Mezőgazdaság
Magyar – francia – belga összefogás a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növeléséért
Nemzetközi, online sajtótájékoztatón jelentették be a mai napon Párizsban, hogy három európai ország együttműködésében útjára indul az Európai Friss Csapat program, melynek fő célkitűzése a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése. A program az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg, 2021 és 2023 között, a korábbi Európai Friss Kalandok program folytatásaként.
Nemzetközi, online sajtótájékoztatón jelentették be május 20-án Párizsban, hogy három európai ország együttműködésében útjára indul az Európai Friss Csapat program, melynek fő célkitűzése a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése. A program az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg, 2021 és 2023 között, a korábbi Európai Friss Kalandok program folytatásaként.
Mars-téri piac Szegeden (Kép: Agro Jager News)
A nemzetközi programindító sajtótájékoztatón többek között elhangzott, hogy a NAK, az Interfel, a francia szamóca- és a paradicsom-uborka termelői szervezet (AOPn) mellett 2021-től csatlakozik a programhoz a francia Kiwi Szakmaközi Iroda (BIK) és a belga minőségi mezőgazdaság előmozdításával foglalkozó ügynökség, az Apaq-W is. Az Európai Friss Csapat kampány finanszírozását az Európai Unió 80 százalékban vállalja, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) esetében 1,2 millió euró támogatást jelent.
Az újabb hároméves program célja, hogy a részt vevő országokban a gyermekes családok körében további 1-3 százalékkal növekedjen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mert a 2017 és 2018 közötti európai 4 százalékos növekedés* nem elégséges, különösen a fiatalok, illetve a gyermekes szülők körében.
Magyarországon a napi átlag zöldség- és gyümölcsfogyasztás 304 gramm/fő*, ami ugyan emelkedést mutat a korábbi adatokhoz képest, de még mindig elmarad a WHO napi 400 gramm/fő ajánlásától, leginkább a fiatalabb generációk körében.
– A fiatalok fogyasztási szokásait, az étkezési kultúrát megváltoztatni nem gyors folyamat. Sok energiára, sok erőfeszítésre van szükség, így a következő három évre is van előttünk éppen elég feladat. Hiszen most már lehetőségünk lesz egészen 18 éves korukig elkísérni a fiatalokat, és bemutatni nekik: azon túl, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészséges, természetesen tud finom is lenni. A szülőket és a gyerekeket egyaránt igyekszünk közelebb vinni az egészséges táplálkozáshoz – fogalmazott az újabb hároméves periódussal kapcsolatban Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
A legújabb tanulmányok szerint ugyan nő az igény a zöldségek és a gyümölcsök iránt, de ahhoz, hogy a családok mindennapi étrendjének állandó részévé váljanak, folytatni kell a megkezdett munkát.
Magyarországon az Európai Friss Csapat program ezért is bővítette korábbi célcsoportját, így a 18 év alatti tizenéveseket és a 30 és 50 év közötti szülőket szeretné elsősorban elérni. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyiségének növelése érdekében a program bővíteni szeretné a gyermekek és szüleik ismereteit „a termőföldtől a tányérig”, valamint szeretné eloszlatni a friss gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatos előítéleteket, különösen azokat, amelyek a konyhai elkészítés bonyolultságával és időigényességével kapcsolatosak. Emellett segít az egész családnak felfedezni a zöldségek és gyümölcsök ízének erejét, és széles körben ösztönzi ezek fogyasztását.
A nemzetközi sajtótájékoztatón Győrffy Balázs elmondta, öröm számára, hogy a következő három évben is lesz lehetőség együtt dolgozni azért, hogy a fiatal generációt is megismertessük a zöldség- és gyümölcsfogyasztás élvezetével, annak egészséges voltával.
*Forrás: Freshfel – Fogyasztási monitor 2020
**Forrás: Freshfel 2020 – Napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás grammban az EU országaiban 2018-ban
Háttérinformáció:
Az INTERFEL 1976-ban létrehozott francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, amely a frisszöldség- és gyümölcságazat szereplőit, szakértőit fogja össze, képviseli az érdekeiket a termeléstől kezdve egészen az értékesítésig. A szakmaközi szervezet célja, hogy párbeszédet folytasson a különböző ágazatok között, illetve népszerűsítse a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint felhívja az emberek figyelmét a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontosságára, köztük a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra.
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.
Az AOPn Fraises de France 2008-ban létrehozott francia szamócatermelői szervezet, amely több mint 350 francia szamócatermelőt tömörít és képvisel.
Az AOPn Tomates et concombres de France a francia uborka- és paradicsomtermelői szervezet, amely közel 1000 termelőt tömörít egész Franciaországban, a know-how-juk megosztása, a környezet iránti elkötelezettségük és a minőségi termékek érdekében.
A Bureau national Interprofessionnel du Kiwi (BIK) csaknem 40 éve egyesíti a francia kivitermelőket, szövetkezeteket és szállítókat. A BIK tagjainak kivitermelése a francia termelés mintegy 65% -át teszi ki.
Az Apaq-W 2003 óta a minőségi mezőgazdaság előmozdítását célzó vallon ügynökség (Apaq-W, korábban ORPAH, 1938-ban alakult), amelynek célja a vallon mezőgazdaság és kertészet, valamint a mezőgazdasági, kertészeti és feldolgozott mezőgazdasági termékek imázsának erősítése.
Az Európai Friss Csapat program első hároméves periódusa, az Európai Friss Kalandok 2018 és 2020 között futott hazánkban. Célja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése volt elsősorban a családok és a 6-14 éves korú gyermekek körében. A program első három évének eredményeként a 8-14 évesek körében, akik kifejezetten kevés zöldséget- és gyümölcsöt fogyasztanak, 30% feletti a program kabalafiguráinak, Fruttinak és Vegginek az ismertsége. A zöldség-gyümölcs testvérpár az elmúlt időszakban az egész országot bejárta, 35 ezer kilométert utazott, és 45 roadshow- valamint 100 nagyáruházi helyszínen 7750 kilogramm zöldséggel és gyümölccsel kóstoltatta meg az érdeklődőket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Vissza nem térítendő támogatásban részesülhe
A KAP Nemzeti Irányító Hatósága 2026. március 30-án tette közzé a 48/2026. számú közleményt, amely a „Működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása” (KAP-RD46-1-25) elnevezésű pályázati felhívás módosítását tartalmazza. Ez a módosítás jelentősen bővíti a támogatható tevékenységek és a pályázók körét, különösen az ökológiai gazdálkodás területén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei:
A módosítás elsődleges célja, hogy azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek támogatásban, akik a kérelem benyújtása előtt már rendelkeztek ökológiai tanúsítással, de tevékenységüket új termék előállításával bővítik. A korábbi szabályozás elsősorban az új csatlakozókat részesítette előnyben, a frissített felhívás azonban elismeri a már működő ökológiai gazdaságok fejlesztési törekvéseit is.
A legfontosabb változások
A közlemény alapján a felhívás szövege több ponton kiegészült:
- Már létező együttműködés támogatása: Az 1. célterület ökológiai termelésre vonatkozó részében (B pont) immár a már létező együttműködés keretében megvalósított új tevékenység is támogatható.
- Új tevékenység definíciója: Új tevékenységnek minősül, ha a termelő már rendelkezik ellenőrzési és tanúsítási szerződéssel, de egy olyan új termék előállításába kezd, amely megfelel az ökológiai minősítési rendszer előírásainak.
- Kedvezményezettek köre: A módosítás pontosítja, hogy mindkét célterület (uniós és nemzeti minőségrendszerek) esetében továbbra is támogatható az új együttműködés.
A pályázat háttere
A KAP-RD46-1-25 kódszámú pályázat célja a mezőgazdasági termelők ösztönzése a magasabb hozzáadott értékű és minőségű élelmiszerek előállítására. A támogatás formája továbbra is vissza nem térítendő, egyösszegű átalánytámogatás, amelynek mértéke 13 000 eurónak megfelelő forintösszeg egy 5 éves időszakra.
A támogatási kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár felületén keresztül, több szakaszban. A módosított feltételek a közlemény megjelenését követően benyújtott kérelmekre már érvényesek.
További információ a felhívás módosításáról itt és a pályázat dokumentáció itt érhető el.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra
Mezőgazdaság
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
Az EFSA szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Az EFSA Élelmiszer-adalékanyagokkal és aromaanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (FAF Testület) szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Fotó: Pixabay
A FIPEA egy sárgaborsó (P. sativum) por, amely főként élelmi rostokból (pektinből és hemicellulózból) áll, valamint alacsony a fehérjetartalma.
A FIPEA előállítása során nagy hőmérsékletű hőkezelést alkalmaznak (> 100°C, >40 perc), amely csökkenti a potenciálisan nem kívánt anyagok mennyiségét (pl. lektin), miközben a rost kémiai szerkezete stabil marad.
