Keressen minket

Mezőgazdaság

20 éves a Debreceni Egyetem Tormay Béla Szakkollégiuma – GALÉRIÁVAL

20 éves jubileumát ünnepelte a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkollégiuma, amely az egyetemi kiválóságokat, a kar legképzettebb hallgatóit tömöríti. Az ünnepségen a hallgatóságot Dr. Stündl László dékán, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes is köszöntötte, de Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a diákság invitálását.

Középen Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, a Tormay Béla Szakkollégium 20 éves jubileumának alkalmából rendezett fogadáson.

Dr. Stündl László dékán az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy a szakkollégium névadója, Tormay Béla tehetsége már diák korában kitűnt. Például akadt olyan tanév, amikor engedéllyel ugyan, de egyszerre két évfolyamot is elvégezhetett. Külföldi munkái után tanított Keszthelyen, majd Debrecenben – a mai Debreceni Egyetem jogelődjéhez – az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe került. Munkásságának elévülhetetlen érdeme, hogy meghatározza az agrártudományok mai irányát, hiszen elérte, hogy az oktatásban tudományos igényeséggel adjanak órákat. Ma, ez a törekvés fokozottan jelentkezik – tette hozzá. A mezőgazdaságra eddig soha nem látott kihívások várnak, amelyben az ágazati problémákat csak jól képzett mérnökkel, mérnöki irányítással, mérnöki munkával lehet majd teljesítenie a szektornak.

Köszöntő: Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke

Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke kiemelte, hogy a jelenleg aktív, nappali tagozatos hallgatóknak az összefogásával sikerült megrendezni a programot. Hangsúlyozta, hogy a diákság, az egyetemi polgárság számára mindig nagy megtiszteltetés, ha a tanórák után a tanáraik, vezető professzoraik, a kar vezetése jelenlétével megtiszteli a rendezvényeket. Mindezeken túl azonban egyfajta kötelességük is ápolni a szakkollégium hagyományait, hiszen 20 év távlatából nézve, a mostani első, másodéves hallgatók éppen akkor születtek, amikor ez a szakkollégium megkezdte a munkáját. A hagyományok ápolása, a történelem ismerete az agrárkaron is fontos feladat és ígéretet tett arra, hogy elnöksége alatt tovább öregbítik a szakkollégium jó hírét mind a kar, mind pedig a nagy egyetem, a Debreceni Egyetem vonatkozásában is.

Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár

Az ünnepségen feltűnt Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár és Dr. Terjék László egyetemi docens is, akik köszöntőjükben kiemelték, hogy a múlt, a jelen és a jövő, e három egység együtt képezi azt a harmóniát, amely minden közösség biztosítéka.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkollégium jubileumi kiadványa

A szakkollégium lényegében – folytatta lapunknak Brassó Dóra Lili elnök – egy olyan önszerveződő szakmai csoport, ahol az oktatók a legjobb tanulmányi eredménnyel bíró hallgatókat továbbképzik s ha úgy vesszük, egy közös platformot teremt a szakkollégium, hidat képezve a kutatók és a diákság között. Működését a mindenkori vezetőség és tagság összefogása és aktivitása határozza meg.

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora, Dr. Széles Adrienn, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet intézetigazgatójának társaságában köszöntötte a 20 éves Tormay Béla Szakkollégiumot

Prof. Dr. Nagy János prorektor, a társszakkollégium, a Kerpely Kálmán Szakkollégium alapítója kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon két szakkollégium is működik. Dicsérte, hogy a hallgatók tudják, hogy mit szeretnének tanulni, kutatni. A jóízű tanulmányi verseny mellett, a legfontosabb a szakmai közösségek építése, közös programok szervezése. A két szakkollégium sok esetben közös tudományos programokat szervez. Jelenlétükkel megtisztelik egymás rendezvényeit, előadásait, amellyel nemcsak a kölcsönös elismerés mutatkozik meg, hanem eközben tanulnak is egymástól. A diákság a szakkollégiumokban, olyan tudományos műhelyekbe csöppen, hogy szinte észre sem veszik, de mire a doktori képzés kapujába kerülnek, már szinte igazi kutatókká válnak. Persze, minden tudományterületen, ahogy a Debreceni Egyetem megannyi kutatásában, rengeteget kell dolgozni, hogy új és újszerű eredményeket érjenek el. Valakinek ez könnyen megy, míg mások többet dolgoznak a sikerért, de a motiváció a tudományos kutatás felé hajtja a diákokat.

Dr. Széles Adrienn, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet intézetigazgatója köszönti Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanárt

A problémák felismeréséhez, a kérdések megfogalmazásához, a megoldások megtalálásához az agrártudományokat és az egyes tudományterületeket nagyon alaposan meg kell ismerni. A mai kor azt is elhozta, hogy sokszor más, idegen tudományterületekről érkezik a helyes válasz. Ezért fontos az, hogy az universitason belül együtt legyenek a tudósok és a hallgatók, akik megismerik egymást és felhasználva, baráti és szakmai kapcsolataikat, megoldásokat találjanak az előttünk álló kihívásokra. A diákok kapcsolati tőkéjüket most alapozzák meg és a Debreceni Egyetem a XXI. század harmadik évtizedére ezt kontinentális léptékűvé tette. Teljesen tisztán és világosan látszik, hogy a tudomány és a nemzetközi kapcsolatok együttesen fogják meghatározni a magyar mezőgazdaság jövőjét – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkolégiuma

Mezőgazdaság

Debreceni agrárképzés a bankszektorban

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek

Lezárult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság közös, négy régió banki szakembereinek szóló gyakorlatorientált képzése. Az oktatói program célja az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése volt.

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet tölt be az agrárszakképzés és -felsőoktatás mellett az élethosszig tartó felnőtt képzésben is. A dinamikusan fejlődő agráriumban a szakembereknek szükségük van arra, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat, és ez igaz a mezőgazdasági ágazatokkal együttműködő bankszektorra is. A DE AKIT mintagazdaságainak és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Központjának képzésein a mezőgazdaság széles spektrumát érintő, a szakemberek számára hasznos és a gyakorlatban jól felhasználható tudást adhatunk át – mondta el a hirek.unideb.hu-nak a képzés lezárása kapcsán Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az AKIT főigazgatója.

A DE MÉK és AKIT képzésén a tiszántúli és tiszamenti térség, valamint az észak-alföldi és az észak-kelet magyarországi régió 80 szakembere vett részt, akik az egyhónapos kurzuson a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar legújabb gyakorlatai tapasztalataival ismerkedhettek meg.

Hazánk második legnagyobb bankja az MKB Bank, amelynek agrár- és élelmiszeripari üzletágában mintegy 280 szakember dolgozik, akik hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen a mezőgazdaság működésének mélyreható ismerete. A Debreceni Egyetem egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra. A képzéseken a modern agrárium folyamatait komplexen, rendszerként működve figyelhették meg a szakembereink. A megszerzett tudás pedig nélkülözhetetlen az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése érdekében – fejtette ki Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője.

Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője (Kép: DE)

Simon Attila kiemelte: a képzésben nagy hangsúlyt kapott az élelmiszeripari fejlesztések, szabályok, illetve előírások megismerése, mivel az ágazatba 2023-at követően 2–2,5-szer több támogatás érkezik, ez pedig jelenős terhet jelent a bankok számára.

Stündl László, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép: DE)

A DE stratégiai ága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A DE MÉK feladata pedig, hogy az alapkutatás és oktatás mellett a mezőgazdasági vállalkozások számára a gyakorlatba azonnal átültethető tudást biztosítson. Az agrárium gördülékeny és hatékony működéshez folyamatosan szükséges a finanszírozás és a megújult tudásanyag.

Kép: DE

A DE MÉK és AKIT a régió vállalkozásainak és a pénzügyi szektor szakembereinek képzésével nagyban segíti az ágazat fejlődését – tette hozzá Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A banki szakemberek a képzés során egyebek mellett megismerkedtek a precíziós gazdálkodás és a  termesztéstechnológia folyamataival, az állattartó telep működésével valamint az élelmiszeripari üzemek tervezésének és engedélyeztetésének összetett rendszerével.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált

Agrárminisztérium: Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált. (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 24-i ülésén vett részt, ahol az agrárminiszterek az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válsághelyzetről tárgyaltak. Miután Ukrajna a világ egyik legnagyobb exportőre, a háború következményei súlyos élelmezésbiztonsági problémákat okoznak, elsősorban a harmadik országokban. A kieső termelést pótolni kell, ezért az Európai Uniónak – mint a mezőgazdasági termékek nettó exportőrének – erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését. Ehhez azonban elengedhetetlen az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményező intézkedések és kezdeményezések újragondolása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Feldman Zsolt a jelenlegi helyzetet elemezve az intézkedések újragondolásával kapcsolatba úgy fogalmazott: ez különösen igaz az elvárt zöld ambíciószintre és a Zöld Megállapodásban a mezőgazdaság számára meghatározott célokra, amelyek végrehajtása mértékadó szervezetek által készített tanulmányok szerint az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését vetítik előre. A jelenlegi válságos helyzetben nem kockáztathatjuk az élelmezésbiztonságot, ezért újra kell gondolni és az új helyzethez kell igazítani a gazdákkal szemben elvárt „zöld ambíciószintet” csakúgy, mint a Zöld Megállapodásban foglalt célokat – fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte, hogy ugyanezt a megközelítést kellene követni a nemrégiben bejelentett uniós válságtámogatások kapcsán is. Ezek felhasználását olyan környezeti fenntarthatósági feltételekhez köti az Unió, amely sok nehéz helyzetben lévő sertés- és baromfitartó számára elérhetetlenné teszik ezeket a támogatásokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra.

Fruitveb: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.  

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra. A magyar zöldség, és gyümölcs jó minőségű és egészséges. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem. Mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.

Ezekkel az írásokkal szemben a valóság az, hogy a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.

Mindezek fényében nem tudjuk elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentésekkel teli cikkeket. Azok félrevezetik a fogyasztót, és számottevő erkölcsi és anyagi károkat okoznak a tisztességes kertészek széles tömegének, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy – a káros időjárási hatások felszaporodása miatti növekvő termelési kockázatok, a munkaerőhiány és a termelési költségek jelentős növekedése ellenére – minőségi élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Forrás: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet

Tovább olvasom