Keressen minket

Mezőgazdaság

Az Aldi a jövőben csak magyar származású tejtermékeket és tojást forgalmaz

Az Aldi Magyarország tovább bővíti magyar beszerzésű termékei körét: az áruházlánc az alapvető tejtermékeket magyar beszállítóktól vásárolja, jövő év elejétől pedig az üzleteiben kapható valamennyi tojás is csak magyar forrásból érkezik – jelentették be kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Közzétéve:

Az Aldi Magyarország tovább bővíti magyar beszerzésű termékei körét: az áruházlánc az alapvető tejtermékeket magyar beszállítóktól vásárolja, jövő év elejétől pedig az üzleteiben kapható valamennyi tojás is csak magyar forrásból érkezik – jelentették be kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Az Aldi Magyarország tovább bővíti magyar beszerzésű termékei körét. A jövő év elejétől az üzleteiben kapható valamennyi tojás is csak magyar forrásból érkezik (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

A belföldi eredetű kínálat bővítését és a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók európai exportlehetőségeinek bővítését célzó bejelentést az eseményen Nagy István agrárminiszter üdvözölte és előremutatónak nevezte. Hozzátette: azt reméli, hogy más élelmiszer-láncok is követik az Aldi példáját.  Hangsúlyozta: a magyar agrárpolitikában is központi helyet foglal el a tej és a tojás előállításához kapcsolódó tevékenységek támogatása.  A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években Magyarországon nőtt a tej és a tejtermékek fogyasztása, “a tejhozam vonatkozásában pedig egyenesen az elsők között vagyunk az unióban”. A kormányzat “minden lehetséges eszközzel” támogatja a termelőket, hogy ez így is maradjon – mondta.

Nagy István erre példaként említette, hogy áprilistól novemberig 1031 milliárd forint értékben írtak ki új pályázati felhívásokat a Vidékfejlesztési Program keretében, illetve újranyitották a 360 milliárd forint keretösszegű, az állattartó telepek nagyobb léptékű fejlesztésére irányuló felhívást, és meghirdettek egy 30 milliárd keretösszegű felhívást a kisebb fejlesztésekre is. A pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban csaknem 40 ezer férőhely létesítése és korszerűsítése valósulhat meg – ismertette.

A miniszter szólt arról is, hogy az agrárfejlesztési támogatásokkal segítik a tojástermelést is, aminek köszönhetően Magyarország e tekintetben önellátóvá válhat. Pozitív tendenciaként hivatkozott arra, hogy a belföldi termelés több mint egymilliárd darabra nőtt, a fejenkénti fogyasztás pedig évi 215-ről 243 darabra.

Pusztai Ádám, az Aldi Magyarország beszerzési igazgatója bejelentette, hogy tovább bővítik a magyar alapanyagokból hazai feldolgozóüzemek által készített termékeik körét. Hozzátette: 65 alapvető tejtermékük magyar gazdáktól érkező tejből, Magyarországon készül, és hamarosan újabb magyar forrásból érkező tejtermékeket vezetnek be. A jövő év elejétől pedig az összes, a cég által értékesített – mintegy 90 millió darab – tojást, köztük a biotojást is magyar forrásból szerzik be – közölte.

Az agrárfejlesztési támogatásokkal segítik a tojástermelést is, aminek köszönhetően Magyarország e tekintetben önellátóvá válhat – közölte Nagy István agrárminiszter (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Elmondta, hogy a cég által értékesített évi több mint 40 millió liter tej, 1000 tonna rögös túró, 2800 tonna trappista sajt, mintegy 10 millió darab tejföl, 7 millió darab kefir és 3,5 millió darab natúr joghurt mind magyar forrásból érkezik, ami a hazai agráriumban több ezer embernek biztosít stabil hazai felvevőpiacot és megélhetést.
Pusztai Ádám bejelentette azt is, hogy cégük tovább kívánja erősíteni a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók exportlehetőségeit. Céljuk, hogy az Aldi Magyarországon, illetve az Aldi Észak és Aldi Dél vállalatcsoport 8500 európai üzletén keresztül minél több magyar cég jusson el a 430 milliós lakosságú európai piacra. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Aldi döntését fontos, jó irányba tett első lépésként kell értékelni, amit ha még több ilyen követ, akkor “pozitív spirálba kerül a magyar mezőgazdaság”.

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke az Aldi döntését méltatva felidézte: a terméktanács és az élelmiszerlánc öt éve fogalmazta meg azt a célt, hogy a hazai tejtermelők és a feldolgozók hazai tej és tejtermékekkel tudják kiszolgálni a magyarországi kiskereskedelmi láncokat. Az ágazat eredményeit ismertetve beszámolt arról, hogy a fejenkénti tejfogyasztás “húsz év után újra átlépte a bűvös 200 kilogrammos határt”, és 16 év után ismét 2 milliárd kilogramm felett van a megtermelt nyerstej mennyisége.
Szép Imre, a Magyar Tojásszövetség elnöke szintén gratulált az élelmiszerlánc döntéséhez, egyúttal az együttműködés és a párbeszéd folytatását javasolta, hogy a termelők az átlagos önköltséget és minimális hasznot megkapják termékeikért.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte, hogy a Aldi 272 saját márkás terméken található meg a magyar termék védjegy, valamint hogy a védjegyhasználók köre dinamikusan növekszik. Kitért arra is, hogy a pandémia alatt több magyar terméket vásároltak a vevők.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag

Az Agrárközgazdasági Intézet közleménye:

Published

on

Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.

Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Published

on

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.

A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelöletlen tojások

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.

Published

on

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.

A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.

Fotó: NAV

Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Forrás: NAV

Tovább olvasom