Mezőgazdaság
5 banánhéj, amin elcsúszhat a földvásárlás
Földvásárlásakor a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak. Érdemes tisztában lenni a részletekkel.
Föld Körüli Pálya: Mint bármilyen ingatlanvásárlási döntés, egy termőföld megvásárlása is egy alapos megfontolást igénylő, hosszú távra szóló befektetés. Ráadásul, mivel mind a termőföldek forgalmára, mind a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak, így különösen sok tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni, hogy sikeres legyen a földvásárlás és azt követően se érjen minket csalódás. Mostani bejegyzésünkben sorra vesszük azokat a feladatokat és szempontokat, amelyekre érdemes kiemelt figyelmet szentelni földvásárlás során és azt megelőzően.

Földvásárlásakor a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak. Érdemes tisztában lenni a részletekkel. (Őszibúza, aszályos körülmények között 2022. mácius 29-én. Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
1.) Aktuális tulajdoni lap és más hasznos adatbázisok
Hiába kecsegtető egy ingatlan hirdetése vagy az eladó ajánlása, ha komolyan felkelti az érdeklődésünket egy új tulajdonosra váró földterület, először mindenképpen ellenőrizzük annak tulajdoni lapját. Ügyfélkapus regisztrációval évente 2 db tulajdoni lapot ingyenesen, nem hiteles elektronikus tulajdoni lapot pedig már 1000 Ft/db áron meg tudunk tekinteni, ha ismerjük a helyrajzi számot. A tulajdoni lap szinte minden, az adásvételt alapvetően befolyásoló adatot tartalmaz, pl. a tulajdoni viszonyokról, az ingatlant érintő terhekről (pl. jelzálogjog, végrehajtási jog, stb.), esetleges szolgalmakról, vezetékjogokról, vagyis a föld értékét alapvetően befolyásoló tényezőkről. Az előzetes tájékozódást szolgálhatja még a földdel kapcsolatos agrártámogatások elérhetőségének előzetes vizsgálata, ezt a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePAR) tudjuk ingyenesen – szintén a helyrajzi szám ismeretében – ellenőrizni, a rendszer ezen a linken elérhető: https://mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu/#/ Ha pedig valamiért fontos, hogy megtudjuk, milyen közművek találhatók a kiszemelt földterület közelében, úgy azt is ellenőrizhetjük ingyenesen a https://www.e-epites.hu/e-kozmu oldalon, ügyfélkapus azonosítóval belépve, az adott helyrajzi számra rákeresve (ezen az oldalon az ingatlan környezete is jól látható, illetve viszonylag friss légifotókat is rávetíthetünk a felületre). Ha pedig erdőt szeretnénk vásárolni, annak adatait mindenképpen ellenőrizzük a szintén ingyenesen hozzáférhető, a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ linken elérhető adatbázisban, ahol a legkülönfélébb, az erdőkhöz kapcsolódó adatokat tudunk megtekinteni. Hasznos lehet a vágyott föld esetleges természetvédelmi oltalmának az ellenőrzése is (sajnos a védettség nem mindig szerepel a tulajdoni lapon, ettől még lehet egy ingatlan védett természeti terület), ezt a következő tematikus keresőben tudjuk ellenőrizni, az érintett település nevét a legördülő menüből kiválasztva: https://termeszetvedelem.hu/kereso/hrsz-kereso/.
2.) Megfelelő jogi segítség az adásvételhez
Termőföldre vonatkozó adásvételi szerződést csak ügyvéd által ellenjegyzett formában lehet érvényesen megkötni. Vagyis keresnünk kell egy – lehetőség szerint az adott szakterületen jártas – ügyvédet, aki megfelelő tartalommal és formai követelmények szerint képes elkészíteni az adásvételi szerződést. De az ügyvéd feladatai itt még messze nem érnek véget, hiszen szerencsés esetben a közel 300 napos adásvételi folyamat során végig „elkísér” minket, nyomon követi a szerződés útját és folyamatosan tájékoztat az elővásárlói jelentkezésekről, az egyes hatósági, agrárkamarai döntésekről és minden olyan tényezőről, ami fontos lehet az eladás során. Vevőként jellemzően nekünk kell gondoskodnunk az ügyvédről az adásvételhez és a fentiek miatt javasolt, hogy ne csak az ügyvédi munkadíj mértéke alapján döntsünk egy-egy jogi szakember mellett, hiszen egy termőföld adásvétel – ha megfelelő szakmai színvonalon zajlik – egy komplex jogi támogatást igénylő és több hónapos folyamat.
3.) Elővásárlói ranghely meghatározása
Az előző pontban leírtakkal annyiban függ össze, hogy már ehhez is érdemes egy hozzáértő, tapasztalt jogi szakember segítségét kérni. Az elővásárlási ranghelyet mindig a vevő személye, aktuális helyzete (üzemközpontja, életkora, esetleges állatállománya, stb.) és a megvásárolni tervezett föld viszonylatában kell meghatározni és nem mellesleg magába az adásvételi szerződésbe is bele kell foglalni, hiszen más érdeklődők ehhez képest tudják meghatározni saját elővásárlási ranghelyüket. Az elővásárlási ranghely pontos és mielőbbi meghatározása azért is fontos, mert akár magát a vásárlási döntést is befolyásolhatja, hiszen ha egy relatíve nagy földforgalommal bíró helyen vásárolnánk és nincs előkelő ranghelyünk, az valószínűsíti, hogy akár több elővásárló-jelölt is meg tud majd előzni minket a rangsorban.
4.) Az adásvétellel járó összes költség kiszámítása
Ne feledjük, hogy a vételár csak egy összetevője a földvásárlás költségeinek. Emellett vevőként számolnunk kell még olyan díjakkal is, mint az ügyvédi közreműködés költsége, a földhivatali eljárás díja (jelenleg alapesetben 6600 Ft ingatlanonként), valamint az esetleges vagyonszerzési illeték költsége. Annak is érdemes utánanézni, hogy kell-e valamilyen helyi adót fizetni a megvásárolni fizetett föld után, ami szintén a kiadásainkat növelheti. Ugyanígy, a használat formájától és a gazdálkodási formától függően érdemes a földből származó jövedelmeinket esetlegesen terhelő személyi jövedelemadót is előzetesen kalkulálni. Emellett további állandó költségként jelentkezhet akár már a birtokba lépéstől a mezőgazdasági biztosítás díja vagy akár a terület öntözésével járó kiadások is. Ha pedig hitelt vennénk igénybe a földvásárláshoz, akkor javasolt már az adásvételi szerződés megkötése előtt egyeztetni a hitelt nyújtó pénzintézettel és felmérni a hitel felhasználásával összefüggő feltételeket és költségeket is.
5.) Földhasznosítás hosszú távon
A földtulajdon-szerzés általában egy hosszú távra szóló döntés, ezért érdemes jó előre átgondolni a tervezett hasznosítási módot mind a bevételeink és költségeink tervezése, mind saját földművelési tevékenységünk szempontjából. Teljesen máshogy alakulnak pl. az előző pontban említett adózási kötelezettségek egy hosszú távra haszonbérbe bérbeadott terület és egy, a tulajdonos által megművel föld esetén. Az erdők kapcsán az üzemtervi előírások alapvetően meghatározzák a művelés peremfeltételeit, de ehhez képest is több gazdálkodási döntést meg kell hozni, pl. harmadik személy bevonásáról és annak formájáról a gazdálkodásba. Érdemes a tervezett földhasználati módozatot idejében összehangolni az egyéb gazdálkodási terveinkkel (pl. állatlétszám várható jövőbeni növekedése miatt elemelkedő takarmány-szükséglet, stb.) és a meglévő partneri szerződéseinkkel is. 2023. január 1-jétől pedig felmerülhet a majdani gazdaságátadás kérdéskörének időben történő rendezése is, amely szintén érinti a tulajdonunkban álló földek sorsát is, de erről részletesen majd egy későbbi posztban értekezünk.
Fontos tehát, hogy időben vizsgáljuk meg a földvásárlás lehetséges kockázatait, mérjük fel az azzal járó összes költséget, tervezzünk minél hosszabb távra a hasznosítási stratégiánkkal és időben kérjünk megfelelő jogi segítséget egy tapasztalt szakembertől, mindezek hozzásegíthetnek a megfelelő földvásárlási döntéshez és így minimalizálhatjuk a ránk váró kockázatokat.
Forrás: Föld Körüli Pálya
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


