A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult. Ez az expanzió képes volt arra, hogy egyedülálló módon az agrártudományoktól, a jogtudományokon keresztül az orvostudományokig bezáróan egy tető alá hozza a tudósokat, másrészt ez a növekedés átlépte a Kárpát-medence határait és napjainkban kontinentális léptéket öltött. Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg a 2021/2022-es oktatási év doktor és dísztoktoravató ünnepségét, aki az ünnepséget követően exkluzív interjú adott az Agro Jager Newsnak. Rektorhelyettes úr interjúját követően, pedig egy, az USA-ból érkezett, frissen doktorrá avatott hallgatóval, Dr. Karamchand Bramdeoval beszélgettünk.

A Debreceni Egyetem doktor-és díszdoktoravató ünnepségén. Középen Prof. Dr. Pintér Ákos általános rektorhelyettes. A fényképen baloldalon Dr. Ailer Piroska Gyöngyi, a műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes és a fényképen jobb oldalon Prof. Dr. Csernoch László tudományos rektorhelyettes

Köszöntőjében kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem jogelődjének, a Református Kollégiumot tekintik. Mit jelent ez napjainkban az itt kutató, oktató tanároknak és mit jelent az ideérkező diákoknak?

Itt a Tiszántúlon, a református Tiszántúlon, Debrecen városa mindig fontos bázisa volt az oktatásnak, hiszen nemcsak az alapfokú, régies nevén az elemi oktatás, képzés zajlott az 1538-ban megalapított Református Kollégiumban, hanem azt már korán akadémiai szintre emelték. Az évszázadok alatt töretlenül formálódó képzésnek hatalmas lökést adott, amikor 1912-ben létrehozták öt karral a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, majd 1932-ben, pontosan 90 éve felavatták ezt az épületet, amelyben ma állunk. Az idők viharait túlélte ez az épület is, ahogyan az egyetem is és reneszánszát éli. A Debreceni Egyetem, ma már a méltán híres agrároktatással kiegészülve válhatott teljesen kerekké és napjainkban 14 karral, 25 doktori iskolával működve Magyarország legrégebbi egyetemének tekinthetjük.

Interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesével Fotó: Agro jager News

Mintegy kilenc doktorandusz hallgató vehette át az agrártudományok területén a doktori okleveleit. Hogyan értékeli az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar fiatal kutatóinak a munkáját?

A Debreceni Egyetem mindig arra törekedett, hogy a lehető legszélesebb, a legnagyobb spektrumban oktathasson, kutathasson. Az egyetem küldetése úgy látszik, hogy igazán a XXI. században teljesedhet ki, hiszen teljesen világosan látható, hogy napjaikban egy-egy ágazat, a másik nélkül, nem képes új és innovatív eredményeket elérni. A mezőgazdasági szektor, az élelmiszerellátás és a környezetvédelem kéz a kézben jár. Szerepük felértékelődik. Nemcsak itt Debrecenben, ahol a város körüli földek az ország legjobb termőföldjei között szerepelnek, amelyek világviszonylatba is jegyzettek, hanem az élelmiszertudományok vonatkozásában ezek már nemzetközi kihívások, közös gondolkodásra késztetik a kutatókat. Együttműködések, közös kutatások nélkül látható, hogy ma már nem működik egyetlen egy szektor sem. 2022-ben mindösszesen kilenc hallgató fejezhette be a tanulmányait, közülük vannak, akik a kutatásban, mások a versenyszférában helyezkednek el. Eredményeik, kutatási témáik innovatívak, amelyekre a piac is felfigyelt.

Mintegy kilenc fő vehette át doktori oklevelét a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáról. Középen Dr. Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Államokból.

Nagyon érdekes volt az idei avatás, mert ázsiai és afrikai hallgatók mellett feltűnt egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő, de a guyanai cukoriparban dolgozó hallgató is. Hogyan értékeli, hogy gyakorlatilag a világ minden tájáról érkeznek Debrecenbe hallgatók?

Kijelenthetjük, hogy a debreceni kutatás és az amerikai hallgató példája alapján az agrártudományok olyan értéket, tudományos eredményeket prezentál, amelyre felfigyel nemcsak a tudományos világ, hanem a gazdaság is. A debreceni diploma jegyzett a nagyvilágban, képesítéseink, kutatóink eredményei elfogadottak. Ez egzakt módon is mérhető, számokban kifejezhető, hiszen a különféle tudományos indexek, mutatószámok, amelyekkel a hivatkozásokat, a debreceni egyetem kutatóinak idézettségét mérik, kimagasló. Persze ez feladatot is jelent a Debreceni Egyetem teljes egészének. Tudományos rektorhelyettesként, saját kutatási területemen is pontosan jól látom: nagyon fontos, hogy az új és újszerű tudományos eredményeket felhasználva szélesítsük a képzésünket. Ebben a munkában értünk el olyan eredményeket kutató, oktató munkatársaimmal, hogy a világ olyan vezető országából is, mint az USA, érkezett hozzánk hallgató.

Dr. Karamchand Bramdeo, a Debreceni Egyetem Rektori Hivatala előtt.

A Debreceni Egyetem idei, 2022. évi doktori és díszdoktoravató ünnepségén Dr.  Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Állomokból érkezett Magyarországra. Kutatásait a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben végezte. Az egyetem doktori avatása után nyilatkozott, immáron doktori oklevelének birtokában, az USA-ba hazatérő kutató.

Prof. Dr. Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese és a frissen végzett Dr. Karamchand Bramdeo

Hogyan kerültél Magyarországra, mi motivált, hogy egy világviszonylatban ilyen kicsi országba érkezz tanulni, kutatni?

Magyarország alapvetően nagyon kis ország, de az agrártudományokban és a vetőmag-előállításban nagyon ismert és a Debreceni Egyetem a világ egyetemei között jó helyen áll. A BSc képzést Guyenában, Georgetownban, a Guyenai Egyetemen végeztem, majd először MSc képzésben folytattam tanulmányokat Debrecenben. Két év alatt nemcsak elméleti munkát végeztem, hanem a diploma dolgozatom miatt megengedték a vezető professzorok, hogy bekapcsolódhassak a magyar kutatásokba. Sokszor, többünket, külföldi hallgatókat, a kötelező tanulmányaink mellett konferenciákra is elvittek, ami számomra külföldiként nagyon jól esett. Az itt kutató, oktató tanárokra elmondható az is, hogy a munkaidejükön kívül is a kutatásukkal foglalkoznak, olyan, mintha a hobbyjuk lenne. Úgy gondolom, hogy sikereik egy része ebben is kereshető.

Dr. Karamchand Bramdeo kutatóként a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán

Hogy kapcsolódtál be a doktori képzésbe?

Mikor megkaptam az egyetemi diplomámat, haza utaztam és belevettem magam a munkába. Guyanában, az ország területének 85%-án trópusi esőerdők találhatóak. Területünk kicsivel több, mint kétszer nagyobb Magyarországénál, ami összesen 214 ezer km². Ebből 18 ezer km² víz. Guyanában nagyon jelentős a cukornádtermelés, de más élelmiszereket is szeretnénk megtermelni, hogy csökkentsük az import kiadásainkat. Jelentős mennyiségben termelünk cukornádat, ez az export termékeink közül talán az egyik legfontosabb. Mikor visszatértem Dél-Amerikába, akkor úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a kukoricára fordítani nagyobb hangsúlyt, így kézenfekvő volt, hogy visszatérek Debrecenbe. Jelentkeztem és szerencsére felvettek.

Dr. Karamchand Bramdeo gróf Tisza István, Magyarország minszterelnökének szobra és a Debreceni Egyetem főépülete előtt.

Mivel foglalkoztál Magyarországon?

Magyarország óriási előnye, hogy itt Debrecen környékén és az ország más tájain is nagyon jó körülmények mutatkoznak nemcsak a kukorica, mint ipari növény termelésére, hanem a nagyon jövedelmező vetőmag előállításra is. Ez nagyon bonyolult termesztéstechnológiát követel meg, nemcsak abban, hogy betartsák az izolációs távolságokat egy-egy vetőmag előállítás során, hanem abban, is, hogy azok a különféle hibridvetőmagok, amelyeket Magyarországon termelnek, egyedi igényeit képesek teljesíteni, egészen a vetéstől a betakarításig. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Telepe együtt dolgozik az amerikai alapokra épített KITE Zrt.-vel és megannyi céggel, túl azon, hogy az amerikai vetőmag előállítása ebben a térségben világviszonylatban is kiemelkedő. Látható, hogy a Pioneer Hi-Breed nagyvállalat, amely fuzionált a CORTEVA cég különféle leányvállalataival, a világ legnagyobb kukoricavetőmag üzemét működteti Szarvason. Igaz, Debrecenhez magyar lépték szerint nincs közel, de ez amerikai szemmel szinte jelentéktelen távolság.

A Debreceni Egyetemen szokás, hogy a városban kutató doktoranduszok, barátok egymás avatására ellátogatnak.

Milyen volt éveket eltölteni Debrecenben?

Debrecen, a Debreceni Egyetem egy világváros, mert itt az egyetemi negyedben az Egyetem tér és a Böszörményi út Agrár Campusa között, a kollégiumokon kívül is nagyon sok hallgató él. Nagyon sok barátság született és az internet miatt ma már nem szakadnak meg a kapcsolatok úgy, mint akár 20 éve. Persze senkinek nem könnyű itt tanulni, sokan megtanulnak magyarul is és sokunknak lesz egy-két magyarországi jó barátja, ami úgy gondolom, hogy élethosszig kitart. Vannak afrikai, ázsiai hallgatók és nekem is vannak dél-amerikai barátaim is. Debrecenben azt mondhatom, hogy nincsenek határok és nincsenek falak, persze ez nem azt jelenti, hogy könnyebbek lennének a vizsgaidőszakok. A tanárok közvetlensége, barátsága kötelesség is: tanulni kell, aki pedig a kutatásra adja a fejét, készüljön fel, hogy vagy a szántóföldön, vagy a laborban fog súlyos órákat, heteket, hónapokat eltölteni. Nekem, mindez nyolc év távlatából is, de megérte.

Dr. Karamchand Bramdeo nyílvános védését követően: a fényképen balról, Prof. Dr. Nagy János prorektor, nemzetközi hírű kutató gratulál.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem, Dr. Karamchand Bramdeo, Agro Jager News