Keressen minket

Mezőgazdaság

Izraeli szakértő: nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül

Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált…

Közzétéve:

Neokohn: Izraelben a fogyasztásra szánt búzatermékeinek felét és takarmányának egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – írja a JNS.

Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált… (Kép: Pixabay)

A nemzeti élelmiszerbiztonság problémája, amely korábban is már foglalkoztatta a szakembereket, a covid-járvány okozta ellátási zavarokkal kezdett behatolni a világ köztudatába, de Oroszország Ukrajnával vívott háborúja az, ami igazán ébresztőül hatott a kormányokra. Ukrajna Oroszországgal együtt a búza 27%-át, napraforgóolaj és napraforgómag 53%-át szállítja a világ országainak. Míg egyes országok, mint például az Egyesült Államok, jól kidolgozott élelmezési stratégiákkal rendelkeznek, Izrael nem. Szakértők a JNS-nek elmondták, hogy hiányzik a stratégiai tervezés, rossz koordináció. Arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább tétlenkedik az izraeli a kormány, annál rosszabb lesz a helyzet.

„Az áraink még csak most kezdenek emelkedni. Hacsak a háború nem ér véget gyorsan – és nem úgy néz ki, hogy ennek gyorsan vége lesz -, akkor a világon mindenki a társadalmán belül és az államok közötti versenyben fog küzdeni az élelmiszerért” – mondta a JNS-nek Aron Troen, a jeruzsálemi Héber Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi iskolájának professzora.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának március 16-i értékelése szerint „a válság hatása az élelmiszerfronton különösen aggasztó. Egyes országok különösen függnek az Orosz Föderációból és Ukrajnából érkező agrár-élelmiszeripari árucikkektől”. A jelentés konkrétan Törökországot, Kínát és Indiát sorolta fel.

Izrael esetében a JNS-nek a mezőgazdasági minisztérium által megadott számok szerint a fogyasztásra szánt búzatermékek felét és az állati takarmányok egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából szállítják. A minisztérium március 3-i közleménye szerint a minisztérium a helyzet magaslatán áll.

„Körülbelül egy hónappal ezelőtt az importőrök elkezdtek felkészülni arra, hogy alternatív forrásokat találjanak ezeknek a termékeknek a beszerzésére, amint erre igény mutatkozik. Emellett a gazdaság fő szereplőinek kezében van egy jelentős mennyiségű készlet is.

Mindez azon túlmenően, hogy Izrael rendszeresen tart fenn vészkészleteket, mind állati takarmányból, mind pedig az élelmezési célra szánt búzából” – nyilatkozták.

A válságra reagálva Merav Michaeli izraeli közlekedési miniszter elrendelte, hogy a gabonát és takarmányt szállító teherhajók egy hónapig elsőbbséget élvezzenek az izraeli kikötőkben történő kirakodáskor.

„Az izraeli mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen gabona és takarmány gyors bejuttatása érdekében tett lépések biztosítják, hogy az izraeli élelmiszerbiztonságot a világban bekövetkező változások ellenére is fenntartsuk” – mondta Michaeli.

Troen szerint a vészhelyzetekkel való foglalkozás, akkor amikor azok megjelennek, nem elégséges. „Amire szükség van, az egy nemzeti stratégiai terv az élelmezési rendszerünk számára” – mondta.

A terv biztosítaná, hogy Izrael olyan élelmiszerrendszert tartson fenn, amely képes ellenállni a világpiacot érő sokkhatásoknak; megvédi Izrael hazai mezőgazdasági termelését; és garantálja, hogy minden izraeli megengedhesse magának az alapvető, kiegyensúlyozott táplálkozást.

Az izraeli szakértők által előterjesztett javaslatok között szerepel az élelmiszer-pazarlás és az elöregedő mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi réteg problémájának kezelése. Troen szerint az izraeli gazdák átlagéletkora 60 és 65 év között van.

„Ha nem pótoljuk ezeket a gazdákat, nem lesz, aki helyben állítson elő élelmiszert” – magyarázta Troen.

„Más országoknak vannak élelmiszerterveik, élelmiszer-stratégiáik – például az Egyesült Királyságnak, Ausztráliának. Az Egyesült Államoknak van egy nagyon jól kidolgozott és fejlett stratégiája.

Tehát nekünk is el kell végeznünk ezt a munkát” – mondta. Nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül.

Dorit Adler, az izraeli nemzeti élelmezésbiztonságot szorgalmazó szervezet, az Izraeli Fórum a Fenntartható Táplálkozásért irányítóbizottságának vezetője egyetértett azzal, hogy egy nemzeti terv elengedhetetlen, és a JNS-nek elmondta, hogy az izraeli minisztériumok a kirakós játéknak csak a saját kis részükre összpontosítanak, „és sok esetben a szabályozások ellentmondanak egymásnak”.

Adler ezért javasolja, hogy a meglévő Nemzeti Táplálkozásbiztonsági Tanácsot emeljék az izraeli Nemzeti Gazdasági Tanács és a Nemzetbiztonsági Tanács szintjére, amelyek székhelye a Miniszterelnöki Hivatalban van.

„Nem kevésbé fontos, mint ezek a testületek. Nincs nemzetbiztonság táplálkozásbiztonság nélkül” – mondta Adler.

Annak illusztrálására, hogy Izraelnek milyen fontosságot kell tulajdonítania az élelmezésbiztonságnak, olyan országokra mutat rá, mint Kína, amely földeket vásárol Afrikában, hogy biztosítsa az elegendő élelmiszerellátást. (Egy kínai vállalat 2014-ben megvásárolta a Tnuva izraeli tejipari konglomerátumot is.)

„A világon mindössze nyolc ország van, amely gabonát exportál, és több mint 100, amely gabonát importál.

Mi a 100 importáló közé tartozunk, és ha Kínával versenyzünk, akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy nem tudunk mindent importálni, amire szükségünk van” – magyarázta Adler.

A covid és az ukrajnai háború miatt Adler szerint nem sok kell ahhoz, hogy a világ élelmiszerellátása komoly válságba kerüljön.

„Sajnos úgy tűnik, hogy egy válság kell ahhoz, hogy felrázza a döntéshozókat. Még most sem vagyok biztos benne, hogy ez elég volt” – mondta Adler.

Troen is figyelmeztetett: „A népességünk meg fog duplázódni. Izraelben 2050-re 20 millió ember lesz. Mit fognak enni? És mi történik, ha ennyire függünk másoktól?

Tényleg annyira sebezhetőek akarunk lenni geopolitikai szempontból, hogy még egy ukrajnai háború nélkül sincs elég élelmünk?” – tette fel a kérdést.

Adler azonban továbbra is bizakodó, hogy még van idő.

„Szerintem még mindig jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy egészséges és fenntarthatóvá alakítsuk át az élelmiszerrendszerünket, ha most erőfeszítéseket teszünk érte” – mondta.

Forrás: Nekohn

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom