Keressen minket

Mezőgazdaság

Szakkollégisták találkozója Debrecenben, agrárkutatók Katmanduban – GALÉRIÁVAL

Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba, akik a kar szakkollégiumainak tartottak egy beszámolót.

Közzétéve:

A Debreceni Egyetemen az orvosi, a természettudományi karokon keresztül az agrárkarig bezáróan, mindösszesen 16 szakkollégium koncentrálja a legkiválóbb egyetemi hallgatókat. Nagyon érdekes és példa nélküli, hogy két elit klub, két szakkollégium, egy karon belül működjön. Ebben országos viszonylatban is kiemelkedik a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – emelte ki a szakkollégisták szerdai találkozóján Prof. Dr. Nagy János, aki, mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója kapott meghívást az egyébként önszerveződő egyetemi diákkörbe.

Katmanduban a Debreceni Egyetem kutatói

Szakkollégiumok a debreceni „agráron”

Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakkollégiumi referense, az ülés előtt összefoglalta, hogy a két szakkollégium alapvetően önszerveződő körök. Természetesen az egyetemi hátteret Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése biztosítja, miközben a diákok szakmai támogatásába Dr. Veres Szilva tudományos-dékánhelyettes is bekapcsolódik.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szakkollégiumok igazgatói szintjén további nagy tapasztalatú kutatók vállaltak szerepet, például a Kerpely Kálmán Szakkollégium vonatkozásában Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Az Annapurna Természetvédelmi Terület bejáratánál, Nepálban.

Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, az Agro Jager Newsnak a rendezvény előtt hangsúlyozta, hogy a nepáli, katmandui Erasmus Plus szakmai mobilitás program mostani beszámolója, előadása nemcsak témájában különleges, hanem abban is, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése miatt most először találkozhattak, most először ült össze a két szakkollégium hallgatósága. Áprilistól kezdődően befejeződnek az online megbeszélések és üzemlátogatásokkal, szakmai programokkal folytatják a munkát.

Egy nepáli farm lejtős területei, csak teraszos művelés lehetséges.

Kapcsolat Nepállal. Így kezdődött…

Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba. Dr. Kövér László, a kar Állattani Tanszékének munkatársa mintegy 7 éve ismerkedett meg egy kanadai szakmai út alatt, egy, akkor Nepálból éppen hazatért, helyi kanadai vendégprofesszorral. A debreceni érdeklődésre Kanadából segítségünkre voltak, amely után Nepálban is érdeklődéssel fogadták a magyarokat. Bár az első évben, Nepál egyik súlyos földrengése után érkezett meg dr. Kövér László, de úgy tűnik, hogy elismerésre talált s azóta a nepáliak vezető kutatója is látogatást tett Debrecenben, majd a hallgatóit is elengedte.

Bojtor Csaba egyetemi tanársegéd és moderátor.

Erasmus Plus finanszírozással külföldön

Ezt a kapcsolatot fűzték tovább s most dr. Kövér László vezetésével, dr. Gyüre Péter, Bojtor Csaba és Illés Árpád tehetett egy szakmai látogatást Nepálban. A program tapasztalatai több vonatkozásban értékesek, hiszen a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai együttműködések során fontos kiemelni azt is, hogy rendkívül sok pályázati forrást lehet találni ahhoz, hogy a magyar kutatók, hallgatók kialakíthassák tudományterületüknek, érdeklődési körüknek megfelelő nemzetközi kapcsolataikat. Ehhez azonban fontos, hogy pályázzunk – emelte ki Illés Árpád egyetemi tanársegéd.

3270 méter magasan.

Ezeknek a programoknak a rövid, akár egy-két hetes támogatásától kezdődően, egészen a több hónapos projektek széles skálájáig bezáróan, változatos lehetőségeket kínálnak. Így akár a közeli Szerbia, amely Újvidék és Belgrád vonatkozásában nagyon értékes mezőgazdasági lehetőségei miatt, továbbá a jól képzett, az idegen nyelveket kiválóan beszélő szakemberei révén, fontos helyszíne az agrárkutatásoknak, miközben ugyanez a program képes eljuttatni a hallgatókat, kutatókat Izraelbe is, ahol többek között a világ legfejlettebb öntözési kutatásait, dróntechnikáit, egyáltalán a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatások élvonalát lehet megismerni.

Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa

Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa színes beszámolója, Nepál madárvilágát mutatta be. Az együttműködés jövőben tovább szélesedik, hiszen hamarosan két kutató és két doktorandusz hallgató is érkezik Debrecenbe.

 

Közlekedés Nepálban.

A szakkollégiumok elnökei: Brassó Dóra Lili és Rácz Dalma

Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke összefoglalta, hogy a nagy létszám és a kötetlenebb hangulat miatt választották a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi negyedében található Kazánházat, amely a kar hallgatóinak egyetemi klubja. Az elnök kiemelte, hogy látni kell azt is, hogy azok az egyetemisták, akik a szabadidejükben, órák után is hajlandók plusz ismereteket szerezni, érdeklődnek a világ felé: számukra olyan tartalommal kell megtölteni ezeket a rendezvényeket, amelyek inspirálják őket a tananyagon túli ismeretszerzésre.

Mintegy negyvenen vettek részt az előadáson, amelyre Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a meghívást.

Sokan, ahogy én is – meséli lapunknak – kikapcsolódásként tekintünk ezekre a programokra. Saját kutatási területem, a struccok zárttéri tartása, ugyan nagyon messze áll a Katmandui Egyetem Környezetvédelmi Intézetének céljaitól, de mindig vannak kapcsolódási pontok. Rácz Dalma, a Kerpely Kálmán Szakkollégium diákelnöke hozzátette még, hogy ezeken a programokon keresztül az egyetemisták jó példákat láthatnak és olyan szemléletmódokat ismerhetnek meg, amelyek az egyetem után, a kutatói pályán kiemelten fontosak lehetnek.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Kerpely Kálmán Szakkollégium, Bojtor Csaba, Brassó Dóra Lili, Rácz Dalmas és Dr. Gyüre Péter adjunktus

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

Mezőgazdaság

Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme

A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány

Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.

Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.

Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.

Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.

Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.

Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.

Gyökerek és lombok. Erdészportrék

A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.

A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.

Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH

A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.

A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.

A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.

A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg

A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára. 
•    Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
•    A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
•    A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
•    Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
•    Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
•    Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
•    Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
•    A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom

A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH

Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom