Keressen minket

Mezőgazdaság

Szakkollégisták találkozója Debrecenben, agrárkutatók Katmanduban – GALÉRIÁVAL

Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba, akik a kar szakkollégiumainak tartottak egy beszámolót.

A Debreceni Egyetemen az orvosi, a természettudományi karokon keresztül az agrárkarig bezáróan, mindösszesen 16 szakkollégium koncentrálja a legkiválóbb egyetemi hallgatókat. Nagyon érdekes és példa nélküli, hogy két elit klub, két szakkollégium, egy karon belül működjön. Ebben országos viszonylatban is kiemelkedik a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – emelte ki a szakkollégisták szerdai találkozóján Prof. Dr. Nagy János, aki, mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója kapott meghívást az egyébként önszerveződő egyetemi diákkörbe.

Katmanduban a Debreceni Egyetem kutatói

Szakkollégiumok a debreceni „agráron”

Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakkollégiumi referense, az ülés előtt összefoglalta, hogy a két szakkollégium alapvetően önszerveződő körök. Természetesen az egyetemi hátteret Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése biztosítja, miközben a diákok szakmai támogatásába Dr. Veres Szilva tudományos-dékánhelyettes is bekapcsolódik. A szakkollégiumok igazgatói szintjén további nagy tapasztalatú kutatók vállaltak szerepet, például a Kerpely Kálmán Szakkollégium vonatkozásában Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Az Annapurna Természetvédelmi Terület bejáratánál, Nepálban.

Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, az Agro Jager Newsnak a rendezvény előtt hangsúlyozta, hogy a nepáli, katmandui Erasmus Plus szakmai mobilitás program mostani beszámolója, előadása nemcsak témájában különleges, hanem abban is, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése miatt most először találkozhattak, most először ült össze a két szakkollégium hallgatósága. Áprilistól kezdődően befejeződnek az online megbeszélések és üzemlátogatásokkal, szakmai programokkal folytatják a munkát.

Egy nepáli farm lejtős területei, csak teraszos művelés lehetséges.

Kapcsolat Nepállal. Így kezdődött…

Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba. Dr. Kövér László, a kar Állattani Tanszékének munkatársa mintegy 7 éve ismerkedett meg egy kanadai szakmai út alatt, egy, akkor Nepálból éppen hazatért, helyi kanadai vendégprofesszorral. A debreceni érdeklődésre Kanadából segítségünkre voltak, amely után Nepálban is érdeklődéssel fogadták a magyarokat. Bár az első évben, Nepál egyik súlyos földrengése után érkezett meg dr. Kövér László, de úgy tűnik, hogy elismerésre talált s azóta a nepáliak vezető kutatója is látogatást tett Debrecenben, majd a hallgatóit is elengedte.

Bojtor Csaba egyetemi tanársegéd és moderátor.

Erasmus Plus finanszírozással külföldön

Ezt a kapcsolatot fűzték tovább s most dr. Kövér László vezetésével, dr. Gyüre Péter, Bojtor Csaba és Illés Árpád tehetett egy szakmai látogatást Nepálban. A program tapasztalatai több vonatkozásban értékesek, hiszen a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai együttműködések során fontos kiemelni azt is, hogy rendkívül sok pályázati forrást lehet találni ahhoz, hogy a magyar kutatók, hallgatók kialakíthassák tudományterületüknek, érdeklődési körüknek megfelelő nemzetközi kapcsolataikat. Ehhez azonban fontos, hogy pályázzunk – emelte ki Illés Árpád egyetemi tanársegéd.

3270 méter magasan.

Ezeknek a programoknak a rövid, akár egy-két hetes támogatásától kezdődően, egészen a több hónapos projektek széles skálájáig bezáróan, változatos lehetőségeket kínálnak. Így akár a közeli Szerbia, amely Újvidék és Belgrád vonatkozásában nagyon értékes mezőgazdasági lehetőségei miatt, továbbá a jól képzett, az idegen nyelveket kiválóan beszélő szakemberei révén, fontos helyszíne az agrárkutatásoknak, miközben ugyanez a program képes eljuttatni a hallgatókat, kutatókat Izraelbe is, ahol többek között a világ legfejlettebb öntözési kutatásait, dróntechnikáit, egyáltalán a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatások élvonalát lehet megismerni.

Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa

Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa színes beszámolója, Nepál madárvilágát mutatta be. Az együttműködés jövőben tovább szélesedik, hiszen hamarosan két kutató és két doktorandusz hallgató is érkezik Debrecenbe.

 

Közlekedés Nepálban.

A szakkollégiumok elnökei: Brassó Dóra Lili és Rácz Dalma

Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke összefoglalta, hogy a nagy létszám és a kötetlenebb hangulat miatt választották a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi negyedében található Kazánházat, amely a kar hallgatóinak egyetemi klubja. Az elnök kiemelte, hogy látni kell azt is, hogy azok az egyetemisták, akik a szabadidejükben, órák után is hajlandók plusz ismereteket szerezni, érdeklődnek a világ felé: számukra olyan tartalommal kell megtölteni ezeket a rendezvényeket, amelyek inspirálják őket a tananyagon túli ismeretszerzésre.

Mintegy negyvenen vettek részt az előadáson, amelyre Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a meghívást.

