További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Mezőgazdaság
Az epigenetikai ABC megfejtése
A Debreceni Egyetem agrárkarán folyó kutatások segíthetik a környezeti változásokkal toleráns növényfajták létrehozását. A kutatásokat Prof. Dr. Dobránszki Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának (AGBK) vezetője irányítja. (Kép: Debreceni Egyetem)
Az epigenetika az a tudományág, amely a genetikailag kódolt, örökölt tulajdonságok megjelenését vizsgálja különböző környezeti hatások esetén. A tulajdonságok kifejeződése ugyanis a DNS nukleotidsorrendjének (genom) és az epigenetikai állapotnak (epigenom) az eredménye az élőlényekben. Az epigenom a DNS azon kémiai változásaiból jön létre, amelyek a DNS nukleotidsorrendjét nem változtatják meg, tehát a genetikai kódot nem módosítják, azonban hatásukra megváltozik a gének átírása, és így a tulajdonságok megjelenése is – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának (AGBK) vezetője.
Ábra: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere. (Ábra: DE)
A nemzetközi kutatócsoport tagjaként a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának (AGBK) kutatói a Frontiers in Genetics folyóiratban közölt szakcikkben értékelik az olyan éghajlatváltozás szempontjából meghatározó környezeti jelzésekre és változásokra adott növényi epigenetikai változásokat, mint amilyen például a szárazság, a sóstressz, a hő-, és hidegstressz, a látható és UV fény, a nehézfémszennyezés vagy a nanoszennyezések.
A Növénygenomikai Kutatócsoport vezetője szerint az epigenetikai változásokról, szabályozásukról – jelentőségük ellenére – még nagyon keveset tudunk.
Az epigenetikai módosulások a génekben kódolt információk megjelenését szabályozzák, a környezeti tényezők pedig ezt az aktuális állapotot erősen befolyásolják, lehetővé teszik például, hogy egyes gének a környezettől függően kapcsoljanak be, vagy ki. Egyes epigenetikai változások átmenetiek, míg mások generációkon keresztül öröklődhetnek is, ugyanúgy, mint a genetikai kód – fejtette ki az AGKB vezetője.
Kiemelte, hogy az éghajlatváltozás tükrében különösen felértékelődnek azok a kutatások, amelyek a növények változó környezethez való gyors alkalmazkodását vizsgálják.
Ezek a kutatások a növények túlélésének, evolúciójának vizsgálatán túl kiemelten fontosak a környezeti stresszekkel szemben toleráns növényfajták előállítása szempontjából. A mezőgazdaság számára ugyanis elengedhetetlen a termés stabilitása és a termésbiztonság, mely nagyon komoly kihívás jelent a klímaváltozás tükrében – hangsúlyozta a szakember.
A nemzetközi kutatáson alapuló cikk kísérletet tesz a növények környezethez való alkalmazkodásának alapjául szolgáló epigenetikus ABC megfejtésére, azaz a növényi stresszválasz dekódolására, amely újabb hasznosítható eszközt adhat a szakemberek kezébe annak érdekében, hogy toleráns illetve ellenálló növényfajtákat lehessen előállítani. Mindez pedig a növénynemesítés és a fajtaelőállítás új stratégiáinak megszületését is eredményezheti a közeljövőben.
A szakcikk a COST EPICATCH nemzetközi együttműködés keretében, valamint a TKP2021-EGA-20 (Biotechnológia) számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a TKP2021-EGA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda

