Kiemelt cikk
Megkezdték a Debreceni Egyetem kukoricakísérleteinek vetését
2022-ben, mintegy 200 hektáron állítottak be szántóföldi kísérleteket a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet munkatársai.
Változó időjárási körülmények és szélsőségek mellett, de elindult a 2022-es kísérleti év a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben, tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, intézetvezető. A kísérleteket az egyetemhez tartozó Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen indították el, ahol elsősorban az a legfontosabb cél: korunk technológiáit alkalmazva összegezzék és számszerűsítsék azokat az eredményeket, amelyeket a termelés kezébe adhatnak és egyúttal beépíthetnek az egyetemi oktatásba. A Debreceni Egyetem lassan 50 éve stratégai agrárkutatásokat folytat.
Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója Fotó: Agro Jager News
Debrecennek nemcsak az agrároktatásban vannak elévülhetetlen eredményei, hanem abban, hogy amikor a Pioneer Hi-Breed Ltd. amerikai vállalat Magyarországon kutatási és szaporítási együttműködést kötött hazánkkal, akkor a debreceni kutatók és a bakugrásnyira található nádudvari KITE központ, továbbá a Debrecen körüli hibrid üzemek felépítése után, a hajdúsági löszháton olyan magas minőségű vetőmag-előállítást valósítottak meg, amely érthető módon nemcsak az itt termelő gazdálkodóknak jelentett kiugrási lehetőséget, hanem a világ kukoricatermesztésében is rangos pozíciót eredményezett.
A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen, mintegy 200 hektáron állítottak be kísérleteket
Ahhoz azonban, hogy mind a hibrid, tehát a vetőmag előállítás, mind pedig a hagyományosan vett ipari szemes, valamint kukoricasiló termelést maximalizálni lehessen, nélkülözhetetlen volt, hogy először az új nyugati hibrid vetőmagokat megismerjük, majd a bi-, továbbá trilaterális kutatások nyomán megszülető hibridek lehetőségeit, genetikai potenciálját ki lehessen aknázni, be kellett mérni, hogy mire képesek a vetőmagok?
Ez a kísérleti tapasztalat, a debreceni agrárgenerációk, kutatógenerációk együttes tapasztalata, mind a kísérleti szakszemélyzet, mind pedig a vezető kutatók vonatkozásában felbecsülhetetlen. Egyes kísérleti parcellák tekintetében pedig valószínűsíthető, hogy értékben ki sem fejezhető – hiszen egy 30-40 éven át éppen a nitrogén vagy foszfor, netán a kálium hatóanyagok megvonásával beállított kísérletet egyszerűen nem lehet modellezni, sem megvásárolni, így pótolni sem.
A XXI. század harmadik évtizedében olyan új technológiákat érhetnek el a gazdák, amelyeket a világ legfejlettebb mezőgazdasági termelői is. Ahhoz, hogy befektetéseik megtérüljenek, ahhoz, hogy az eszközöket, technológiákat illeszteni lehessen a magyar, a Kárpát-medencei körülményekhez, le kell tesztelni és használható, értelmezhető technológiát kell mellé adni. Belátható, hogy a termelőknek nincs arra ideje, hogy fejlesszenek. Ebben az egyetem kutatóinak fontos küldetése van – vágott bele Dr. Kakuszi Széles Adrienn intézetvezető.
Munka előtt a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós technológiai Intézetnek most a legfontosabb feladata az, hogy a különféle kísérletek vetőmagjai a parcellákba, a vetéstérképeknek, a kísérleti térképeknek megfelelően a pontosan megtervezett helyükre kerüljenek, azzal a felütéssel, hogy azok három vetésidőben, azaz háromszor ismételve: korai, normál és kései vetésidőben a talajokba kerüljenek.
Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep
A Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep Debrecentől 11 km-re a hajdúsági löszháton található. 1983-ban 70 hektárral kezdték el a munkákat, mára közel 200 hektárt művelnek a kutatók. A kísérletekben, időben különböző szántóföldi tartamkísérleteket alakítottak ki, amelyekben műtrágyázási, vetésváltási és öntözési kísérletekben vizsgálják a legfontosabb ipari növények különféle tulajdonságait.
