További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Hungarian Business Wine Program keretében májusban Csehországban és Oroszországban mutatkoztak be az exportképes borászatok az Agármarketing Centrum (AMC) szervezésében. A borszakmai és üzletfejlesztési rendezvénysorozattal olyan borászatok mutatkoznak be, akik az adott célpiacra már exportálnak, vagy éppen piacra lépést megelőző fázisban tartanak – közölte az Agrármarketing Centrum.
A Hungarian Business Wine Program keretében májusban Csehországban és Oroszországban mutatkoztak be az exportképes borászatok az Agármarketing Centrum (AMC) szervezésében. A borszakmai és üzletfejlesztési rendezvénysorozattal olyan borászatok mutatkoznak be, akik az adott célpiacra már exportálnak, vagy éppen piacra lépést megelőző fázisban tartanak – közölte az Agrármarketing Centrum.
A program negyedik állomásaként az AMC a Cseh-Magyar Kereskedelmi Kamarával és Magyarország Prágai Nagykövetségével együttműködve, online mutatta be a magyar borokat Csehországban 2021. május 4-én. Az eseményt Kielmayer Kristian nemzetközi borakadémikus és Jakub Přibyl, cseh sommelier vezette angol és cseh nyelven. A meghívottak lehetőséget kaptak, hogy megismerkedjenek a magyar borvidékekkel és olyan borfajtákkal is, amelyek kiválóan jellemzik Magyarországot. A világjárvány okozta korlátozások miatt a találkozót a virtuális térben tartották, a pincészetek online mutatták be prémium boraikat. A résztvevők között borimportőrök, szakújságírók, sommelier-k, borágazati képviselők is helyet kaptak, akik személyre szabott kóstolócsomaggal a teljes borsort végig kóstolhatták. Az eseményen 5 magyar borvidék képviseltette magát. Megízlelhették a magyar borok közül a világhírű édes bort Tokajból és a legősibb bortermelő területünkről, Pannonhalmáról, valamint a híres Egri Bikavért, majd szekszárdi és villányi borokkal zárult a kóstoló. A szakmai bemutatót követően lehetőség volt kérdéseket feltenni közvetlenül a borászatok képviselőinek. Az eseményen való jelentős érdeklődés eredményeként újabb kóstoló előkészítése is megkezdődött a Csehországi Sommelier Szövetséggel együttműködésben, melyre több mint száz sommelier-t várnak.
Emellett hibrid formában is bemutatkoztak a borok májusban. Oroszországban május 20-án a pandémia okozta nehézségek ellenére már személyesen vettek részt a borimportőrök, szakújságírók, sommelier-k, míg a magyar borászok online mutatták be tevékenységüket és boraikat az orosz piacon. Az üzletfejlesztési találkozót Magyarország Moszkvai Nagykövetségével együttműködésben valósította meg az AMC. A rendezvényen Sergey Smolin, a magyar borok kiváló szakértője mutatta be a magyar borkultúrát, kiemelve a borrégiók történelmét, a bor- és szőlőfajták sajátosságait. A helyszínen a prezentáció és az irányított kóstoló után a résztvevők egy sétáló kóstoló keretében további tételekkel ismerkedhettek meg a száraz fehérboroktól kezdve a könnyed és testes vörösökön át a tokaji természetes édes borokig. A kóstoló emellett kiváló lehetőséget teremtett az üzleti kapcsolatok fejlesztésére is.
A Hungarian Wine Business Program üzletfejlesztési eseményein olyan borászatok és borok mutatkoznak be, amelyek az adott célpiacon már jelen vannak, illetve közvetlenül a célpiacra lépés előtti fázisnál tartanak. A rendezvény lehetőséget teremt a forgalmazóknak, az importőröknek és az újságíróknak, hogy megismerkedjenek az adott célpiacon kiemelkedőnek számító magyar borvidékkel is. A meghívott vendégek nem csak tudást, tapasztalatot is szerezhetnek, hiszen a szervezés során mindig kiemelt figyelmet kap, hogy a résztvevők meg is tudják ízlelni a nagyszerű magyar borokat.
Az AMC a magyar borászatok exporttevékenységét nem csak külpiaci eseményekkel támogatja, hanem a borászatok képzésére is nagy hangsúlyt fektet. Borexport Akadémia néven egy 5 héten át tartó online előadássorozatot indít 2021. május 27-től. A képzésre a regisztráció folyamatos, olyan borászok jelentkezését várják, akiknek a terveik között szerepel az exporttevékenység elkezdése, bővítése vagy továbbfejlesztése.
A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött, amire a https://borexport-akademia.hunwinebusiness.com/ oldalon van lehetőség.
Forrás: Agrármarketing Centrum
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV