Mezőgazdaság
Villáminterjú Prof. Dr. Nagy Jánossal a kukoricavetés előtt
Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetemi prorektora, nemzetközi viszonylatban jegyzett kutató. A professzort a kukoricavetés előtt kérdeztük, hogy miként látja ennek a meghatározó növénynek a helyzetét.
Az Agro Jager News-nak villáminterjút adott Prof. Dr. Nagy János prorektor, a magyar kukoricatermesztés elismert kutatója, aki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nemzetközi szinten elismert oktatója. A professzort az idei kukoricatermesztés kilátásairól, az aszályos hetekről kérdeztük s mivel az ország agrárszakképzésének történelmi helyszínén jártunk, ahol 153 éve zajlik agrároktatás, megkérdeztük azt is, mit csinálnak most az agrármérnök kiválóságok?
Prof. Dr. Nagy János,a Debreceni Egyetem prorektora (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)
Hogyan értékeli a kukorica világpiaci árának változásait?
A kukorica meghatározó szántóföldi növény Magyarországon. A klimatikus viszonyok, a talajadottságaink nem csak hazai, de világviszonylatban is kiemelkedőek. A magyar kukoricavetőmag-előállítást jellemezhetjük úgy is, hogy nem csak Magyarországon világhírű. Örvendetes, hogy szélesedtek a felhasználási lehetőségek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar termőföld elsősorban a kukoricavetőmag előállításban meghatározó.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A világpiaci árak jelentős emelkedése és az input árak megugrása, abszolút fókuszba helyezi a kukoricát! Az agrotechnikai kutatásoktól egészen a genetikai kutatásokig, hiszen 1-1,1 millió hektár termőterülettel, ezek a kutatások, nemzetgazdasági jelentőségűek. Ilyen magas felvásárlási árak mellett már 0,5-1 tonna terméstöbblet jelentős mértékben növelheti az árbevételt. Ezért nagyon fontos, hogy a széles választék alapján, jó hibridet választva, precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozzuk ki növényeinkből.
2021 milyen tapasztalatokat hozott a kukoricatermesztésben?
Az agrártudományi eredmények precíz, tervezett, számokra alapozott megvalósítása, a mérnöki munka, komoly megtakarításokat, jelentős profitot eredményez. Mint minden más növénynek, a kukoricának is különféle optimumai vannak. Ez az újvilági növény, azonban semmilyen formában, de még őshazájában sem bír fagytűrőképességgel és bátran állíthatjuk azt is, hogy a hidegtűrése is rossz. 2021. az elmúlt száz év negyedik leghidegebb tavaszát hozta, mind a mellett rendkívül száraz heteket éltünk meg. A növénytermesztés egy soktényezős rendszer, amely kitett az időjárási körülményeknek. Ezért nagyon fontos, hogy a vetéseket a hőmérsékleti adatokhoz igazítsuk, a talajok nedvességmegőrzését korszerű technikákkal fokozzuk. Nyilván a népi megfigyelések is értékesek, hiszen a meleg, a melegedő talajok egy-egy növény, a paraszti gazdálkodás emblematikus növényei mindig jelezték, hogy mikor megfelelő a talaj és a léghőmérséklet a kukorica vetésére. Ahogy ma is, régen is megfigyelték a környezetet. Mi is ezt tesszük Debrecenben, de mérnöki szinten, ami egzakt, számokra, adatokra alapozott, pontos, tervezett munkát jelent. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar zászlós hajójának számító általános agrármérnök képzésben, munkatársaimmal és a kari vezetéssel arra törekszünk, hogy ezeket az ismereteket szélesítve, a legjobb szakembereket képezzük az agrárszektor számára.
Prof. Dr. Nagy János: “Precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozhatjuk ki növényeinkből.” (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)
Mikor kezdődik a Látóképi Kísérleti Telepen a munka?
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Állomásán valójában az év minden napján, állandó kísérleti megfigyelés történik, túl azon, hogy a műszerek folyamatosan szondázzák a meteorológiai és a talaj adatokat. Úgy fogalmaznék, hogy a tavaszi munkacsúcsok hamarosan elérik mind a kutatók, mind pedig a kutatásba bekapcsolódott hallgatók és a kísérleti szakszemélyzet teherbírását. Ez azt jelenti, hogy a tél folyamán az egész országból megérkeztek a tavaszi vetésű növények vetőmagjai, kísérleti anyagai, továbbá a növényvédő-szerek, a talajjavító anyagok, a műtrágyák és még megannyi eszköz. A kísérletek tervezése már az ősszel elindult, kivitelezésük augusztusban a repcével, majd a kalászosokkal folytatódott. A tél folyamán az összes eszközt szervizelték és felkészítették a tavaszi munkákra.
A kapásnövények, a kisparcellák vetőmagjait már előkészítették a kutatók. Jelenleg az utolsó vetőmagtételeket várják a munkatársak. Pontos vetéstérképek, tőszámok beállítása után Látóképen április 5. után kezdjük el a kukorica vetését először a vetésidő kísérletekben, amelyet április második dekádjában, a terveink szerint be fogunk fejezni. Jelenleg a kapacitásunk teljes kihasználása mellett, a magágyak előkészítése zajlik és hamarosan elindul a kukorica 2022. évi kísérleti éve.
Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News
Elindult a 2021/2022-es tanév II. féléve és a szorgalmi időszak derekán járunk. Két elit klub, két szakkollégium tömöríti a kar legkiválóbb hallgatóit. Mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója, mondana néhány szót az egyetemi diákéletről?
A kutatói életpálya, a kutatói szemlélet kialakítására nem csak az ötéves egyetemi képzés, amely egy alap- és egy mesterképzésből épül fel. Megvizsgálva a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezető kutatóinak életpályáját a legsikeresebbek már egyetemi éveik alatt, sőt, már a középiskolai tanulmányaik során bekapcsolódhattak, ahogy Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet vezetője, Dr. Széles Adrienn munkáját megismertük.
Ebben a munkában a szakkollégiumoknak kiemelten fontos szerep jut. A Kerpely Kálmán Szakkollégium mellett a karunkon, a Tormay Béla Szakkollégium is működik. A két, ha úgy vesszük, „elit klub” az egyetemi képzéseken túl a diákok önszerveződő csoportja, akik szakmai utakat, előadásokat szerveznek, mellyel alapjait fektetik le a későbbiekben kutatók, ágazati vezetők önálló döntéshozatali készségek kialakításában. Ismert tény, hogy ebben Debrecen mindig is kimagasló eredményeket ért el, amit a szakma, az agrárszektor napjainkban is visszaigazol. A hallgatók Debrecenben nemcsak kutatni tanulnak meg, hanem a döntéshozatali rendszereket megismerik. Terveznek, szervezik a programokat, amelyek később fontosak lesznek egy-egy kutatás során. A kommunikációra, az együttműködésre, a tudásra alapozott kérdésfelvetés már fél siker egy-egy probléma megoldása, egy-egy kutatás megtervezése során. Egységes vélemény alakult ki a kar vezetésében, hogy a szakkollégiumokban együtt töltött idő megalapozza a kutatói együttműködéseket kari, hazai és persze nemzetközi viszonylatban is. Különösen fontos ez az interdiszciplináris kutatások, a különféle tudományterületek együttműködése és a programok kialakításában. Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése látja ennek a jelentőségét és a szakmai támogatáson túl anyagi támogatásban is részesíti a szakkollégiumokat. A hallgatók most a korlátozások után szabad programokat is szervezhetnek, a múlt héten már újra, személyesen is összeülhettek és áprilistól kezdődnek a szakmai látogatások. Legutóbb négy fiatal munkatársunk Katmanduban járt, szakmai útjukról, tapasztalataikról számoltak be, amelyen több, mint 40 hallgató vett részt és jelzés értékűnek tartom, azt is, hogy a fórumba bekapcsolódott Prof. Dr. Veress Szilvia, a kar tudományos-dékánhelyettese is.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Vissza nem térítendő támogatásban részesülhe
A KAP Nemzeti Irányító Hatósága 2026. március 30-án tette közzé a 48/2026. számú közleményt, amely a „Működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása” (KAP-RD46-1-25) elnevezésű pályázati felhívás módosítását tartalmazza. Ez a módosítás jelentősen bővíti a támogatható tevékenységek és a pályázók körét, különösen az ökológiai gazdálkodás területén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei:
A módosítás elsődleges célja, hogy azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek támogatásban, akik a kérelem benyújtása előtt már rendelkeztek ökológiai tanúsítással, de tevékenységüket új termék előállításával bővítik. A korábbi szabályozás elsősorban az új csatlakozókat részesítette előnyben, a frissített felhívás azonban elismeri a már működő ökológiai gazdaságok fejlesztési törekvéseit is.