A kutatóintézet munkatársai a talajművelés, az öntözés, a műtrágyázás, a növényszám és az időjárási tényezők értékelése mellett, a környezetkímélő hatékony és alkalmazkodó termesztés-technológiákkal is foglalkoznak. Vizsgálják a szervesanyag-gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit, de a növénytermesztési tényezők kölcsönhatás vizsgálata is fókuszban szerepel. A fajtaspecifikus termesztéstechnológiák kidolgozása és a kukorica hibridek tőszám, öntözővíz- és műtrágyareakciójának, valamint természetes tápanyaghasznosító képességének vizsgálata nemcsak a vetőmagforgalmazó cégek számára, hanem a termelés oldaláról is nagy érdeklődést mutat. A termelés azonban a hagyományos és talajkímélő talajművelési módok talajfizikai állapotára gyakorolt hatását is figyeli, amellyel párhuzamosan a kukorica széles körű, újszerű, ipari, energetikai felhasználásának opciót is keresik.
Elindultak a 2022. évi kísérletek munkálatai
A minőségi termelés és termésbiztonság növelése korszerű vízgazdálkodással és öntözéssel persze megkerülhetetlen, annak a tudatában, hogy egyes öntözővizek nem feltétlenül alkalmasak a talajainkba való tartós kijuttatásra. Az információs rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban, a precíziós mezőgazdaság, a talaj-növény-atmoszféra rendszer törvényszerűségeit leíró szimulációs modellek megbízhatóságának vizsgálata szabadföldi tartamkísérletek tekintetében nemcsak ebben, hanem a XXI. század derekán sokkal hangsúlyosabb lesz. Egy biztos azonban, szögezi le az intézetvezető, hogy a környezetkímélő, csökkentett menetszámú termesztési technológiák vizsgálata, továbbá a növénytermesztési modellek, döntés-előkészítő rendszereinek (DSSAT Decission Support System for Agrotechnology Transfer) hazai adaptálása és alkalmazása az oktatásban és kutatásban egyre jobban érezteti hatásait.
Korszerű kísérlettervezési eljárások és az összefüggések tisztázására szolgáló legmodernebb biometriai módszerek validálása, a földművelési kutatások sajátosságainak figyelembe vétele, alapvetően határozza meg egy-egy kísérlet gazdasági alkalmazását. Ahhoz azonban, hogy a következtetések sikeresek legyenek kiterjedten kell a statisztikai adatok értékelésével foglalkozni, miközben szociológiai kérdések mellett egyes élelmiszertudományok által felvetett kérdésekre is kell válaszokat keresni. A mezőgazdaság, az agrárszektor önmagában egy olyan komplex rendszer, amelynek a társadalomra gyakorolt hatásai mellett sem lehet eltekinteni.
Így kezdődött, ilyen kilátásokkal kezdjük 2022-t
Azt már tudjuk, hogy az előző gazdasági évben, a kukorica vonatkozásában, a jövedelmezőség maximalizálását 120 kilogramm hatóanyaggal érhették el a gazdák. Aki ennél több hatóanyagot juttatott ki, a kiadásaik növelése mellett bevételeik már nem nőttek. Ebben az évben az április elején hullott eső Látóképen hideg, idő mellett 26 mm-t hozott, beáztak a talajok és aki időben lezárta a magágyakat, jelentős mennyiséget tudott megőrizni. Érdekesség – folytatta dr. Széles Adrienn, hogy miközben egy hideg tavasz köszöntött be, a talajok több helyen már 11 oC-ak, ami nagyon ideális a kukorica kezdeti növekedésének. A magok ütemesen duzzadtak, a csírák tempósan fejlődnek, ami a gombabetegségek vonatkozásában is nagyon kedvezően alakult.
Pontos tervezés után, pontos kivetelezés: a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepe
Sok év átlagában elmondható, hogy a legjobb terméseredményeket a kukorica optimális vetésideje, a tankkönyvi vetésidők hozták, de a klímaváltozás miatt felértékelődik a korai és a kései vetések folyamatos sok tényezős monitorozása!
Fontos feladat, hogy a talajművelési kísérletekben, amelyekben a KITE Zrt.-vel közösen dolgoznak, hogy bemérjék mely technikák, mely művelőeszközök azok, amelyek pontos alkalmazása többlettermést eredményez. Ezzel azért kell foglalkozni, mert világszerte újabb és újabb eszközök kerülnek a termelésbe, amelyek mögött magyar tudományos megfigyelések még nincsenek és ahhoz, hogy biztonsággal használhassuk őket, meg kell vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a talaj szerkezetére, egyáltalán milyen pozitív vagy éppen negatív hatásai lehetnek. Ezeknek a vizsgálatoknak különösen fontos nemzetgazdaságra gyakorolt hatása lehet – összegzett az Intézetvezető.
A számos kísérlet mellett azonban egy új programot is indítottak, amely plusz terhet jelent a debreceni oktató, kutató tanároknak, hiszen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programban olyan tehetséges agrártudományokat választó hallgatók kerültek be, akik kis szerencsével olyan témákban is elmélyülhetnek, amelyek a következő évtizedekben válnak súlyos, megoldandó teherré – ágazatunkban.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News és Debreceni Egyetem
Kiemelt cikk
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. augusztus 29-én hajnalban tűz pusztított a zsadányi Turbucz család tanyáján, ahol reggelre mintegy 650 bála égett el. A helyszínre 6 szerkocsival érkeztek a tűzoltók. A komádi önkéntes tűzoltóság mellé csatlakoztak a hivatásos állomány kocsijai, akik Szeghalomról 28 perc alatt érkeztek a helyszínre. A tűz gyorsan terjedt, de a helyiek, a helyi gazdák összefogásával sikerült megállítani és a közel 100 marhát megmenteni.
650 bála kapott lángra 2026. augusztus 29-én hajnalban a zsadányi Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hajnali fél háromkor a Malom 97 Kft. telepére igyekvő agrármérnök vette észre először a tüzet. Mikor elhagyta a Komádi–Biharugra-elágazást, már tisztán látta, hogy a falu határában álló Turbucz család tanyája, farmja gyulladt meg.
Órákon keresztül pakolták a bálákat a zsadányi gazdák, hogy mentsék a Turbucz család vagyonát. A képen a Malom 97 Kft. rakodója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Pillanatok alatt úgy felcsaptak a lángok, hogy Zsadány Orosi-pusztán, a kint legeltető juhász, Ilyés Ferenc is látta a sok kilométerről égő kazlakat, és nem késlekedett, mert gépészét Geszten értesítve, azonnal a tartálykocsival indította, hogy kapcsolódjon be az oltásba.
Ilyés Ferenc rakodója szedi a bálákat, a gépet Fábián Károly drónpilóta, gazda kezeli. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Ekkorra már úton voltak a szomszéd kisváros komádi önkéntes tűzoltói, és úton voltak Szeghalomról is a hivatásos tűzoltók, így mindösszesen hat tűzoltóautó kezdte meg az oltást, és vették át az oltás irányítását.
Sok órás küzedelem után fékezték meg a lángok terjedését. A képen a hajnalban riasztott gazdák, barátok, rokonok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A legnagyobb kihívás az volt – mesélte Turbucz Richárd –, hogy az ólakban és az istállókban lévő jószágot mentsék, és a tűz terjedését lokalizálják.
Messzire világított a 640 bála tüze. Fotó: Turbucz János Richárd
Egy oldalsó karámból azonban csak a jószágot verve lehetett kihajtani a növendék marhát, mert az ajtó előtt is lángolt a szalma.
Több órás munka után fáradtan ültek le a szeghalmi hivatásos tűzoltók. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A zsadányi gazdák összefogását jól példázza, hogy több szippantó részt vett, akadt olyan kocsi is, amely 22 köbméter vizet tud szállítani, így a szerkocsikat folyamatosan tudták tölteni.
A Komádi önkéntes tűzoltók szerkocsija az elsők között érkezett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Rakodók, homlokrakodós traktorok érkeztek, hogy a még nem égő bálákat szétpakolják.
Érkezik a Malom 97. Kft. 22 köbméteres szippantója, az Annaburg. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hatalmas szerencséje volt a családnak, hogy a két éve vásárolt kombájnt sikerült kimenekíteni a lángokból, már csak azért is, mert előző este érkeztek meg a defektjavításból, és a kereket rögtön a kombájnra feltették.
Az égő kazlak között tört át Turbucz Zoltán a New Holland TX68-as kombájnnal: megmentették. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Ha a csavarokat nem is alaposan húzták meg, de arra elég volt, hogy ki tudták léptetni a tűzből. Elmondások szerint két égő kazal között törtek át a New Holland TX68-as géppel, melyet a szomszédos gazda már tarlóhántott földjén helyeztek biztonságba.
Az első hajnali fényeket még a lángok köszöntötték. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A Turbucz család köszönetét fejezi ki a tűzoltóság minden munkatársának, az oltást irányító parancsnokoknak, a helyi gazdáknak, gépészeknek, vállalkozóknak, a Malom 97 Kft. tulajdonosainak, gépészeinek, Ráki Zsolt országgyűlési képviselőnek és a Bedő ABC tulajdonosának, hogy frissen sült péksüteményeket küldtek a közel 30 főnek. Köszönetüket fejezik ki továbbá a zsadányi Makra dohányboltnak, valamint mindazoknak, akik valamilyen formában megálltak, segítettek az oltásban.
Továbbá minden közeli és távoli gazdának Komádiból, Mezőgyánból, Gesztről, Biharugráról és a távolabbi termelőknek is, vevőiknek, akik a tűz óta folyamatosan keresik őket, hogy lehetőségeik szerint néhány bálától a százas nagyságrendig segítsenek a családnak.
Az oltásban a Komádi önkéntes tűzoltók is elfáradtak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A tűz nagyságát jól jellemzi, hogy két napon keresztül folyamatos tűzőrséget ad a tűzoltóság, mindaddig, míg a tüzet teljesen el nem oltják.
Szeghalomról megérkezett a váltásparancsnok, az oltást követően tűzőrséget adnak a szeghalmi hivatásos tűzoltók. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A helyszíni tudósítást, a fényképeket, drónfelvételeket a Turbucz család kérésére az Agro Jager News és Fábián Károly drónpilóta készítette.
A drónfelvételt Fábián Károly drónpilóta készítette.
A most bajba jutott fiatalgazda testvérpárról szóló korábbi cikkünket itt érhetik el!
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
Agro Jager News
Ne maradjon le! Kattintson a képre és nézze meg, milyen akciókkal érkezett Magyarországra a Benelli és a Franchi!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Milyen szabályok vonatkoznak a vadászokra, és milyen következményekkel járhat egy nem vadászható, védett vagy fokozottan védett állat elejtése? Az Országos Rendőr-főkapitányság részletesen válaszolt a vadászattal, a lőfegyverhasználattal és a lehetséges szankciókkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt időszakban a galamb-, és a gerlevadászatok kapcsán többször felvetődött: milyen előírásoknak kell megfelelnie a vadászoknak és azok megszegése esetén milyen szankciókra számíthatnak. Különösen Dél-Magyarország vonatkozásában, a sűrűn lakott tanyás térségekben jelentkeztek konfliktusos helyzetek, melyekről a helyi sajtóorgánumok beszámoltak. A vadászati szektor feladatai rendkívül szerte ágazóak, a vadkár kérdésétől a természetvédelemig, ezért fontosnak tartottuk, hogy az ágazatban dolgozók, valamint a külterületen élők számára a legfontosabb kérdéseket tisztázzuk. Ebben nyújtott segítséget az Országos Rendőr-főkapitányság, aki a szezonális, legfontosabb és leggyakrabban felmerülő kérdésekben adta ki állásfoglalását.
Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszában azonban messze túlmutatott a szűken vett gerle-, és galambvadászati idény határain, mivel az összes vadászati forma kapcsán alkalmazható jogszabályokat idézte, így egységesen, Nyíregyházától, Zalaegerszegig, ezek a vadászati szabályok vonatkoznak a hivatásos-, és sportvadászokra. Különösen fontosnak tartottuk tisztázni a nem vadászatható fajok vétlen elejtését, így a védett-, és fokozottan védett fajok kapcsán is kikértük az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontját, már csak azért is: milyen eljárásra és milyen szankciókra számíthatunk ezek megszegése esetén. A pontos és részletgazdag válaszok nemcsak a sportvadászok, hanem a hivatásos vadászok számára is alapos és egyértelmű helyzetet rögzítettek.
Az Országos Rendőr-főkapitányságnak ezúton is köszönjük a rendkívül gyors és alapos válaszát, amely az augusztus 15-én kezdődött gerle- és galamb vadászati szezonban zsinórmértékül szolgál a vadászok, de a külterületen élő lakosság számára is.
Dél-Magyarország tanyás térségeiben konfliktusok forrása lehet a vadászat. Fotó: Agro Jager archív.
Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszát változtatás nélkül közöljük!
Amennyiben nem vadászható állatfajt ejt el a vadász – leggyakrabban házi galambok vagy postagalambok kerülhetnek terítékre –, milyen büntetési tételre számíthat a vadász, és egyáltalán követ-e el bűncselekményt?
Nem vadászható állatfaj elejtése is minősülhet bűncselekménynek, de nem orvvadászatnak, mivel az orvvadászat kizárólag vadászható állatfajokra vonatkozik.
Amennyiben az elejtett értékkel rendelkező egyed (pl. a házi- vagy postagalamb) valakinek a tulajdonát képező állat, így azok kilövése a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 371. §. alapján rongálás bűncselekmény (vagy szabálysértésnek) gyanúját valósítja meg. Rongálás bűncselekmény megvalósulása esetén a büntetési tétel az okozott kár értékétől függ, kisebb kárt okozó rongálásért 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Magyarországon a gerle- és galambvadászat augusztus 15-én vette kezdetét. Fotó: Agro Jager
Egyes szándékos esetekben megvalósul a Btk. 244. § (1) bekezdésbe ütköző állatkínzás gyanúja is, amennyiben a kilövés a gerinces állatnak felesleges szenvedést okoz, és amellyel annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Állatkínzásért szintén 2 évig terjedő szabadságvesztés büntetést helyez kilátásba a törvényalkotó.
A vadászat lőfegyverrel végzett, szigorú biztonsági szabályokhoz kötött foglalkozás. Ha a vadász úgy ad le lövést, hogy nem győződött meg a célpontról, vagy lakott terület, esetleg emberek közelében lő, közvetlen veszélynek teszi ki mások életét vagy testi épségét akár a Btk. 165. § foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is megvalósulhat.
Magyarországon védett vadgerlék, természetvédelmi értékük 50 000 Ft. Forrás: FACE
Aki vétlenül védett, vagy fokozottan védett állatot ejt el, követ-e el bűncselekményt, és ha igen, akkor a természetkárosítás bűntette megállapítható-e?
Védett vagy fokozottan védett állat vétlen (gondatlan) elejtése normasértést valósít meg. A gondatlan pusztítás esetén a Btk. 242. § természetkárosítás vétsége bizonyos feltételekkel valósulhat meg. Az elpusztított, fokozottan védett élő szervezet egyedei összértékének el kell érnie a norma alkotó által megállapított legmagasabb természetvédelmi érték kétszeresét. Mivel a jogszabályok szerint a legmagasabb egyedi természetvédelmi érték jelenleg 1 000 000 Ft (például a parlagi sas vagy a rákosi vipera esetében), ennek a kétszerese 2 000 000 Ft. A gondatlan vétség tehát csak ezen értékhatár (2 millió Ft) elérése esetén valósul meg. A természetkárosítás gondatlan alakja (vétség) miatt az elkövető 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Egyéb esetben a természetvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásban szankcionálható a normaszegés.
Válogasson a mintegy 965 féle Benelli és Franchi fegyver között! Részletekért kattintson a képre!
Külföldi vendégvadász kíséret nélkül, egyedül kint tartózkodhat-e a vadászterületen, illetőleg a vadászatát a területileg illetékes rendőrkapitányságokon be kell-e jelenteni?
Külföldi vendégvadász a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint annak végrehajtási szabályairól szóló a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet alapján vadászhat jogszerűen az ország területén meghatározott feltételekkel.
Vadász egy napraforgó táblában. Fotó: Agro Jager
Az FVM rendelet 66. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni. Egyéni vadászatra vonatkozóan ilyen adatközlési kötelezettséget ezen jogszabály nem tartalmaz.A hatályos 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) és a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet sem a hazai, sem a külföldi vendégvadászok esetében magyarországi egyéni vadászatuk előtt az illetékes rendőrkapitányságok részére adat megküldési kötelezettséget nem tartalmaznak.
Rendőrök ellenőrzik a vadászokat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager archív
Külterületen, a vadászatra jogosult kezelésében álló vadászterületen, milyen távolságra lehet vadászni, például egy tanyától vagy lakott ingatlantól milyen messze lehet sörétes lőfegyverrel lövést leadni? Mit követ el az a vadász, aki hulló söréttel beterít egy-egy fóliasátrat vagy lakott tanya udvarát, gépjárműveit, illetve a háztetőket akkor, ha személyi sérülés nem történt, de az ott élőkben félelmet vált ki? Zavarhatja-e a vadász vadászati tevékenységével az ott élőket? Gerlevadászat esetén ez sokszor több órát is igénybe vehet.”
Kérdéseinek megválaszolása nem tartozik a rendőrség kompetenciájába.
ORFK
Szerkesztőségünk azonban tájékozódott ebben a kérdésben is!
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezik többek között a birtokvédelemről.
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
- A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
- Birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél
Amennyiben az eset mostanában történt (1 éven belül), a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást.
- A kérelem célja: A jegyző kötelezze a helyi vadásztársaságot a birtoksértő magatartás megszüntetésére. Nevezetesen arra, hogy a jövőben a tanya közvetlen közelében úgy vadásszanak, hogy a lövedékek vagy sörétek ne veszélyeztessék az Önök ingatlanát.
- Bizonyítás: Ha anyagi kár (pl. kilyukadt fólia, beszakadt tető) nincs, a tényeket egyéb módon kell valószínűsíteni. Csatoljon a kérelemhez tanúnyilatkozatokat (családtagok, szomszédok), rögzítse a pontos dátumot és időpontot, és ha megtalálhatóak a lehullott sörétszemek, azokat fotózza le.
Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
Tartalmak 1999-től
- Bejelentés a Rendőrségen és a Vadászati Hatóságnál
A birtokvédelem mellett ebben az esetben sokkal hatékonyabb és gyorsabb eredményt hozhat a fegyveres biztonsági szabályok megsértése miatti fellépés.
- Rendőrségi bejelentés: A lőfegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályok alapján a vadásznak úgy kell leadnia a lövést, hogy a lövedék ne hagyja el a vadászterület biztonságos zónáját, és ne veszélyeztessen lakóházat vagy embert. Tegyen bejelentést a helyi Rendőrkapitányságon a biztonsági szabályok megszegése miatt.
- Kormányhivatal (Vadászati Hatóság): Tegyen hivatalos panaszt a megyei kormányhivatal, mint vadászati hatóság felé. A hatóság kivizsgálja, hogy a társaság betartotta-e a kötelező lőtávolságokat és biztonsági előírásokat.
- Közvetlen kapcsolat a Vadásztársasággal
- Keresse meg a helyi vadásztársaság elnökét vagy vadászmesterét.
- Jelezze nekik írásban (ajánlott levélben vagy e-mailben) az esetet, megjelölve a pontos időpontot.
- A vadászati napló alapján a társaságnak pontosan tudnia kell, ki vadászott azon a napon azon a részen. A belső fegyelmi eljárás vagy a vadászatvezető figyelmeztetése gyakran azonnali megoldást jelent a probléma jövőbeli elkerülésére.
Agro Jager News
Ne maradjon le! Kattintson a képre és nézze meg, milyen akciókkal érkezett Magyarországra a Benelli és a Franchi!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Módosította a Parlament az agrárkamaráról szóló törvényt
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Megszavazta a Parlament az agrárkamaráról szóló törvény módosítását, amelynek célja, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara pártpolitikától mentes, hatékony érdekképviseletté válhasson.
Megszavazta a Parlament az agrárkamaráról szóló törvény módosítását. Forrás: Magyarország Kormánya
Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok jönnek
Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be a szervezetnél. A kamara választott tisztségviselői fizetést nem fognak kapni, csak indokolt és számlával igazolt költségeik megtérítését kérhetik.
Fókuszban a termelők. A képen a szegedi Mars tér egyik standja. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A termelők versenyképességének erősítése a cél
A kamara feladata, hogy olyan szakmai és intézményi hátteret biztosítson, amely erősíti a termelők versenyképességét, elősegíti alkalmazkodásukat a változó gazdasági és éghajlati kihívásokhoz, és hozzájárul a magyar agrárium hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez.
Forrás:
Magyarország Kormánya
Elfogadták a Vadászkamara kommunikációs stratégiáját
Négy vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Októberben újra jön a TeSzedd! hulladékgyűjtési akció
KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el
Koros bika a terítéken – Szántód
Madártani érdekesség: fakó keselyű bukkant fel a Csanádi pusztákon
Ugartyúk-hírek: zajlik a gyülekezés,és egy kiskunsági madár tragikus sorsa Egyiptomban
Kiszáradó patakok és a folyami rák menedékei a Cserhátban
Több ezer piócával pakolta meg a hűtőtáskáját
Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Búcsúzik Bors Richárd
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
A 24 kilós dunai amurom története
Szabó Anetta: Alföldi Kéktúra – Biharugrán át, Körösnagyharsányon keresztül Körösszakálig – GALÉRIÁVAL
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
