Az Európai Unió piacán nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében megtartott Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon.

A koronavírus és a brexit miatt keletkezett piaci űrt  az exportorientált termelést folytató magyar juhászoknak lehetőségük van kitölteni (Kép: PIxabay)

Feldman Zsolt kiemelte, hogy ez két dolognak is köszönhető, egyrészt annak, hogy a koronavírus- járvány miatt megszakadt korábbi ellátási láncok még nem épültek újra, másrészt a brexit miatt a brit juhhús nehezen jut el a kontinensre. A kialakult piaci űrt pedig az egyébként is exportorientált termelést folytató magyar juhászoknak lehetőségük van kitölteni.  A továbbiakban az államtitkár felvázolta, a 2023. január 1-jén életbe lépő új Közös Agrárpolitikában, illetve az addig tartó átmeneti időszakban a juh- és kecskeágazat milyen támogatásokat vehet majd igénybe. Mint kifejtette, jelen pillanatban 10-féle jogcímen juthatnak forráshoz a 25 milliárdos kibocsátású ágazat szereplői.

Feldman Zsolt az átmeneti időszakban adható indított új támogatások közül kiemelte az új agrár-környezetgazdálkodási támogatást, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy  érdemben nem változtathatták meg a támogatási formát, de például a költségnövekedést lekövető mértékben, 282 euró/hektárra emelkedett a gyepek után adható maximális támogatási összeg és  a földhasználat kezelésében is rugalmasságot biztosítanak. A minimális állatsűrűség pedig 0,2 állategység/ hektár mértékben lett megállapítva az október 25. és november 25. között benyújtható pályázatokban.

A Közös Agrárpolitika támogatásainak juhágazati fontosságáról szólva Feldman Zsolt hangsúlyozta, a most életben lévő támogatási rendszerben a támogatások mintegy negyede anyajuhokhoz kötött termelési támogatás, fele pedig területalapú támogatás, a többi agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai támogatás formájában érkezik a juhtartókhoz. 2023-tól indul a területalapú támogatások között az agrár-ökológiai alapprogram, amely támogatási forma a gazdálkodók környezeti vállalásai után fizethető és amelynek jövőbeli feltételeit összehangolták a most induló AKG-val. Ennél a KAP első pilléréből nyújtott új támogatás igénylésekor a termelőnek egy listából ki kell majd választania, hogy a szántóján, gyepterületén vagy ültetvényén az agrárökológiai alapprogram keretében milyen kötelezettségeket vállal majd, amelyért cserébe elnyerheti majd az akár 20-25 ezer forint/hektár támogatást az alaptámogatáson felül.

A fejlesztési célú támogatások tekintetében a Vidékfejlesztési Programon belül külön pályázati felhívást írtunk ki a nagyobb és külön a kisebb léptékű beruházásokhoz, utóbbiak ráadásul egyszerűsítettek. A nagyobb projekteket támogató felhívás kapcsán 68 kérelem kapott 5,9 milliárd forint támogatást, a kisebb fejlesztések tekintetében pedig a kiskérődző ágazatból beérkezett kérelmekről lehet számot adni, az pedig 365 darab pályázat 4,94 milliárd forint értékben – mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt előadásában a mezőgazdasági krízisbiztosítási alapot emelte ki, amely biztonságot nyújthat a kiskérődző ágazat szereplői számára is, hiszen az alaphoz csatlakozó és a krízisbiztosítási díjat megfizető termelőknél ha önhibájukon kívüli okból csökken a jövedelem, akkor a jövedelemcsökkenés 70 százalékát az alap kifizeti.

„Előre tudunk lépni az eddigi lehetőségeinken túl az állatjóléti támogatásokban is, illetve lehetőségünk van egyes nemzeti támogatásoknál a régi, elavult bázisidőszakok frissítésére is. Ezekben a kérdésekben gyors döntésre van szükség, így a szakmai szervezetekkel az elkövetkező hetekben meg kell ezt beszélnünk, mert új perspektívák nyílhatnak meg mások mellett a kiskérődző ágazatban is” – mondta az államtitkár.

A Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon az ágazat jelenlegi helyzetéről, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy változik a kereslet és az olasz piacon népszerű könnyű bárány mellett Európában a nehéz bárányok iránt is nő a kereslet. Felhívta a termelők figyelmét arra, hogy érdemes ezt a piaci trendet a tenyésztésben, a tartásban érvényesíteni, és még a növekvő takarmányárak ellenére is abrakot vásárolni, és a nehézbárány-piacra termelni. Az elnök egyebek mellett azt is kifejtette, hogy az ágazatnak át kellene alakulnia. Alapanyagtermelés helyett új vágóhidak építésével a régió kiskérődző-kereskedelmi központját lenne célszerű kialakítani.

Forrás: AM