Sokan, ahogy én is – meséli lapunknak – kikapcsolódásként tekintünk ezekre a programokra. Saját kutatási területem, a struccok zárttéri tartása, ugyan nagyon messze áll a Katmandui Egyetem Környezetvédelmi Intézetének céljaitól, de mindig vannak kapcsolódási pontok. Rácz Dalma, a Kerpely Kálmán Szakkollégium diákelnöke hozzátette még, hogy ezeken a programokon keresztül az egyetemisták jó példákat láthatnak és olyan szemléletmódokat ismerhetnek meg, amelyek az egyetem után, a kutatói pályán kiemelten fontosak lehetnek.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Kerpely Kálmán Szakkollégium, Bojtor Csaba, Brassó Dóra Lili, Rácz Dalmas és Dr. Gyüre Péter adjunktus

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

Mezőgazdaság

Debreceni agrárképzés a bankszektorban

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek

Lezárult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság közös, négy régió banki szakembereinek szóló gyakorlatorientált képzése. Az oktatói program célja az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése volt.

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet tölt be az agrárszakképzés és -felsőoktatás mellett az élethosszig tartó felnőtt képzésben is. A dinamikusan fejlődő agráriumban a szakembereknek szükségük van arra, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat, és ez igaz a mezőgazdasági ágazatokkal együttműködő bankszektorra is. A DE AKIT mintagazdaságainak és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Központjának képzésein a mezőgazdaság széles spektrumát érintő, a szakemberek számára hasznos és a gyakorlatban jól felhasználható tudást adhatunk át – mondta el a hirek.unideb.hu-nak a képzés lezárása kapcsán Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az AKIT főigazgatója.

A DE MÉK és AKIT képzésén a tiszántúli és tiszamenti térség, valamint az észak-alföldi és az észak-kelet magyarországi régió 80 szakembere vett részt, akik az egyhónapos kurzuson a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar legújabb gyakorlatai tapasztalataival ismerkedhettek meg.

Hazánk második legnagyobb bankja az MKB Bank, amelynek agrár- és élelmiszeripari üzletágában mintegy 280 szakember dolgozik, akik hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen a mezőgazdaság működésének mélyreható ismerete. A Debreceni Egyetem egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra. A képzéseken a modern agrárium folyamatait komplexen, rendszerként működve figyelhették meg a szakembereink. A megszerzett tudás pedig nélkülözhetetlen az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése érdekében – fejtette ki Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője.

Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője (Kép: DE)

Simon Attila kiemelte: a képzésben nagy hangsúlyt kapott az élelmiszeripari fejlesztések, szabályok, illetve előírások megismerése, mivel az ágazatba 2023-at követően 2–2,5-szer több támogatás érkezik, ez pedig jelenős terhet jelent a bankok számára.

Stündl László, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép: DE)

A DE stratégiai ága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A DE MÉK feladata pedig, hogy az alapkutatás és oktatás mellett a mezőgazdasági vállalkozások számára a gyakorlatba azonnal átültethető tudást biztosítson. Az agrárium gördülékeny és hatékony működéshez folyamatosan szükséges a finanszírozás és a megújult tudásanyag.

Kép: DE

A DE MÉK és AKIT a régió vállalkozásainak és a pénzügyi szektor szakembereinek képzésével nagyban segíti az ágazat fejlődését – tette hozzá Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A banki szakemberek a képzés során egyebek mellett megismerkedtek a precíziós gazdálkodás és a  termesztéstechnológia folyamataival, az állattartó telep működésével valamint az élelmiszeripari üzemek tervezésének és engedélyeztetésének összetett rendszerével.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált

Agrárminisztérium: Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált. (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 24-i ülésén vett részt, ahol az agrárminiszterek az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válsághelyzetről tárgyaltak. Miután Ukrajna a világ egyik legnagyobb exportőre, a háború következményei súlyos élelmezésbiztonsági problémákat okoznak, elsősorban a harmadik országokban. A kieső termelést pótolni kell, ezért az Európai Uniónak – mint a mezőgazdasági termékek nettó exportőrének – erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését. Ehhez azonban elengedhetetlen az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményező intézkedések és kezdeményezések újragondolása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Feldman Zsolt a jelenlegi helyzetet elemezve az intézkedések újragondolásával kapcsolatba úgy fogalmazott: ez különösen igaz az elvárt zöld ambíciószintre és a Zöld Megállapodásban a mezőgazdaság számára meghatározott célokra, amelyek végrehajtása mértékadó szervezetek által készített tanulmányok szerint az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését vetítik előre. A jelenlegi válságos helyzetben nem kockáztathatjuk az élelmezésbiztonságot, ezért újra kell gondolni és az új helyzethez kell igazítani a gazdákkal szemben elvárt „zöld ambíciószintet” csakúgy, mint a Zöld Megállapodásban foglalt célokat – fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte, hogy ugyanezt a megközelítést kellene követni a nemrégiben bejelentett uniós válságtámogatások kapcsán is. Ezek felhasználását olyan környezeti fenntarthatósági feltételekhez köti az Unió, amely sok nehéz helyzetben lévő sertés- és baromfitartó számára elérhetetlenné teszik ezeket a támogatásokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra.

Fruitveb: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.  

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra. A magyar zöldség, és gyümölcs jó minőségű és egészséges. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem. Mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.

Ezekkel az írásokkal szemben a valóság az, hogy a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.

Mindezek fényében nem tudjuk elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentésekkel teli cikkeket. Azok félrevezetik a fogyasztót, és számottevő erkölcsi és anyagi károkat okoznak a tisztességes kertészek széles tömegének, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy – a káros időjárási hatások felszaporodása miatti növekvő termelési kockázatok, a munkaerőhiány és a termelési költségek jelentős növekedése ellenére – minőségi élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Forrás: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet

Tovább olvasom