Mezőgazdaság
A kullancsok kedvenc nyári hónapja az augusztus
Gondolta volna, hogy akárcsak a vámpírok, a kullancsok is kerülik a napfényt? Többek között erre a meglepő kérdésre is választ kaphatunk alábbi cikk segítségével, amelyben Dr. Kovács Szilvia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense kalauzolja el az olvasókat a kullancsok világába – közölte a MATE.
A kullancsok a nyári hónapok első számú közellenségeivé váltak, azonban kevesen gondolnák, hogy a legforróbb hetekben nyugalmi állapotban vannak. „A jelenlegi forró, aszályos időszak nem kedvező számukra, így kisebb eséllyel találkozhatunk velük. Azonban az árnyas, sűrű, bozótos helyeken továbbra is számítani kell a megjelenésükre a nyári hónapokban, még ha alacsonyabb számban is. Gyakori jelenlétükkel azonban augusztus végén, a hőmérséklet csökkenésével kell számolni”– tájékoztat Dr. Kovács Szilvia, a MATE egyetemi docense. A kullancsok kerülik az erős napfényt, éppen ezért a hűvösebb reggeli és késő délutáni órákban aktívak. A hideget ellenben nagyon jól tolerálják. Érdekes tény, hogy akár egy -20 fokos hideget is túlélnek, de a -10 fok körüli hőmérséklet már huzamosabb ideig sem zavarja őket.
Talán kevesen tudják, hogy a fiatal egyedek ugyanúgy terjeszthetnek betegségeket, mint a kifejlett példányok, bár ezek mérete sokkal kisebb, így nehezebb őket észrevenni a bőrben. „A kullancsok akkor szaporodnak el, hogyha kedvezőek számukra a környezeti feltételek és találkoznak gazdaszervezetekkel, hisz fejlődésükhöz vérre van szükség” – informál Dr. Kovács Szilvia. A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek sorában sokunknak a Lyme-kór, valamint a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás jut eszébe, azonban ezeken kívül Európában tucatnyi fertőzést terjeszthetnek, ilyenek például a tibola, vagyis a kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás vagy akár a tularémia (nyúlpestis).
De vajon milyen természetes védekezési módszerek vannak? „Kirándulások alkalmával érdemes megfelelő, zárt ruházatot viselni, a túra után pedig átvizsgálni a testünket, keresve az esetleges példányokat” – hívja fel a figyelmet a MATE docense. Azonban nem csak öltözetünket tehetjük kullancsbiztossá. Kertünk védelme legalább ennyire fontos, hiszen a paraziták akár saját otthonunk udvarában is leselkedhetnek ránk. A kullancsok nagyon szeretik a dús aljnövényzetet, ezért gondoskodnunk kell a kertünkben található bokrok, gyep megfelelő ápolásáról.
Amennyiben mégis parazitát látnánk a bőrünkbe fúródva, úgy érdemes minél gyorsabban eltávolítani az állatot. „A bőrbe fúródott kullancsokat mielőbb el kell távolítani egy csipesz segítségével. Közvetlenül a bőr felett kell megfogni, és egy határozott mozdulattal eltávolítani. A különböző irányba való tekergetés felesleges, mert közben a testét igen könnyű véletlenül megszorítani. Azzal, hogy a kullancs testét gyötörjük, vagy netán valamilyen házi kencével, olajjal, egyebekkel kenegetjük, csak annyit érünk el, hogy a testünkbe bocsátja az esetlegesen a szervezetében található kórokozókat. Ha netán beszakad a szájszerve a bőrbe, az néhány nap után kifordul. Orvoshoz akkor kell fordulni, hogyha a kullancs eltávolítását követően a csípés helyén egybefüggő, nagy piros (akár kokárdára emlékeztető) folt jelenik meg. Ez a Lyme-kór jellemző tünete, ami azonban nem minden esetben alakul ki” – tájékoztat a szakember.
Forrás: MATE
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK