Mezőgazdaság
20 éves a Debreceni Egyetem Tormay Béla Szakkollégiuma – GALÉRIÁVAL
20 éves jubileumát ünnepelte a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkollégiuma, amely az egyetemi kiválóságokat, a kar legképzettebb hallgatóit tömöríti. Az ünnepségen a hallgatóságot Dr. Stündl László dékán, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes is köszöntötte, de Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a diákság invitálását.

Középen Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, a Tormay Béla Szakkollégium 20 éves jubileumának alkalmából rendezett fogadáson.
Dr. Stündl László dékán az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy a szakkollégium névadója, Tormay Béla tehetsége már diák korában kitűnt. Például akadt olyan tanév, amikor engedéllyel ugyan, de egyszerre két évfolyamot is elvégezhetett. Külföldi munkái után tanított Keszthelyen, majd Debrecenben – a mai Debreceni Egyetem jogelődjéhez – az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe került.
Munkásságának elévülhetetlen érdeme, hogy meghatározza az agrártudományok mai irányát, hiszen elérte, hogy az oktatásban tudományos igényeséggel adjanak órákat. Ma, ez a törekvés fokozottan jelentkezik – tette hozzá. A mezőgazdaságra eddig soha nem látott kihívások várnak, amelyben az ágazati problémákat csak jól képzett mérnökkel, mérnöki irányítással, mérnöki munkával lehet majd teljesítenie a szektornak.

Köszöntő: Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke
Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke kiemelte, hogy a jelenleg aktív, nappali tagozatos hallgatóknak az összefogásával sikerült megrendezni a programot. Hangsúlyozta, hogy a diákság, az egyetemi polgárság számára mindig nagy megtiszteltetés, ha a tanórák után a tanáraik, vezető professzoraik, a kar vezetése jelenlétével megtiszteli a rendezvényeket. Mindezeken túl azonban egyfajta kötelességük is ápolni a szakkollégium hagyományait, hiszen 20 év távlatából nézve, a mostani első, másodéves hallgatók éppen akkor születtek, amikor ez a szakkollégium megkezdte a munkáját. A hagyományok ápolása, a történelem ismerete az agrárkaron is fontos feladat és ígéretet tett arra, hogy elnöksége alatt tovább öregbítik a szakkollégium jó hírét mind a kar, mind pedig a nagy egyetem, a Debreceni Egyetem vonatkozásában is.

Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár
Az ünnepségen feltűnt Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár és Dr. Terjék László egyetemi docens is, akik köszöntőjükben kiemelték, hogy a múlt, a jelen és a jövő, e három egység együtt képezi azt a harmóniát, amely minden közösség biztosítéka.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkollégium jubileumi kiadványa
A szakkollégium lényegében – folytatta lapunknak Brassó Dóra Lili elnök – egy olyan önszerveződő szakmai csoport, ahol az oktatók a legjobb tanulmányi eredménnyel bíró hallgatókat továbbképzik s ha úgy vesszük, egy közös platformot teremt a szakkollégium, hidat képezve a kutatók és a diákság között. Működését a mindenkori vezetőség és tagság összefogása és aktivitása határozza meg.

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora, Dr. Széles Adrienn, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet intézetigazgatójának társaságában köszöntötte a 20 éves Tormay Béla Szakkollégiumot
Prof. Dr. Nagy János prorektor, a társszakkollégium, a Kerpely Kálmán Szakkollégium alapítója kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon két szakkollégium is működik. Dicsérte, hogy a hallgatók tudják, hogy mit szeretnének tanulni, kutatni. A jóízű tanulmányi verseny mellett, a legfontosabb a szakmai közösségek építése, közös programok szervezése. A két szakkollégium sok esetben közös tudományos programokat szervez. Jelenlétükkel megtisztelik egymás rendezvényeit, előadásait, amellyel nemcsak a kölcsönös elismerés mutatkozik meg, hanem eközben tanulnak is egymástól. A diákság a szakkollégiumokban, olyan tudományos műhelyekbe csöppen, hogy szinte észre sem veszik, de mire a doktori képzés kapujába kerülnek, már szinte igazi kutatókká válnak. Persze, minden tudományterületen, ahogy a Debreceni Egyetem megannyi kutatásában, rengeteget kell dolgozni, hogy új és újszerű eredményeket érjenek el. Valakinek ez könnyen megy, míg mások többet dolgoznak a sikerért, de a motiváció a tudományos kutatás felé hajtja a diákokat.

Dr. Széles Adrienn, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet intézetigazgatója köszönti Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanárt
A problémák felismeréséhez, a kérdések megfogalmazásához, a megoldások megtalálásához az agrártudományokat és az egyes tudományterületeket nagyon alaposan meg kell ismerni. A mai kor azt is elhozta, hogy sokszor más, idegen tudományterületekről érkezik a helyes válasz. Ezért fontos az, hogy az universitason belül együtt legyenek a tudósok és a hallgatók, akik megismerik egymást és felhasználva, baráti és szakmai kapcsolataikat, megoldásokat találjanak az előttünk álló kihívásokra. A diákok kapcsolati tőkéjüket most alapozzák meg és a Debreceni Egyetem a XXI. század harmadik évtizedére ezt kontinentális léptékűvé tette. Teljesen tisztán és világosan látszik, hogy a tudomány és a nemzetközi kapcsolatok együttesen fogják meghatározni a magyar mezőgazdaság jövőjét – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Prof. Dr. Nagy János prorektor.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkolégiuma
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH
Horgászat
AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak
A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.
A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.