Keressen minket

Mezőgazdaság

Villáminterjú Prof. Dr. Nagy Jánossal a kukoricavetés előtt

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetemi prorektora, nemzetközi viszonylatban jegyzett kutató. A professzort a kukoricavetés előtt kérdeztük, hogy miként látja ennek a meghatározó növénynek a helyzetét.

Az Agro Jager News-nak villáminterjút adott Prof. Dr. Nagy János prorektor, a magyar kukoricatermesztés elismert kutatója, aki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nemzetközi szinten elismert oktatója. A professzort az idei kukoricatermesztés kilátásairól, az aszályos hetekről kérdeztük s mivel az ország agrárszakképzésének történelmi helyszínén jártunk, ahol 153 éve zajlik agrároktatás, megkérdeztük azt is, mit csinálnak most az agrármérnök kiválóságok?

Prof. Dr. Nagy János,a Debreceni Egyetem prorektora (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)

Hogyan értékeli a kukorica világpiaci árának változásait?

A kukorica meghatározó szántóföldi növény Magyarországon. A klimatikus viszonyok, a talajadottságaink nem csak hazai, de világviszonylatban is kiemelkedőek. A magyar kukoricavetőmag-előállítást jellemezhetjük úgy is, hogy nem csak Magyarországon világhírű. Örvendetes, hogy szélesedtek a felhasználási lehetőségek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar termőföld elsősorban a kukoricavetőmag előállításban meghatározó. A világpiaci árak jelentős emelkedése és az input árak megugrása, abszolút fókuszba helyezi a kukoricát! Az agrotechnikai kutatásoktól egészen a genetikai kutatásokig, hiszen 1-1,1 millió hektár termőterülettel, ezek a kutatások, nemzetgazdasági jelentőségűek. Ilyen magas felvásárlási árak mellett már 0,5-1 tonna terméstöbblet jelentős mértékben növelheti az árbevételt. Ezért nagyon fontos, hogy a széles választék alapján, jó hibridet választva, precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozzuk ki növényeinkből.

2021 milyen tapasztalatokat hozott a kukoricatermesztésben?

Az agrártudományi eredmények precíz, tervezett, számokra alapozott megvalósítása, a mérnöki munka, komoly megtakarításokat, jelentős profitot eredményez. Mint minden más növénynek, a kukoricának is különféle optimumai vannak. Ez az újvilági növény, azonban semmilyen formában, de még őshazájában sem bír fagytűrőképességgel és bátran állíthatjuk azt is, hogy a hidegtűrése is rossz. 2021. az elmúlt száz év negyedik leghidegebb tavaszát hozta, mind a mellett rendkívül száraz heteket éltünk meg. A növénytermesztés egy soktényezős rendszer, amely kitett az időjárási körülményeknek. Ezért nagyon fontos, hogy a vetéseket a hőmérsékleti adatokhoz igazítsuk, a talajok nedvességmegőrzését korszerű technikákkal fokozzuk. Nyilván a népi megfigyelések is értékesek, hiszen a meleg, a melegedő talajok egy-egy növény, a paraszti gazdálkodás emblematikus növényei mindig jelezték, hogy mikor megfelelő a talaj és a léghőmérséklet a kukorica vetésére. Ahogy ma is, régen is megfigyelték a környezetet. Mi is ezt tesszük Debrecenben, de mérnöki szinten, ami egzakt, számokra, adatokra alapozott, pontos, tervezett munkát jelent. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar zászlós hajójának számító általános agrármérnök képzésben, munkatársaimmal és a kari vezetéssel arra törekszünk, hogy ezeket az ismereteket szélesítve, a legjobb szakembereket képezzük az agrárszektor számára.

Prof. Dr. Nagy János: “Precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozhatjuk ki növényeinkből.” (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)

Mikor kezdődik a Látóképi Kísérleti Telepen a munka?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Állomásán valójában az év minden napján, állandó kísérleti megfigyelés történik, túl azon, hogy a műszerek folyamatosan szondázzák a meteorológiai és a talaj adatokat. Úgy fogalmaznék, hogy a tavaszi munkacsúcsok hamarosan elérik mind a kutatók, mind pedig a kutatásba bekapcsolódott hallgatók és a kísérleti szakszemélyzet teherbírását. Ez azt jelenti, hogy a tél folyamán az egész országból megérkeztek a tavaszi vetésű növények vetőmagjai, kísérleti anyagai, továbbá a növényvédő-szerek, a talajjavító anyagok, a műtrágyák és még megannyi eszköz. A kísérletek tervezése már az ősszel elindult, kivitelezésük augusztusban a repcével, majd a kalászosokkal folytatódott. A tél folyamán az összes eszközt szervizelték és felkészítették a tavaszi munkákra.

A kapásnövények, a kisparcellák vetőmagjait már előkészítették a kutatók. Jelenleg az utolsó vetőmagtételeket várják a munkatársak. Pontos vetéstérképek, tőszámok beállítása után Látóképen április 5. után kezdjük el a kukorica vetését először a vetésidő kísérletekben, amelyet április második dekádjában, a terveink szerint be fogunk fejezni. Jelenleg a kapacitásunk teljes kihasználása mellett, a magágyak előkészítése zajlik és hamarosan elindul a kukorica 2022. évi kísérleti éve.

Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News

Elindult a 2021/2022-es tanév II. féléve és a szorgalmi időszak derekán járunk. Két elit klub, két szakkollégium tömöríti a kar legkiválóbb hallgatóit. Mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója, mondana néhány szót az egyetemi diákéletről?

A kutatói életpálya, a kutatói szemlélet kialakítására nem csak az ötéves egyetemi képzés, amely egy alap- és egy mesterképzésből épül fel. Megvizsgálva a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezető kutatóinak életpályáját a legsikeresebbek már egyetemi éveik alatt, sőt, már a középiskolai tanulmányaik során bekapcsolódhattak, ahogy Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet vezetője, Dr. Széles Adrienn munkáját megismertük.

Ebben a munkában a szakkollégiumoknak kiemelten fontos szerep jut. A Kerpely Kálmán Szakkollégium mellett a karunkon, a Tormay Béla Szakkollégium is működik. A két, ha úgy vesszük, „elit klub” az egyetemi képzéseken túl a diákok önszerveződő csoportja, akik szakmai utakat, előadásokat szerveznek, mellyel alapjait fektetik le a későbbiekben kutatók, ágazati vezetők önálló döntéshozatali készségek kialakításában. Ismert tény, hogy ebben Debrecen mindig is kimagasló eredményeket ért el, amit a szakma, az agrárszektor napjainkban is visszaigazol. A hallgatók Debrecenben nemcsak kutatni tanulnak meg, hanem a döntéshozatali rendszereket megismerik. Terveznek, szervezik a programokat, amelyek később fontosak lesznek egy-egy kutatás során. A kommunikációra, az együttműködésre, a tudásra alapozott kérdésfelvetés már fél siker egy-egy probléma megoldása, egy-egy kutatás megtervezése során. Egységes vélemény alakult ki a kar vezetésében, hogy a szakkollégiumokban együtt töltött idő megalapozza a kutatói együttműködéseket kari, hazai és persze nemzetközi viszonylatban is. Különösen fontos ez az interdiszciplináris kutatások, a különféle tudományterületek együttműködése és a programok kialakításában. Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése látja ennek a jelentőségét és a szakmai támogatáson túl anyagi támogatásban is részesíti a szakkollégiumokat. A hallgatók most a korlátozások után szabad programokat is szervezhetnek, a múlt héten már újra, személyesen is összeülhettek és áprilistól kezdődnek a szakmai látogatások. Legutóbb négy fiatal munkatársunk Katmanduban járt, szakmai útjukról, tapasztalataikról számoltak be, amelyen több, mint 40 hallgató vett részt és jelzés értékűnek tartom, azt is, hogy a fórumba bekapcsolódott Prof. Dr. Veress Szilvia, a kar tudományos-dékánhelyettese is.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

Bélyegzés a Kéktúrázás napján

A kéktúrázás szerves részei a szebbnél-szebb bélyegzőlenyomatok és az ezeket gyűjtő igazolófüzet. A Kéktúrázás napján is belekezdhetsz a legyalogolt kilométerek és az igazolásukra szolgáló bélyegzőlenyomatok gyűjtésébe.

Fotó: Kéktúra

Az Alföldi, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését 3 különböző igazolófüzetben vezetheted. Azonban ahhoz, hogy ezt szabályosan tehesd meg, adunk néhány praktikus információt.

A kéktúra mozgalom szerinti klasszikus szakaszolás bélyegzőponttól bélyegzőpontig történik. A kéktúrázás napjára kialakított rövidebb, egy nap alatt teljesíthető szakaszoknál is igyekeztük úgy felosztani a távokat, hogy bélyegzésre is alkalmasak és közlekedés szempontjából is praktikusak legyenek. Néhány túraszakaszt a tavalyi évhez képest is megváltoztattunk annak érdekében, hogy még több olyan túra legyen a rendezvényen is, amit a kéktúra mozgalom kiírása szerinti bélyegzéssel lehet teljesíteni. A Kéktúrázás napja mindhárom kéktúráján a szakaszok kilencven százaléka ilyen, ezeket a szűrő segítségével könnyen megtalálhatod. A túranap legtöbb szakaszánál bélyegzőhelynél van a találkozópont is és a célpont is és csak néhány olyan túra van, ami összesen egy bélyegzőpontot érint. A hivatalos kiírás szerint az érvényes teljesítéshez 2 bélyegzőpont közti távot kell megtenni 2 bélyegzéssel. Akik mindenképpen egy db bélyegzőponttal rendelkező szakaszon szeretnétek túrázni, de szeretnék érvényesen teljesíteni a szakaszt, nekik érdemes lehet a túrán kívül felkeresni a túra előtti vagy a túra végcél utáni bélyegzőpontot.

Ha most kezded a kéktúrázást, ezeket a hasznos információkat ajánljuk: a kéktúrázás első lépései

Ha bélyegezni szeretnél a túranapon, az igazolófüzeten kívül hozz magaddal bélyegzőpárnát és tintát is.

Forrás: Kéktúra

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Okiratátadó ünnepség Székkutason

Nébih:15 növényfaj 187 fajtájának képviselője vehette át díszokiratát a Nébih szeptember végi eseményén. Az ünnepséget a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson tartották, ahol egyúttal a hazai fajtakísérletezés 130 éves, valamint az állomás 70 éves jubileumáról is megemlékeztek a résztvevők.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A legutóbbi, 2021. novemberi okirat átadó ünnepség óta a Szántóföldi Szekció két Fajtaminősítő Bizottsági (továbbiakban FMB) ülésére került sor. Az ülések alkalmával 15 növényfaj, 187 fajtájának díszokirata készült el, azaz az Agrárminisztérium állami elismerő határozatban részesítette a szóbanforgó fajtákat, így azok felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal az Európai Unió Közösségi Fajtakatalógusára is. Ezzel a fenti fajták bekerültek abba a rendszerbe, ami alapján a vetőmagjuk szabadon előállítható és forgalmazható az Unió mind a 27 tagállamában és ebből a hazai gazdatársadalom biztonsággal választhat.

Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy hármas évfordulót ünnepel a Nébih,  2022-ben ugyanis amellett, hogy 10 éves a hivatal, 130 éves a hazai fajtakísérletezés és 70 éves a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás. Utóbbi jubileum méltó megünneplését jelentette, hogy első alkalommal kerülhetett sor Székkutason a díszokiratok átadására.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően. Fontos feladat az agrobiodiverzitás megőrzése és a fenntartható növénytermesztés támogatása. A megfelelő termésbiztonsághoz szükség van a jó minőségű, betegség-ellenálló, szárazságtűrő fajták és hibridek előállítására.

Jelenleg a Közösségi Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer szántóföldi regisztrált fajta szerepel, ebből több mint 1300 a hazai állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését.

A hazánkban regisztrált szántóföldi fajták jelentős hányadát a saját kísérleti hálózatunk 15 fajtakísérleti állomásain vizsgálták meg. A hazai fajtavizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy a gazdasági értékvizsgálatokban szereplő fajtajelölteket a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki, ezáltal a termelő a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül választhat.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők, gazdálkodók a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek gazdaságosan, amely alapja annak, hogy egészséges, jóízű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatója felidézte a hazai fajtakísérletezés 130 éves történetének legfontosabb sarokköveit megalapítástól napjainkig, valamint röviden ismertette a Nébih történetét és szerepét, a hazai fajtakísérleti hálózat felépítésének rendszerét, kitérve a régiós formában történő működtetésére.

A magyar fajtakísérletezés sarokkövei röviden:
1892 Az első Növénytermelési Kísérleti Állomás megalapítása, Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia – Cserháti Sándor által
1916 Növényfajták elismerése és törzskönyvezés kezdete
1941 Országos kísérleti hálózat kialakítása
1951 Fajtaminősítő Tanács létrejötte
1951-52 Fajtakísérleti Állomások alapítása
1968 Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) létrejötte
1983 UPOV csatlakozás és a mai fajtakísérleti hálózat kialakulása
1994 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fajtakísérleti Főosztály megalakulása
2007 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és fajtakísérletezés két szakmai osztályának létrehozása
2012 A fajtakísérlet területét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el

Török Dénes, a Székkutasi fajtakísérleti állomás vezetője az állomás történelmi múltját idézte fel. Az épület 1951-től működik Növényfajta-kísérleti Állomásként, a fajtakísérleti hálózat kialakulása az Országos Növényfajtakísérleti Intézet létrehozásával történt meg. Érdekesség, hogy az alapító állomásokból már csak hat működik, ezek közül kettő (Székkutas és Szarvas) egyazon régióban. A fajtakísérleti szakterület Délkelet-Magyarországi régiójába tartozik Székkutas központtal Szarvas, Jászboldogháza és Helvécia telephely is. Helvécián kertészeti kísérletek (elsősorban szőlő és kajszibarack, valamint alma, körte) és erdészeti kísérletek folynak, a további három állomáson szántóföldi növényfajokat vizsgálják.  A régió egészében, kb. 270 hektáron látják el feladataikat, ezzel a legnagyobb méretű kísérleti hálózati egység a Dél-kelet Magyarországi körzetben működik..

Végh János, a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás egykori vezetője megemlékezett a Nébih jogelődjeinél történt fajtakísérleti munkavégzésről.

A hármas jubileum alkalmából egy vadkörte emlékfa ültetésre is sor került a fajtakísérleti állomás udvarán.

Forrás: Nébih

          

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Fotó: Pixabay

A 2022. szeptember 30-tól folytatódó földértékesítési programban több mint 2300 db (összesen 3000 hektár), 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földet kínálnak eladásra nyilvánosan, több mint ezer településen, melyek mintegy 40%-a szántó, rét, legelő, a többi pedig vegyes művelési ágú ingatlan. A területekre 30 napig, azaz 2022. október 30-ig lehet vételi ajánlatot tenni.

Az agrártárca szerint a magyar gazdálkodóknál jó helyen van a föld, mindennapi munkájukkal ők művelik meg ezeket a területek és élelemmel látják el a magyar háztartásokat.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása mellett, amivel a magyar birtokpolitika több mint három évtizedes adósságát kívánja orvosolni. Ezért értékesítésre kerülnek olyan ingatlanhányadok is, ahol az állam kisebbségi tulajdonos, így akár a tulajdonostársak többlettulajdonhoz juthatnak az érintett ingatlanban, ezzel – ideális esetben – csökkenhet a tulajdonostársak száma is.

Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen értékesítésre kerülnek azok a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanok, melyek hasznosítása – leginkább – a szomszédos ingatlanok használói által optimálisabban kivitelezhető. Az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő birtokméret kialakítása, melyhez a mostani földértékesítési program jó lehetőséget kínál. Az értékesítés ezúttal is elektronikus úton zajlik. (Részletek a www.nfk.gov.hu oldalon érhetőek el).

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 30-tól, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható földterületek adatai.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom