Keressen minket

Mezőgazdaság

Az uniós csatlakozás óta nem volt ennyi vidékfejlesztési támogatás

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Agrárminisztérium: A Vidékfejlesztési Programról és azon belül a precíziós géppályázat tapasztalatairól tartott előadást Viski József az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének közgyűlésén, Gödöllőn.

A Vidékfejlesztési Programban 2023 és 2027 között 2800 milliárd forint fog rendelkezésre fog állni. (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

A helyettes államtitkára az eseményen felidézte, hogy a kormány 80 százalékra emelte a nemzeti társfinanszírozást a korábbi 17 százalékról, amelynek köszönhetően a Vidékfejlesztési Program pénzügyi kerete jelentősen megnőtt. A 2007-2013-as időszakban 1550, 2014-2020-ban 1400, a 2021-2022-es időszakban 1500 milliárd forint, összességében 2027-ig 4265 milliárd forint jut vidékfejlesztésre – mondta Viski József. Hozzátette: a beruházási pályázatokra 1600 milliárd forintnyi igény érkezett be, amely 500 milliárddal több az meghirdetettnél, ezért megemelte a tárca az egyes pályázatok keretösszegeit.

Viski József szavai szerint a Vidékfejlesztési Program 2014-2022-es időszakában összesen bő 2900 milliárd forint áll rendelkezésre. Közel 300 ezer támogatott kérelem van az elmúlt 8 évben a Vidékfejlesztési Programban, eddig 2865 milliárd forintnyi forrásra tettünk már kötelezettségvállalást, lényegében a program keretösszege elfogyott – tette hozzá. A kifizetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy 200 milliárd forint híján a 2014-20-as forrásokat ki is fizették a kedvezményezetteknek. A helyettes államtitkár szerint vannak közel 100 százalékban elbírált támogatási konstrukciók, a később benyújtott tavaly év végi és idei benyújtású pályázatok esetén pedig legkésőbb ősszel születnek meg a támogatói döntések – hangsúlyozta. Az átmeneti források biztosították számunkra, hogy nagy összegű pályázatokat tudtunk kiírni, emeltük a keretösszeget és az adható maximális támogatás összegét is – egészítette ki szavait.

Az átmeneti források helyzetével, illetve a társfinanszírozás emelésével kapcsolatban kifejtette, hogy több mint 1000 milliárd forintnyi beruházási támogatás és 450 milliárdnyi agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodást segítő támogatás kihelyezésre történt meg a piacra az elmúlt hetekben. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ilyen mértékű támogatással az uniós csatlakozás óta nem tudtunk szolgálni a magyar gazdáknak. Bízom abban, hogy a források hasznosulni is tudnak majd – tette hozzá. A kihívásokkal kapcsolatban felidézte, hogy tavaly és az idei évben az Agrárminisztérium segítséget nyújt a megvalósítási határidők meghosszabbításával, illetve az építőipari árak emelkedéséből adódó többletköltségek kompenzálásával.

A precíziós gazdálkodás területén a 100 milliárd forintos géptámogatási keretösszeget közel a duplájára kellett emelni, mert közel háromezer támogatási kérelem érkezett be. Ezek közül több mint 2200-ról született támogató jellegű döntés és az 1 százalékot sem éri el az elutasítottak száma.

A Vidékfejlesztési Programban 2023 és 2027 között 2800 milliárd forint fog rendelkezésre fog állni – zárta szavait Viski József.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Tovább kell erősíteni a magyar-francia kapcsolatokat

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminiszter hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elkötelezettek vagyunk a magyar-francia agrárszakmai, politikai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Fotó: Fekete István

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk jó kapcsolatot ápol szakmai és agrárpolitikai szinten is Franciaországgal. A magyar és a francia gazdák érdeke egybeesik, ezért számunkra mindig nagyon fontos támpontot jelent a francia vélemény.

Fotó: Fekete István

A miniszter kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború kezdetekor zár alá kerültek az ukrán kikötők, ezért az ukrán gabona hagyományos útvonalán, a hagyományos piacaira nem tudott eljutni, ezért jött létre a szolidaritási folyosó, ami viszont nem  az eredeti céljának megfelelően működik. A szárazföldi szállítás sokkal drágább, mint a vízi, ezért a gabona a határ menti országokban ragadt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar gabonánál az ukrán mezőgazdasági termékeket lényegesen olcsóbban lehet megvenni, ami miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, a gazdák pedig ellehetetlenülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU távolabbi részein ez nem érezhető annyira, mert a magas szállítási költségek miatt ott már nem jelentkezik árelőny.  Ukrajna termelési körülményei eltérőek, a termelőknek más követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodóknak. Ha ezeket a termékeket kontroll nélkül beengedi az európai közösség a piacaira, akkor az alapjaiban alakítja át a teljes agrárgazdaságot. Hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni – tette hozzá. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítása érdekében. Kifejtette, európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Brüsszel, bár tett lépéseket, de a probléma nem az érintett tagállamoknak adott támogatással oldható meg. Az EU-nak olyan rendszert lenne szükséges kialakítania, és ahhoz forrást biztosítania, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termények elhagyhassák a frontországokat és eljuthassanak a hagyományos felvevőpiacokra.

A megbeszélés keretében szóba kerültek még a szőlő és a bor tekintetében a mezőgazdasági és élelmiszeripari földrajzi árujelzők, az agrárszakképzés terén az együttműködés erősítésének lehetősége, valamint a növényvédőszer-használat kérdése is. A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyetért azzal, hogy uniós szinten csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de a döntéshez szükséges tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetni az élelmiszerekért. Az Európai Bizottság fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó csökkentési javaslata nem vette figyelembe az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Nagy István a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásaival kapcsolatban elmondta, szem előtt kellene tartani, hogy az Unióban csak olyan import termékek kerülhessenek forgalomba, amelyeknek az előállítási szabályai és feltételei megegyeznek az EU-s előírásokkal és követelményekkel.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Több mint 171 milliárd forint értékben támogatnak új beruházásokat

Print Friendly, PDF & Email

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 400 projektet támogatnak

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tárcavezető arra emlékeztetett, 2021-től soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, amely a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg.

Nagy István kifejtette, a kormány 2023 áprilisában a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte, ezzel vált lehetővé az újabb pályázatok támogatása. A most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című kiírás vonatkozásában 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése elnevezésű konstrukció keretében pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről határoztak. Emellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásra benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről született döntés az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak – sorolta a miniszter.

Nagy István megemlítette, hogy a már korábban a Vidékfejlesztési Program keretei között megítélt támogatások kifizetéseihez kapcsolódóan a 2023-as esztendőben a magyar költségvetés 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forintot már elutaltak az érintettek számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Közvetlenül beküldhetőek az adatok a Nemzeti Talajtani Adatbázisba

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a Nébih új szolgáltatása

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a Nébih új szolgáltatása, amely lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok számára a Nemzeti Talajtani Adatbázisba. A frissített WEB-API szolgáltatás WSDL leírása elérhető a hivatal honlapján.

A Nébih alkalmazásprogramozási felülete (API) biztosítja a vállalat- és telepirányítási szoftvereket használók számára, hogy a saját rendszerükbe integrálhassák a különböző agrár- és élelmiszerlánc-felügyeleti adatszolgáltatásokhoz, valamint az egyéb hivatali ügyintézéshez szükséges modulokat. A Nébih API célja, hogy gördülékenyebbé váljanak az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok.

A hivatal API szolgáltatásainak legújabb elemeként elkészült a Nemzeti Talajtani Adatbázis interfésze. A már élesített szolgáltatás esetében a tesztelés és a csatlakozás lehetősége folyamatosan nyitva áll az érintettek számára. Az élesítéshez kapcsolódóan a Nébih aktualizálta a – tavalyi év végén megjelent – Nemzeti Talajtani Adatbázis WEB_API szolgáltatását leíró WSDL leírást is. A dokumentum tartalmazza a Nemzeti Talajtani Adatbázisba gyűjtött adatkörök beküldését szolgáló műveletekhez és az API szolgáltatáshoz kapcsolódó leírásokat. Általános információk és a csatlakozással kapcsolatos tudnivalók itt: https://portal.nebih.gov.hu/nebih-api

Fontos, hogy a Nemzeti Talajtani Adatbázisba kizárólag olyan szervezet küldhet be adatot, amelynek labortevékenységét a Nébih nyilvántartásba vette. Az érintettek nyilvántartott tevékenységeikről a Nébih FELIR keresőben tájékozódhatnak.

Laboratóriumi tevékenység regisztrálására a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében a „Nem állami labor engedélyezése” vagy „Nyilvántartásba vétele” ügytípust kiválasztva kérelmezhető. Azon szervezetek, amelyekhez több laboratórium is tartozik, egyelőre csak papír alapon készíthetik el a meghatalmazást. A dokumentumot eredeti példányban a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 1525 Budapest, Pf. 121.” címre kell postázni. Amennyiben a meghatalmazó nem természetes személy, akkor a meghatalmazó képviselőjének aláírási címpéldány másolatát is mellékelni kell.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom