Keressen minket

Mezőgazdaság

Búzatermés a háború árnyékában

Debreceni Egyetem agrárkarán megrendezték a XXIX. Búzatanácskozást.

Közzétéve:

Debreceni Egyetem: A kenyérgabona hazai és világpiaci árának alakulása, a várható termésminőség és a búza tápanyagellátása volt a Debreceni Egyetemen rendezett XXIX. Búzatanácskozás témája. Az eseményen elhangzott: lesz elegendő búza Magyarországom, de a gabona rekordmagas ára az élelmiszerek jelentős drágulását fogja okozni a közeljövőben.

Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára. (Kép: Debreceni Egyetem)

Jelenleg csaknem 220-250 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. Az aszályos időszak miatt az idei búzatermés várhatóan elmarad a tavalyitól. A 2021-ben elért 5,9 tonnás országos termésátlaghoz képest, ebben az évben közel egytonnás termésátlag csökkenés várható – jelentette ki Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára a hétfőn megrendezett XXIX. Búzatanácskozáson.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója (Kép: Debreceni Egyetem)

Pepó Péter szerint a terméskiesés nem veszélyezteti hazánk gabonaellátását, hiszen a Magyarországon megtermelt 5 millió tonna búzából, mindössze 2,5 millió tonna kenyérgabonát használunk fel.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Az idei év termésének minőségét egyelőre nem lehet megjósolni. Figyelembe kell venni azonban azt, hogy egy stresszhelyzetben nevelkedett állomány mennyisége mellett a minőségével is probléma lehet. A termelők azonban sokat tehetnek a káros hatások mérséklésére. A búzatermesztés sikerét három tényező határozza meg: a környezet és az időjárás, a fajta kiválasztása, valamint az agrotechnika, a tápanyagellátás. A búzatanácskozás célja, hogy olyan új technikákat mutassunk be a gazdálkodók számára, amellyel jelentősen javíthatják a termelés hatékonyságát még ilyen környezeti tényezők mellett is – fejtette ki Pepó Péter.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a világ és a hazai piaci folyamatokat elemezve arról beszélt, hogy kritikus időszakot él át a búzatermelés a világpiacon.

A világon évente 790 millió tonna búzát termelnek. Az import- és exportfolyamatok során 150- 160 millió tonna gabona cserél gazdát, ebből az orosz, illetve az ukrán termelők 55- 58 millió tonna gabonát visznek a piacokra. Elsősorban a fejlődő országok importálnak tőlük. Az orosz- ukrán háború azonban pánikvásárlásokat okozott a világpiacon, amelynek árfelhajtó hatását mi is megérezzük – tette hozzá Lakatos Zoltán.

A búza tonnánkénti ára 2021-ben 62 ezer forint volt, most várhatóan eléri a 135 – 140 ezer forintot. Jelenleg 140 forint egy kiló búza felvásárlási ára, ez azonban azt jelenti, hogy a boltok polcaira 300 forint/kg-os áron kerülhet a liszt. A mintegy 40 százalékos áremelkedés júliustól várható, amely később jelentősen befolyásolja majd a malom-, valamint a sütőipar árait – hangsúlyozta a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A DE Böszörményi úti campusán megrendezett XXIX. Búzatanácskozáson szó volt még a tápanyagformák és adagok hatásáról és az őszi búza optimalizált tápanyagellátásáról is. A szakemberek megismerkedhettek a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén az egyetemen folyó búzakísérletek eredményeivel.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom