További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
AKI: Az időjárás 2021-ben is nagymértékben befolyásolta a mezőgazdaságban a növénytermelési ágazatnövénykultúráinak hozamait. A helyi károk és az aszály intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja.
A piaci szereplők különösen a jégkár elleni biztosítástkötötték meg inkább a szolgáltatóknál, de népszerűek a viharkár elleni biztosítások is.Az országos középhőmérséklet 2021-ben mintegy 0,1 °C-kal múlta felül az 1991–2020-as éghajlatinormál átlagot, és 10,84 °C-os középhőmérsékleti értéket hozott. A nyár folyamán komoly hőségperiódusokat tapasztalhattunk 2021-ben, hőségnapból (Tmax ≥ 30 °C) országos átlagban a normálnál (29 nap)jóval többet, 42 napot mértek.
A forró napok száma (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban a normálnál (3 nap)5 nappal több volt. 2021 nyarán az Alföld déli részén, Békés megyében 30-35 hőhullámos nap fordult elő,míg Kübekházán összesen 66 hőségnapot jegyeztek fel. A 2021-es nyár legmagasabb hőmérsékletét(40,2 Celsius-fokot) július 8-án Adonyban mérték.
A mezőgazdasági jég- és viharkárok közös jellemzője, hogy sok tájegységben előfordultak, de viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzív formában. A 2021-es évben is többször tapasztalhattuk a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat. A jégelhárító (JÉGER-3. pillér) rendszer 2021-ben isaktívan részt vett a jégeső okozta károk csökkentésében.Április 2-án hideg, sarkvidéki eredetű légtömegek érték el hazánkat, a lehűlésnek köszönhetően éjszakánként többfelé fagyott, majd 6-án egy újabb hidegfront érkezett, melyet országszerte fagyos éjszakákkövettek, néhol –10 °C-hoz közeli hőmérsékletekkel. Május 2-án, 2021-ben először nagyobb területen25 °C fölé emelkedett a hőmérséklet. Ezt követően északnyugat felől markáns hidegfront érte el az országot, 4-én Zabaron új országos napi minimumhőmérséklet-rekordot, –3,5 °C mértek. Május 10–12. közöttnéhány napra ismét nyárias időben volt részünk, majd a 13-án átvonult hidegfrontot követően a hónapmásodik fele végig gyakori frontátvonulásokkal és az átlagosnál hűvösebb idővel telt. Ez nem tett jót agyümölcsültetvényeknek, ezek közül elsősorban a kajszi, a meggy és az őszibarack szenvedett jelentősfagykárokat.
A 2021-es év sorozatban a harmadik év volt, ahol a tavaszi fagyok komoly károkat okoztak,amely jelentős bevételkiesést eredményezett a gazdálkodók számára és árnövekedést tapasztalhattunka fogyasztói oldalról. Az ország jelentős részét 10-12 °C-nál magasabb éves középhőmérsékletek jellemezték 2021-ben (3. és 4. ábra). Szeged, Budapest és Pécs környékén 12 °C fölé emelkedett az éviközéphőmérséklet. A Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység legmagasabban fekvő régióiban az évi átlag7 °C alatt maradtAz országos évi csapadékösszeg 2021-ban 514 mm volt, ami 101 mm-rel kevesebb az előző évhez képest. A 2021-es évben négy hónapban hullott az átlagosnál több csapadék. Legszárazabbnak március,június, szeptember és október hónapok bizonyultak, ugyanis több mint 50 százalékkal maradtak el a havicsapadékösszegek a sokéves átlagtól. 2021 júniusa extrém száraz időjárású volt, 1901 óta a legszárazabb. A kevés csapadék területi és időbeli eloszlása szélsőségesen alakult. A júniusi csapadékösszegországos átlagban 16,2 mm volt, amely a sokévi átlagnak 23 százaléka. A nyár folyamán heves záporok,zivatarok (volt, hogy tojás nagyságú jégverés kísértében, jelentős károkat okozva) és a nagy meleg váltották egymást. Júliusban különösen csapadékos időjárás jellemezte a Dráva menti síkságot, a Kisalföldetés a főváros térségét. A havi legnagyobb csapadékösszeget Páprád településen mérték, 174,1 mm-t. Azőszi csapadékhiány nem volt jó hatással a növénytermesztésre, azon belül is a gabona vetésére. Erdőtelken július 2-án 24 óra alatt özönvízszerűen, összesen 94,3 mm csapadék hullott, ami több mint egy teljeshónap csapadékmennyisége.
A legmagasabb csapadékösszeg 760 mm (Miskolc-Jávorkút), a legalacsonyabb 359,7 mm (Jászladány) volt 2021-ben (5. és 6. ábra).Az ország nagyrészén az évi csapadékösszeg 350–550 mm között alakult, térbeli eloszlása részbentükrözte a domborzati adottságok hatását. A délnyugati határszélen és az ország északnyugati területeinhullott a legtöbb csapadék, itt előfordultak 600 mm-t meghaladó területek is.
A legmagasabb évi csapadékösszeget (760 mm) 2021-ben Miskolc, Jávorkút állomáson összegezték. A legszárazabb az Alföld volt,ahol 350–450 mm között alakult az éves csapadékmennyiség. A legkisebb évi csapadékösszeget a JászNagykun-Szolnok megyei Jászladány állomáson jegyezték fel, ahol mindössze 359,7 mm hullott egészévben.
Forrás: Agrárközgazdasági Intézet. MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOK. 2022 VI. évfolyam, 1. szám, 7-8.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV