Mezőgazdaság
Izraeli szakértő: nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül
Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált…
Neokohn: Izraelben a fogyasztásra szánt búzatermékeinek felét és takarmányának egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – írja a JNS.
Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált… (Kép: Pixabay)
A nemzeti élelmiszerbiztonság problémája, amely korábban is már foglalkoztatta a szakembereket, a covid-járvány okozta ellátási zavarokkal kezdett behatolni a világ köztudatába, de Oroszország Ukrajnával vívott háborúja az, ami igazán ébresztőül hatott a kormányokra. Ukrajna Oroszországgal együtt a búza 27%-át, napraforgóolaj és napraforgómag 53%-át szállítja a világ országainak. Míg egyes országok, mint például az Egyesült Államok, jól kidolgozott élelmezési stratégiákkal rendelkeznek, Izrael nem. Szakértők a JNS-nek elmondták, hogy hiányzik a stratégiai tervezés, rossz koordináció. Arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább tétlenkedik az izraeli a kormány, annál rosszabb lesz a helyzet.
„Az áraink még csak most kezdenek emelkedni. Hacsak a háború nem ér véget gyorsan – és nem úgy néz ki, hogy ennek gyorsan vége lesz -, akkor a világon mindenki a társadalmán belül és az államok közötti versenyben fog küzdeni az élelmiszerért” – mondta a JNS-nek Aron Troen, a jeruzsálemi Héber Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi iskolájának professzora.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának március 16-i értékelése szerint „a válság hatása az élelmiszerfronton különösen aggasztó. Egyes országok különösen függnek az Orosz Föderációból és Ukrajnából érkező agrár-élelmiszeripari árucikkektől”. A jelentés konkrétan Törökországot, Kínát és Indiát sorolta fel.
Izrael esetében a JNS-nek a mezőgazdasági minisztérium által megadott számok szerint a fogyasztásra szánt búzatermékek felét és az állati takarmányok egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából szállítják. A minisztérium március 3-i közleménye szerint a minisztérium a helyzet magaslatán áll.
„Körülbelül egy hónappal ezelőtt az importőrök elkezdtek felkészülni arra, hogy alternatív forrásokat találjanak ezeknek a termékeknek a beszerzésére, amint erre igény mutatkozik. Emellett a gazdaság fő szereplőinek kezében van egy jelentős mennyiségű készlet is.
Mindez azon túlmenően, hogy Izrael rendszeresen tart fenn vészkészleteket, mind állati takarmányból, mind pedig az élelmezési célra szánt búzából” – nyilatkozták.
A válságra reagálva Merav Michaeli izraeli közlekedési miniszter elrendelte, hogy a gabonát és takarmányt szállító teherhajók egy hónapig elsőbbséget élvezzenek az izraeli kikötőkben történő kirakodáskor.
„Az izraeli mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen gabona és takarmány gyors bejuttatása érdekében tett lépések biztosítják, hogy az izraeli élelmiszerbiztonságot a világban bekövetkező változások ellenére is fenntartsuk” – mondta Michaeli.
Troen szerint a vészhelyzetekkel való foglalkozás, akkor amikor azok megjelennek, nem elégséges. „Amire szükség van, az egy nemzeti stratégiai terv az élelmezési rendszerünk számára” – mondta.
A terv biztosítaná, hogy Izrael olyan élelmiszerrendszert tartson fenn, amely képes ellenállni a világpiacot érő sokkhatásoknak; megvédi Izrael hazai mezőgazdasági termelését; és garantálja, hogy minden izraeli megengedhesse magának az alapvető, kiegyensúlyozott táplálkozást.
Az izraeli szakértők által előterjesztett javaslatok között szerepel az élelmiszer-pazarlás és az elöregedő mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi réteg problémájának kezelése. Troen szerint az izraeli gazdák átlagéletkora 60 és 65 év között van.
„Ha nem pótoljuk ezeket a gazdákat, nem lesz, aki helyben állítson elő élelmiszert” – magyarázta Troen.
„Más országoknak vannak élelmiszerterveik, élelmiszer-stratégiáik – például az Egyesült Királyságnak, Ausztráliának. Az Egyesült Államoknak van egy nagyon jól kidolgozott és fejlett stratégiája.
Tehát nekünk is el kell végeznünk ezt a munkát” – mondta. Nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül.
Dorit Adler, az izraeli nemzeti élelmezésbiztonságot szorgalmazó szervezet, az Izraeli Fórum a Fenntartható Táplálkozásért irányítóbizottságának vezetője egyetértett azzal, hogy egy nemzeti terv elengedhetetlen, és a JNS-nek elmondta, hogy az izraeli minisztériumok a kirakós játéknak csak a saját kis részükre összpontosítanak, „és sok esetben a szabályozások ellentmondanak egymásnak”.
Adler ezért javasolja, hogy a meglévő Nemzeti Táplálkozásbiztonsági Tanácsot emeljék az izraeli Nemzeti Gazdasági Tanács és a Nemzetbiztonsági Tanács szintjére, amelyek székhelye a Miniszterelnöki Hivatalban van.
„Nem kevésbé fontos, mint ezek a testületek. Nincs nemzetbiztonság táplálkozásbiztonság nélkül” – mondta Adler.
Annak illusztrálására, hogy Izraelnek milyen fontosságot kell tulajdonítania az élelmezésbiztonságnak, olyan országokra mutat rá, mint Kína, amely földeket vásárol Afrikában, hogy biztosítsa az elegendő élelmiszerellátást. (Egy kínai vállalat 2014-ben megvásárolta a Tnuva izraeli tejipari konglomerátumot is.)
„A világon mindössze nyolc ország van, amely gabonát exportál, és több mint 100, amely gabonát importál.
Mi a 100 importáló közé tartozunk, és ha Kínával versenyzünk, akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy nem tudunk mindent importálni, amire szükségünk van” – magyarázta Adler.
A covid és az ukrajnai háború miatt Adler szerint nem sok kell ahhoz, hogy a világ élelmiszerellátása komoly válságba kerüljön.
„Sajnos úgy tűnik, hogy egy válság kell ahhoz, hogy felrázza a döntéshozókat. Még most sem vagyok biztos benne, hogy ez elég volt” – mondta Adler.
Troen is figyelmeztetett: „A népességünk meg fog duplázódni. Izraelben 2050-re 20 millió ember lesz. Mit fognak enni? És mi történik, ha ennyire függünk másoktól?
Tényleg annyira sebezhetőek akarunk lenni geopolitikai szempontból, hogy még egy ukrajnai háború nélkül sincs elég élelmünk?” – tette fel a kérdést.
Adler azonban továbbra is bizakodó, hogy még van idő.
„Szerintem még mindig jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy egészséges és fenntarthatóvá alakítsuk át az élelmiszerrendszerünket, ha most erőfeszítéseket teszünk érte” – mondta.
Forrás: Nekohn
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
Fotó: Pixabay
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK
Kapitális csukát akasztottak
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
Meddig emelkedik még a banán ára?
Műanyag helyett hagymahéj?
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Életbika
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
