Kiemelt cikk
Megkezdték a Debreceni Egyetem kukoricakísérleteinek vetését
2022-ben, mintegy 200 hektáron állítottak be szántóföldi kísérleteket a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet munkatársai.
Változó időjárási körülmények és szélsőségek mellett, de elindult a 2022-es kísérleti év a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben, tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, intézetvezető. A kísérleteket az egyetemhez tartozó Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen indították el, ahol elsősorban az a legfontosabb cél: korunk technológiáit alkalmazva összegezzék és számszerűsítsék azokat az eredményeket, amelyeket a termelés kezébe adhatnak és egyúttal beépíthetnek az egyetemi oktatásba. A Debreceni Egyetem lassan 50 éve stratégai agrárkutatásokat folytat.

Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója Fotó: Agro Jager News
Debrecennek nemcsak az agrároktatásban vannak elévülhetetlen eredményei, hanem abban, hogy amikor a Pioneer Hi-Breed Ltd. amerikai vállalat Magyarországon kutatási és szaporítási együttműködést kötött hazánkkal, akkor a debreceni kutatók és a bakugrásnyira található nádudvari KITE központ, továbbá a Debrecen körüli hibrid üzemek felépítése után, a hajdúsági löszháton olyan magas minőségű vetőmag-előállítást valósítottak meg, amely érthető módon nemcsak az itt termelő gazdálkodóknak jelentett kiugrási lehetőséget, hanem a világ kukoricatermesztésében is rangos pozíciót eredményezett.

A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen, mintegy 200 hektáron állítottak be kísérleteket
Ahhoz azonban, hogy mind a hibrid, tehát a vetőmag előállítás, mind pedig a hagyományosan vett ipari szemes, valamint kukoricasiló termelést maximalizálni lehessen, nélkülözhetetlen volt, hogy először az új nyugati hibrid vetőmagokat megismerjük, majd a bi-, továbbá trilaterális kutatások nyomán megszülető hibridek lehetőségeit, genetikai potenciálját ki lehessen aknázni, be kellett mérni, hogy mire képesek a vetőmagok?
Ez a kísérleti tapasztalat, a debreceni agrárgenerációk, kutatógenerációk együttes tapasztalata, mind a kísérleti szakszemélyzet, mind pedig a vezető kutatók vonatkozásában felbecsülhetetlen. Egyes kísérleti parcellák tekintetében pedig valószínűsíthető, hogy értékben ki sem fejezhető – hiszen egy 30-40 éven át éppen a nitrogén vagy foszfor, netán a kálium hatóanyagok megvonásával beállított kísérletet egyszerűen nem lehet modellezni, sem megvásárolni, így pótolni sem.
A XXI. század harmadik évtizedében olyan új technológiákat érhetnek el a gazdák, amelyeket a világ legfejlettebb mezőgazdasági termelői is. Ahhoz, hogy befektetéseik megtérüljenek, ahhoz, hogy az eszközöket, technológiákat illeszteni lehessen a magyar, a Kárpát-medencei körülményekhez, le kell tesztelni és használható, értelmezhető technológiát kell mellé adni. Belátható, hogy a termelőknek nincs arra ideje, hogy fejlesszenek. Ebben az egyetem kutatóinak fontos küldetése van – vágott bele Dr. Kakuszi Széles Adrienn intézetvezető.

Munka előtt a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós technológiai Intézetnek most a legfontosabb feladata az, hogy a különféle kísérletek vetőmagjai a parcellákba, a vetéstérképeknek, a kísérleti térképeknek megfelelően a pontosan megtervezett helyükre kerüljenek, azzal a felütéssel, hogy azok három vetésidőben, azaz háromszor ismételve: korai, normál és kései vetésidőben a talajokba kerüljenek.
Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep
A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep Debrecentől 11 km-re a hajdúsági löszháton található. 1983-ban 70 hektárral kezdték el a munkákat, mára közel 200 hektárt művelnek a kutatók. A kísérletekben, időben különböző szántóföldi tartamkísérleteket alakítottak ki, amelyekben műtrágyázási, vetésváltási és öntözési kísérletekben vizsgálják a legfontosabb ipari növények különféle tulajdonságait.
A kutatóintézet munkatársai a talajművelés, az öntözés, a műtrágyázás, a növényszám és az időjárási tényezők értékelése mellett, a környezetkímélő hatékony és alkalmazkodó termesztés-technológiákkal is foglalkoznak. Vizsgálják a szervesanyag-gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit, de a növénytermesztési tényezők kölcsönhatás vizsgálata is fókuszban szerepel. A fajtaspecifikus termesztéstechnológiák kidolgozása és a kukorica hibridek tőszám, öntözővíz- és műtrágyareakciójának, valamint természetes tápanyaghasznosító képességének vizsgálata nemcsak a vetőmagforgalmazó cégek számára, hanem a termelés oldaláról is nagy érdeklődést mutat. A termelés azonban a hagyományos és talajkímélő talajművelési módok talajfizikai állapotára gyakorolt hatását is figyeli, amellyel párhuzamosan a kukorica széles körű, újszerű, ipari, energetikai felhasználásának opciót is keresik.

Elindultak a 2022. évi kísérletek munkálatai
A minőségi termelés és termésbiztonság növelése korszerű vízgazdálkodással és öntözéssel persze megkerülhetetlen, annak a tudatában, hogy egyes öntözővizek nem feltétlenül alkalmasak a talajainkba való tartós kijuttatásra. Az információs rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban, a precíziós mezőgazdaság, a talaj-növény-atmoszféra rendszer törvényszerűségeit leíró szimulációs modellek megbízhatóságának vizsgálata szabadföldi tartamkísérletek tekintetében nemcsak ebben, hanem a XXI. század derekán sokkal hangsúlyosabb lesz. Egy biztos azonban, szögezi le az intézetvezető, hogy a környezetkímélő, csökkentett menetszámú termesztési technológiák vizsgálata, továbbá a növénytermesztési modellek, döntés-előkészítő rendszereinek (DSSAT Decission Support System for Agrotechnology Transfer) hazai adaptálása és alkalmazása az oktatásban és kutatásban egyre jobban érezteti hatásait.
Korszerű kísérlettervezési eljárások és az összefüggések tisztázására szolgáló legmodernebb biometriai módszerek validálása, a földművelési kutatások sajátosságainak figyelembe vétele, alapvetően határozza meg egy-egy kísérlet gazdasági alkalmazását. Ahhoz azonban, hogy a következtetések sikeresek legyenek kiterjedten kell a statisztikai adatok értékelésével foglalkozni, miközben szociológiai kérdések mellett egyes élelmiszertudományok által felvetett kérdésekre is kell válaszokat keresni. A mezőgazdaság, az agrárszektor önmagában egy olyan komplex rendszer, amelynek a társadalomra gyakorolt hatásai mellett sem lehet eltekinteni.
Így kezdődött, ilyen kilátásokkal kezdjük 2022-t
Azt már tudjuk, hogy az előző gazdasági évben, a kukorica vonatkozásában, a jövedelmezőség maximalizálását 120 kilogramm hatóanyaggal érhették el a gazdák. Aki ennél több hatóanyagot juttatott ki, a kiadásaik növelése mellett bevételeik már nem nőttek. Ebben az évben az április elején hullott eső Látóképen hideg, idő mellett 26 mm-t hozott, beáztak a talajok és aki időben lezárta a magágyakat, jelentős mennyiséget tudott megőrizni. Érdekesség – folytatta dr. Széles Adrienn, hogy miközben egy hideg tavasz köszöntött be, a talajok több helyen már 11 oC-ak, ami nagyon ideális a kukorica kezdeti növekedésének. A magok ütemesen duzzadtak, a csírák tempósan fejlődnek, ami a gombabetegségek vonatkozásában is nagyon kedvezően alakult.

Pontos tervezés után, pontos kivetelezés: a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepe
Sok év átlagában elmondható, hogy a legjobb terméseredményeket a kukorica optimális vetésideje, a tankkönyvi vetésidők hozták, de a klímaváltozás miatt felértékelődik a korai és a kései vetések folyamatos sok tényezős monitorozása!
Fontos feladat, hogy a talajművelési kísérletekben, amelyekben a KITE Zrt.-vel közösen dolgoznak, hogy bemérjék mely technikák, mely művelőeszközök azok, amelyek pontos alkalmazása többlettermést eredményez. Ezzel azért kell foglalkozni, mert világszerte újabb és újabb eszközök kerülnek a termelésbe, amelyek mögött magyar tudományos megfigyelések még nincsenek és ahhoz, hogy biztonsággal használhassuk őket, meg kell vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a talaj szerkezetére, egyáltalán milyen pozitív vagy éppen negatív hatásai lehetnek. Ezeknek a vizsgálatoknak különösen fontos nemzetgazdaságra gyakorolt hatása lehet – összegzett az Intézetvezető.
A számos kísérlet mellett azonban egy új programot is indítottak, amely plusz terhet jelent a debreceni oktató, kutató tanároknak, hiszen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programban olyan tehetséges agrártudományokat választó hallgatók kerültek be, akik kis szerencsével olyan témákban is elmélyülhetnek, amelyek a következő évtizedekben válnak súlyos, megoldandó teherré – ágazatunkban.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News és Debreceni Egyetem
Kiemelt cikk
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Vadászati Védegylet választmányi elnöke.

Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
2026. március 31-én útnak indul a digitális beírókönyv – jelentette be a 32. FeHoVá-n Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. A megvalósítás és a felügyelet azonban a Nagy István által vezetett az Agrárminisztérium feladata. Ezért lapunk, az Agro Jager News, megkereste a szaktárcát, akik rendkívül gyorsan és készségesen válaszoltak is a szerkesztőségünkhöz eljuttatott és abból válogatott kérdésekre.

Nagy István agrármiszter megerősítette, hogy 2026. március 31-én elindítják a digitális beírókönyvet. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager
Egyszer és mindenkorra véget érhetnek a beírókönyv körüli anomáliák, amelyek országos viszonylatban okoztak problémákat. Sokszor nemcsak súrlódásokat jelentettek, hanem különféle közigazgatási eljárásokat is indukáltak, amelyek a legjobb esetekben is újravizsgázásokkal, hat hónapos vadászjegy-visszavonásokkal jártak. Mindenki találkozott már olyan esettel, hogy a vadőr magánál tartja a beírókönyvet és bizalmi elv alapján – telefonhívásra – jegyezte be a vadásztárs külterületen tartózkodását, holott a beírókönyvet saját kezűleg kellett volna aláírnia. Lehetne sorolni végtelenségig azokat a példákat, amelyek a mai digitális világunkban teljesen életszerűtlen helyzeteket okoztak. A digitális beírókönyvről már évekkel korábban lehetett hallani, most végre elindulhat. Olyan programot ígérnek, amely egységes, átlátható, letisztult keretek közé emeli országos viszonylatban a vadászatot.

Popovics István, a Biharnagybajomi Dózsa Népe Vadásztársaság vadőre, hivatásos vadásza a társaság beírókönyvével. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az elmúlt időszakban számos kérdés jutott el hozzánk, amelyekből néhányat megküldtünk a szaktárcának, akik készségesen és villámgyorsan válaszoltak:
1. Hogyan lehet letölteni? Hogyan lehet regisztrálni? Szükséges-e hozzá asztali számítógép, vagy telefonon, tableten is alkalmazható?
Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás (a továbbiakban: e-beírókönyv) jelenleg még nem érhető el, annak bevezetése és műszaki előkészítése folyamatban van, így a rendszer letöltésére és a regisztrációra egyelőre nincs lehetőség. Az e-beírókönyv indulásáról és elérhetőségéről az érintettek részére tájékoztatást adunk, amelyben a használattal, regisztrációval és technikai feltételekkel kapcsolatos valamennyi releváns információ közzétételre kerül. A rendszer asztali számítógépen, valamint megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező mobilkészüléken és tableten egyaránt használható lesz. Az e-beírókönyv böngészőalapú felületen – külön alkalmazás telepítése nélkül – válik elérhetővé, emellett mobilalkalmazás formájában is rendelkezésre állnak majd a főbb funkciók.
2. Az egyéni vadászatok mellett a társasvadászatok bejelentése okoz aggodalmat. Ezt hogyan lehet lebonyolítani a felületen? Tartanak tőle, hogy egyesével nehézkessé válik a reggeli „beiratkozás”.
Az e-beírókönyv a társas vadászatokat terveink szerint külön lesz képes kezelni, ebben az esetben a vadászatvezető bevezetheti a résztvevő vadászok adatait a felületre.

A digitális beírókönyv biztonságot is nyújt, hogy a tagtársak is látják merre járunk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
3. Mi történik hozzáférési hiba esetén? Megmarad-e valahol a papíralapú beiratkozás lehetősége? A párhuzamos regisztráció miatt hogyan lehet védekezni a visszaélések ellen?
Mint a legtöbb elektronikus rendszernek, így tervezetten az e-beírókönyvnek 99% feletti rendelkezésre állást kell biztosítania, amely alól kivételt képeznek az ütemezett karbantartások (természetesen a legkevésbé zavaró időpontokban). Fontos kiemelni, hogy a bevezetést követően továbbra is megmarad a papíralapú beírókönyv használatának lehetősége, azonban a vadászatra jogosult vagy csak az e-beírókönyvet, vagy pedig csak a papíralapú beírókönyvet használhatja majd, azaz egyszerre nem lehet majd a kettőt használni. Ez utóbbinak részleteiről a Vtv. Vhr. 47/C. §-ában találnak bővebb tájékoztatást.

A Deszki Gazdák Vadásztársaságának elnöke Schulcz József (balról) és Bolgár József vadászmestere a terítékadatokat rögzíti – még papír alapon. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
4. Vendéghíváskor hogyan alakul az ügymenet?
Nincs különbség a papíralapú beírókönyv és az e-beírókönyv között. Az ágazati jogszabályok meghatározzák a beírásra vonatkozó szabályokat, amelyeket elektronikus átállás esetén is alkalmazni kell, tehát, ha az egyéni vendégvadászathoz a vadászatra jogosult kísérővadászt állított, a vadászatot a kísérő jegyzi be.
5. Elejtéskor, illetve elejtés után, krotália nélkül, de rögzítve a vad nemét és faját, lehet-e a vadtesttel közlekedni?
Ahogy eddig sem, úgy ezután sem lehet vadászterületen krotália nélkül nagyvadat szállítani, tehát a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor továbbra is meg kell jelölni a nagyvadfajokat. Akárcsak jelenleg a papíralapú napló vezetésénél, úgy az e-beírókönyvben is a vadászat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül rögzíti kell az elejtést.

A tisztességes vadászoknak, tagtársaknak biztonságot ad a digitális beírókönyv. A képen a biharnagybajomi Tóth László rókájával fényképezkedik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
6. A vadászatra jogosultak esetében a társaságon belül ki láthatja az egyéni tagok helyzetét?
A biztonságos vadászat biztosítása érdekében – a papíralapú beírókönyvhöz hasonlóan – látszódni fog a biztonsági körzetek foglaltságának állapota.
7. Valóban ingyenes és önkéntes-e a csatlakozás, és ez a lehetőség mikortól válik kötelezővé és országos érvényűvé?
Igen, valóban ingyenes és önkéntes lesz, ezt a Vtv. 58/A. §-a is tartalmazza. A kötelezővé tétele jelenleg nincsen tervben.
Az Agrárminisztériumot Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.,
az Agro Jager News tulajdonos-lapigazgatója kérdezte
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Itt az agancshullatás időszaka: Fokozott rendőri jelenlét a SEFAG-nál
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre.
Az illegális agancsozás visszaszorítása érdekében a SEFAG Zrt. február hónapban – az erdőlátogatási tilalom bevezetésével párhuzamosan – fokozott ellenőrzéseket hajt végre. Az erdészek a rendőrséggel szorosan együttműködve, összehangoltan, folyamatosan végzik a helyszíni razziákat a SEFAG Zrt. teljes vadászterületén, alkalmazva az olyan technikai eszközöket is, mint a drónok, illetve a hőkamerák – tájékoztatott a SEFAG Zrt.

Az akció során drónokat is bevetnek!
Kiemelték, hogy a jogszerűtlen magatartás minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Az illegális agancsgyűjtés jogi következményei lehetnek a vadászati hatóság által kiszabott vadvédelmi bírság, illetve – amennyiben a módszer kimeríti a Büntető Törvénykönyv szerinti állatkínzás fogalmát -, a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető.

A rendőrség terepjárókat is bevet.
Eredményes razzia esetén, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, az eseteket több fórumon nyilvánosságra hozzák. Az illegális agancsgyűjtés lopás, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdona.

A NISSAN Patrol már igazi terepjárónak számít, nehéz előle elmenekülni.
A SEFAG Zrt. kéri a fentiek tudomásulvételét és a jogszabályok maradéktalan betartását. Az akcióról és annak eredményeiről február folyamán rendszeresen tájékoztatást ígér a részvénytársaság.
SEFAG

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.

Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.

Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.

A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.

Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.

Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.


