Minden eddiginél nagyobb kihívások és egyben generációváltás előtt áll a hazai növényorvosszakma – hangzott el a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézete által szervezett Nemzetközi Növényorvos Napon. A szakemberek idén is a DE Növényvédelmi Intézet bemutatókertjében gyűltek össze – közölte a Debreceni Egyetem.
A Nemzetközi Növényorvos Napra közel százötven, a DE agrárkarán tanuló és itt végzett növényorvos és növényvédelmi szakmérnök érkezett. A klímaváltozás miatt az inváziós károsítók megjelenése, akár 25-30 százalékkal is nőhet más térségekhez képest (Kép: DE)
A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézete 15. alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Növényorvos Napot. Az esemény központi témái a legújabb növényvédelmi eljárások, módszerek és anyagok megismerése mellett a végzősök munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségei voltak.

A szakma jövőjét a „European Green Deal” határozza meg a következő években. A növényvédő szerek (peszticidek) visszaszorítását célzó programok, az elavult hatóanyagok kivonása a forgalomból, egyre inkább a biológiai, ökológiai módszerek felé fordítja az ágazatot és kiemelten az oktatást. A hagyományos technológiákban még nagyobb teret kapnak az úgynevezett egyszerű anyagok (például ásványi származékok). Ez a változás a legfrissebb ismereteket követeli meg a szakemberektől – hangsúlyozta a DE MÉK Növényvédelmi Intézet vezetője.

Radócz László kiemelte: az európai trendek meghatározzák a kutatások irányát is. A Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének kutatói egyebek mellett a fák, fászárú növények biológiai növényvédelmét, a rovarferomonok felhasználását csapdázásra, illetve gyérítéstre, valamint a gyomirtásra alkalmas növényi kivonatokat (allelo-kemikáliákat) vizsgálják.

Elemzések és modellek azt prognosztizálják, hogy a mérsékelt égövi térség termelési zónái a leginkább érintettek a klímaváltozás hatásait tekintve. Itt az inváziós károsítók megjelenése, akár 25-30 százalékkal is nőhet más térségekhez képest. Például a kukoricamoly új feromon-típusa jelenhet meg, vagy például már megérkezett hozzánk a nyugati dióburok fúrólégy is. Jelentősen lecsökkent a pattanóbogarak, illetve csemetebogarak egyedfejlődésének ideje is. A kórokozók közül pedig a xylella baktérium, amely eddig a déli olajfákat támadta, most már bizonyos biotípusaival a szőlőtőkéket, a kajszi-, illetve őszbarackfákat betegíti meg. Jónéhány új inváziós gyomfaj hazai megjelenésének és térhódításának is tanúi lehetünk. Ezekre a folyamatra kell felkészítenünk a hallgatóinkat – fejtette ki az intézetvezető.

A Nemzetközi Növényorvos Napra közel százötven, a DE agrárkarán tanuló és itt végzett növényorvos és növényvédelmi szakmérnök érkezett. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon jelenleg több mint ötven növényorvos-hallgató tanul, az idei tanévre is többszörös volt a túljelentkezés.

Szerencsére az elmúlt években drasztikusan emelkedett a növényorvos-hallgatók száma. Diákjaink húsz százaléka ma már külföldről érkezik hozzánk. A képzés sikerét mutatja, hogy közülük többen önköltséges formában is vállalják a képzést. Az ösztöndíj támogatási rendszerben maximálisan kitöltöttük a keretet, ennek bővítésén is dolgozunk most – mondta Radócz László, a DE MÉK Növényvédelmi Intézetének vezetője.

Forrás: Debreceni Egyetem