Mezőgazdaság
Csak a magyar gazdák érdekeit szolgáló agrárpolitikát fogadunk el
Magyarország célja, hogy mielőbb le lehessen zárni a tárgyalásokat az új uniós agrárpolitikáról, amely alapjaiban befolyásolja a gazdatársadalom jövőjét. Hazánk ugyanakkor csak a magyar gazdálkodók érdekét szolgáló agrárpolitikát hajlandó elfogadni.
Magyarország célja, hogy mielőbb le lehessen zárni a tárgyalásokat az új uniós agrárpolitikáról, amely alapjaiban befolyásolja a gazdatársadalom jövőjét. Hazánk ugyanakkor csak a magyar gazdálkodók érdekét szolgáló agrárpolitikát hajlandó elfogadni – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzet újságírójának, Nagy Kristófnak. Az agrárminiszter kiemelte: eddig komoly részsikereket értünk el, de az e heti uniós csúcson még olyan fajsúlyos dolgok gyakorlati megvalósításáról kell megegyezni, mint a kisebb gazdaságokat érintő előírások vagy a versenyképesség és a klímavédelmi intézkedések közötti egyensúly.
– Bízom benne, hogy mielőbb megállapodunk az európai uniós közös agrárpolitika jövőjéről. Az eddigi egyeztetéseken sikerült már letennünk a jövő néhány fontos alapkövét. Már majdnem készen áll a hazai gazdatársadalom jövőjét alapvetően befolyásoló európai agrárpolitika 2023-ban kezdődő új ciklusának szabályrendszere – fogalmazott lapunknak Nagy István, aki részt vesz az újabb, várhatóan utolsó egyeztetésen a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek e heti brüsszeli találkozóján. A tárcavezető felidézte,
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ELFOGADÁSA MELLETT TAVALY OKTÓBERBEN AZ AGRÁRPOLITIKAI REFORMRÓL IS EREDMÉNYES TÁRGYALÁSOKAT ZÁRTAK A TAGÁLLAMOK MINISZTEREI. A VÉGSŐ DÖNTÉS UGYANAKKOR VÁRHATÓAN CSAK A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN SZÜLETIK MEG,
amikor a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság az utolsó, politikai szempontból legvitatottabb kérdéseket igyekszik lezárni.
– Az októberi megállapodás jól tükrözte mindazon magyar érdekeket és célokat, melyeket 2018-tól, vagyis a tárgyalások kezdetétől képviseltünk.
Nagy István bizakodó, mivel az októberi megállapodások a magyar gazdák érdekeit tükrözik, de ezeket most meg is kell védeni Fotó: Havran Zoltán
A mostani tárgyalások egyik legfőbb célja az elért eredményeink megvédése – hangsúlyozta Nagy István, a hazánk által elért eredmények közül példaként említve, hogy sikerült fenntartani az eddig alkalmazott támogatási eszközök folytonosságát. Ez azt jelenti, hogy
A TÁMOGATÁSI RENDSZER FŐBB ELEMEI ÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI VÁRHATÓAN NEM VÁLTOZNAK JELENTŐSEN. EMELLETT SIKERÜLT ÉRDEMBEN CSÖKKENTENI AZ ÚJ RENDSZER PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI KOCKÁZATAIT IS.
Nagy István figyelmeztetett: nem dőlhetünk hátra, mivel az előttünk álló tárgyalásokon még olyan fajsúlyos kérdésekben kell megállapodni, mint a nagyobb összegű támogatások csökkentésének és elvonásának kérdése vagy az agrárökológiai program megvalósításának főbb szabályai.
Kiemelten fontos az érzékeny mezőgazdasági ágazatokat segítő, úgynevezett termeléshez kötött támogatásokra fordítható összeg felső határának mértéke, a környezet- és klímavédelmi beavatkozásokra szánt kiadások nagysága és az új rendszer rugalmassága. Egyezségre kell jutni a kistermelői kör célzott támogatásának konkrét feltételeiben is.
– Az új agrárpolitika bevezetése előtt kellő felkészülési időre van szükség, ezért
MAGYARORSZÁGNAK IS AZ A CÉLJA, HOGY A TÁRGYALÁSOKAT MÁR EZEN A HÉTEN LE TUDJUK ZÁRNI. ERRE AZONBAN CSAKIS AKKOR VAN LEHETŐSÉG, HA A VÉGSŐ KOMPROMISSZUM MESSZEMENŐKIG A MAGYAR GAZDATÁRSADALOM ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA
– hangsúlyozta az agrárminiszter.
NAGY ISTVÁN NYOMATÉKOSÍTOTTA, HOGY A VÉGLEGES UNIÓS MEGÁLLAPODÁSRA CSAK AKKOR BÓLINT RÁ, HA TELJESÜLNEK HAZÁNK LEGFONTOSABB FELTÉTELEI.
Ezek közül kiemelte a környezet- és klímavédelmi célok és a versenyképesség közötti egyensúlyt. A magyar álláspont szerint a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük. Rugalmassá kell tenni a kisgazdaságok mellett a generációváltást jelentő fiatal gazdák támogatási szabályait is.
MEG KELL TARTANI AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSÜNKBEN GARANTÁLT ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉT, A TERMELÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁSOKRA FORDÍTHATÓ FORRÁSOK ARÁNYA PEDIG NEM CSÖKKENHET.
Magyarországnak is az a célja, hogy már a héten egyezségre jussanak a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság Fotó: Mediaworks
Nélkülözhetetlen a versenyképesség szempontjából jelentős vissza nem térítendő beruházási támogatások fenntartása is. Magyarország elemi érdeke az is, hogy elháruljanak az akadályok az öntözési beruházások támogatásának útjából.
Az eddigi legfontosabb eredményekről Nagy István azt mondta: jelentős ellenszélben, de sikerült megőrizni a 2027-ig az uniós forrásból Magyarországra érkező agrártámogatások költségvetését.
– A MAGYAR KORMÁNY TÖRTÉNELMI LÉPTÉKŰ DÖNTÉST HOZOTT AZZAL, HOGY NYOLCVANSZÁZALÉKOS NEMZETI TÁRSFINANSZÍROZÁST NYÚJT A VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK FINANSZÍROZÁSÁRA, KIEGÉSZÍTVE AZ UNIÓS FORRÁSOKAT. EZ ÓRIÁSI LEHETŐSÉG, AMELY EGYRÉSZT SOHA NEM LÁTOTT MODERNIZÁCIÓT, FEJLŐDÉST HOZHAT, MÁSRÉSZT PEDIG MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB PÉNZT JUTTAT A TEREMTETT KÖRNYEZETÜNK MEGÓVÁSÁRA IS
– tette hozzá Nagy István.
Írta: Nagy Kristóf, Magyar Nemzet
Az eredei cikket itt lehet elérni:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/csak-a-magyar-gazdak-erdekeit-szolgalo-agrarpolitikat-fogadunk-el-9842801/?fbclid=IwAR2iNBLWFeI9ig_eyzuFZk1LwOfyjQEkTOdprDQ8GNrLIt2RqZOsb2_LUZU
Mezőgazdaság
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos
A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH
Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.
A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
• Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
• Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
• A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.
Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben – jelentette ki Nagy István, aki Sakkalijev Armannal, Kazahsztán kereskedelemért és integrációért felelős miniszterével tárgyalt a Magyar-Kazah Üzleti Fórum keretében, kedden, Budapesten.

Fotó: AM
A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság élénkítése mindkét ország számára kiemelten fontos, az együttműködés egyik fő területe pedig az agrárium. Kazahszánban 250 millió hektár termőterület van, ezért a közép-ázsiai országnak a növénytermesztés kapcsán prioritás a jó minőségű vetőmag előállítása és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások. A mezőgazdasági technológiák továbbfejlesztésében Magyarország fontos tudással és tapasztalattal rendelkezik, melyet kész megosztani partnerével. A vetőmag mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés, illetve a méztermelés területén is vannak olyan lehetőségek, melyeket érdemes tovább fejleszteni.
Nagy István kitért arra is, hogy a politikai együttműködés mellett a kereskedelmi lehetőségeket is szeretnénk megerősíteni. A magyar tudásra és innovációkra alapozva a Kazahsztánban előállított mezőgazdasági termékek könnyen utat találhatnak maguknak Ázsia más országaiban is, ez pedig mindkét fél számára komoly gazdasági potenciált jelent.
A találkozón az oktatási és tudományos együttműködés témái is napirendre kerültek. A minőségi szakemberképzés az alapja annak, hogy a kazah agrárvállalkozások hosszú távon is sikeresek legyenek. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak azok az agrárberuházások, melyeket minél előbb meg kell indítani. Azért kell továbbra is közösen dolgoznunk, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően a magyar és kazah agrárvállalkozások is sikeresek és eredményesek legyenek.
Kedden üzleti fórumot tartanak Budapesten a HEPA és a kazah kereskedelmi tárca szervezésében, amelyen 50 magyar és 20 kazah, köztük 10 mezőgazdasági profilú vállalkozás vesz részt.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH