További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált…
Neokohn: Izraelben a fogyasztásra szánt búzatermékeinek felét és takarmányának egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – írja a JNS.
A nemzeti élelmiszerbiztonság problémája, amely korábban is már foglalkoztatta a szakembereket, a covid-járvány okozta ellátási zavarokkal kezdett behatolni a világ köztudatába, de Oroszország Ukrajnával vívott háborúja az, ami igazán ébresztőül hatott a kormányokra. Ukrajna Oroszországgal együtt a búza 27%-át, napraforgóolaj és napraforgómag 53%-át szállítja a világ országainak. Míg egyes országok, mint például az Egyesült Államok, jól kidolgozott élelmezési stratégiákkal rendelkeznek, Izrael nem. Szakértők a JNS-nek elmondták, hogy hiányzik a stratégiai tervezés, rossz koordináció. Arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább tétlenkedik az izraeli a kormány, annál rosszabb lesz a helyzet.
„Az áraink még csak most kezdenek emelkedni. Hacsak a háború nem ér véget gyorsan – és nem úgy néz ki, hogy ennek gyorsan vége lesz -, akkor a világon mindenki a társadalmán belül és az államok közötti versenyben fog küzdeni az élelmiszerért” – mondta a JNS-nek Aron Troen, a jeruzsálemi Héber Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi iskolájának professzora.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának március 16-i értékelése szerint „a válság hatása az élelmiszerfronton különösen aggasztó. Egyes országok különösen függnek az Orosz Föderációból és Ukrajnából érkező agrár-élelmiszeripari árucikkektől”. A jelentés konkrétan Törökországot, Kínát és Indiát sorolta fel.
Izrael esetében a JNS-nek a mezőgazdasági minisztérium által megadott számok szerint a fogyasztásra szánt búzatermékek felét és az állati takarmányok egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából szállítják. A minisztérium március 3-i közleménye szerint a minisztérium a helyzet magaslatán áll.
„Körülbelül egy hónappal ezelőtt az importőrök elkezdtek felkészülni arra, hogy alternatív forrásokat találjanak ezeknek a termékeknek a beszerzésére, amint erre igény mutatkozik. Emellett a gazdaság fő szereplőinek kezében van egy jelentős mennyiségű készlet is.
Mindez azon túlmenően, hogy Izrael rendszeresen tart fenn vészkészleteket, mind állati takarmányból, mind pedig az élelmezési célra szánt búzából” – nyilatkozták.
A válságra reagálva Merav Michaeli izraeli közlekedési miniszter elrendelte, hogy a gabonát és takarmányt szállító teherhajók egy hónapig elsőbbséget élvezzenek az izraeli kikötőkben történő kirakodáskor.
„Az izraeli mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen gabona és takarmány gyors bejuttatása érdekében tett lépések biztosítják, hogy az izraeli élelmiszerbiztonságot a világban bekövetkező változások ellenére is fenntartsuk” – mondta Michaeli.
Troen szerint a vészhelyzetekkel való foglalkozás, akkor amikor azok megjelennek, nem elégséges. „Amire szükség van, az egy nemzeti stratégiai terv az élelmezési rendszerünk számára” – mondta.
A terv biztosítaná, hogy Izrael olyan élelmiszerrendszert tartson fenn, amely képes ellenállni a világpiacot érő sokkhatásoknak; megvédi Izrael hazai mezőgazdasági termelését; és garantálja, hogy minden izraeli megengedhesse magának az alapvető, kiegyensúlyozott táplálkozást.
Az izraeli szakértők által előterjesztett javaslatok között szerepel az élelmiszer-pazarlás és az elöregedő mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi réteg problémájának kezelése. Troen szerint az izraeli gazdák átlagéletkora 60 és 65 év között van.
„Ha nem pótoljuk ezeket a gazdákat, nem lesz, aki helyben állítson elő élelmiszert” – magyarázta Troen.
„Más országoknak vannak élelmiszerterveik, élelmiszer-stratégiáik – például az Egyesült Királyságnak, Ausztráliának. Az Egyesült Államoknak van egy nagyon jól kidolgozott és fejlett stratégiája.
Tehát nekünk is el kell végeznünk ezt a munkát” – mondta. Nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül.
Dorit Adler, az izraeli nemzeti élelmezésbiztonságot szorgalmazó szervezet, az Izraeli Fórum a Fenntartható Táplálkozásért irányítóbizottságának vezetője egyetértett azzal, hogy egy nemzeti terv elengedhetetlen, és a JNS-nek elmondta, hogy az izraeli minisztériumok a kirakós játéknak csak a saját kis részükre összpontosítanak, „és sok esetben a szabályozások ellentmondanak egymásnak”.
Adler ezért javasolja, hogy a meglévő Nemzeti Táplálkozásbiztonsági Tanácsot emeljék az izraeli Nemzeti Gazdasági Tanács és a Nemzetbiztonsági Tanács szintjére, amelyek székhelye a Miniszterelnöki Hivatalban van.
„Nem kevésbé fontos, mint ezek a testületek. Nincs nemzetbiztonság táplálkozásbiztonság nélkül” – mondta Adler.
Annak illusztrálására, hogy Izraelnek milyen fontosságot kell tulajdonítania az élelmezésbiztonságnak, olyan országokra mutat rá, mint Kína, amely földeket vásárol Afrikában, hogy biztosítsa az elegendő élelmiszerellátást. (Egy kínai vállalat 2014-ben megvásárolta a Tnuva izraeli tejipari konglomerátumot is.)
„A világon mindössze nyolc ország van, amely gabonát exportál, és több mint 100, amely gabonát importál.
Mi a 100 importáló közé tartozunk, és ha Kínával versenyzünk, akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy nem tudunk mindent importálni, amire szükségünk van” – magyarázta Adler.
A covid és az ukrajnai háború miatt Adler szerint nem sok kell ahhoz, hogy a világ élelmiszerellátása komoly válságba kerüljön.
„Sajnos úgy tűnik, hogy egy válság kell ahhoz, hogy felrázza a döntéshozókat. Még most sem vagyok biztos benne, hogy ez elég volt” – mondta Adler.
Troen is figyelmeztetett: „A népességünk meg fog duplázódni. Izraelben 2050-re 20 millió ember lesz. Mit fognak enni? És mi történik, ha ennyire függünk másoktól?
Tényleg annyira sebezhetőek akarunk lenni geopolitikai szempontból, hogy még egy ukrajnai háború nélkül sincs elég élelmünk?” – tette fel a kérdést.
Adler azonban továbbra is bizakodó, hogy még van idő.
„Szerintem még mindig jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy egészséges és fenntarthatóvá alakítsuk át az élelmiszerrendszerünket, ha most erőfeszítéseket teszünk érte” – mondta.
Forrás: Nekohn
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV