséges voltával.
*Forrás: Freshfel – Fogyasztási monitor 2020
**Forrás: Freshfel 2020 – Napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás grammban az EU országaiban 2018-ban
Háttérinformáció:
Az INTERFEL 1976-ban létrehozott francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, amely a frisszöldség- és gyümölcságazat szereplőit, szakértőit fogja össze, képviseli az érdekeiket a termeléstől kezdve egészen az értékesítésig. A szakmaközi szervezet célja, hogy párbeszédet folytasson a különböző ágazatok között, illetve népszerűsítse a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint felhívja az emberek figyelmét a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontosságára, köztük a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra.
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.
Az AOPn Fraises de France 2008-ban létrehozott francia szamócatermelői szervezet, amely több mint 350 francia szamócatermelőt tömörít és képvisel.
Az AOPn Tomates et concombres de France a francia uborka- és paradicsomtermelői szervezet, amely közel 1000 termelőt tömörít egész Franciaországban, a know-how-juk megosztása, a környezet iránti elkötelezettségük és a minőségi termékek érdekében.
A Bureau national Interprofessionnel du Kiwi (BIK) csaknem 40 éve egyesíti a francia kivitermelőket, szövetkezeteket és szállítókat. A BIK tagjainak kivitermelése a francia termelés mintegy 65% -át teszi ki.
Az Apaq-W 2003 óta a minőségi mezőgazdaság előmozdítását célzó vallon ügynökség (Apaq-W, korábban ORPAH, 1938-ban alakult), amelynek célja a vallon mezőgazdaság és kertészet, valamint a mezőgazdasági, kertészeti és feldolgozott mezőgazdasági termékek imázsának erősítése.
Az Európai Friss Csapat program első hároméves periódusa, az Európai Friss Kalandok 2018 és 2020 között futott hazánkban. Célja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése volt elsősorban a családok és a 6-14 éves korú gyermekek körében. A program első három évének eredményeként a 8-14 évesek körében, akik kifejezetten kevés zöldséget- és gyümölcsöt fogyasztanak, 30% feletti a program kabalafiguráinak, Fruttinak és Vegginek az ismertsége. A zöldség-gyümölcs testvérpár az elmúlt időszakban az egész országot bejárta, 35 ezer kilométert utazott, és 45 roadshow- valamint 100 nagyáruházi helyszínen 7750 kilogramm zöldséggel és gyümölccsel kóstoltatta meg az érdeklődőket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