A Testület arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási szintek alkalmazása mellett nincs egészségügyi kockázat, tehát nincs szükség számszerű elfogadható napi beviteli érték (ADI) megadására a FIPEA esetében. Az értékelésben ugyanakkor maximum és javasolt felhasználási szintek kerültek meghatározásra 8 különböző élelmiszer-kategória esetében (1. táblázat).
1. táblázat. A borsórost-koncentrátum (FIPEA) javasolt maximális és felhasználási szintjei (mg FIPEA/kg élelmiszer).
| Élelmiszer -kategória | Javasolt maximális mennyiség (mg FIPEA/kg) | Javasolt felhasználási mennyiség
(mg FIPEA/kg) |
|
| 01.4 | Ízesített erjesztett tejtermékek, ideértve a hőkezelt termékeket is | 10 000 | 1 000 |
| 01.7.5 | Ömlesztett sajt | 10 000 | 1 000 |
| 01.8 | Tejpótlók, beleértve a tejfehérítőket is | 10 000 | 1 000 |
| 06.5 | Metéltek | 5 000 | 100 |
| 07.2 | Finom pékáruk | 10 000 | 1 000 |
| 13.2 | Az 1999/21/EK irányelvben meghatározott, különleges gyógyászati célra szánt élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 13.3 | A teljes napi élelmiszer-bevitel vagy egyes ételek helyettesítésére szolgáló élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 14.1.4 | Ízesített italok | 10 000 | 1 000 |
Habár a FIPEA még nem kapott E-számot, az EFSA véleménye elősegítheti a jövőbeni élelmiszer-adalékanyagként történő engedélyezését.
A FIPEA rosttartalom-növelőként és állományjavító anyagként használható például péksüteményekben, snackekben, leves – és szószkeverékekben, valamint vegetáriánus és funkcionális élelmiszerekben a rosttartalom növelése és az állományjavítás céljából.
Forrás: NAK / Dr. Szalóki-Dorkó Lilla
Mezőgazdaság
Természetes védelem a rágás ellen: Mire jó a birkagyapjú az erdőben?
Egy elfeledett, tudományosan is igazolt módszer a rágáskár ellen
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A hazai erdőfelújításokban és fiatal telepítésekben a vad rágáskára állandó fejtörést okoz a gazdálkodóknak. Bár a kerítés és a különböző vegyszeres vadriasztók bevett eszközök, létezik egy elfeledett, ámbár tudományosan is igazolt módszer: a nyers birkagyapjú alkalmazása. Ez a megoldás nemcsak költséghatékony, hanem kettős védelmet is jelent a csemeték számára.
A lanolin és a juhszag riasztó ereje
A nyers, mosatlan gyapjú legfőbb értéke a benne lévő gyapjúzsír, vagyis a lanolin. Ez egy összetett, viaszos anyag, amely zsírsavakból és különböző alkoholokból épül fel. A lanolin mellett a nyers gyapjú megőrzi a juhokra jellemző egyéb mirigyváladékokat és illatanyagokat is, amelyek a szarvasfélék számára az összetéveszthetetlen „juhszagot” jelentik.
A vad számára ez a szag idegen és zavaró. Gyakran társítják a háziállatok vagy az ember jelenlétével, ami ösztönös elkerülő viselkedést vált ki belőlük. A nemzetközi szakirodalom, köztük Bernacka és munkatársai (2015) kutatásai igazolták, hogy a gyapjú illatanyagai már távolról jelzik a vadnak: a hajtás nem kívánatos táplálék. A szaglás útján történő riasztás nagy előnye, hogy az őz vagy a szarvas gyakran meg sem kísérli a rügyek megkóstolását, így a növény sértetlen marad. Ez a hatásmechanizmus hasonló a jól ismert faggyúalapú készítményekéhez (például a Trico-hoz), de a gyapjúszálak között az illatanyagok lassabban és tartósabban szabadulnak fel, így hosszabb védelmet nyújtanak. Az Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) vizsgálatai szerint a juhgyapjú hatékonysága a téli rágás ellen vetekszik a drága kémiai szerekével (pl. bárányfaggyú alapú Trico), miközben nincs környezeti terhelése. A Bajor Állami Erdészeti Intézet (LWF) vizsgálata alapján a módszer 80-95%-os védelmet nyújt a téli rágás ellen, ami versenyképes a legmodernebb kémiai szerekkel is.