A legfontosabb változások
A közlemény alapján a felhívás szövege több ponton kiegészült:
- Már létező együttműködés támogatása: Az 1. célterület ökológiai termelésre vonatkozó részében (B pont) immár a már létező együttműködés keretében megvalósított új tevékenység is támogatható.
- Új tevékenység definíciója: Új tevékenységnek minősül, ha a termelő már rendelkezik ellenőrzési és tanúsítási szerződéssel, de egy olyan új termék előállításába kezd, amely megfelel az ökológiai minősítési rendszer előírásainak.
- Kedvezményezettek köre: A módosítás pontosítja, hogy mindkét célterület (uniós és nemzeti minőségrendszerek) esetében továbbra is támogatható az új együttműködés.
A pályázat háttere
A KAP-RD46-1-25 kódszámú pályázat célja a mezőgazdasági termelők ösztönzése a magasabb hozzáadott értékű és minőségű élelmiszerek előállítására. A támogatás formája továbbra is vissza nem térítendő, egyösszegű átalánytámogatás, amelynek mértéke 13 000 eurónak megfelelő forintösszeg egy 5 éves időszakra.
A támogatási kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár felületén keresztül, több szakaszban. A módosított feltételek a közlemény megjelenését követően benyújtott kérelmekre már érvényesek.
További információ a felhívás módosításáról itt és a pályázat dokumentáció itt érhető el.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra
Mezőgazdaság
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
Az EFSA szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Az EFSA Élelmiszer-adalékanyagokkal és aromaanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (FAF Testület) szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Fotó: Pixabay
A FIPEA egy sárgaborsó (P. sativum) por, amely főként élelmi rostokból (pektinből és hemicellulózból) áll, valamint alacsony a fehérjetartalma.
A FIPEA előállítása során nagy hőmérsékletű hőkezelést alkalmaznak (> 100°C, >40 perc), amely csökkenti a potenciálisan nem kívánt anyagok mennyiségét (pl. lektin), miközben a rost kémiai szerkezete stabil marad.
A Testület arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási szintek alkalmazása mellett nincs egészségügyi kockázat, tehát nincs szükség számszerű elfogadható napi beviteli érték (ADI) megadására a FIPEA esetében. Az értékelésben ugyanakkor maximum és javasolt felhasználási szintek kerültek meghatározásra 8 különböző élelmiszer-kategória esetében (1. táblázat).
1. táblázat. A borsórost-koncentrátum (FIPEA) javasolt maximális és felhasználási szintjei (mg FIPEA/kg élelmiszer).
| Élelmiszer -kategória | Javasolt maximális mennyiség (mg FIPEA/kg) | Javasolt felhasználási mennyiség
(mg FIPEA/kg) |
|
| 01.4 | Ízesített erjesztett tejtermékek, ideértve a hőkezelt termékeket is | 10 000 | 1 000 |
| 01.7.5 | Ömlesztett sajt | 10 000 | 1 000 |
| 01.8 | Tejpótlók, beleértve a tejfehérítőket is | 10 000 | 1 000 |
| 06.5 | Metéltek | 5 000 | 100 |
| 07.2 | Finom pékáruk | 10 000 | 1 000 |
| 13.2 | Az 1999/21/EK irányelvben meghatározott, különleges gyógyászati célra szánt élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 13.3 | A teljes napi élelmiszer-bevitel vagy egyes ételek helyettesítésére szolgáló élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 14.1.4 | Ízesített italok | 10 000 | 1 000 |
Habár a FIPEA még nem kapott E-számot, az EFSA véleménye elősegítheti a jövőbeni élelmiszer-adalékanyagként történő engedélyezését.
A FIPEA rosttartalom-növelőként és állományjavító anyagként használható például péksüteményekben, snackekben, leves – és szószkeverékekben, valamint vegetáriánus és funkcionális élelmiszerekben a rosttartalom növelése és az állományjavítás céljából.
Forrás: NAK / Dr. Szalóki-Dorkó Lilla
Mezőgazdaság
Természetes védelem a rágás ellen: Mire jó a birkagyapjú az erdőben?
Egy elfeledett, tudományosan is igazolt módszer a rágáskár ellen
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A hazai erdőfelújításokban és fiatal telepítésekben a vad rágáskára állandó fejtörést okoz a gazdálkodóknak. Bár a kerítés és a különböző vegyszeres vadriasztók bevett eszközök, létezik egy elfeledett, ámbár tudományosan is igazolt módszer: a nyers birkagyapjú alkalmazása. Ez a megoldás nemcsak költséghatékony, hanem kettős védelmet is jelent a csemeték számára.
A lanolin és a juhszag riasztó ereje
A nyers, mosatlan gyapjú legfőbb értéke a benne lévő gyapjúzsír, vagyis a lanolin. Ez egy összetett, viaszos anyag, amely zsírsavakból és különböző alkoholokból épül fel. A lanolin mellett a nyers gyapjú megőrzi a juhokra jellemző egyéb mirigyváladékokat és illatanyagokat is, amelyek a szarvasfélék számára az összetéveszthetetlen „juhszagot” jelentik.
A vad számára ez a szag idegen és zavaró. Gyakran társítják a háziállatok vagy az ember jelenlétével, ami ösztönös elkerülő viselkedést vált ki belőlük. A nemzetközi szakirodalom, köztük Bernacka és munkatársai (2015) kutatásai igazolták, hogy a gyapjú illatanyagai már távolról jelzik a vadnak: a hajtás nem kívánatos táplálék. A szaglás útján történő riasztás nagy előnye, hogy az őz vagy a szarvas gyakran meg sem kísérli a rügyek megkóstolását, így a növény sértetlen marad. Ez a hatásmechanizmus hasonló a jól ismert faggyúalapú készítményekéhez (például a Trico-hoz), de a gyapjúszálak között az illatanyagok lassabban és tartósabban szabadulnak fel, így hosszabb védelmet nyújtanak. Az Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) vizsgálatai szerint a juhgyapjú hatékonysága a téli rágás ellen vetekszik a drága kémiai szerekével (pl. bárányfaggyú alapú Trico), miközben nincs környezeti terhelése. A Bajor Állami Erdészeti Intézet (LWF) vizsgálata alapján a módszer 80-95%-os védelmet nyújt a téli rágás ellen, ami versenyképes a legmodernebb kémiai szerekkel is.
1. kép: Vezérhajtás védelem műanyag sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Mi sem szeretjük, ha szőr kerül a nyelvünkre: amikor a rágás élménye megszűnik
Ha a vad a szag ellenére lecsippentené a vezérhajtást, egy második, mechanikai hatással szembesül. A gyapjúszálak felülete mikroszkopikus szinten pikkelyes, ami a lanolin tapadósságával párosulva rendkívül kellemetlen érzést okoz a vad szájában.
A gyapjúszálak rátapadnak az állat nyelvére, ínyére és a fogai közé ragadnak. Mivel a szálak rugalmasak és szívósak, a vad csak nehezen tud megszabadulni a szájába került „szöszöktől”. Ez a negatív élmény gyorsan rögzül az állatban: a területen élő egyedek hamar megtanulják összekapcsolni a jellegzetes juhszagot a kellemetlen fizikai érzettel. Így a későbbiekben már a szag alapján elkerülik a gyapjúval védett növényeket, anélkül, hogy újra megpróbálnák megrágni azokat.
2. kép: Vezérhajtás védelem vadriasztó szerrel (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Miért érdemes fontolóra venni?
A gyapjú alkalmazása mellett szól, hogy egy teljesen természetes, lebomló anyagról van szó, használatával elkerülhető a vegyszerek alkalmazása, nem keletkezik mikroműanyag-szennyezés (mint a műanyag rácsok vagy sapkák esetén), és a védekezési folyamat végén értékes tápanyag kerül vissza a talajba, javítja szerkezetességét, elősegítve a vízvisszatartást. Bár a felhelyezése pepecselős kézi munkát igényel, az alacsony anyagköltség és a hosszú ideig tartó védelem miatt érdemi alternatívája lehet a hagyományos vadkárelhárítási módszereknek, különösen a környezeti szempontokat is szem előtt tartó gazdálkodásokban.
A gyapjú használata kiváló példája annak, hogyan válhat egy mezőgazdasági „melléktermék” értékes vadkármegelőzési eszközzé. Bár a manuális felhelyezés munkaerő-igényes, a technológia alacsony anyagköltsége és környezetbarát jellege miatt komoly alternatívát jelenthet a kisebb erdősítések vagy pótlások védelmében.
3. kép: Vezérhajtás védelem gyapjúval sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Badarság, van benne valami?
Rendszeresen találkozni azzal a mondattal, melyet Albert Einsteinnek tulajdonítanak: „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.”, jelen esetben viszont egy régi megoldás felelevenítése mind a juhtenyésztők, mind pedig az erdőgazdaság számára gyümölcsöző lehet.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
A vadkárkezelés sikerének kulcsa az innovatív szemlélet és a gazdálkodók közötti együttműködés. A juhgyapjú alkalmazása egy olyan eszköz, amely nemcsak a facsemetéket védi, hanem a mezőgazdaság és az erdészet együttműködését is erősíti, hozzájárulva a vidék megtartó erejéhez és a természeti erőforrások felelős kezeléséhez.
Ha van releváns tapasztalata, kérjük ossza meg velünk a vadkar@nak.hu e-mail címen. Netán szabadon felhasználható gyapjúja, erdőtelepítésben érdekelt és nyitott lenne a gyapjúval való kísérletezésre? Írjon nekünk segítünk összekötni az érdekelteket!
Hivatkozások és felhasznált források:
- Bernacka et al. (2015): Application of sheep wool in preventing damage caused by deer in young forest plantations. (A legfontosabb lengyel tanulmány a gyapjú hatékonyságáról)
- BFW (Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont): Schafwolle als biologischer Verbissschutz. (Gyakorlati útmutató és hatékonysági vizsgálatok)
- LWF (Bajor Állami Erdészeti Intézet): Schutzmaßnahmen gegen Wildschäden. (Bajorországi tapasztalatok a biológiai rágásvédelemről)
- ConnGardener: Effective Fat-Based Deer Repellents. (A lanolin és faggyú alapú riasztás elméleti háttere)
Forrás: NAK / dr. Skobrák György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Zala vármegyei vadgazdálkodási pályázat
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer, Békés Vármegye, 2026.
Engedély nélkül gyűjtöttek agancsot
2026-ban is folytatódik az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció-program
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Pest vármegyei pályázati kiírása
Kis sárszalonka a Csaba-réten
Agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2026.
Elkezdődött a költési szezon a vércséknél
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Pergetve fogtak harcsát
Dr. Majzinger István 65 éves
Élet születik – malacoznak a kocák
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában