Keletről új betegség robbant be az állattenyésztésbe és a kiskérődzők pestise miatt felvetődött a kérdés, hogy veszélyben van-e az őz-, és a muflonállományunk? Még a szakemberek előtt is kérdéses, hogy lesz-e járvány az őz esetében, de annyi biztos, hogy az Agrárminisztérium elrendelte az elhullott és az elejtett őzek vizsgálatát azokban vármegyékben, ahol ez a járványos betegség felütötte a fejét. Nyugalom! A gyors járványügyi intézkedések következtében, úgy tűnik, sikerül megállítani a juhágazatokban a betegséget, még a kihajtások előtt!

Állandó téma, a vadásztársaságokon belül, a hivatásos vadász szakmai munkájának ellenőrzése, jogállása. Mivel már a következő vadászidényre készülünk, arról is megkérdeztük a szaktárcát, hogyan is lehet fácánt nevelni a madárinfluenza kitörései miatt, s azok a vadásztársaságok, akik bejelentés nélkül madarat nevelnek, milyen szankciókra számíthatnak? Továbbá szó esett még a mezeinyúl- exportról s arról is, hogyan lehet a társaságoknak jogszerűen, vérfrissítés céljából jogszerűen mezei nyulat vagy egyáltalán élő vadat „cserélnie” és azokat a vadászterületen szabadon engedni?

Villámkérdések és azonnali válaszok az Agrárminisztérium Sajtóirodájától, egy szokatlan, de tartalmas interjúban, itt a 25 éves Agro Jager News hasábjain, az ország legnagyobb és legrégebbi online, vadászati portálján.

Egy őzbak valahol a magyar-román határ közelében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kiskérődzők pestise kapcsán felmerült a kérdés, hogy mekkora veszélyben lehetnek a hazai muflonállományok, illetőleg az őzállományok? Ez utóbbi, azért nagyon fontos kérdés, mert egyes alföldi vadásztársaságok működési költségeit a legtöbb esetben az őz vadászatára alapozzák.

Kevés tudományos adat áll rendelkezésre a hazai klimatikus körülmények között élő vadkérődző fajok (őz, muflon) fogékonyságát illetően. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a vírus a vadállományban, a házi kiskérődzőktől függetlenül, fennmaradna. A hazai vadkérődző állomány esetleges fertőződése esetén a szakemberek véleménye alapján inkább az valószínűsíthető, hogy a betegség önkorlátozóvá válik.

Illusztráció. Az elpusztult őzeket jelentenie kell a Vas, valamint a Zala vármegyében működő vadgazdálkodóknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben megbetegíti a fent említett vadfajokat, akkor milyen teendői vannak az alföldi vadgazdáknak? Milyen intézkedésekre számíthatnak, mire készüljenek fel a társaságok? Várható-e vadászati ágazati tájékoztató? Az elhullott állatok kapcsán pedig, van-e bármilyen teendője például: a magyar-román határ mentén gazdálkodó vadásztársaságoknak? Egyáltalán detektálták-e a vadon élő őz-, muflon populációban a vírus jelenlétét?

A Zala vármegyei kitörést követően 2025. január 31. óta Zala és Vas vármegyében az összes kilőtt és elhullottan talált őzből és muflonból kiskérődzők pestisének vizsgálata céljából kettő darab orrtampon mintát kell venni. Eddig egyetlen mintából sem került kimutatásra a vírus.
Ennek ellenére nagyon fontos a megelőzés, tehát annak biztosítása, hogy a vadon élő kiskérődzők és a juhok, kecskék találkozási lehetőségeit a minimálisra csökkentsük. Amennyiben a vadászok bágyadt, köhögő, elesett őzet, muflont látnak, amelynek erősen könnyezik a szeme, folyik az orra, esetleg véres hasmenést ürít, annak kilövése után azonnal értesítenie kell a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki gondoskodik a megfelelő mintavételről, ami a betegség kizárásához elengedhetetlen.

Vadőr pásztázza a tájat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Több vadásztársaság esetében vita tárgyát képezi, hogy szükség van-e vadászmester alkalmazására, illetőleg elégséges-e csak a hivatásos vadász alkalmazása. Továbbá a társaságon belül lehet e hivatásos vadász és a vadászmester egy személyben, egyáltalán vállalható-e így a tisztség?

A tárgyban az alábbi választ adható: a Vtv. 57. § (4) bekezdése, a vadászatra jogosult tartamos vadgazdálkodás biztosítása érdekében rendeli el a szakmai irányító kinevezését. A Vhr. 44/A. § pontja, részletezi, az ehhez szükséges személyi feltételeket. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint, a szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. A második kérdés vonatkozásában, egy adott vadászatra jogosult működési formája (pl. vadásztársaság – egyesület) illetve annak alap- és/vagy működési, helyi/házi szabályzata adhat választ, hogy kit milyen tisztségre lehet jelölni.

Ki ellenőrizheti a vadőrt? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A hivatásos vadász munkája ellenőrzésére ki jogosult és mi a teendő akkor, ha a munkáltatói jog gyakorlójának (aki nem vadászmester) egyáltalán nincs semmiféle szakmai, szakirányú vadgazdálkodási végzettsége és a társaságban senkinek nincs semmiféle vadászati, szakirányú képesítése?

A hivatásos vadásznak, mint minden munkavállalónak a munkaszerződése, továbbá munkaköri leírása vélelmezhetően kellően szabályozott abban a tekintetben is, hogy kinek és hogyan tartozik felelősséggel a munkájáért, ki jogosult munkavégzését ellenőrizni. Alapesetben, a vadászatra jogosult törvényes képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagyis ő az, aki elsődlegesen számon kérheti a hivatásos vadász által elvégzett munkát. Mindezekre tekintettel, tehát nincs összefüggés, nem releváns, hogy a törvényes képviselő milyen végzettséggel rendelkezik.

Állandó és örökös kérdések: Kinek mi a szakmai végzettsége? Szakmai vezető vagy munkáltatói jogok gyakorlója? Ki és kinek adhat utasításokat, különösen szakmai utasításokat? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Madárinfluenza kapcsán: milyen intézkedésekre készülhetnek a vadfarmok és azok a vadásztársaságok, akik élő madarat vásárolnak tovább tenyésztésre, későbbi kibocsátásra? Milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie? Milyen büntetésre számíthatnak azok a társaságok, akik nem jelentik be, hogy területükön fácánt vagy foglyot tenyésztenek?

A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. A járványvédelmi rendszernek is ugyanolyan szintűnek kell lennie, mint a baromfitartó telepeken, minimalizálva annak a kockázatát, hogy fertőző betegség, pl. madárinfluenza kerülhessen az állományba akár a vadon élő madarak, akár ragályfogó tárgyak, személyek, járművek közvetítésével. Így többek között a madarakat fedett helyen kell etetni és itatni, valamint a takarmányt és az almot is úgy kell tárolni, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férhessen hozzá. A személy-és járműforgalmat a gazdaságban minimálisra kell csökkenteni és azok csak az előírások szigorú és következetes betartásával történhetnek.

AM: A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben mégis megjelenik a telepen a madárinfluenza, ugyanolyan intézkedések vonatkoznak rá, mint a többi baromfitelep esetében: többek között a fertőzött állomány felszámolásra kerül, a telep körül korlátozás alatt álló körzetek kerülnek felállításra és a telep újratelepítése csak a körzetek feloldását követően, a jogszabályoknak megfelelő módon és időben történhet.

Amennyiben illegális állattartásra derül fény, az szankciót von maga után.

Amennyiben megjelenik a fácántelepen a madárinfluenza, a fertőzött állomány felszámolásra kerül. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A 2024/2025. évi élőnyúl export kapcsán mekkora volument bonyolított le Magyarország? Melyek voltak a kiemelkedő vármegyék és mely országokba szállították a hazai mezei nyulakat? Hogyan értékeli az Agrárminisztérium, hogy egyre jobban elterjed a csapdás élőnyúlbefogás? Aki ilyen módszerrel csapdázza a mezei nyulat, milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie?

A 2024/2025. évi élőnyúl export adatai jelenleg még nem állnak rendelkezésre, de az elmondható, hogy Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyék voltak kiemelkedőek. A legfontosabb célországok Olaszország és Franciaország voltak. (Nagyjából 5/6 illetve 1/6 arányban). A csapdás élőnyúl befogás jelentősége, elterjedése nő, amelynek okai a mezőgazdaságban is tapasztalható megfelelő humán erőforrás hiánya, valamint annak igen magas költségvonzata. A csapdás befogás viszont korlátozott számú mezei nyúl befogását teszi lehetővé, így egyszeri nagy mennyiségű mezei nyúl befogására nem alkalmas. Korlátozó tényező még az időjárással összefüggő fogási hatékonyság is, viszont az egyszeri bekerülési költség, amely viszonylagosan hamar megtérülhet, vonzóvá teszi a módszer használatát. Jogszabályi háttér tekintetében a mezei nyúl élve befogásának, valamint a csapdázásra vonatkozó szabályozásnak együttesen kell megfelelni.

Több jogszabály is vonatkozik a vadbefogásra, a vadszállításra és a kibocsátásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A járványok kapcsán: bevált gyakorlat a vadásztársaságok között, hogy jó genetikai adottságú mezei nyulakat „cserélnek”, engednek szabadon egymás között a vadásztársaságok vadászterületeiken, azért, hogy vérfrissítéssel erősítsék az állományaikat. Ezek kapcsán felmerült egy olyan kérdés, hogy szükséges-e állategészségügyi vizsgálat, vagy a cserék, vérfrissítések kapcsán állatorvosi vizsgálatok nélkül is szabadon engedhetik az állatokat?

Igen, szükséges állategészségügyi vizsgálat. Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól 87/2012 (VIII.27.) VM rendelet (továbbiakban: Szállítási rendelet) 2012. szeptember 4-én lépett hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell többek között a szabad természetből befogott, vagy tenyésztett vadászható állatfajok (szarvasfélék, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, üregi nyúl) esetében is.

Írta és a kérdéseket szerkesztette:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

A villámkérdésekre válaszolt:
Agrárminisztérium Sajtóiroda

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti szakemberei és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) munkatársai a fokozott erdőtűzkockázat miatt megkezdték az erdőtűzkockázat-értékelő rendszer működtetését.

Fotó: NÉBIH

A rendszer segítségével a szakértők naponta jelölik ki a tűzgyújtási tilalommal érintett területet, mérlegelve a várható időjárást, az erdei biomassza állapotát, valamint a megelőző időszak tűzeseteit. A jelenlegi fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nébih az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyeztetve, 2025. március 7-én 00:00 órától Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Veszprém, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád vármegye egész területén elrendeli a tűzgyújtási tilalmat.

Az elmúlt időszakban a sok éves átlaghoz képest kevesebb csapadék hullott, a talajok téli feltöltődéséhez még további csapadékra lenne szükség. Az erdőben és az erdő környéki területeken található könnyű holt biomassza (elszáradt tavalyi gyep vegetáció, avar) nedvességtartalmát a napos, tavasziasan meleg időjárás tovább csökkentette. A javasolt vármegyékben a közelmúltban jelentősen megemelkedett a tűzesetszám.

A hétvégére várható, száraz csapadék nélküli időjárás tovább növeli az erdőre átterjedő szabadtéri tüzek kockázatát. A gyep biomassza dominált területeken a csapadék elmaradása és az emelkedő átlaghőmérséklet miatt az éjszakai magasabb relatív nedvesség is egyre kevéssé képes kompenzálni az 1 és 10 órás holt biomassza kiszáradását. A nappali felmelegedés hatására a gyúlékony könnyű biomassza kiszáradása megindult. Ezt jelzi a veszélyeztetett vármegyékben a leégett terület nagyságának növekedése is.

Az érintett vármegyék állományviszonyai, az emelkedő szabadterületi tűzesetszám és a leégett terület növekedése miatt indokolt a fokozott tűzveszély kihirdetése, valamint a tűzgyújtási tilalom életbeléptetése március 7. péntektől 6 vármegye területére.

Az erdészeti és a katasztrófavédelmi szakemberek az erdőtűzkockázat-értékelő rendszer működtetésével elősegítik, hogy az egyes területeken a tűzgyújtási tilalom csak a feltétlenül indokolt ideig legyen elrendelve, emellett a korlátozás elrendelése és visszavonása gyorsabban kövesse az időjárás változásait.

Magyarországon, az erdőtüzek csaknem 100 százaléka emberi gondatlanságból fakad! Az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el. A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A „gazosok”, nádasok, árokpartok meggyújtása, majd a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok millió facsemete pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva akár sok állatfaj kicsinyeit is.

A nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés is rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Előfordul, hogy a tűzgyújtók nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt néha a szomszéd faházát is. Máskor a nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, avarégetés után) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéled.

Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek, nehezebb őket eloltani. Mivel a tavaszi tüzek 100 százalékát mi, emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni leghatékonyabb védekezés az odafigyelés, a tűzgyújtási szabályok betartása.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az interaktív tűzgyújtási tilalom térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

A tilalommal nem érintett belterületeken is javasolt a zárt égésterű eszközök, elektromos vagy gázgrill használata, a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél ugyanis az égő zsarátnokok többszáz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani a növényzetet.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak.

A hatóság kéri a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen felelős magatartásukkal hatalmas környezeti és vagyoni kárt előzhetnek meg!

1 másodperc odafigyelés 100 órás tűzoltást és 100 éves erdészeti helyreállítást előzhet meg!
Együttműködésüket köszönjük!
Forrás: NÉBIH