1. kép: Vezérhajtás védelem műanyag sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Mi sem szeretjük, ha szőr kerül a nyelvünkre: amikor a rágás élménye megszűnik
Ha a vad a szag ellenére lecsippentené a vezérhajtást, egy második, mechanikai hatással szembesül. A gyapjúszálak felülete mikroszkopikus szinten pikkelyes, ami a lanolin tapadósságával párosulva rendkívül kellemetlen érzést okoz a vad szájában.
A gyapjúszálak rátapadnak az állat nyelvére, ínyére és a fogai közé ragadnak. Mivel a szálak rugalmasak és szívósak, a vad csak nehezen tud megszabadulni a szájába került „szöszöktől”. Ez a negatív élmény gyorsan rögzül az állatban: a területen élő egyedek hamar megtanulják összekapcsolni a jellegzetes juhszagot a kellemetlen fizikai érzettel. Így a későbbiekben már a szag alapján elkerülik a gyapjúval védett növényeket, anélkül, hogy újra megpróbálnák megrágni azokat.
2. kép: Vezérhajtás védelem vadriasztó szerrel (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Miért érdemes fontolóra venni?
A gyapjú alkalmazása mellett szól, hogy egy teljesen természetes, lebomló anyagról van szó, használatával elkerülhető a vegyszerek alkalmazása, nem keletkezik mikroműanyag-szennyezés (mint a műanyag rácsok vagy sapkák esetén), és a védekezési folyamat végén értékes tápanyag kerül vissza a talajba, javítja szerkezetességét, elősegítve a vízvisszatartást. Bár a felhelyezése pepecselős kézi munkát igényel, az alacsony anyagköltség és a hosszú ideig tartó védelem miatt érdemi alternatívája lehet a hagyományos vadkárelhárítási módszereknek, különösen a környezeti szempontokat is szem előtt tartó gazdálkodásokban.
A gyapjú használata kiváló példája annak, hogyan válhat egy mezőgazdasági „melléktermék” értékes vadkármegelőzési eszközzé. Bár a manuális felhelyezés munkaerő-igényes, a technológia alacsony anyagköltsége és környezetbarát jellege miatt komoly alternatívát jelenthet a kisebb erdősítések vagy pótlások védelmében.
3. kép: Vezérhajtás védelem gyapjúval sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Badarság, van benne valami?
Rendszeresen találkozni azzal a mondattal, melyet Albert Einsteinnek tulajdonítanak: „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.”, jelen esetben viszont egy régi megoldás felelevenítése mind a juhtenyésztők, mind pedig az erdőgazdaság számára gyümölcsöző lehet.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
A vadkárkezelés sikerének kulcsa az innovatív szemlélet és a gazdálkodók közötti együttműködés. A juhgyapjú alkalmazása egy olyan eszköz, amely nemcsak a facsemetéket védi, hanem a mezőgazdaság és az erdészet együttműködését is erősíti, hozzájárulva a vidék megtartó erejéhez és a természeti erőforrások felelős kezeléséhez.
Ha van releváns tapasztalata, kérjük ossza meg velünk a vadkar@nak.hu e-mail címen. Netán szabadon felhasználható gyapjúja, erdőtelepítésben érdekelt és nyitott lenne a gyapjúval való kísérletezésre? Írjon nekünk segítünk összekötni az érdekelteket!
Hivatkozások és felhasznált források:
- Bernacka et al. (2015): Application of sheep wool in preventing damage caused by deer in young forest plantations. (A legfontosabb lengyel tanulmány a gyapjú hatékonyságáról)
- BFW (Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont): Schafwolle als biologischer Verbissschutz. (Gyakorlati útmutató és hatékonysági vizsgálatok)
- LWF (Bajor Állami Erdészeti Intézet): Schutzmaßnahmen gegen Wildschäden. (Bajorországi tapasztalatok a biológiai rágásvédelemről)
- ConnGardener: Effective Fat-Based Deer Repellents. (A lanolin és faggyú alapú riasztás elméleti háttere)
Forrás: NAK / dr. Skobrák György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Zala vármegyei vadgazdálkodási pályázat
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer, Békés Vármegye, 2026.
Engedély nélkül gyűjtöttek agancsot
2026-ban is folytatódik az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció-program
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Pest vármegyei pályázati kiírása
Kis sárszalonka a Csaba-réten
Agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2026.
Elkezdődött a költési szezon a vércséknél
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Pergetve fogtak harcsát
Dr. Majzinger István 65 éves
Élet születik – malacoznak a kocák
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában