Mezőgazdaság
Jól halad a talaj nedvességgel való feltöltődése
Az Országos Meteorológiai Szolgálat közölte a talajok nedvességtartalmát. A lehulló csapadéknak az ország legnagyobb részén még bőven van helye a talajban.
Télies időjárás érkezett hazánkba a múlt hét végén, az eső mellett már hó is esik. A lehulló csapadéknak az ország legnagyobb részén még bőven van helye a talajban. Az egymást követő csapadékhullámok között több napos szünetek is vannak, így a nedvességnek van ideje a mélyebb talajrétegbe szivárogni. A változékony, gyakran csapadékos idő az előttünk álló időszakban is megmarad, hétfőre keleten is hullhat hó – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közölte a talajok nedvességtartalmát. A lehulló csapadéknak az ország legnagyobb részén még bőven van helye a talajban. (Ábra: MET)
Az elmúlt egy hét során folytatódott a november vége óta tartó változékony, csapadékos időjárás. A borult, csapadékos napok mellett napos időszakok is előfordultak. Összességében többnyire 10-45 mm közötti csapadék hullott, az ország középső, délnyugat-északkeleti tengelyében esett a nagyobb mennyiség, míg délkeleten és északnyugaton a kevesebb (1. ábra). Délnyugaton 50 mm-t közelítő értékek is előfordultak. A csapadék zöme csütörtökön-pénteken esett, síkvidéken ekkor még eső esett, majd a hét végi frontrendszer északon és északnyugaton néhány centiméteres hóréteget is kialakított átmenetileg (2. és 3. ábra). A mára érkezett hullámzó frontrendszer főleg a Dunántúlon okoz jelentős, vegyes halmazállapotú csapadékot, északnyugaton helyenként csütörtök délig már 10-12 cm-es hóréteg is kialakult. Az elmúlt 30 nap során nagy területen esett 60 mm-t meghaladó csapadék, a legtöbb délnyugaton és északkeleten, a legkevesebb délkeleten, ahol helyenként a 30 mm-t sem érte el a lehullott eső mennyisége (4. ábra). A 90 napos csapadékösszeg délnyugaton és az ország középső részén helyenként 30-50 mm-rel is meghaladja a sokéves átlagot, míg az ország nagyobb részén hiány mutatkozik, mely a Tiszántúlon és északnyugaton helyenként az 50 mm-t is meghaladja (5. ábra). A talaj őszi-téli feltöltődése későn kezdődött, de jól halad. A fölső 20 cm országszerte telített, sáros, a 20-50 cm-es rétegben délkeleten és északnyugaton van még hiány. A fél méter alatti talajrétegbe délnyugaton és északon jutott az eddig lehullott csapadékból, az Alföldön még száraz ez a réteg (6. ábra). Eddig számottevő talajfagy még nem alakult ki, a hidegebb éjszakákon a fölső néhány centiméter fagyott csak meg átmenetileg.
A hőmérséklet az átlag körül, kissé az alatt alakult az elmúlt napokban. A múlt csütörtöki-pénteki enyhe időt (7. ábra) lehűlés követte, szombatra a maximumok országszerte 5 fok alá estek. A felhős éjszakák fagymentesek voltak, míg a derülteken erősen lehűlt a levegő (8. ábra).
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak. A repce a legtöbb helyen jól fejlett, 6-8 leveles táblák a jellemzőek, az őszi árpa és búza is szépen zöldell.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a csapadékban a két szélsőértéket jelentő Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, az ország középső sávjában annak közelében alakul, míg délkeleten és északnyugaton 50-60 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől.
A folytatásban is marad a változékony idő. A mai csapadék holnapra elvonul, újabb frontrendszer majd vasárnap érkezik, mely főleg a keleti országrészbe hoz esőt, havat vegyesen. Pénteken és szombaton, valamint kedden és szerdán száraz idő valószínű. Összességében a mai csapadékhullámmal együtt 5-25 mm csapadék hullhat a jövő hét közepéig. A nagyobb mennyiségre ezúttal délkeleten és északnyugaton van nagyobb esély. A hőmérséklet téliesen alakul, a kevésbé felhős éjszakákon -5 fok alá hűl a levegő, és napközben sem várható +5 foknál melegebb az országban.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra: 5 napos csapadékösszeg 2021. december 6-ig (mm)

2. ábra: Hóvastagság 2021. december 5-én reggel 7 órakor (cm, F: hófolt, L: hólepel)

3. ábra: Havas lucfenyő Miskolcon 2021. december 5-én (fotó: Kovács Attila)

4. ábra: 30 napos csapadékösszeg 2021. december 8-ig (mm)

5. ábra: A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. december 8-ig (mm)

6. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj 50 és 100 cm mélységű szintjei közötti rétegében 2021. december 7-én (%)

7. ábra: Napi maximumhőmérséklet 2021. december 2-án (Celsius fok)

8. ábra: Napi minimumhőmérséklet 2021. december 4-én (Celsius fok)

9. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. december 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. december 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)
Forrás: OMSZ
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


