Mezőgazdaság
20 éves a Debreceni Egyetem Tormay Béla Szakkollégiuma – GALÉRIÁVAL
20 éves jubileumát ünnepelte a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkollégiuma, amely az egyetemi kiválóságokat, a kar legképzettebb hallgatóit tömöríti. Az ünnepségen a hallgatóságot Dr. Stündl László dékán, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes is köszöntötte, de Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a diákság invitálását.
Középen Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, a Tormay Béla Szakkollégium 20 éves jubileumának alkalmából rendezett fogadáson.
Dr. Stündl László dékán az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy a szakkollégium névadója, Tormay Béla tehetsége már diák korában kitűnt. Például akadt olyan tanév, amikor engedéllyel ugyan, de egyszerre két évfolyamot is elvégezhetett. Külföldi munkái után tanított Keszthelyen, majd Debrecenben – a mai Debreceni Egyetem jogelődjéhez – az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe került.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Munkásságának elévülhetetlen érdeme, hogy meghatározza az agrártudományok mai irányát, hiszen elérte, hogy az oktatásban tudományos igényeséggel adjanak órákat. Ma, ez a törekvés fokozottan jelentkezik – tette hozzá. A mezőgazdaságra eddig soha nem látott kihívások várnak, amelyben az ágazati problémákat csak jól képzett mérnökkel, mérnöki irányítással, mérnöki munkával lehet majd teljesítenie a szektornak.
Köszöntő: Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke
Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke kiemelte, hogy a jelenleg aktív, nappali tagozatos hallgatóknak az összefogásával sikerült megrendezni a programot. Hangsúlyozta, hogy a diákság, az egyetemi polgárság számára mindig nagy megtiszteltetés, ha a tanórák után a tanáraik, vezető professzoraik, a kar vezetése jelenlétével megtiszteli a rendezvényeket. Mindezeken túl azonban egyfajta kötelességük is ápolni a szakkollégium hagyományait, hiszen 20 év távlatából nézve, a mostani első, másodéves hallgatók éppen akkor születtek, amikor ez a szakkollégium megkezdte a munkáját. A hagyományok ápolása, a történelem ismerete az agrárkaron is fontos feladat és ígéretet tett arra, hogy elnöksége alatt tovább öregbítik a szakkollégium jó hírét mind a kar, mind pedig a nagy egyetem, a Debreceni Egyetem vonatkozásában is.
Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár
Az ünnepségen feltűnt Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár és Dr. Terjék László egyetemi docens is, akik köszöntőjükben kiemelték, hogy a múlt, a jelen és a jövő, e három egység együtt képezi azt a harmóniát, amely minden közösség biztosítéka.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkollégium jubileumi kiadványa
A szakkollégium lényegében – folytatta lapunknak Brassó Dóra Lili elnök – egy olyan önszerveződő szakmai csoport, ahol az oktatók a legjobb tanulmányi eredménnyel bíró hallgatókat továbbképzik s ha úgy vesszük, egy közös platformot teremt a szakkollégium, hidat képezve a kutatók és a diákság között. Működését a mindenkori vezetőség és tagság összefogása és aktivitása határozza meg.
Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora, Dr. Széles Adrienn, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet intézetigazgatójának társaságában köszöntötte a 20 éves Tormay Béla Szakkollégiumot
Prof. Dr. Nagy János prorektor, a társszakkollégium, a Kerpely Kálmán Szakkollégium alapítója kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon két szakkollégium is működik. Dicsérte, hogy a hallgatók tudják, hogy mit szeretnének tanulni, kutatni. A jóízű tanulmányi verseny mellett, a legfontosabb a szakmai közösségek építése, közös programok szervezése. A két szakkollégium sok esetben közös tudományos programokat szervez. Jelenlétükkel megtisztelik egymás rendezvényeit, előadásait, amellyel nemcsak a kölcsönös elismerés mutatkozik meg, hanem eközben tanulnak is egymástól. A diákság a szakkollégiumokban, olyan tudományos műhelyekbe csöppen, hogy szinte észre sem veszik, de mire a doktori képzés kapujába kerülnek, már szinte igazi kutatókká válnak. Persze, minden tudományterületen, ahogy a Debreceni Egyetem megannyi kutatásában, rengeteget kell dolgozni, hogy új és újszerű eredményeket érjenek el. Valakinek ez könnyen megy, míg mások többet dolgoznak a sikerért, de a motiváció a tudományos kutatás felé hajtja a diákokat.
Dr. Széles Adrienn, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet intézetigazgatója köszönti Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanárt
A problémák felismeréséhez, a kérdések megfogalmazásához, a megoldások megtalálásához az agrártudományokat és az egyes tudományterületeket nagyon alaposan meg kell ismerni. A mai kor azt is elhozta, hogy sokszor más, idegen tudományterületekről érkezik a helyes válasz. Ezért fontos az, hogy az universitason belül együtt legyenek a tudósok és a hallgatók, akik megismerik egymást és felhasználva, baráti és szakmai kapcsolataikat, megoldásokat találjanak az előttünk álló kihívásokra. A diákok kapcsolati tőkéjüket most alapozzák meg és a Debreceni Egyetem a XXI. század harmadik évtizedére ezt kontinentális léptékűvé tette. Teljesen tisztán és világosan látszik, hogy a tudomány és a nemzetközi kapcsolatok együttesen fogják meghatározni a magyar mezőgazdaság jövőjét – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Prof. Dr. Nagy János prorektor.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkolégiuma
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.
Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.
Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
